Dunántúli Napló, 1985. február (42. évfolyam, 30-57. szám)

1985-02-08 / 37. szám

e Dunántúli napló 1985. február 8., péntek Honismeret 40 éve történt Á szakszervezeti mozgalom f / fi I r ujjaeledese Fontos tényező volt az élet megindulásánál Munkásmozgalmi emlékhelyek Az Ady Endre utca 22. számú épület Városunk föl­szabadulása után újjáéledt a szak- szervezeti moz­galom is, melyet az is bizonyít, hogy az Új Du­nántúl 1944. december 17-i első számában közölte a városi intéző bizott­ság névsorát, és abban helyet kapott a szakszervezetek részé­ről Reinhold Antal. A másik hír az volt, hogy a pártok által vá­lasztott szakszervezeti bizottság a Zrínyi u. 13. sz. házban ülést tort 18-án. A rákövetkező napokban sor­ra alakultak a különböző fog­lalkozási ágakban a szabod szakszervezeti alapszervezetek. A .szabad' szót különösen ki­hangsúlyozták, jelezve azt, hogy az elmúlt évtizedek eseményei után minőségileg is új fejezet kezdődik a szakszervezet éle­tében. A 21-én nyíló ideiglenes nem­zetgyűlés ülésére képviseletük­ben Kübler Jenő és Grün Alajos utazott el Debrecenbe. Az első ideiglenes székházat — a hit­község javaslatára — az izrae­lita szeretetházban rendezték be. A Szakszervezeti Tanács értekezletén elhatározta az egy­ség létrehozását, így a pártok külön nem alakítottak szabad szakszervezeteket. Az újjáala­kító bizottság tagjai lettek: dr. Boros István, B. Nagy Gusztáv, Czenzer József, Jámbor Károly, Koller József, Kübler Jenő, Pozs- gay Gyula. A szakszervezeti bizottság a sajtó útján január 4-én fölkérte a szakcsoportokat, hogy —ahol már megtörtént — 0 vezetőség névsorát terjesszék be. A helyi mozgalom összefogását vállalta magára, a kapcsolattartás leg­hatékonyabb formája a szak- szervezeti székház programjain való részvétel, a helyi esemé­nyekre való meghívás volt. A legfőbb irányító szerv 1945. ja­nuár 14-én jött létre, elnöke Reinhold Antal, alelnöke Hámo­ri András, neve szakszervezeti tanács lett. Ez volt az első al­kalom, hogy a munkások mel­let: az értelmiségiek, tudósok, művészek is tagjai lettek a sza­bad szakszervezeteknek. A szaktanács február 1-én tartotta meg titkárválasztását: ügyész-titkár dr. Ormos György ügyvéd, adminisztratív-titkár B. Nagy Gusztáv lett. A szakta­nács leszögezte, hogy minden dolgozó érdekében küzdeni fog, pártállásra voló tekintet nélkül. A szaktársi megértést és a köl­csönös megbecsülést kívánták a szakmák között. S mivel az or­szág területén még harcok dúl­tak, a helyi erők öntevékenysé­gén sok múlott. Sokat tettek a dolgozók ellátásának javítá­sáért, a titkárság lehetővé tet­te, hogy a székházban állan­dóan találkozhassanak a külön­böző szakmák képviselői, a mű­velődés elősegítésére nyelvtan- folyamokat indítottak, megszer­vezték a munkásoktató és a köz­igazgatási tanfolyamrendszert, mely segítségével az addig el­zárt rétegek is tanulhattak. A székházban állandó könyvtár, folyóirat- és hírlapolvasó állt c tagok rendelkezésére. Külön könyvkiadó is indult „Műhely" néven. Első kötete Kő Kálmán szerkesztésében jelent meg Új­jáépítő magyarok címmel, A harcok elültével segítettek a Dráva menti falvak újjáépítésé­ben, a nyár elején létrehozták a fogyasztási szövetkezetét. Az országos szakszervezeti vezetők június 23—24-én tettek látogatást Pécsett. A dolgozók és bizalmiak összvezetőségi ülé­seken, a szakmaközi bizottság munkájában, az üzemi bizott­ságban fejtették ki tevékenysé­güket, de a városi törvényhatá­ság, a főispán is adott vélemé­nyükre. A vezetők a fokozódó infláció, a drágaság és a feke­tézők ellen harcoltak, a dolgo­zók megélhetéséért küzdöttek, nagy gondot fordítottak az üze­mi demokráciára. Baranyában és Pécsett nagy szerepük volt a szakszervezeteknek az élet megindításánál, s olyan pezsgő szervezeti élet alakult ki, mely mintául szolgálhat q későbbi korokra is. S hogy országos vi­szonylatban is nagy szavuk volt, bizonyítja az, hogy többször for­dultak nyílt felhívással az ország vezetőihez is. Vargha Dezső levéltáros Pécs, Ady Endre utca 22. (Ágoston utca 22.). „A földszintes épületről már a város 1864-es utcaházszám jegyzéke említést tesz. Akkor magántulajdoniban volt, 1870- >ben vásárolta meg az „Első Pécsi Munkás Beteg és Rok­kantak Egylete”. Az egylethez az 1870-es évékben csaknem 800 fizető tag tartozott. A nyolcvanas évékben a Magyar- országi Általános Munkáspárt litt tartotta gyűléseit, és a ke­leti városrész munkásságának fő gyülekezőhelye volt.” „Az épülethez fűződő, emlí­tésre méltó események közül feltétlenül utalnunk kell a kö­vetkezőkre: 1870. február 15- én, közel 300 munkás előtt ter­jesztették be a munkásegylet alapszabályzatát. 1882. évi el­ső általános Pécs vidéki bánya- munkásmozgalom idején sztrájktanya volt és a város munkássága és polgársága ál­tal a szolidaritási akcióban összegyűlt adományok elosztá­sára is itt került sor. Az épü­letben gyakran fordult meg Kürschner Jakab, a Munkás Be­tegsegélyező és Rokkant Pénz­tár országos vezetője, a Nem- választók Pártja egyik megala­pítója, a Magyarországi Álta­lános Munkáspárt ismert or­szágos vezetője. Nyisztor György földművelésügyi nép­biztos a századforduló előtti egyetlen pécsi látogatása al­kalmával itt tartott beszédet, a f öld m u rtkáseg ylet megalapítá- sára buzdítva hallgatóságot.” „1892. május 1-i ünnepség­gel egybekötött egyleti vá­lasztmányi ülésen 400 munkás szorongott a helyiségben és a kertjében.” „1899 januári adat szerint ugyanitt már «magán helyisé­get« bérelt a keramikai mun­kások szakegylete »1902, 1903 és 1905jben minden jelentő­sebb felvonulásnak itt volt a gyülekezőhelye a keleti város­részben élő munkások számá­ra. Pl.: 1905. július 28-án a párt nagy Lassale-ünnepére a bányamunkásság és a budai külváros népe itt gyülekezett, finnen indult a közel ezer tün­tető, felvonuló munkás«. 1907. szeptember 6-án nagy jelentő­ségű munkásgyűlés zajlott itt le. A munkásság nem fért el a kertben sem. Szabó József, a kiváló és nagy tekintélyű párt­vezér az általános választójo­gért vezetett demonstrációit innen indította1.” (Forrás: Szita László: Mun­kásmozgalmi emlékhelyek Pé­csett c. könyv. Pécs, 1977. 11. lap.) Ady Endre utca 64. (Ágoston utca 64.) „Pécsett, a második és egy­ben legjelentősébb munkás­lap, a MUNKÁS volt, amely 1898—1923. között jelent meg. Az első szerkesztők egyike Schmira Károly volt, aki ugyan változatos pályát futott be a> munkásmozgalomban, de te­vékenységét összességében mégis pozitívan kell értékelni, itt lakott 1898-1899-ben. A lap szerkesztősége itt műkö­dött.” Ady Endre utca 80. (Ágoston utca 80.) „Schubert-csalód tulajdona volt az épület, és a háború után az antant—szerb meg­szállás idején jól jövedelme­ző kocsmát tartottak fenn. A megszállás alatt a Pécsi Szo­ciáldemokrata Párt kerületi szerveket hozott létre. A VII. ke­rületi pártbizottság, amelynek Doktor Sándor is tagja volt és a pécSbányatelepi kommunista bányászok többsége is a Schubert-féle vendéglőben avatott székhazat 1920-ban. Az ellenforradalmi fehér had­sereg bevonulásáig itt folyt a kerületi pártszervezet élete.” „1921. február 10-én tartott kerületi pártgyűlésen Doktor Sándor tartott emlékezetes elő­adást, ahol többek között a következő érdekes gondolato­kat fejtette ki mintegy ezer főnyi hallgatóság előtt: ». .. szervezkedésre hívom fel nemcsak a férfiakat, hanem a nőket is ... csatlakozzatok a III. Internacionáléhoz. Hozzunk létre utca-bizalmi rendszert és leplezzük le az ellenforradal­márokat...« Március 3-i ülé­sen: «... a nők szervezkedje­nek karöltve a férfiakkal, hogy olyan társadalmi helyzet léte­süljön itt is, mint amilyent szeretett orosz proletár testvé­reink alkottak ... minden 'ha­talmat a szocialistáknak kell magukhoz ragadni, mert csak az oroszországi rendszer az egyedüli üdvös, ezt pedig csak forradalommal lehet elérni...” „1930—1937 között illegális kommunista bányamunkások rendszeres találkozóhelye." Jeli József Az Ady Endre utca 80. számú épület msm 1044 1945 Bélyeg Duna-hidak Zsitva Szabolcs grafikusművész tervei alapján Február 12-én hozza forga­lomba a Magyar Posta a Du- na-hidakat bemutató 7 címle­tű bélyegekből álló sorozatot és egy 20 forintos blokkot. A íbélyegsorozat és a blokk Zsitva Szabolcs grafikusművész tervei alapján, 340 ezer foga­zott és 8800 fogazatlan, illet­ve 278 300 fogazott, sorszámo­zott és 10 800 fogazatlan, sor­számozott példányban, több­színű ofszetnyamássaJ, az Ál­lami Nyomdában készült. Az egyik 1 forintos címleten Növi Sad városképe és hídja, a> másik 1 forintos bélyegen Ba­ja városképe és hídja látható. A 2 forintos címletűek közül az egyiken Bratislava látképe és hídja, a másikon Budapest és az Árpád-híd látható. A 4 fo­rintoson Bécs városképe és egyik hídja, a 6 forintoson Linz és hídja, a 8 forintoson Re­gensburg és hídja van. A blokk keretén a Duna vonalának egy része, alatta hajózási jelvény, egy vanalrajzú híd és a „DU- NA-HIDAK” felirat látható. Az első napi bélyegzőt rend­szeresen használó postahiva­talok a vásárlók kívánságárat a megjelenés napján a bélye­geket és a blokkot lebélyegzik. SZÜLETTEK: Kun Tímea, Szombati Melinda, Boóz Evelin, Molnár Móni­ka, Bakó Szilvia, Kovács Krisztina, Helmli Kitti, Bencze Tibor, Bauer Béla, Královics Péter, Herda János, Varga Zoltán, Szerémy Péter, Kis Gergely, Kasza Dávid, Mozolai Ag­nes, Gulyás Adrienn, Szabó Szilvia, Arnold Veronika, Magyar Emil, Tarí Gergely, Nádor Tamás, Gábor Ad­rienn, Puskás Agnes, Farkas Adrienn, Ambros Ildikó, Vajnai Fruzsina, Nagy Viktória, Szőcs Réka, Hosszú Dá­niel, Gothár Norbert, Jakab Zoltán, Varga József, Lőrincz Gergely, Szűcs Roland, Szabó Mónika, Vida And­rás, Imre Dániel, Gelencsér Szabi­na, Szakálos Adóm, Nagy László, Peitl Zsolt, Ferencz Viktória, Kolo- nics Réka, Nagy Gyöngyi, Rudalf Balázs, Pfaff Mónika, Kovács Péter, Járányi Edit, Várhegyi Linda, Acs László, Teszler Balázs, Fábián Ta­más, Kövesi Manuéla, Braun Olga, Nemeskéri Szandra, Pap Eszter, Bar- chó Tímea. Bakó Péter, Szabó Fe­renc, Nyuli Balázs, Kövesi Tamás, Virág Olivia. Jauk Anna. Bánky Dá­niel, Ripl László, Kiss Róbert, Nagy Zsolt, Verebes Zsane’t. Győri Diána, Kiss Kinga. Szép Veronika, Hustí Viktória, Wágner Agnes, Blek Rená­ta, Haraszti Tamás. Schmidt Róbert, Kovács Péter, Dezső Gábor, Csordás Péter. Czina Edit, Németh Ákos. Víz­vári Zoltán. Kiss Béla, Óvári Péter, Gyúrók Miklós, Szatyor Győző, Ke­rékgyártó Kata, Maczkó Anita, Har­tung Anett, Kővári Gábor, Kürti Pé­ter, Teleki Gábor, Kovács Tamás, Blum Andrea, Kurják Eszter, Sólymos Gábor, Szekál Viktor, Pálvölgvi Im­re, Roszkopál Bence, Lakatos Dezső, Dombai Ferenc. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Gálos Imre és Nagy Zsuzsanna, Molnár András és Illés Ibolya, Albert Raj­mond és Keszler Mária, Perlaky Gá­bor és Kovács Piroska, Kovács Já­nos és Puskás Klára, Maneszkó Fe­renc és Bencsik Erzsébet, Magyar Zoltán és Hoffercsik Eszter, Papp Imre és Nyeste Rita, Poór Ferenc és. dr. Kopcsányi Gemma, Herich Szi­lárd és Molnár Katalin, Tóth Sándor és Németh Ilona. Varga István és Csabai Ilona, Prokoo János és Háhn Gyöngyi, Kovács Mátyás és Vas Éva, Kisboqdán Márton és Nagy Gyön­gyi. Békési János és Vanyek Agnes, Kürtös Zoltán és Hufnagel Mária, Bogos Emil és Iván Timea. Hunyadi József és Horváth Éva, Tátrai Antal és Törzsök Márta, Spruzina József és Zsidó Szilvia, Samu Csaba és Szomor Erika. Peczöli Csaba és Ka- zinczi Hajnalka, Putnoki Csaba és Jckabovics Terézia. Új Európa sorozat Femina c’mmel új sorozatot indít az Európa Kiadó, amelynek első négy kötete egyszerre — a tervek szerint májusban —, jelenik meg a könyvüzletekben. A kiadó műhelyé­ben már összeállt az a lista, amely az új könyvfolyamnak az év végéig közreadandó további köteteit is tar­talmazza. Az Európa Kiadó új vállalkozása — huszonkilencedik könyvsorozata — a Nők Lapjával közös gondozásban jelenik meg, az olvasótábort széle­sítve elsősorban a nőkhöz kíván szól­ni. A női lét problematikájával fog­lalkozó köpetek sorában a két világ­háború között kiadott színvonalas, szórakoztató iroda'mi alkotások, s kortárs szerzők írásai olvashatók. A művek népszerűsítésére a Nők Lap­ja a könyvek megjelenése előtt rö­vid részleteket közöl majd az írások­ból. A sorozat első négy kötete között adják ki Dea Trier Morch dán írónő könyvét Téli gyerekek címmel. A szerző Magyarországon megjelenő el­ső kötetében — saját tapasztalatai alapján — egy koppenhágai szülé­szeti klinika mindennapjairól számol be az olvasóknak. Henry James ame­rikai író kisregénye a Maisie tudja korábban már sikert aratott a ma­gyar olvasók körében. A kötet elvált szülők gyermekének sorsáról, lelki fejlődéséről szól. Csibi Istvánná S;k- lódi Márika székely parasztasszony önéletírását Pontot, vesszőt nem is­merek, de a szó mind igaz címmel adja közre a kiadó. A kötet lapjain- közölt feljegyzések nehéz, sok gond­dal terhes életről tanúskodnak. A negyedik kötetben a világhírű szín­művész és filmcsillag, Liv Uílmann önéletírása jelenik meg Változások címmel. A könyv a művész gyermek­korától idézi fel élettörténetét, be­számolva Ingmar Bergman filmren­dezőhöz fűződő kapcsolatáról, a kö­zös filmforgatások emlékeiről. Az év végéig további három Fe- mina-kötet kiadását tervezik. Maxie Wander, a gyógyíthatatlan betegség­ben szenvedő szerző feljegyzéseit, leveleit Tekints vissza harag nélkül címmel jelentetik meg. Amos Oz Az én Mikaélem című regénye Palesz­tinái születésű egyetemisták szerel­mi történetét meséli el. Bruck Edith Olaszországban élő írónő Ki téged így szeret című regényét másodszor jelentetik meg. A nagy sikerű írás elbeszéléseiben a szerző beszámol tragédiákkal terhes gyermekkoráról, amelyet a második világháború dúlt. fel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents