Dunántúli Napló, 1985. február (42. évfolyam, 30-57. szám)

1985-02-09 / 38. szám

T udomány iillilillL. /árható-e Pécsett csontvelő-transzplantáció? Kovács Sándor Iván eglehetősen gyakori be­tegségcsoportot képvi­selnek napjainkban a érképzőszervi betegségek. A avuló egészségügyi szolgálat öbbet fedez föl belőlük, mint i korábbi évtizedekben. Ennek egítségével viszont csökkent szoknak a betegeknek a szá­nó, akik előrehaladott óllapot- )an jutnak csak megfelelő ke- :eléshez. Az egyes betegségek gyógyítása is változott az évek ;orán. A vérképzőszervi daga- íatos megbetegedések egy cso- 3ortja ma már nem a gyógyít- íatatlan, hanem a nehezen gyógyíthatók kategóriájába ke- •ült. A legkisebb előrelépés is eredmény, és ezeket az ered­ményeket többnyire hosszú ku­tató-gyógyító munka előzi meg. A Pécsi Orvostudományi Egyetem II. számú klinikája foglalkozik Pécsett, a nem se­bészi vesebetegségek gyógyítá­sán kívül a vérképzőszervi, ezen belül a rosszindulatú vér­képzőszervi betegségek vizsgá­latával. A klinika igazgatója dr. Burger Tibor egyetemi ta­nár, akinek kutatási témája a vérképzőszervi daganatos be­tegségek, és azok gyógyítási le­hetőségei. Dr. Burger Tibort kértük meg, tájékoztasson min­ket tudományos kutatásainak eredményeiről. — A klinikán a kérdések vizs­gálata a betegágy mellett tör­ténik, vagyis a tudományos ku­tatás és a napi gyakorlat e legszorosabb egységet képez. Team-munkát végzünk, de egy- egy orvos más-más részproblé­mában is elmélyül. Az onkoló­giai vérképzőszervi betegségek esetében figyelemre méltó ered­ményünk, hogy a DBM-mel (Myelobromol nevű magyar gyógyszerrel) járóbetegként ke­zeljük a betegeinket. — Új gyógyszer felfedezésé­ről van szó? — Nem. Ez egy régi gyógy­szer, Csak nem került korábban megfelelő helyre a rosszindu­latú beteoségek elleni küzde­lemben. Tapasztalataink sze­rint a betegek nagy részét eavensúlybnn tudluk tartani ez­zel a módszerrel, hamarabb visszanyerik munkakéoesséaüket és normális é'etkvalitásukat. — Önök foglalkoznak a nyi­rokszervekben zajló megbete­gedésekkel is . .. — Igen. A nyirokúti beteg­ségekből több van, mint amennyiről korábban tudtunk. Az utóbbi években sikeresebb lett ezeknek a betegségeknek a vizsgálata és osztályzása. Ez­zel egyidőben a gyógyszeripar is előállított olyan gyógyszere­ket, amelyek jóval hatásosab­bak a régieknél. A klinikus a meglévő gyógyszerekből kivá­lasztja azokat, amelyek együt­tes alkalmazása a legsikere­sebb. Ma már a kombinált, több gyógyszerből álló kezelés a korszerű. Az elmúlt hónapok­ban indítottunk el egy egészen új, kombinált kemoterápiás ke­zelési formát. A betegeket ez alatt néhány hétig óvni kell minden fertőzéstől és különö­sen az épsejt-károsodás követ- kezményeitő1. Nagyon reméljük, hogy új módszerünkkel az úgy­nevezett kevésbé barátsá­gos nyirokcsomó-megbetegedé­sekben is sikerül az eddigiek­nél jobb eredményt elérni. Vérképzőszervi betegségek Beszélgetés dr. Burger Tibor egyetemi tanárral a kutatásokról és a gyógyászatban elért eredményekről — A betegágy mellett bizo­nyos kórélettani kérdések is fel­merülnek. Ezeknek a részleteit is vizsgálják? — Természetesen. Vizsgáljuk például a vérképzéshez elen­gedhetetlen vasforgalmat, és ez is a kórképek mechanizmusá­nak jobb megértését szolgálja. A nyirokcsomó-megbetegedé­sekkel együtt járhat a lép, máj betegsége. Ezzel együtt a vas­forgalomban szerepet játszó el­sődleges vasraktározó fehérje is megváltozik. Ezeknek a válto­zásoknak a felismerése fontos információkat nyújthat magára goi tudósok fölfedezéseit No- bel-díjjal jutalmazták.) Ezzel hazánkban is foglalkoznak, Pé­csett, a POTE Kórbonctani In­tézetben, de mi arra vagyunk kíváncsiak, hogy a kórlefolyás során hogyan változik ezeknek a savókkal jellemezhető sejtek­nek a mennyiségi aránya, egy­máshoz való viszonyuk, mert segítségükkel az immunitás állapotát, alakulását is meg tudjuk bizonyos mértékig ítélni. Rendelkezünk a szükséges sa­vókkal és remélem, hogy rövi­desen az eredményekről is be­számolhatunk. A szövettani laboratóriumban a kórképre is. Dr. Schmelczer Matild adjunktus végzi ezeket az izotóplaboratóriumunkban. — Mi áll jelenleg a prolesz- szór úr és munkatársai kutatá­sainak előterében? — A nyirokcsomó-megbete­gedések során a vérben kerin­gő sejtek és azok biológiai jellemzői is megváltoznak. Ezek­kel a változásokkal foglalko­zunk most. Azt vizsgáljuk, hogy ezek az eltérések milyen kap­csolatban állnak a szervezet immunvédekezésével. A nyirok­csomó-megbetegedések elsősor­ban az immunvédekezés hiá­nyos működését vonják maguk után. Ha az immunvédekezés­ben szereplő sejtek száma meg­fogy, a beteg esendőbbé válik a fertőzésekkel szemben. Az alkalmazott gyógyszerkezelés feladata, hogy az immunvéde­kezési rendszer egyensúlyát helyreállítsa, mert ezzel a tü­netek és panaszok egy részét is mea lehet szüntetni. A vizsgá­latok monoclonális savókkal történnek. (Az amerikai és an­Fotó: Cseri László Az autoimmun-betegségek- ben, amikor a szervezet téve­sen, saját sejtjei ellen termel ellenanyagokat, például kötő­szöveti betegségek esetében, ezeknek a sejteknek az egyen­súlya jelentősen megvá'tozik. Egyensúlyzavar következik be az immunitást segítő és gátló sei- tek között. Ennek következmé­nye minden valószínűség sze­rint, hogy bizonyos véralvadás­ban szerepet játszó sejtek (vér- lemezkék) nagyobb mértékben pusztulnak el, vérzékenységet idéznek elő. — Korábban nem voltak tisz­tázottak ezek a tények? — Azt már sejtették, hogy az autoimmun-betegségekben általában az egyensúly meg­bontásáról van szó. Egzakt igazolásuk a monoclonális sa­vókkal történt. Ebben a kór­képben mi vizsgáltuk azt első­ként. — Ennek megfelelően változ­tattak a gyógyitási módszeren? — Sainos, nem rendelkezünk olyan gyógyszerrel még, amely az egyensúlyzavart teljes mér­tékben képes helyreállítani. In­kább a betegséggel együttjáró másodlagos következmények hatásait képesek csökkenteni. Bizonyos esetekben a teljes gyógyító hatást el lehet érni azzal, hogy eltávolítjuk a be­teg lépét, de nem állítja hely­re ez sem azt az immunitás­egyensúlyt, amit a beteg em­bernél hiányolunk. Még egy kérdés van, amiről mindenképpen szólni szeretnék. A vérképzőszervi betegségek­nél részben azonosított, rész­ben még nem identifikált víru­sok játszanak közre, melyek a rosszindulatú hatásokat létre­hozzák. Közvetlenül a sejten belül a kromoszómákra hat­nak. A kromoszómák a sejtélet hordozói és károsodásuk kö­vetkeztében a sejtek tulajdon­ságai változnak meg. Az álta­luk kezelt betegek körében is érdemes ezeknek a kromoszó­maváltozásoknak a figyelemmel kísérése. Jó néhány olyan kór­képet ismerünk, ahol ezek a változások diagnosztikus jelle­gűek. Néhány évvel ezelőtt kezdtük el ezeket a vizsgálato­kat, és így korszerű szinten tudjuk vizsgálni e tekintetben a betegeinket. Ezeket a vizsgá­latokat dr. Molnár Lenke ta­nársegéd végzi. — Ön fél évet töltött Kali­forniában, hol operatívan köz­reműködött csontvelő-átülteté­sekben. Ezt a végtelenül össze­tett, bonyolult személyi és tár­gyi feltételeket kívánó gyógy­módot hazánkban csak Buda­pesten végzik. Várható-e Pé­csett is csontvelő-transzplantá­ció? — A klinika felújításával re­mélhetőleg megteremtődnek a szükséges feltételek. Egy hát­rányos momentumról szeretnék szólni. Magyarországon a kis létszámú családok hátrányt je­lentenek, mert a legjobb csont­velőadó az ikertestvér, a test­vér és nem a szülő. A na­gyobb család a biztonságo­sabb életet is jelenti. — A kutatások fejlesztésé­ben, az említett megbetegedé­sek elleni harcban az önök kli­nikája is fontos láncszemet tölt be. — Láncszem vagyunk, első­sorban abban a tekintetben, hoay igyekszünk a leghama­rabb átvenni a legújabb kü1- földi és hazai kutatási ered­ményeket, másrészt mi is pró­bálkozunk a meglévő gyógy­szerek jobb kombinációióval és alkalmazásukkal. És miután je­lentős betealétszám áll el'en- őrzésünk alatt Dél-Dunántúl területén, reméliük, hoav tevé­kenységünk nem haszontalan. B. A. II tudományos élet hírei Kandidátusi disszertáció. A Pollack Mihály Műszaki Főis­kola gazdasági igazgatója, Rechnitzer János az elmúlt na­pokban védte meg kandidátu­si disszertációját. Tanulmányá­ban a területi gazdasági kap­csolatok és szerkezetek model­lezésével, a területi input­output modellekkel foglalkozik. Ezzel egy új módszert mutat be a területi tervezés számára. * Lukács-konferencia, Lukács György születésének 100. évfor­dulója tiszteletére háromnapos tudományom konferenciát ren­dez a PAB, a JPTE irodalom- tudományi tanszéke és o TI7 Baranya megyei Szervezete. A szimpozionon akadémikusok, kutatók tartanak előadásokat. Színhelye a Pécsi Akadémiai Bizottság székháza, március 19—21. között. * Nemzetközi együttműködés. Küldöttség látogatott a Pécsi Orvostudományi Egyetemre, a pozsonyi egyetem orvostudo­mányi kar dékánjának, Gus- táv Catornak a vezetésével. A látogatás célja a két egyetem kczöt; korábban megkötött együttműködési szerződés élén­kebbé tétele, a lehetséges munkaformák megbeszélése volt. Fejezetek a neveléstudomány köréből. A JPTE Tanárképző Kar belső folyóiratának új szá­ma a közeljövőben jelenik meg. Riportot és tanulmányokat tar­talmaz. így például Nagy Imre Kisfaludy Károlyról szóló érte­kezését és Mártsa Sándor orosz—angol—magyar nyelvé­szeti összehasonlító munkáját. * WHO szakértői tanácskozás. Tamperében rendezték meg az Egészségügyi Világszervezet szakértőinek tanácskozását. A megbeszélés célja és újdonsá­ga, hogy az egészségügyi te­vékenység hangsúlyát az egész­ségnevelésre, -megelőzésre kell tenni. A tanácskozáson Pécsről dr. Tényi Jenő egyetemi tanár, a Társadalomorvostani Intézet igazgatója vett részt. Tudományos szerződés. A Bács-Kiskun megyei Tanács és az MTA Regionális Kutatások Központja öt évre szóló együtt­működési keretszerződést kö­tött. Az MTA RKK-jának Kecs­keméten működik egy telepü­léskutató csoportja is. Az RKK a jövőben vállalja, hogy tevé­kenyen részt vesz Bács-Kiskun megye életében, településfej­lesztési, városfejlesztési mun­káiban, a kutatásokban. A me­gye messzemenő segítséget nyújt a kutatások folytatásá­hoz. * Acta Juridica. Az MTA ide­gennyelvű folyóiratában fran­cia nyelven jelenik meg dr. Adóm Antal egyetemi tanár ta­nulmánya, amely a társadalmi ellenőrzés kérdésével foglalko­zik. A magyar Janus Pannonius* A hotodfélszóz éve született Janus Pannoniusra emlékező ülésünknek nemcsak az köl­csönöz különös jelentőséget, hogy immár annak az egyetem­nek a falai között idézhetjük, amely az ő nevét viseli, hanem az is, hogy az Universitas Quinque Ecclesiae a Tanárkép­ző Kar felállításával lényegé­ben visszakapta filozófiai fakul­tását. Azt a fakultást, amely a pécsi egyetemi tradíciót gyü- mölcsöztetni, Janus Pannonius munkásságát kutatni, kultuszát ápolni leginkább hivatott. Jól tudom, nem mondok újat ezzel, hiszen a pécsi egyetemi hagyomány tudati erejének rendkívüli jelentőségét azok ismerik legjobban, akik most Pécsett a kiteljesülő egyetem mai és holnapi arculatát for­málják: maguk az egyetem ve­zetői ... De talán új érv lehet a pécsi egyetemi tradíció súlyát tudatosító vitákban, ha szemé­lyes 'Hitellel emlékeztetek a bölcsészettudományi kar félszá­zaddal ezelőtti teljesebb tan­széki berendezkedésére; arra az időszakra, amikor a magyaror­szági humanizmuskutatás és italianisztilkia éppen Janus Pan­nonius városában koncentráló­dott, mindenek előtt az iskola­teremtő Koltay-Kastner Jenő jóvoltából, aki pécsi professzor- sága idején, 1924-től 1938-ig többek között olyan tanítványo­kat bocsátott útra, mint Kardos Ti bor. Koltay-Kastner Jenőnek én a szegedi egyetemen 1955 és 1960 között lehettem hallgató­ja, s hogy már ekkor elkötelez­tem magam a régi magyar iro­dalom kutatására, abban az ő pécsi magvetése játszott sors­döntő szerepet. Negyedszáza­da, 1955 októberének harma­dik hetében Koltay professzor úr azzal kezdte egyik előadá­sát, hogy felmutatott egy fris­sen érkezett könyvcsomaqot, kibontotta belőle Kardos Tibor A magyarországi humanizmus kora című monográfiáját, s fel olvasta a dedikációt: ,,Koltay- Kastner Jenő professzoromnak 1926 őszén tett ígéretem bevál­tásául barátsággal és tisztelet­tel. Budapest. 1955. ckt. 15-én Kardos Tibor.” Magyarázatként azt tette hozzá, hoav Kardos Tibor, a dombóvári gimnázium­ból érkezett I. éves pécsi hall- aatója 1926 őszén, az első régi magyar iroda'omtörténeti egye­temi előadások hatására való­ban ünnepélyes-lelkes ígéretet tett neki: meaírja maid a ma- oyarországi humanizmus törté­netét, közéooontiában Jonus Pannonius alakiával . . . (Hát így is lehet, vagy csak íav le­het? — töprengtem el akkor I. évesen a példázaton, s kitűz­tem magam elé feladataimat én is.) íme, ilyen tudománytörténeti súlyú, ilyen sugalló hatású volt az idő tájt a pécsi bölcsészet­tudományi kar és olasz tan­szék; jutott sugárzásából évti­zedek múltán Szegedre is, hogy a-» ottani ösztönzések majd Bu- daoesten Zrínyi kutatása körül manifesztálódjanak .. . A modern magyar Janus Pannonius is azokból a köpö­nyegekből búit ki, amelyeket a húszas—harmincas évek pécsi és szegedi fiataljai viseltek; Ja­nus akkori és későbbi fordítói a oécsi Batsányi Társaság és a Janus Pannonius Társaság, illetve a Szegedi Fiatalok Mű­vészeti Kollégiuma tagjai vol­tak. Jelképes tény az is, hogy a szegedi egyetem klasszika-filo­lógus professzora, Huszti József Janus-monogrófiáját Pécsett jelentették meg 1931-ben. Az "Részlet a Janus Pannonius születé­sének évfordulóján Pécsett rendezett tudományos ülésszakon elhangzott előadásból. pedig törvényszerű, hogy ami­kor a felszabadulás utáni ma­gyar Janus-kötetek napvilágot látnak, a fordítók törzsgórdá- jót a szegedi Berczeli-Anzelm Károly, a dunántúli Weöres Sándor, Takáts Gyula, Csorba Győző és mások alkotják, a „poéta adminisztrá­tor" predig az a Kardos Tibor, aki a harmincas években a Koltay-Kastner Jenő szerkesz­tette Pannónia című egyetemi folyóiratban publikálta első Janus-tanulmányait... Miért nem voltak számottevő magyar Janus-fordítások a XVI—XVIII. században? Mert nem volt rájuk igény, mert Ja­nus Pannonius elsősorban- la­tin tökélyével hatott, mert a la­tint mint irodalmi nyelvet a XIX. század közepéig ismerte a tudós-literátus Magyarország, mert addig latinul is értették a költőt... Janus Pannonius ép­pen tökéletes latin „internaci­onalizmusával" súlyos érv euró­paiságunk s hírnevünk mellett (gondoljunk például Zsámboki János Janus-kultuszára). „A hazai Janus-recepció haj­szálereit” magisztrális tanul­mányban tapintotta ki nagy irodalomtudásunk, Bán Imre, amikor az 1972. évi pécsi Ja- nus-ülésszakon Janus Pannoni­us és a magyar irodalmi ha­gyomány címmel értekezett... Januls Ffpnnonius halálának 500. évfordulója táján... a Kortórs műfordítói versenyt hir­detett a Búcsú Váradtól címmel népszerűsödötl Abiens valare jubet sanctos reges Varadini újrafordítására és értelmezé­sére. 1972 tavaszán tizennyolc új átültetés készült a versből, s a folyóirat vállalkozásához kapcsolódva máshol is megje­lentek fordítósok; a talán legis­mertebb Janus-versnek — a ko­rábbiakkal együtt — íqy össze­sen huszonnyolc magyar meg­felelője ismeretes. A naqy for­dítói sereglés valamennyi da­rabja máig sincs kötetbe qyűjt- ve (mai oécsi fiatalok, filozop- terek, középiskolások kiadhat­nák eavszer), de eredményei ismertebbek annál, semhogy most hivalkodhatnom kellene vélük. Nagy László összes mű­fordításai élére iktatta a maga nagy erejű fordítását, az I. éves közéoiskolai irodalomtankönyv­be a Benjámin Lászlóé is oda­került az Áorily-fordítós mellé, Csorba Győző két évvel ezelőtt megjelent kiváló Janus-válogo- tása a sajátját néáy úi fordí­tással tetézte (Kerényi Grácia, Fodor András. Naqy László, Somlyó György). Csorba Győző válogatói ítél­kezését a búcsúvers új fordítá­sainak egykori szerkesztő-meg­rendelője is egyetértőén nyug­tázhatja, és csupán azt teheti hozzá, mennyire örvendetes, hogy a mai Pécs klasszikus rangú költő-műfordítójának mű­helyében készült. Újabban néhány ismeretlen Janus-epigramma bukkant fel egy XVI. századi formuláskönyv- ből. Ezeket is Pécshez kötődő irodalmi kiválóság, Weöres Sándor fordította magyarra . . . A költő Janus sorsát ily jelen­tékeny költőutódok vigyázzák ma Pannóniában. Eljött az ideje annak is, hogy a megújult pécsi egyetem ahhoz is biztosítsa az oktatá­si, kutatási és publikálási fel­tételeket, hogv a pécsi tudo­mányosság újra olyan magas szinten, kutatásösztönzó erővel szóljon Jonus Pannoniusról, mint tette már ötven éve. HÉTVÉGE 7.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents