Dunántúli Napló, 1985. február (42. évfolyam, 30-57. szám)
1985-02-08 / 37. szám
1985. február 8., péntek Dunámon napló 5 Szakmai konzultáció A közelmúltban készült el Donátusban a dr. Bachmann Zoltán tervezte épület Fotó: Läufer L. A magántervezők sokat tehetnek a település szépségéért Környezetbe illő épületeket Kötelező a hatósági előírások betartása Magántervezők szakmai konzultációjára került sor tegnap délután. Első alkalommal rendezték meg, időszerű volt, mert «■M^frntért&zés problémái felé fordult a figyelem. A városi tanács terme zsúfolásig megtelt. Kovács Lajos, Pécs városi Tanács építési és vízügyi osztályának vezetője az ülést megnyitó bevezetőjében elmondta, még nem volt eddig alkalom arra, hogy ilyen nagy létszámban találkoztak volna a mai építészeti kultúra képviselői, ozok, akiknek közös feladatuk a környezetünk szépségének alakítása. Új feladatokkal állnak szembe a ma építészei, hiszen a csökkenő beruházásokkal, állami lakásépítésekkel szemben meqnövekedett a magánerős kivitelezések száma. Az eqymóst követő rövid előadásokban elsőként Tóth Zoltán meqyei főéoítész volt, aki szintén az új feladatokról beszélt. Hiszen — mint mondta — amíg réqebben a magántervezők tevékenysége jórészt családi házak építésére korlátozódott, addig ma már foghíibeéoítések, üzletek, panziók, magán ven- déqlátóhelyek tervezésének iaényével találkoznak szembe. Azonban egyre gyakrabban derül ki, hoay nem mindeayik építész felkészültsége elegendő erre a feladatra. A felelősségük pedig óriási. Például tervezőknek mindig figyelembe kell venni a környezetet, ahová az épület majd illeszkedik. Ez sok esetben elmarad, a benyújtott terveken ez sokszor nincs is feltüntetve. Gvakran az épület tervnek nincs kapcsolata a telekkel. A beépítésre kerülő terep lejtését például sokszor nem mérik fel pontosan, pedig a jó építésznek tulajdonképpen a telket 'is be kell rendezni. Neki kell meggyőzni az építtetőt, hoay az épület szerves része, a lakásnak minteay folytatása kell hoqy legyen. Fontos a táj, zárt kert esetén a kerttel való kaocsolat fiavelembevétele. Gömöri János városi főépítész szinte csak címszavakban sorolta a tervezési folyamat kritériumait, a tervező feladatait. Elmondta, a hagyományoktól eltérő tervezési lehetőségek nyíltak, mint a rekonstrukciók, lakótelep-kiegészítésként pavilonok, üzletek, bővítések, tetőtér-beépítések. Az új feladatok közé tartozik például a legjobb hőszigetelési módok megtalálása, egyes esetekben (például vendéglátóhelyeknél) a zajvédelem betervezése. Somfai Csaba, a Városi Tanács építési és vízügyi osztályának vezetőhelyettese arról beszélt, hogy sok tervező ismeretlenül áll bizonyos építészeti, hatósági előírások előtt. Továbbá beszélt arról, hogy sokszor jó tervek torzulva jelennek meg. A tervezőknek figyelemmel kell kísérni a kivitelezést és idejében szólni, ha a tervtől eltérést tapasztalnak. Pataki Szabolcs, az Építési és Városfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője azzal kezdte hozzászólását, hogy hivatalosan eddig eléggé mostohán kezelt terület volt a magántervezői tevékenység. Ma a változások korát éli az építészet is. Alig 2—3 évvel ezelőtt is még 70 százalék volt az állami vagy vállalati beruházások tervezésének igénye, a magántervezésé csupán 30 százalék. Ez az arány ma 20—80 százalékra billent a magántervezés javára. A megváltozott megrendelőkkel megváltoztak az érdekeltségek is. A nagy tervezői szervezetek leépülnek, kisebb közösségek alakulnak és létrejött bizonyos versenyszellem. Ez nem lenne baj, csak az, hogy jelenleg ez nem minden esetben jelent korrekt versengést. Ezt kell a iövőben keretek közé szorítani, szabályozni. A teanapi értekezlet másik minisztériumbeli képviselőié, Fe- ies Mária osztályvezető ismertette, hoay mik a kritériumai a különböző építészeti díjak elnyerésének. Véaezetül Krappai Sándor, az Építésügyi és Minőségellenőrző Intézet vezetője elmondta, hogy 1984-ben 21 lakóházat ellenőriztek és a látottak alapján a felének építését le kellett állítani, olyan szakszerűtlenségek miatt, ami az élet- és va- qyonbiztonsági előírásoknak nem feleltek meg. Megemlítette többek között, hogy nagyon sok új építőanyag kerül forgalomba, ám ezeknek minőséqi Da ram étereiről nem kapnak információt a tervezők, kivitelezők. A magántervezők első szakmai konzultációja a késő délutáni órákban filmvetítéssel fejeződött be. S. Zs. Uj helyen a KIOSZ szolgáltató irodája Ä telefon: 13-243 fél nyolctól Idén már megváltozott körülmények között, új irodában fogadhatta a KIOSZ ügyfélszolgálati irodájo az iparosokat és a szolgáltatásaikat igénylőket, Pécsett a Rákóczi úti KIOSZ székházban. A telefonszám nem változott: 13-243. Naponta nyolcvanon—százan telefonálnak. A téli hidegben sokan kerestek szerelőt, mert az időjárás viszontagságai sok vezetéket tettek tönkre, a lefagyások miatt azonncli segítséget kértek. Legtöbbet a qáz-, villanyvezeték- és a központifűtés- szerelők dolgoztok januárban. A telefonálók többsége a késő délelőtti órákban kéri a segítséget, még olyankor is. ha a hiba több napos. Pedig ha korábban jelentkeznének, méq aznap sikerülne megoldás:, pontosabban olyan szerelőt találni, aki vállalja a javítást. (Az iroda reggel fél nyolctól nyitva von!) Sürgős esetben, például csőtöréskor igyekeznek azonnal, illetve méq aznap segítséget adni. A gyakorlat azonban az. hogy a következő napra vállalnak, de rendkívüli feladatnak tekintik, ha a javíttató családjában idős emberek, gyerekek várják otthon a szerelőt. Előfordult, hogy az ígért kétnapos határidőből az üqyfél legnagyobb meglepetésére és örömére tíz perc lett. A lakossági szolgáltatások mellett az iroda másik fő feladata, hogy rendszeres napi kapcsolatot tartson a kisiparosokkal. Ezt megkönnyíti, hogy az iroda a KIOSZ székházában van, mert itt gyakrabban kérnek segítséget az iparosok, mesteremberek. Műszaki tanácsadást tartanak kedden fél öttől fél hétig, hétfőn pedig fél háromtól ötig adnak tájékoztatót a pénztárkönyv helyes kezeléséről. Emellett segítséget nyújtanak az iparos adóbevallásának elkészítéséhez, tanácsaikkal megkönnyítik az adminisztrációban járatlanok munkáját is, de bármiben, az iporvállalással és iparvégzéssel kapcsolatos gondban közösen keresik a megoldást. A lakossági szolgáltatásaik bővítéseként várhatóan a jövő hónapban megjelenik új kiadványuk, amely az iparosok név- és címjegyzékéi szolgáltatás és tevékenység szerint rendszerezik. Az iroda tapasztalatai az első hónapok után jók. Munkájukat sokan igénylik, és a visszajelzések azt bizonyítják, hogy sikeresen dolgoznak. Az iroda vezetője, Szommer Bé- láné ügyel arra is, hogy a közvetítések után ne maradion el o visszaellenőrzés és. megkönnyítsék és biztonságosabbá tegyék a további közvetítési feladatokat. Máger A. Munkaverseny-vállalás: az új technika elsajátítása Az 1-es turbina vezériőtábláját szereli Heide eltér Pál, Gyöngyösi Péter és Blazsek Géza Fotó: Läufer László Irányítástechnikai műszerészek a hőerőműben Felnőtt a feladatokhoz az egykori ifjúsági brigád A Pécsi Hőerőmű egyik legismertebb, legsikeresebb kollektívája az irányítástechnikai üzem „Veres Péter” szocialista brigádja. Éppen kinőtték az ifjúsági brigád kategóriát: a hét brigádtag átlagéletkora 30—31 év. Valamennyien irányítástechnikai műszerészek. Feladataik sokrétűek, az erőmű üzemeltetésének szinte minden területéhez kapcsolódnak: a méréstechnikától a vezérléstechnikáig végzik a műszerek és az automatikák karbantartását, javítását, az új rendszerek kiépítését. Munkájuk alapvetően hozzájárul ahhoz, hogy a réginek, elöregedettnek számító Pécsi Hőerőmű fajlagos hőfelhasználása, üzem- biztonsága a 25 éves életkora ellenére fokról fokra javul, állja a versenyt az újabb hőerőműekével. A héttagú gárda 8—10 éve együtt dolgozik, összeszokott tá rsaság. — 1973-ban alakult a brigádunk — emlékezik Gyöngyösi Péter brigádvezető. — Veres Pétert azért választottuk névadónknak, mert írói .munkássága mellett politikai pályafutása is szimpatikus volt számunkra, s azért is, mert ilyen nevű brigád a mi szókmánk- ban nincs. Az alapítótagok közül még hárman dolgozunk a brigádban, többségünknek a hőerőmű az első munkahelye. Végigjártuk a brigádmozgalomban elérhető fokozatokat: ötször voltunk a Vállalat Kiváló ifjúsági brigádja, illetve Kiváló brigádja, 1980-ban elnyertük a Villamosipari Tröszt Kiváló Ifjúsági Brigádja címet. Szerteágazó a brigád és a brigádtagok munkája. Ennek érzékeltetésére három példa a tegnap délelőtti műszakból: Gyöngyösi Péter többek között az egyik turbina főgőzszabá- lyozójának műszereit ellenőrizte, Blazsek Géza a füstgázelemző műszereket vizsgálta, Heidecker Pál a szénszállító szalagok védelmi a utam atkájának kiépítésén dolgozott. Ezekhez hasonló, de más-más jellegű, más-más területhez tartozó munkája volt a többi brigádtagnak is: Kalmár Józsefnek, Domonkos Györgynek, Gyöngyi Imrének és Rákóczy Péternek is. A „Veres Péter" brigád a hőerőmű kollektívájában egyaránt nevezetes arról, hogy munkájuk különösen fontos az erőmű gazdaságos és biztonságos üzemeltetéséhez, hogy a brigádtagok mindegyike jelentős társadalmi megbízatást tölt be, s arról is, hogy ez a kis kollektíva egyike a legtöbbet, legsikeresebben újító munka- közösségeknek, az Alkotó ifjúság pályázaton legjobban szereplőknek. A brigádnak a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyhez csatlakozó pótvállalásában is helyet kapott az újítás. Főbb részeit a brigádvezető négy pontba csoportosította : — Az első műszaki fejlesztési téma, egy fűtő'központ szerelési munkáinak elvégzése. A másik, hogy az erőműben most folyó rekonstrukció kivitelezőinek munkájához csatlakozunk. Vállaltuk, hogy gyorsan megtanuljuk az új technikához, a számítógépes vezérléshez szükséges szervizelési feladatokat. Végül az évenként vállalt két hasznosított újítás helyett három kidolgozását tűztük célul és teljesítettük. Ezeken kívül négy pályamunkával veszünk részt az „Alkotó ifjúság" vállalati kiállításán, olyan munkákkal, amelyekből szintén lehet újítás is. Társadalmi munkában elvégezzük az épülő olaszi óvoda teljes villamoshálózatának szerelését. Papp József, az irányítás- technikai üzem vezetője is példamutatónak értékeli a „Veres Péter" brigád munkáját: — Magasan képzett, fiatal szakemberek, akik néhány év alatt olyan gyakorlatra, hozzáértésre tettek szert, hogy egyenrangúak a legtapasztaltabb régi szakmunkásokkal. Mindig lehet rájuk számítani. Tavaly például két nagyon fontos munkában álltak derekasan helyt: az 1—4 turbinák irányítás- technikai berendezéseinek egy közös hővezénylőbe való telepítésekor, majd a város hőéit látásának biztonsága érdekében, a Paksról áttelepített kiskazánok beszerelésének irányítástechnikai feladatait végezték el jól és a sürgető, szoros határidőn belül. A „Veres Péter” brigádra idén is nagy feladatok várnak, mindenekelőtt a számító- gépes technika szervizelésének elsajátítása. Emellett a már megszokott, állandó készenléti szolgálat: műszakban, vagy munkaidő után, nappal, vagy éjszaka, akár ágyból kiugrasztva, lehetőleg olyan gyorsan kell elhárítaniuk a hibákat, hogy a lakosság észre se vegye, ha gond van a hőerőműben. D. I. Ideológiai és kulturális életünk negyven éve címmel Tétényi Pál, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője tegnap délután előadást tartott Pécsett, az Oktatási Igazgatóságon. Tétényi Pál a városi pártbizottság meghívására érkezett Pécsre, párt-, KISZ- és szakszervezeti propagandisták, a megye párt- és tanácsi szerveinek kulturális vezetői, az egyetemek, főiskolák és művészeti intézmények vezető munkatársainak kérdéseire vá'la- szolt. * Tegnap tartotta pártértekezletét az MSZMP Mecseki Érc- bányászati Vállalat Ércdúsító üzeme. Ezen részt vett Lukács János, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára. A pártértekezleten a küldöttek megvitatták a XII. kongresszus óta végzett munkát és meghatározták a jövő feladatait. A pártbizottság titkárának ismét Tukora Istvánt választották. * Csütörtökön hazaérkezett Moszkvából a magyar küldöttség, amely Maróthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága taqjájnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével a KGST miniszterelnök-helyettesi szinten létrehozott gépipari együttműködési bizottságának ülésén vett részt. Maróthy László foqadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Vlaqyimir Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagykövete. * Az országgyűlés mezőgazda- sági bizottsága csütörtökön Cselőtei László elnökletével a MÉM-ben ülést tartott. Az ülésen részt vett Sarlós István, az országgyűlés elnöke. A bizottság tagjait Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke tájékoztatta a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, illetve a vízügy idei feladatairól és a gazdálkodás feltételeiről. Nagy harcsa a Tiszából A jégzajlás levonulása után csütörtökön kora reggel a Tisza vizére szálltak a szolnoki Fel- szabadulás Halászati Tsz tagjai és mindjárt szerencsével jártak. A Szolnok térségében levő vízterületen idős Kovács Géza és fia 25—30 méteres húzóhálóval majdnem két méter hosszú és 51 kiloqramm súlyú harcsát ejtett zsákmányul. Február elején, amikor még hideg a folyó vize, igen ritka az ilyen nagy fogás. Az év első kapitális harcsájából a szolnoki Jásznagykun Vendéglátó Vállalat Tisza-parti Aranyiakat vendéglője és halászcsárdája készít finom tiszai halászlét és sült halat. flfavitás^ A közélet Hírei
