Dunántúli Napló, 1985. március (42. évfolyam, 58-88. szám)

1985-03-10 / 67. szám

Szükség lenne egy gólokat lövő ballábra Goják a fantom-futballista Sérülési hullám tizenöt év után Makacsság csendül hangjá­ban. Rövidebben, kopogósab­ban mondja a szavakat. — Okom volt a moradásra, okom volt a változtatásra is. — Úgy tudom — a napok­ban éppen a mesteredzői cí­met kapott Garami József em­lítette —, hogy már ifista ko­rodban is megpróbáltak „eí- csábitani". Az emlék megenyhiti. Látha­tóan a hosszú hónapdk kese­gyon jó gárda alakult ott ki. Megyebojnokságot nyerve ju­tottunk el egészen az NB ll-ig. A bajnoki rendszer átszervezé­sével azonban egyre lejjebb kerültünk, és menthetetlenül megindult a csapat elszivárgá­sa. Szabadi az FTC-be, Varga L. Szekszárdra, Varga S. Kom­lóra, Markovics Mohácsra, Hosszú Dombóvárra távozott. Maradtam, mert éppen az építkezés befejezése előtt áll­— * M ikorra megtalálom Goják György nevét a tízemeletes lépcső- házának lakónévjegyzéké­ben, Gyuri már ott áll a félemeleten. így nyugodtan „leltározhatok”: fej, törzs, két kéz és két láb. Akkor vajon mégis miért mondják róla, hogy Goják a pécsi labdarúgás nagy fantomja? A lakásba érve minden kétségemet eloszlatják, ott ugyanis felesége és a négy­éves Krisztián is úgy be­szél hozzá, mint húsból és vérből levő emberhez, s mi­után fotós kollégám is vál­lalkozik megörökitésére, be­látom: valakik nagyon rá­szedtek, mert tamáskodá­som ide, tamáskodásom oda, nemcsak kezet fog­tunk, de személyesen neki tehetem fel kételyeimet el­oszlató kérdéseimet. — Azt állítják rólad, hogy e vagy a PMSC fantom-lab- iarúgója, akit a múlt nyáron gazoltak, ám még senki nem 'átctt focizni. Márpedig most, 1985. március elejét írunk a naptárunkba. A nyilvánvalóan provokatív kérdésre kényszeredett mosoly ül arcára. Megközelítően olyan képe: vág, mint amikor az em­ber dicsérni akarja a háziasz- szony főztjét, csak éppen ak­kor harap rá egy nagy sócso- möra. — Tizenöt éven keresztül megúsztam, mondhatom: elke­rültek a sérülések. Márpedig ez nagy szó három évtized alatt eqv olyan poszton játszó futballistánál, akinek az a fel­adata hoqy gólokat rúqjon. Nos, majdnem háromszor öt éviq ez nekem sikerült. Aztán beütött a krach. Azóta mintha átok ülne rajtam. Alia épülök fel. máris „belemegyek” eay mósikhn ... — Akárcsak a klubszinek váltr-ába ... — gonoszkodom továhb, nróbára téve o házi­gazda idegeinek szakítószi­lárdságát. rűségei után jólesik neki va­lami szebbről, valami sikere­sebbről beszélni. — A pécsi délszláv iskolá­ból a szakmunkásképzőbe ke­rültem, ci labdarúgást pedig a Fécsi Postásban folytattam. Együtt nyargaltunk Schultpisz Gyuszival. Hiába lettem ifi-vá­logatott, hiába hívtak a piros­feketékhez a szívem haza hú­zott. Felsőszentmártoni lévén örömmel mentem Sellyére. Nemcsak azért, mert oda nő­sültem, de azért is, mivel na­tunk. Hívtak a PVSK-hoz (ak­kor jutottak az NB 4-be), Mo­hácsra, Komlóra. Mint területi válogatott „szúrtam" szemet a Siófoknak. Csakhogy ők hall­gattak oz átigazolási időszak­ban, így költöztem el Kecske­métre. Szép emlékeim vannak ez alföldi városról, sojnos a legrosszabb is ott történt ve­lem. Még 1983 októberében történ: a Békéscsaba elleni mérkőzésen. Melissel együtt ugrottunk fel egy labdára, a levegőben meglökött, s ami­kot roiaei ertumi, ráesett a nyújtott jobb lábamra. Porc. Keckeméten műtötték és más­fél hónap után kezdhettem el az edzéseket. Az előző bajnok­ság befejezése után ismét je­lentkezett Siófok, biztosat azon­ban a PMSC tudott mondani. — Csakhogy nem sikerült a bemutatkozás . . . — Októberben ismét műteni kelleti a lábamat. Éppen ezért végig edzettem az egész holt­idényt, és a mostani alapozást. Bírom a terhelést, futok, ug­róm, lőhetek. Játszani volna már jó . . . A szó elhal az ablak előtti hatalmas csattanásba. Gyuri szemrebbenés nélkül folytatná, ám látva megrökönyödésemet, int, hogy menjek ki vele az er­kélyre. Csodálatos panoráma tárul elénk. Pécs hosszan elhú­zódó városcsíkja, háttérben a felmagcsodó Mecsekkel. Az er­kély alatti üzletsor tetőkavicsán vagy félszáz ép — nyilván még o hóba dobták le — és szilán­kokká tört kétdecis barack- és meggylikőrös üveg. Ugyan ki ihotja ezeket a puncsokat, és szabadul meg ilv módon a bűn­jelektől? — találgatjuk, s mon­danánk is, de nőnap közeleg, és c televízió előtt Gojákné ül Krisztiánnal belefeledkezve a Zselieznicsar—Dinamo Minszk UEFA-mérkőzésbe. Bazrdarevics kapja a minsz­ki térfél közepén a labdát. Meqiramodik, már a 16-oson belül jár, amikor lövőcsel után megtolja o labdát, s mielőtt a minszki kapus vetődne, ballal kilövi ct hosszú sarkot, önkén­telenül is tapsolunk Gyuri bal lóbe', nézzük. Csak most fogjuk fel, hoqy kétszer is megrándult. Márpedig ilyet fantomláb nem tesz. A PMSC-nek pedig már nagyon elkelne egy gólokat ie‘ lentő. igazi bal láb. Ebben ma­radtunk. Kapu László „Hajtani, akár az orrvérzésig is...” E gy lyukas kétfiMérést, mit lyukas kétfillérest, egy pe­tákot, de még egy meg­veszekedett fabatkát sem ad­tak volna a szakemberek an­nak, aki állította volna, hogy a múlt év nyarán súlyos sérü­lést szenvedett Kovácsevics Zsolt nemhogy játszik majd a PMSC-ben, de azért sem, hogy egyáltalán hajlítani tudja madj térdét. Zsoltot azonban nem puha anyagból gyúrták. A pécsi Leöwey Gimnáziumból nem a legszerencsésebb idő­szakban a PMSC-hez került fiúnak nem sok esélye volt a csapatba kerülésre. Az akkor NB I B-t toronymagasan nyert gárdát tapasztalt játékosok alkották, így — alig szerzett NB-s tapasztalattal — került a sokszoros magyar bajnokhoz, a Budapesti Honvédhoz, mint sorkatona. — Kívánhat-e többet egy alig 20 éves fiatalember, mint azt, hogy a sokszoros hazai bajnokság megnyerése után a BEK-kupát is elhódító csapat tagja lehessen? — kérdezte, mintegy magának is bizony­ságot szolgáltasson a válasz­tás jogosságáról Zsolt. — Per­sze tisztában voltam, hogy egy Pécsett is másodhegedűs em­ber érkezésére, nem csomagol majd a két Péter, Kovács és Őri. Ugyanis, ők játszottak azo­kon a posztokon, amelyiken szóhoz jutottam volna. Mind­ezek ellenére csak-csak beke­rültem a BEK-győztes csapat­ba még ha jobbátlövőként is.- Csakhogy hirtelen meg­szakadt az Ígéretesnek induló fővárosi szereplésed . . . Hosszan kivár. Szinte cen­tiket nő arca nyúlásával a 187 centiméterre nőtt, 21 éves fiú. Azért csak belevág. — Hirtelen természetű ember vagyok. Tudom miért nevetsz. Nos, valóban „vad rác"-nak hívnak. Csakhogy a történtek nálam sokkal megfontoltabba- kat is kiborítottak volna. Ko­vács Péter ereiben piros-fe­hér vér folyt. Az enyémben a fehér színt fekete helyettesí­Újoncok a regiekből „Megmutatni, kik is azok a kutyák...” tette még ott is. A trónkövete­lőt látta bennem, így ha le­hetett ledorongolt, „Kutyá­nak” tartott valamennyi vi­dékit. Akkor, ott hatáioztam el, hogy majd megmutatjuk, kik is azok a kutyák! A soka­dik összezördülésem után kér­tem magamat vissza Pécsre. A Szondy SE gyorsabbnak bi­zonyult. Székesfehérvári érke­zésem valóságos diadalmenet volt. Csakhogy egy Dunaújvá­ros elleni edzőmérkőzésen - vétlen helyzetben — jobb tal­pam letapadt, törzsemet pe­dig elcsavarták. Az eredmény: belső- és keresztszalag szaka­dás, kétoldali porc a térdem­ben. Hogy ma itt lehetek, hogy végig bírtam csinálni az ala­pozást az Szabó Ferenc alez­redes orvosnak köszönhető, aki szinte a lehetetlent is megol­dotta, no és a csapat vezetői­nek és játékosainak, akik vé­gig mellettem álltak. Alig vá­rom, hogy játékommal hono­rálhassak valamit a csapat­nak és a közönségnek. Furcsa véletlene a sorsnak, hogy az évtized kétségkívül legnagyobb férfi kézilabdás egyénisége - rövid időn belül — két ugyanazon poszton ját­szó pécsi játékossal kerüljön kapcsolatba. Nos, Putics Je­nő, a másik pécsi, akiről akár a mondabeli pásztort is min­tázhatták volna, akinek ereje együtt nőtt a nyaka köré vett borjú súlyával — ugyancsak találkozott Kovács Péterrel.- Mi a válogatott edzőtá­borában -találkoztunk. Péterről már mindenki tudta, hogy Dortmundba távozik, így nem klubbeli vetélytársat, de sok­kal inkább egy minden mun­kát vállaló 'edzőtársat látott bennem. Ugyanis fogadtam, hogy mindent végig tudok vele csinálni. Mit mondjak? Meg­változott Péter véleménye az addig „kutyáknak” tartott pé­csiekről. — Hathónapos katonai szolgálat után tértél vissza, mennyiben sikerült felvenned a fiúk ritmusát? — Fél évig gömböt is alig láttam. Ezért is volt idegen, amikor beszálltam a fiatalok közé a DN Kupán. Jó erőben érzem magamat, a kézilabdát azért még szoknom kell. — Jó erőnlétről beszélsz, mégis majdhogy minden meccsen — vérző orral vonulsz a kispadra. — Volt egy orrtörésem, így ha odapakolnak - már pedig megteszik -, akkor elered az orrom vére. Legalább elmond­hatom, hogy tudok hajtani, akár az orrvérzésig is. Kovácsevics és Putics el­szántságára nagy szüksége lesz a PMSC-nek. A vidékbaj­nokság fölényes megnyerésé­vel alaposan maguk ellen „hangolták" a csapatokat. Ha pedig beszámítjuk, hogy Ta-, kács és Perger — legalább fél évre — „kiszállt" operációk miatt bizony nagy feladatok várnak a régiekből lett újon­cokra. K. L. LELÁTÓ Rangos autóversenyek Pécsett Mozgalmas hét vár Perjés Lászlóra, a Pécsi Volán autós szakosztályának vezetőjére. A hét elején a sportág külföldi vezetőivel találkozik, majd csütörtökön ismét tárgyaló- asztalhoz ül, hogy véglegesít­sék a Pécsett megrendezen­dő nemzetközi hegyi verse­nyek lebonyolítási rendjét. Az osztrák és NSZK-beli autós vezetőkkel már az el­múlt évben felvették a kap­csolatot és megállapodtak óbban, hogy 1985-ben közös bajnoki futamokat rendez­nek. A szóbeli megállapo­dást követően elkészült az írásos tervezet és ezt végle­gesítik aláírásokkal a héten. Ha nem lesz qz utolsó pilla­natban változás, akkor a baj­noki futamokból kettő ren­dezését Magyarország kapja és mindkettőnek Pécs lesz a színhelye. Az elképzelés sze­rint a pécsi versenyek idő­pontja április és június. A bajnoki futamokon az osztrá­kok és a németek is 25—25 versenyzővel képviseltetnék magukat, míg a hazai me­zőnyt a legjobb 10-12 ma­gyar élversenyző képviselné. Az áprilisi verseny 19—21. kö­zött zajlana az aba ligeti úton. Április 19-én a vásár­téren lesz a gépátvétel, egy nappal később magyar baj­noki futam következik, majd 21-én a nemzetközi mezőny mérné össze tudását. Június­ban hasonló program vár az indulókra. Az egyre népsze- rűsödő autósport híveinek csemegében lesz részük áp­rilisban és júniusban. * Az elmúlt hét közepén a labdarúgó szurkolók figyelme a nemzetközi kupák felé irá­nyult. Szerencsére a Videoton révén mi is érdekelve voltunk az UEFA Kupában. Ami az eredményt illeti, a fehérvá­riak nem okoztak csalódást. Nem szabad azonban meg­feledkezni arról, hogy a Manchester United kedvezőt­lenebb helyzetből is képes volt újítani az eddigiek fo­lyamán. Ráadásul a Video- tonton erősen tartalékos lesz és kérdés, mit nyújtanak majd a cserejátékosok. Ter­mészetesen hiba lenne az is, ha a fehérváriak a körülmé­nyek miatt eleve megadnák magukat. A kupákban nem egy példa volt arra, hogy a visszavágón az esélytelenebb csapat ledolgozta a hátrányt és továbbjutott. Bizonyára sokan emlékeznek még az 1970 őszén lejátszott Pécsi Dózsa—Newcastle United EVK-találkozóra. (Akkor még ez volt az UEFA Kupa neve.) A pécsi csapat idegenben 2-0-ra vesztett, itthon viszont 2-0-ra nyert és végül 11-es rúgásokkal továbbjutott. Miért ne lehetne képes ha­sonló teljesítményre a Vi­deoton? * Ismét napirendre került a Karpov-Kaszparov sakkvilág­bajnoki döntő. Campomanes, a FIDE elnöke Moszkvában járt a héten és arról tárgyalt, hogy 24 vagy 30 játszmában kell eldönteni az elsőség kér­dését. A sportág vezetői kö­zül többeknek az' p vélemé­nye, hogy a 24 játszma mel­lett kellene állást foglalni. A két érdekelt is ezt tartaná jobbnak. Valószínűleg szep­tember 2-án élőiről kezdődne a világbajnoki döntő, de még az sem tisztázódott, hogy hol. A VDN- totó tippjeit a 10. já­tékhétre Romeisz Ottó, pécsi fő­előadó, a Szín­ház téri totózó tőrzstagja állí­totta össze, aki 1977 óta totózik kollektív szel­vénnyel. Eddigi legnagyobb nye­reménye egy 12- es találat volt, melyre 13 000 fo­rintot kapott. A 11. hét tippjei: 1. Kaiserslautem-Hamburg. Tipp: 1. 2. Bielefeld—Frankfurt. Tipp: 2, x. 3. Dortmund—1. FC Köln. Tipp: 2. 4. Karlsruhe—Mönchengladbach. Tipp: 2. 5. Braunschweig—Schalke 04. Tipp: 1. 6. Fortuna Köln—Freiburg. Tipp: 1, x. 7. St. Pauli—Kassel. Tipp: 2, x. 8. Roma-Juventus. Tipp: x, 2. 9. Fiorentina—Verona. Tipp: 1, x.‘ 10. Internacionale—Milan. Tipp: 1, x. 11. Empoli—Lecce: x. 12. Parma—Catania. Tipp: x. 13. Sambenedettese—Genoa. Tipp: x.-f-1 14. Taranto—Arezzo. Tipp: x. Általános és középiskolák, sportegyesületek! Kirándulások szervezésénél vegyék igénybe Budapesten, a Római-parton % a Lidó Sportszállodát O Olcsó árok, ; e egy- és kétágyas. :: : hideg-meleg folyó vizes szobák, szintenként közös zuhanyozóval. Előjegyzést felveszünk. CÍM: BUDAPEST, NÁNASI ÜT 67. 1031. Telefon: 886-865, 888-160, telex: 22-7350 vasárnapi 7 Képünkön balról: Kovácsevics Zsolt és Putics fenő Fotó: Lauer Györgyi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents