Dunántúli Napló, 1985. február (42. évfolyam, 30-57. szám)

1985-02-09 / 38. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLII. évfolyam, 38. szám 1985. február 9., szombat Ara: 2,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Indul a Dráva menti térségi melioráció (3. oldal) Vérrel pecsételt barátság- (6. oldal) Várható-e Pécsett csontvelő­transzplantáció? (7. oldal) e * Mohács, Hímesháza, Egyházaskozár Ballai László, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője hozzászólását tartja Fotó: Läufer László. Zárszámadó közgyűlések Kiemelkedő évet zárt a mohácsi Űj Barázda Tsz Mohács országos hírű közös gazdasága, a mohácsi Új Baráz­da Termelőszövetkezet tartotta tegnap szárszámadási közgyűlé­sét a Kossuth Moziban. Az eseményen részt vett és felszólalt Ballai László, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályvezetője. Beszámolójában Harmatos József tsz-elnök nem minden­napi eredményekről adhatott számot. Bevezetésként emlékez­tette az egybegyűlteket a ve­zetőség múlt év elejei ígéreté­re: ha jobb munkával ellensú­lyozni tudják a szabályzók okoz­ta 15,6 millió forintos elvonást, akkor a reáljövedelem színvo­nala nem fog csökkeni. Az eredmény várakozáson fe­lüli. Az árbevételt egy év alatt 46 százalékkal növelték, s meg­közelítették a félmilliárd forin­tot. Azonos földterületen, 6,5 százalékkal kevesebb taglét­szám mellett tavaly 27 száza­lékkal növelték a termelés ér­tékét. Az üzemi nyereséget 50, az exportot 30 százalékkal si­került növelniük 22 százalékos hatékonyság mellett. Tovább növelték a növényi hozamokat. Búzából 7, kukori­cából 10, cukorrépából 50 ton­nát takarítottak be hektáron­ként. Egy hektár búzán 14 035, kukoricán 16 800, szóján 9590, cukorrépán pedig 38 000 forint tiszta nyereséget értek el. így az 1 mázsa bú^a önköltsége mázsánként 160, a kukoricáé 188, a cukorrépáé 52 forint volt. A szövetkezet fejlődését dön­tően meghatározó állattenyész­tési főágazatba sok pénzt fek­tettek be. Két év alatt 60 mil­lió forintos sertéstelepi rekonst­rukciót véaeztek saját erőből, s ezzel évi 20 000-re növelték, va­gyis megduplázták a hízókibo­csátást. A szarvasmarha-ága­zatban dolgozók bérét 20 szá­zalékkal emelték fel, így sok fia­tal állt munkába. Az intézkedés itt is nyeresége't hozott, a tej­termelésben elérték az 5000 literes átlagot. Tiszta nyereséget hozott a te­kercselő üzem, az építőrészleg, a kereskedelmi és szolgáltató tevékenység is. A tsz 12 keres­kedelmi egységet működtet Mo­hácson, és saját húsüzeméből, illetve a DÉLKER-rel együttmű­ködve látja el a város lakos­ságát. Felépült a 7300 tonna kapacitású takarmánykeverőjük, ebből 2840 tonna tápot adtak el 16,4 millió forint értékben a tagoknak. A háztáji gazdasá­gok 13 500 sertést értékesítettek a tsz-en keresztül 60 millió fo­rint értékben. A MÉM megbízásából tavaly 9 tsz cukorrépa exportját bo­nyolították le Jugoszláviába, a Beljei kombinát pélmonostori cukorgyárába. Ez az együttmű­ködés 27 millió forint többlet jövedelmet hozott a tsz-eknek. Az erősebb segíti a gyengét akcióban 1984-ben a gyenge adottságú szentlászlói termelő­szövetkezetet patronálták, amely ily módon 9,5 millió forintos nyereséget ért el. A sokirányú tevékenység 50,1 millió forint üzemi nyereséget hozott a szövetkezetnek s ez majd 17 millióval több az előző évinél. Ebből közel 30 milliót fejlesztésre, 6 milliót év végi részesedésre fordítanak. Az egy főre eső éves átlagjövedelem ily módon megközelíti a 79 000 forintot, ami 16,Ö százalékos no- minál béremelésnek felel meg, arányban a végzett munkájuk­kal. Felszólalásában Ballai László, az MS7MP KB osztályvezetője az országos eredményekkel ösz- szevetve kiemelkedőnek nevezte az Új Barázda Tsz teljesítmé­nyét, s fejlődési dinamizmusát. Rámutatott, hogy ahol 161 000 forint az egy főre eső bruttó jö­vedelem, ott a fejlesztés mellett jogosan fordíthatnak nagyobb figyelmet a tagok anyagi gya­rapodására is. —Rné— Hímesháza Magasabb termésátlagok Amikor az 1983-as évüket több nyereséggel zárták, mint az előtte lévő ötöt, mégis azt mondták a kételkedők: kijött nekik a lépés. Most viszont min­denki meggyőződhetett, hogy az nem volt csoda, mert az 1984-es évet méa az előtte levő sikerévüknél is lényegesen job­ban zárta a himeshózi Petőfi Tsz. Ez a két utóbbi év tehát bizonyíték is arra, hogy a hely- benjárás után nagy léptekkel megindultak előre. Tegnap tartotta zárszámadó közgyűlését a himeshózi műve­lődési otthonban a helyi Petőfi Tsz. Az elnöklő Krémemé Mihe- lisz Terézia elnökhelyettes kö­szöntötte a résztvevőket — köz­tük Lukács Jánost, az MSZMP Baianya megyei Bizottsága első titkárát —, majd egyperces né­ma felállással tisztelegtek az elmúlt évben elhunyt tsz-tagok emlékének. Aubert Ádám elnök ismertet­te a vezetőség beszámolóját az elmúlt évi tevékenységükről, ele­mezve az eredmények és a ku­darcok okát. összességében az előző évinél majd 20 százalék­kal nagyobb termelési — és majd 30 százalékkal nagyobb tiszta árbevételt értek el, a nye­reségük 38,4 százalékkal emel­kedve haladta meg a 15,5 mil­liót. A személyi jövedelem 18,4 százalékkal nőtt és megközelí­tette az 56 ezer forintot. (Folytatás a 2. oldalon) Szovjet ujsagiro­küldöttség Baranyában Anatoli) Tyimoíejevics Karpicsovnak, a Pravda szerkesztősége felelős titká­rának vezetésével szovjet újságíró-küldöttség érke­zet; csütörtökön Baranyá­ba. A küldöttség tagjai voltak Vlagyimir Vaszilje- vics Silov, a Szovjetszkaja Rosszig rovatvezetője, Vja- creszlos Vlagyimirovics Du- hin, az SZKP KB Nemzetközi Tájékoztatási Osztály inst­ruktora. A kétnapos megyei prog­ram kereteDen a küldöttsé­gét fogadta Lukács János, az MoZMP Baranya me­gyei Bizottságának első tit­kára, találkoztak dr, Geisz Ferenccel és Kiss György - gyei, a megyei pártbizott­ság osztályvezetőivel, Rákos Jánossal, a Pécs városi Pártbizottság titkárával, Szabó Nándorral, Pécs vá­ros Tanácsa elnökhelyette­sével, Illés Istvánnal, a Siklós városi Pártbizottság első titkárával, Mitzki Ervin­nel, a Dunántúli Napló fő- szerkesztőjével. Látogatást tettek a Ba­romfifeldolgozó és Forgal­mazó Közös Vállalatnál, a HUNOR Kesztyű és Bőrru­házati Vállalat II-es gyá­rában, a Pécsi Állami Gaz­daságban, a szolántai ter­melőszövetkezetben. Hazaérkezett a KISZ KB küldöttsége Pénteken hazaérkezett Budapestre a KISZ KB kül­döttsége, amely Hámori Csabának, a KISZ Központi Bizottsága első titkárának vezetésével látogatást tett a Szovjetunióban. A dele­gáció megbeszéléseket folytatott a Lenini Komszo- mol Központi Bizottságá­nak Viktor Misin, első tit­kár vezette tárgyalócso­portjával. A tárgyalások so­rán a felek véleményt cse­réltek a nemzetközi ifjúsági mozgalom egységének erő­sítéséről, a szervezeteik előtt álló feladatokról. Elsőrendű feladat a gyermekek egészségnevelése Pécs megyei város Tanácsa Végrehajtó Bizottságának ülése Felülvizsgálják a pincerendszerek hasznosítását Szokatlanul sok, összesen 14 napirendi pont megtárgyalásá­ra került sor a tegnap délelőtt megtartott Pécs megyei város Tanácsa Végrehajtó Bizottságá­nak ülésén. Molnár Zoltánnak, a pécsi Városi Tanács elnökhe­lyettesének üdvözlő szavai, va­lamint a lejárt határidejű vb­határozatok végrehajtásának beszámolóját követően a soka­kat érintő iskolaegészségügy helyzetének megtárgyalására került sor. Az írásbeli előterjesztésből kiderült, hogy az 1977/78-as tanévtől bevezetett gyakorlat, hogy nem a függetlenített isko­laorvosok, hanem a körzeti or­vosok látják el az általános is­kolákban az iskolaorvosi fel­adatokat. milyen szempontból előnyösek és milyenből hátrá­nyosak. Ez utóbbiból csak egy például: gond, hogy az iskolai körzetek vonzásterülete sok esetben különbözik a gyermek- orvosi körzetek ellátási terüle­tétől. A beszámolóból kiderült, hogy a rendszeresen megszer­vezett szűrésekkel időben tud­ják kezelés és további gondo­zás alá venni a különböző el­változásban szenvedőket, és ez­zel megelőzni a nagyobb bajo­kat. Az iskolaegészségügy je­lenlegi legfontosabb tenniva­lója, hogy a pedagógusokkal, a gyermek-ideggondozó orvo­saival, pszichológusaival együtt­működve segítsék és gyógyítsák a beilleszkedési zavarokkal küszködő, a szipózó, az öngyil­kossági kísérletet elkövető gye­rekeket. (Baranya megyében tavaly 30 szipózó gyereket tar­tottak nyilván, és 56 volt az ön­gyilkossági kísérletet elkövetők száma). Fontos feladat az egészségnevelés, az életmód, az iskolák higiéniai helyzetének ellenőrzése, és különösen sok a tennivaló az általános egész­ségkultúra színvonalának eme­lése terén. Az egészségnevelés­sel ellensúlyozni kell a fokozó­dó iskolaterhet, a felfokozott életritmus, káros magatartás­forma-szokások okozta hatáso­kat. A következő napirendi pont, a pécsi pincerendszerekkel kapcsolatos kérdések ugyan­csak élénk vitát váltottak ki a vb-ülés tagjai között. Köztu­dott, hogy városunkra nagy terhet ró a kiterjedt és az épületek, utak állagát veszé­lyeztető pincerendszerek meg­erősítése. A pincék okozta ve­szélyhelyzetek elhárítására 1984-ben 35 millió forint köz­ponti támogatást kapott a vá­ros. (Ez csak egy részét fedezi a pincékre költött összegnek.) Épp ezért nem mindegy, mi módon kerülnek ezek a föld alatti járatok hasznosításra. A felszólalók többsége azt szerette volna megtudni, a már helyreállított pincék hasz­nosítása jelenleg hogyan áll, milyen ütemben, milyen mó­don valósult meg, mekkora az eddig hasznosított pincék bér­leti díja? A kérdésekre dr. Buzánszki Béla, a Pécs városi Tanács építési és közlekedési osztá­lyának helyettes vezetője vá­laszolt. Elmondta: a pincék ér­tékesítése az Ingatlankezelő Vállalaton keresztül történik. Huszonnyolc olyan megerősí­tett pince van a város alatt, amit már valamilyen módon hasznosítanak. A bérleti díjak évente összesen 100 000 forin­tot tesznek ki. Molnár Zoltán tanácselnök- helyettes ezt követően megje­gyezte, a tanács a jövőben fe­lülvizsgálja a tényleges hasz­nosítást, és az erre készített korábbi javaslatokat, vala­mint feltétlen megvitatásra ke­rülnek a jelenlegi bérleti dí­jak, hiszen a mostani négyzet­méterenkénti egyforintos tarifa nem reális. S. Zs. Dr. Székesi Margit és asszisztensnője főiskolai és egyetemi felvételihez szükséges szűrővizsgálatokat végez Pécsett a Radnóti Mik­lós Közgazdasági Szakközépiskolában. Fotó: Lauer Györgyi

Next

/
Thumbnails
Contents