Dunántúli Napló, 1985. március (42. évfolyam, 58-88. szám)

1985-03-12 / 69. szám

1985. március 12., kedd Dunántúli napló 3 Eredményes év a Pécsváradi ÉPSZÖV-nél Mozaiklapok tőkés piacra Élénk kereskedelmi tevékenység Eredményes évet tudhatnak maguk mögött a Pécsváradi Építőipari Szövetkezet dolgo­zói. 1984-ben árbevételük és nyereségük is egyaránt meg­haladta a tervezettet. Az előbbi 145, az utóbbi 10.5 mil­lió forint volt. Az árbevételt növelő ténye­zők közül a legjelentősebb a mozaiklapüzem exporttevé­kenységének múlt évi kedvező alakulása. Mintegy 47 ezer négyzetméter mozaiklapot exportáltak tőkés piacra, 14,5 millió forint értékben. Ez csak­nem 10 millióval több a ter­vezettnél. A szövetkezet idén hasonló mennyiségben tervez tőkés piacon eladni. További előrelépést jelen­tett a pécsváradiak kereske­delmi tevékenységének széle­sedése is. A múlt év augusz­tusában nyitották meg Pécs- váradon az Éptek Vállalattal közösen az építők boltját. Többek között itt forgalmazzák a cserkúti Mezőgép Vállalat pécsváradi gyáregységében készülő, új típusú, olcsó üze­meltetésű Carborobot-kazáno- kat. A gyengébb minőségű barnaszenek eltüzelésére al­kalmas kazánok iránt mind a lakosság, mint a közületek részéről nagy az érdeklődés, az igényeket az idén is sze­retnék kielégíteni. Számottevő volt az építő­ipari teljesítmény növekedése is. Ennek érdekében 1984-ben három gazdasági munkakö­zösséget hoztak létre, melyek kizárólag a szövetkezet ter­melési feladatainak végrehaj­tásában vettek részt. Közre­működésüknek köszönhetően terven felül sikerült elvégez­ni a Pécsváradi Általános Is­kola tatarozását, melynek ér­téke 1,6 millió forint. Jelentős eredménynek érté-' kelték azt is, hogy az építő­ipari befejezetlen munkák ál­lománya csökkent. Míg ez az összeg három éve csaknem ötmillió forintot tett ki, 1983- ban a felére csökkent, a múlt évben pedig a befejezetlen munkák értéke mindössze 900 ezer forint volt. Választ a változó feltételekre! A vajszlói tsz páprádi istállójában 88 bikaborjút nevelnek. A héten még újabb 80 növendéket várnak egy másik istállóba. A január elsején életbe lé­pett szabályozók új helyzet elé állították a megye egyik leg­kisebb, s ráadásul mostoha ter­mőhelyen — sovány homoktala­jon — gazdálkodó vajszlói Zöld mező Termelőszövetkezetet is. A támogatottak körének 19 aranykoronáig történő kiszélesí­tése hátrányosan érintette a vajszlóiakat. Földjeik aranyko­rona értéke 13,3 hektáronként, a legalacsonyabbak közt van a megyében. A kedvezőtlen ter­mőhelyi adottságok ez ideig 12 százalékos alapár támogatást, plusz ágazatonként meghatáro­zót; mértékű külön ártámoga­tás: biztosított számukra. Ez le­hetővé tette, hogy a gabona­féléké; 28 százalékkal, a 'vágó­marhát 11, c tejet 4, c napra­forgót 6 százalékkal magasabb áron értékesíthessék. Az így el­érhető árakból a ráfordításaik megtérülése mellett némi nye­reségre is szert tehettek. Az új szabályozás eltörölte a 14 aranykorona alattiaknak adott alapár támogatóst és kü- lün támogatást. Az egységesí­tés folytán, gabonára és vágó­marhára most 13 százalék, a hízott sertésre és a többi ágo; zatra egységesen 8 százalék ár­kiegészítést kapnak a vajszlóiak, s ez azt jelenti, hogy a tava­lyihoz képest 5 millió forinttól esnek el. Meglehetősen nagy érvágás ilyen kis szövetkezet­nél. A kérdés, mivel pótolják, miből csináljanak pénzt, a ki­alakult termelési szerkezetük felülvizsgálására késztette a vajszlóiakat. Két területen hojtottak vég­re szerkezetmódositást. A nö­vénytermesztésben a kukorica területét a minimumra — 100 hektárra — csökkentették, lévén hogy nincs szárító üzemük, s reményük sincs rá, hogy be­látható időn belül önerőből Miből csinálnák pénzt Hajsz Ion? Csökkent a támogatás, szerkezetváltás az árutermelésben Előtérben a bikahizlalás Nyitás a háztáji felé építsenek. Egy Bábolnc-szárító ára ma már 9 millió forint, s minimum félezer hektár kuko­rica területre von szükség a gazdaságos üzemeléséhez, A vajszlóiak régebben bérszárí­tást vettek igénybe, ám a gabo­naprogram felfutása mára lekö- . tötte ezeket a szabad kapacitá­sokat. Ezért Vajszlón a továb­biakban kukorica helyett kevés­bé szárításigényes kultúrákot, elsősorban kalászosokat termel­nek. A másik szerkezeti változta­tást a szcrvasmarhc-ágazatban hajtják végre oly módon, hogy szűkítik a veszteséges tejterme­lést. Ebben az évben 300-ról 220-ro csökkentik a nagyüzemi tehénállományt. Egyidejűleg bő­vítik c nyereséges marhohizla- lási ágazatot. Erre a lépésre ösztönzik őket az új szabályo­zók is. Míg a tejtermelés támo­gatása minimális, addig a hús- mcirhán kilónként 6 forintot plusz 12 forint ártámogatást tudnak megnyerni. A saját sza­porulatod — 80—90 darab nö­vendékbikát — kihelyezik a tsz- tcgokhoz háztájiba, a vágásra érett bikákat aztán a közösön keresztül értékesítik. A háztáji­ben az egyedi bánásmód, a na­gyobb gondosság eredménye­kén; átlaa 2 hónappal hama- rebb értékesíthetők az export­ra szánt hízóállatok. A marhahizlalás jó jövede­lemmel kecsegtet c közösben is. A Baranya megyei Állatfor­galmi és Húsipari Vállalat 170 Lengyelországból származó nö­vendékbikát helyez ki az idén Vajszlóro — ebből 90 már meg is érkezett. A szövetkezet páp­rádi telepén darabonként átlag 2,5—3 mázsa súlyt hizlalnak rá az olosz exaortra kerülő hízó- morhákre. Ez az üzlet jónak ígérkezik, a ráhizlalt súlyból előreláthatólag 2 millió forint tiszta nyeresége származik a közös gazdaságnak. A jól gépe­síted sertéstelepükön nem ter­veznek szerkezeti változtatást. A sertéságazat tavaly 7,1 millió forint tiszte nyereséget hozott s továbbra is egyik legfőbb jöve­delemforrásuk. A pénzcsinálás fontos mód­ja további nyitás a háztáji fe­lé. Az állatkihelyezés jelentős költségterfiektől mentesíti a közöst, A fóliás dinnyetermesz­tés komoly jövedelemkiegészí­tést biztosít a tagságnak. A földei — összesen 150 hektárt — a tsz adia bérbe a most 100 cscláddal megalakult szakcso­portnak. A sovány homokot a dinnye kedveli, A szövetkezet bérleti díj címén hektáronként 1—8 tonna búza értékének megfelelő bevételhez jut. Ek­kora búzatermésre pedig Vajszlón nem mostanában szá­míthatnak. A primőr dinnye be­iktatásé o struktúrába maximá­lisan eleget tesz a racionális fölehcsznclat követelményeinek, s tiszta pénzt hoz a szövetkezet ka-szc jc be. —Rné— Pécsi munkaerőmérleg Több a munkahely, mint a jelentkező Pécsett négy és félszer annyi szakmunkást keresnek a munkáltatók, mint ahányon jelentkeznek. Különösen la­katos, villanyszerelő, aszta­los, vájár, kőműves, eladó, ács-állványozó, egyes válla­latoknál autószerelő és a gépkezelő szakmunkásokból fogadnának tárt karokkal akár tucatszám is jelentke­zőt. Az elmúlt évi munkaerő­mérleg egyik serpenyőjében ott a bejelentett munkaerő- igény, míg a másikban ké­nyelmesen elférnek a mun­kát keresők, fele annyian vannak, mint a keresettek. A teljes munkaidős elfog­laltságra 1774 jelentkezőt tartottak nyilván — többsé­gük nő volt — a több mint háromszor annyi kínált munkalehetőség betöltésére. A szakmunkásokból négy és félszer, betanított munkások­ból majd tizenötször többet kerestek a vállalatok, mint ahányon jelentkeztek, a se­gédmunkánál alig volt kü­lönbség az igény (1300) és a kínálat (1070) között. A nem fizikai munkaerő kínála­ta (1249) meghaladta a ke­resletet (968). A részmunka- időben munkát keresők, a nyugdíjasok, a bedolgozást és az alkalmi munkát előny­ben tartók, a megváltozott munkaképességűek legtöbb­jének még akadt, de nem volt sok választási lehetősé­ge, ugyanakkor a gyesen lé­vőknek, a másodállásban és mellékfoglalkozásban mun­kára jelentkezőknek még csak lehetőségük sem volt munkavállalásra, mert nem találkozott semmilyen válla­lati kereslettel az elképzelé­sük. A vállalatok bejelentett munkaerőigénye (7228) ta­valy félezerrel haladta meg az előző évit. Míg az I. fél­évben két és félszer több munkást kerestek, mint ahá­nyon munkára jelentkeztek. A III. negyedévben már csak 440, és az év utolsó negyed­évében mindössze 200 mun­kára jelentkezővel volt keve­sebb, mint amennyi jelent­kezést vártak a munkáltatók. A munkaerőkereslet foko­zatos csökkenésében már tükröződik az új keresetsza­bályozási rendszer 'hatása, annyiban, hogy a vállalatok­nak már nem érdekük a lét­szám minden áron való gya­rapítása (megkezdődött a „vattaemberek" leépítése?), hanem egyre inkább a mi­nőségi létszám megléte, il­letve annak toborzása a legfontosabb. A munkaerő — ahol ezt a tényleges kereslet-kínálat helyzet lehetővé teszi -, sza­bad munkaerőként oda tart, ahol a munkáját megfizetik, ahol az átlagosnál lényege­sen nagyobb jövedelemre tehet szert, ahol - ha a jö­vedelem nem is nagyobb, mint az előző munkahelyén volt, de — lényegesen köny- nyebb a munka, jobbak a munkakörülmények, kevesebb idő megy veszendőbe a be­járással. A fentiek bármelyi­ke elegendő ok volt arra a munkaerőnek, hogy elköszön­jön — s eleve, ha több is egyszerre állt fenn. Az el­múlt évben sem valósítottak meg tudatos létszámleépítést a vállalatok, inkább a mun­kaerő pótlására törekedtek — ám a dolgozó az új gaz­dasági formák lehetőségei között válogatva mindin­kább gondolkodott, számolt és vagy maradt, vagy kilé­pett. A vállalati célokat meg­valósítani csakis emberrel, mégpedig hozzáértő, lelkes és kellőképpen ösztönzött dolgozókkal lehet. Az új ke­resetszabályozási lehetősé­gek sugallják, hogy a meg­felelő fizetségért cserébe már meg lehet követelni a hozzáértést és a lelkesedést. Régi igazság, a megfelelő ösztönzés a legjobb munka­erőcsábító. M. L Gyújtógyertya zavarszűrővé! Bővítik KLG márkajelű gyúj­tógyertyáinak választékát o veszprémi Bakony Művek. A legújabb, zavarszűrővel is ellá­tott típus, szükség esetén kor­rigálja a gyújtáskapcsoló za­varszűrőjének hibáit, hiányos­ságait, és megnöveli annak hatását. Az újdonságot főként azoknak ajánlják, akik mellék­zajok nélkül akarják hallgatni autórádiójukat, magnójukat. A Bakony Művek egyébként évente már mintegy 10 millió gyújtógyertyát gyárt és a fo­lyamatos fejlesztés eredménye­ként 15 különböző gépkocsití­pushoz készít megfelelő va­riánst. Nemcsak a hazai piacra szállít, exportál is — szocialista és tőkés országokba egyaránt. A pécsi, siklósi városrészhez vezető vízcsöveket fekteti a Papp- brigád a mező közepén Az új lakótelepre költözőnek természetes, hogy a csapból folyik a víz, hogy észrevétlenül tűnik el a szennyvíz. Sőt az is, hogy az épület átadására el­készül mind gyakrabban az út is. A közművesítés az építő­ipar kevésbé látványos része. ássa tel az árkokat ti* eu mutiia? Télen is dolgoznak a mélyépítők A Baranya megyei Állami Épí­tőipari Vállalat 3-as közmű­építő üzemében ácsok, kőműc vesek, gépkezelők, kubikosok összeszokott brigádokban dol­goznak. — A mélyépítő munkának ez a területe az utóbbi időben jelentősen megváltozott •— mondja Allmacht Gábor üzem­vezető. — A nehéz fizikai munkát nagyrészt gépek vég­zik, de a kézi munkára tovább­ra is szükség van, nem lehet mindenhol gépesíteni. A bri­gádok egymást segítik. — Most hot dolgoznak? — A pécsi siklósi városrész és Mólom egy találkozási pontjánál, a majdan magán­erőből felépülő sorházakhoz a szenny- és ivóvízbekötés törté­nik. Az üzem ez évi legna­gyobb munkafeladata azonban annak a hat kilométeres ivó- vízvezetéknek a befejezése, melyen öszögpusztáról közvet­lenül a Kertvárosba jön majd a víz. Amint megérkeznek a speciális vasbeton csövek, folytatjuk a munkát. Nagyár­pádnál tartunk, — Melyik brigád munkálat emelné ki? — A Papp-brigádét. Papp Adolf harmincharmadik éve kubikos brigódvezető. A bri­gádnak stabil a gárdája, „öreg” bévések, egy kivétellel mind túlvannak a negyvenen. Az, hogy tapasztalt munkások, az jó. De mi lesz, ha nyug­díjba mennek? * Fagyos, puszta táj, pedig pór méterre van Mólomtól, s ugyancsak pór méterre tvov- Kertvárostól. Sorház lesz itt, de jelenleg csak mély árkok hú­zódnak, melyeket IFÁ-val lehet megközelíteni. Vagy gyalogo­san csúszkálva-botorkálva a jeges havon. A négy méter mély árok alján a Papp-bri- gád tagjai már temetik vissza a szennyvízcsatorna bekötőcsö­veit. A tizenegy fős brigádból egy ember van szabadságon, egy a brigádvezető, Papp Adolf. Helyettesével, Kovács Józseffel beszélgetek. — Régóta dolgozik együtt a brigád, meg is látszik a ko­runkon. Egy fiatalunk van csak, ő 22 éves. Volt mór más brigádban is, de visszajött, mondván, itt nagyobb az ösz- szetartás. — Milyen emlékezetes mun­káik voltak? — Beremend négyéves mun­ka volt, vasútépítés, a lakóte­lep csatornázási munkái,, szennyvíztároló építése. Aztán a Mecseki Ércbányászati Vál­lalat V-ös bányaüzemének út­jai, a gépházalapok kiásása, betonozása. A Jurisics—Aszta­los utak környékén, majd a siklósi városrészben csatornáz­tunk, s utakat építettünk. Ta­valy üszög pusztáról vízvezeté­ket hoztunk be, ez év végére fejezzük be teljesen ezt a munkát. — Munkán kívül összejön-e a brigád? — Nem. Mind vidékiek va­gyunk. Székelyszabarról. Gil ­vánfáról, Marázáról, Bisséről, Abaligetről járunk be. Hajnal­ban jövünk, este megyünk. — Akkor ez a hússzorosan elismert szocialista brigád ki­mondottan munkabrigád. — Az. L. Cs. K.

Next

/
Thumbnails
Contents