Dunántúli Napló, 1985. március (42. évfolyam, 58-88. szám)
1985-03-13 / 70. szám
1985. március 13., szerda Dunámon napló 3 Mi lesz Szalacskával? Több vendég, főbb kiszolgálás Kunhalmok, kelta érmék a Kapos völgyében Jó néhány esztendeje már annak, hogy a Kapos-folyó völgyének egyik részét, a növény- és állattani, műemléki és gazdasági értékekkel bíró Szalacs- kaí-dombok környékét mint védettségre érdemes területet kezdték el emlegetni a termé- sze'védelemmel foglalkozó szakemberek. A „Búvár" című folyóirat ez évi februári számában pedig arról olvashattunk, hogy ,,A módosított távlati proqram szerint (táivédelmi körzetként) még védelemre várnak... a Szalacskai-dombok . . — Nincs tervezve 1985-re e terület védetté nyilvánítása — hallottuk Horváth Ferenctől, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal osztályvezetőjétől. Az talán ismert, hogy az ország területének bizonyos hányadát lehet védetté nyilvánítani. Manapság az extenzív szakasza a természetvédelemnek — vagyis az újabb és újabb részek védetté nyilvánítása — nagyjából befejezettnek tekinthető. Eddig minteqy 430 000 hektárt — az ország területének megközelítőleg öt százalékát nyilvánították védetté, a „terjeszkedésre” körülbelül még 20 000 hektáron nyílik lehetőség. Nagyon meggondolják hát az illetékesek: mit. mekkora területen nyilvánítsanak védetté. — Pedig Szalacska több oldalról is értékesnek mondható. — Már maga a táj, annak szépsége is indokolná, de a Kapos völgyének ezen a részén sok olyan növény van, amelyek nagyfokú kíméletet érdemelnek. Ugyanez mondható az állatvilágára is: emlősök (borz, nyest, nyuszt, hermelin) és madarak esetében is. A Szalacskai-dombok környékén már a rómaiak meghonosították a szőlőkultúrát, évezredes hagyományai vannak tehát ennek a környéken. Végül a műemléki, történeti értékek: mintegy 30—40 kunhalom — régi; mesterséges dombok kialakításával járó temetkezési mód — van a területen, s ezek egy része még feltáratlan. Mindezek alapján valóban érdemes lenne a védelemre Szalacska. Igen régóta lakott ez a terület. Itt találták meg pédául az első magyarországi kelta éremleletet, öntőműhely maradványait. — A védettség hiányában elpusztulnának a környék értékei? — Azt nem, végül is gondos, körültekintő figyelemmel „hivatalos okmány nélkül is meg lehet óvni Szalacskót. Ez egész terület egyébként minteqy 2— 3"nn Hektár. a dombok körülbelül 300—400 hektáron vannak. M. A. Javult az idegenforgalmi Minden évszakban nagy a vonzereje a harkányi termálfürdőnek Bár az igazi turistaszezon még odább van, a kulináris élmények kedvelőit máris választékos kínálat vonzza. Lehet vadat kóstolgatni, olasz ételt ízlelgetni. Vagy inkább a középkori fogásokkal próbálkozunk? Úgy látszik, a vendéglátás berkeiben az idén hamarabb kitavaszodik, s a merészebbek még nagyobb sikerekre törnek. A megyébe látogató hazai és külföldi vendégek mindennek aligha látják kárát. 1984-es esztendőben nemcsak sikerült megőrizni a megye idegenforgalmi színvonalát, de egyes területeken javult is a helyzet. Új egységként megkezdte működését a Hunyor Szálló, bővült az utazási irodák kínálata, fejlődött a szolgáltatások minősége. A kereskedelmi szálláshelyeken 195 000 vendég fordult meg. Legtöbben a szocialista országokból érkeztek, számuk több mint 33 százalékkal em-el- kedett az előző évhez képest. A látogatók majdnem fele Pécsett tartózkodott. 30 százalékuk pedig Harkányban, de sokan látogatták Siklóst, Abali- getet, Komlót és üszögpusztát is. A kastély-fogadó hamar népszerű lett, amit kedvezően befolyásolt, hogy átadták az új épületszárnyat, a szálláshelyhez kapcsolódó sportpályákat és új szolgáltatásokat vezettek be. Tavalyi újdonság volt az Építőtóbori Hotel is, ahol a diákigazolvánnyal rendelkező fiatalok kaptak olcsó szállást és ételt. De ugyancsak tavaly kezdte meg működését a ba- lokány-ligeti egyetemi szálló, ahol július-augusztusban több százan töltöttek néhány napot. A megye határátkelőhelyein 1984-ben 75 százalékkal nőtt tevéhenység Baranyában a forgalom. Déli szomszédaink közül jóval többen lépték át a határt, mint egy évvel korábban. A szocialista országokból érkezők tartózkodási ideje tovább emelkedett, közülük például a jugoszláv beutazók átlag majdnem négy napot töltöttek a megyében. Az idegenforgalmi szervek közel 66 millió forinttal több valutát vételeztek be tavaly, mint egy évvel korábban. A belföldi turizmusból származó bevételek viszont nem emelkedtek, az' érdeklődés jelentősen visszaesett. Az okok között a szakemberek első helyen említik az utazási költségek emelkedését. Az előző évihez képest 2,9 százalékkal lett kevesebb a vendégéjszakák száma. tősen javítaná a több olcsó szálláshely. A Hunyor belépésével nem sikerült alapvető változást elérni, annál is inkább, mert évközben tovább szűkültek a lehetőségek. Néhány kereskedelmi szálláshely nem fogadott turistákat, hanem mint munkásszállót üzemeltették. A tendencia az idén folytatódik, az olcsó szállások egyébként is szűkös száma valószínűleg tovább csökken. A falusi turizmus a megyében mintegy két éve bontogatja erőteljesebben szárnyait. Magyaregregyen 1983-ban kezdték, a következő évben pedig már Pécsváradon, Bük- kösdön és Magyarhertelenden bővítették a lehetőségeket. A A pécsi Hotel Hunyor előcsarnoka Proksza László felvételei A szállodák átlagos férőhely-kihasználtsága nem érte el az 50 százalékot, sőt közel egyszázalékos visszaesés volt. Ez merőben ellentétes az országos tapasztalatokkal, ahol éves szinten átlag 5—6 százalékos javulást jegyeztek fel. Baranyában a legalacsonyabb kihasználtságú a siklósi Ten- kes (27,8 százalék) és a komlói Béke szálló volt. Az átlagon felüli forgalmat bonyolítottak le viszont a pécsi szállodák, valamint a csak szezonban működő harkányi Baranya szálló. Az utazási irodák szerint Pécs fogadóképességét jelennégy településen egyidőben 50 vendéget tudnak elhelyezni. Tavaly 94 hazai turista vette igénybe a szolgáltatásaikat és összesen 914 vendég- éjszakát töltöttek a falvakban. A jobb kiszolgálás, a számos látnivaló összességében több vendéget csalogatott Baranyába. Emelkedtek a bevételek, néhány területen nőtt a forgalom. A tartalékok, a még szunnyadó lehetőségek kihasználása viszont már az idei év feladata. A kezdet mindenesetre biztató. Ferenci Demeter Sok kárt okozott az utakon a tél A Pécsi Közúti Igazgatóság tizenkét karbantartó brigádja kezdte meg a városban és a megye útjain a felfagyott utak burkolatjavítását. Felvételünk Reménypuszta térségében készült. Fotó: Erb János Kátyúk és kátyúk Mielőtt kátyúszemlére indulnánk a városban Rózsai Bélával, a Pécsi Köztisztasági ,és Útkarbantartó Vállalat útkezelési osztályának vezetőjével és Elekes Domonkossal, az osztály munkatársával, egy címjegyzéket nyomnak a kezembe. Ezen azok az utcák vannak feltüntetve, melyeknél halaszthatatlanul fontos, hogy mielőbb eltüntessék ö tél rombolásának nyomait, az 5-20 centiméteres kátyúkat, ötven utca és tér szerepel a papíron, például a Felsővámház utca, ahol az írás szerint sok a közepes és nagy gödör, a Varsány utca, a Hal tér, Kossuth tér, Ady Endre utca . . . Útközben mondom, ilyen rossz állapotba talán még soha nem kerültek a város útjai, ebben a pillanatban gépkocsi- vezetőnk hirtelen jobbra rántja a kormányt, így sikerül kikerülnie egy jókora Jókai utcai kátyút.- A nagy gondot az okozza, hogy közben nem volt olyan idő, mely lehetővé tette volna a keletkezett gödrök eltüntetését. A tél hosszú volt és kemény, ez sajnos meglátszik az utakon - mondja Rózsai Béla. S hogy a helyreállítás menynyibe kerül? Óvatos becslések szerint megközelíti a hárommillió forintot. Sok ez, vagy kevés? Tavaly kátyúmentesítésre egymillió forintot fordítottak . . .- Ezt a munkát általában március 15-e körül szoktuk kezdeni, de most nem várhatunk, hisz sok helyütt kimondottan balesetveszélyesek a gödrök. A legfontosabb feladatunk, hogy ezeket megszüntessük. Jelenleg három brigádunk dolgozik a városban, egyelőre az autóbusz-útvonalakon - folytatja Rózsai Béla. Az egyik brigáddal a szintén nagyon „lerobbant" Mártírok útján találkozunk. A buszváró öbölben dolgoznak.- Sajnos, nem tudunk tökéletes munkát végezni, látja, áll a víz a gödörben. Mit tudunk tenni, kisöpörjük a kátyút, lekenjük bitumenemulzióval, betesszük az aszfaltot, s lehengereljük - tájékoztat a technológiai folyamatról Német József brigádvezető. A Tüzér utcai felüljárón hajtunk keresztül, az első ívben kátyú kátyú hátán. — Itt még nem szabadna ilyen állapotban lenni a burkolatnak. Most szakvéleményt fogunk kérni, mert valószínű, hogy az építésnél valamilyen technológiai előírást megsértettek. A Keszüi úton, a Táncsics Mihály utcában szintén rengeteg a gödör. Egy részük már eltűnt, de még jócskán akadnak, nem árt lassan közlekedni. — Nem kérészéletűek ezek a kátyú mentesítések? — De igen, viszont nincs mese, meg kell csinálnunk. Az igazi az lenne, ha azokra a részekre, ahol nagy területen vannak a mély gödrök, egy új burkolatot húznánk. De hát... — válaszol Elekes Domonkos. Az Ady Endre utcában, a Bittner Alajos utcában, az Engels úton ugyancsak kritikus a helyzet, de mint köiutunkon tapasztaltuk, alig van a városban olyan utca, amelyikben ne éktelenkedne néhány gödör. Feltűnő, hogy elsősorban azokban az utcákban van sok kátyú, amiket valamilyen közműépítés miatt fel kellett bontani. Ez bizonyítja, hogy a helyreállítás nem a legszakszerűbben történik. A keletkezett kárt pedig most egyedül a város kénytelen elviselni. Hogy mikorra fejeződnek be az utak helyreállításának munkálatai, nehéz megjósolni. Az biztos, hogy egy-két hónapig még nagyon kell figyelniök a járművezetőknek oz útburkolatot is. Roszprim Nándor Gyerekek a tűzről Játék a valósággal Minden tizedik tűzeset résztvevője, áldozata gyerek. Milyennek ismeri a tüzet? Veszedelmes ellenség, vagy a mindennapok tartozéka, amellyel lehet okosan, hasznosan bánni? A pécsi Melinda utcai óvoda hatévesei játszottak a valósággal. Gizi néni verset mond: — Rézbográcsban hús Totyogjon . . . Mit tegyek, hogy igaz leqyen? A gyerekek egymásnak adják a krétát. Húst rajzolnak, gőzt fölé. Árpi jelentkezik: — Tűz ég alatta. Szeretnék rácsot is rajzolni, ami megtartja a hamut. — Rakott már tüzet a szüleivel, elleste, hogyan csinálják biztonságosan. Anita gáztűzhelyet rajzol a másik fazék alá. S elmondja azt is, mivel lehet tüzet gyújtani. Gyufával, öngyújtóval, szikrázóval . . . Az óvenéni kérdez: — Hogyan kapjuk a tüzet? A gyerekek sorolják: a góz, az áram, a fa ... adja. Egy kép kerül a táblára. Erdő ég hatalmas lánggal. — Mit gondoltok a tűzről? Vali: — A fű ég. Zsolti: — Valaki gyújtogatott és meggyulladt az erdő. A többiek: — A tűzben biztosan egy ember is meghalt, akkorák a lángok. — Valaki eldobott egy égő gyufát... — A tűzoltók oltják a tüzet . . — Tűz van egy lakásban . . . — Egy ember otthogyta a tüzet . . Elmondják azt is, mit éreznek, hallanak, ha tűz ég. — Szirénáznak a tűzoltók. — A nyári fű pattog. — Izzadunk a hőségben. — Füstszagot érzek. — Valaki megég, ha odamegy a tűzbe. Gjzi néni újabb játékot indít: — Vettem nektek egy lakást a brigódos bácsiktól. Berendezem, de takarítsuk ki: mit kell kitakaritani, hogy bemehessetek játszani? Viki: — A gyufásdobozt. Ha véletlenül meggyújtom és eldobom, kigyullad a ház. A többiek elveszik a vasalót, a kávéfőzőt, a gyertyát. Az egyik kisfiú nagy hanggoi áll fel: — Az én tesóm mindig a gyufával játszik, anyu rászól, hogy nem szabad neki. Nagy gondban vannak a gáztűzhellyel. Ott áll a bölcső mellette. Szinte kórusban követelik, ki kell dobni a házból. Tudják, hogy mért kardoskodtak ellene. Egyikük felháborodva mondja is: — A reklámban láttam, hogy egy kisgyerek az igazi gáztűzhelyen főzőcskézett. Tekergette a gombokat. A tűzoltók munkájáról kisokoson mondják a „leckét": — ö oltja el a tüzet, — URH-val jelentkezik. — „Póncélruhában" bemennek az égő tűzbe. — Füstmérgezést is kaphatnak . .. — Porral, habbal, vízzel oltanak. Tűzoltólaktanyát rögtönöznek. Ketten tolják be a létrós kocsikat, igazi sisakot is kaptak a fejükre. Az ügyeletes tiszt „komolyan” ügyei a rendre. Nándi a telefonközpontos. Az óvónéni tárcsáz a vonal másik végén: — Halló! 05? — Igen. — Volt tűz? — Gyakran szokott lenni. — Kik okozzák? — Sajnos, a gyerekek — mondja Nándi a telefonközpontos szerepében. A gyerekek már az udvaron hógolyózrrak, fogócskáznak. Tóth Józselné, Gizi néni irodájában beszélgetünk. Halász Jenő tűzoltó főhadnagy megjegyzi: — A tűzmegelőzésben sokat tettek ma ezek a gyerekek. A maguk nyelvén szinte felmondták a tüzelőberendezések alkalmazásáról szóló jogszabályokat is. Ök, a hatéves korosztály a legfogékonyabbak. Érdemes velük kezdeni a tűzvédelmi propagandát. Hogy mennyire gyakorlat ez az óvodákban? Kőhalmi Káról yné szakfelügyelő: — Az óvodai nevelési programban s a környezetismeretfoglalkozósokon beszélgetnek a tűzről, veszélyességéről, o védelemről, de volóban ritka eset, hogy ennyi időt, ilyen felkészülten szenteljenek ennek a témának, A Melinda utcaiak jártak már többször a pécsi tűzoltó- laktanyában. Jól ismerik a járműveket, eszközöket, a tűzoltók munkáját. Tavaly, az ott rendezett kiállításon egy egész szobát kapott a óvoda. Minden szeptemberben úgy kezdik az óvodaévet, hogy az első szülői értekezleten az apuka-anyuka munkahelyéről érdeklődnek, ki segítene abban, hogy a gyerekek megismerhessenek egy-egy foglalkozást. Hat évvel ezelőtt jelentkezett a Halász apuka, így tanultak meg a kicsik mind többet a tűzoltók munkájáról. Azóta a Halász gyerekek már nem iárnak ide, de az óvoda továbbra is él a lehetőséggel. Segítőtársak a' szülők is. Ismerik oz óvoda nevelési terveit, otthon folytatják, gyakorolják a gyerekekkel. S nem papíron tervezik a tűz- riadó-gyakorlatokat sem. itt a gyerekek megtanulják, hogyan kell feqyelmezetten, engedelmesen követni a felnőtt utasításait. S ami mindennél fontosabb. Nem félnek a tűztől. Tudják, hogy hasznos, szükséges, de nem játék, okosan kell bánni vele. Ismerik. Galdonyi M.
