Dunántúli Napló, 1985. február (42. évfolyam, 30-57. szám)

1985-02-07 / 36. szám

1985. február 7., csütörtök Dunántúli napló Intézetek alakulnak a JTPE Tanárképző Karán Intézetek olakulnak o Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karán, módosítva a kar eddigi szervezeti felépítését. A jövőben négy intézet, két ter­mészettudományi szakcsoport, két tanszék és az idegennyelvi lektorátus működik külön egy­ségként. A Pedagógiai Intézet­hez a neveléstudományi tan­szék, a pszichológiai tanszék, a közművelődési szakcsoport tar­tozik. A Történelem és Nemze­tiségi Intéze: a történelem, a német és o horvát-szerb tan­székekből áll, a Nyelvi, Kom­munikációs Intézet a magyar nyelvészeti, az orosz és angol tanszékeket fogloljo magában. Az irodalomtudományi, a rajz és az ének tanszékek a Művé­szettudományi Intézethez tar­toznak. A fizika, a kémia, o ma­tematika, a technika tanszék és az oktatástechnológiai szakcso­port alkotja a Természettudo­mányi l-es tanszékcsoportot, az állattani, a növénytani tanszé­kek. a botanikuskert és a föld­rajz tanszék képezi a Termé­szettudományi Il-es tanszékcso­portot. A távlatokban további inté­zetek alakításának a lehetősége is felmerül. Speciális oktatási feladata a folyamatban levő szervezeti átalakítások, illetve a nagyságrend miatt — átmene­tileg — külön-külön égységként működik a marxizmus—leniniz- mus tanszék, a testnevelési tan­szék és az idegen nyelvi lekto­rátus. A változtatások szükségessé­géről dr. Kozma László egyete­mi tanár, dékán adott tájékoz­tatást. — Ma már nehézkessé vált a hagyományos egyetemi struk­túra. Tudományok kapcsolód­nak egymáshoz, egymást se­gítik, építenek egymás eredmé­nyeire. Gondoljunk például a matematika és a nyelvészet, vagy a régészet és a fizika ta­lálkozására. Egy téma tehát több tudományterület összefo­nódását követeli meg, erre ad jobb alkalmat az intézetek megalakítása. Gazdagabb in­formációáramlást biztosít, job­ban ki lehet használni a műsze­reket, a gépi felszereléseket, a könyvtárakat, könnyebben lehet interdiszciplináris kutatási té­mákban gondolkodni. Egyszerű­síti az intézeti felépítés az ad­minisztrációs feladatok ellátá­sát, csökken az irodák száma. És nem utolsósorban hangsú­lyozom a gazdasági szempon­tot, az anyagi erők koncentrált­ságát. Természetesen az inté­zetek között megmarad a kom­munikáció, Elnevezéseikben ki­sebb változtatások még elkép­zelhetők. Az ENSZ — Részvétel, fejlő­dés, béke jelszóval — az 1985- ös éve; nemzetközi ifjúsági évvé nyilvánította. Nálunk is meg­alakult a Nemzeti Bizottság, s ehhez csatlakozott a Magyar Vöröskereszt Országos Végre­hajtó Bizottsága, azzal a cél­lal, hoay hazai vöröskeresztes szervezeteink ebben az évben továbbfejlesszék, föllenjlítsék munkájukat az ifjúság körében. Mindezzel szoros összefüg­gésben van, hogy kétnapos munkalátogotáson járt Bara­nyában dr. Allöldy Árpád, a Magyar Vöröskereszt főtitkár- helyettese. Látogatásának egyik célja a nemzetközi ifjúsági év­vel kapcsolatos vöröskeresztes teendők, programok megbeszé­lése volt, másrészt pedig azok­ról a helyszíni tapasztalatokról kívánt tájékozódni, amelyek ebben az évben úgyszintén a Vöröskereszt kiemeli feladatai közé tartoznak: e terület az ott­honi balesetek megelőzése az ifjúság, főként a gyermekek kö­rében. — Ez utóbbi témakörrel kap­csolatban említeném meg, hogy szeptember 2-a és 6-a között Budapesten rendezi meg a Vö­röskereszt és a Vörös Félhold Pártértekezlet a Pécsi Orvostudományi Egyetemen Megválasztották az új pártbizottságot Az eavetemi kéozés-kutatás- gyógyítás kérdései álltak érthe­tően a Pécsi Orvostudományi Egyetem tegnap megtartott pártértekezlete figyelmének a középpontjában. A pártbizott­ság ötéves munkáját értékelő beszámoló és a kongresszusi irányelvekkel kapcsolatos ál­lásfoglalástervezet megvitatá­sa, a határozati javaslat kiegé­szítése elfogadása volt a párt­értekezlet egyik feladatai, a má­sik pedig, hogy a következő öt évre megválassza az egyetemi pártbizottságot és annak tiszt­ségviselőit, s a városi pártér­tekezlet küldötteit. Az egyetemi pártbizottság beszámolóját dr. Rúzsa Csaba, a bizottság titkára ismertette a pártértekezleten. A beszá­moló és az irányelvekkel kap­csolatos állásfoglalás feletti vitában, melyben felszólalt a meghívottak részéről dr. Flerkó Béla rektor, Rákos János, az MSZMP Pécs városi Bizottsá­gának titkára, dr. Szilasi An­na városi és dr. Kóbor József megyei főorvos, ai küldöttek közül pedig dr. Tigyi József, dr. Csere Tibor, dr. Decsi Ta­más, dr. Vereczkey Lajos, dr. Hajnal József, dr. Horváth László, dr. Fodor László, Pong- rácz Ferencné, dr. Jávor Tibor, dr. Csaba Imre, Szántó Árpád, Rózsa Dezsőné, dr. Bádis Jó­zsef, dr. Kustos Gyula és dr. Mozsik Gyula — központi he­lyet kapott az egyetemi okta- tó-kutató-gyógyító tevékenység kritikai elemzése. A beszámoló is, a hozzászólók is megállapították, hogy noha jelentősen fejlődött a POTE a felszabadulásunk óta eltelt idő­ben, fejlődése elmaradt a társ­egyetemek és a megyei egész­ségügyi intézmények fejlődése mellett. A gondok között említődtek, hogy gyakran apróságok — pl. alkatrészhiány —, gyakran azon­ban nyomosabb okok miatt használhatatlanok értékes be­rendezések, hogy az egészség- ügyi középkóderek, az ápolónők és a kisegítő személyzet nem részesül kellő anyagi és erköl­csi megbecsülésben, s főkép­pen az, hogy a Pécsi Orvostu­dományi Egyetem ma már el­érkezett teljesítőképességének határához. Az eredményes egyetemi te­vékenység folytatásához szük­séges az új 500 ágyas klinikai tömb felépítése éppen úgy, mint a gyógyításhoz, kutatáshoz szükséges gyógy- és vegyszerek­ből folyamatos ellátottság. A feltételek azonban nemcsak külső forrásokból teremthetők meg: a jobb egyetemi tevé­kenységhez az is szükséges, hogy javuljon az orvosegyetem és a megyei-városi egészség- ügyi intézmények közötti kap­csolat éppen úgy, mint az egye­temi intézetek közötti összhang. Ha szűkösek a források, akkor Újra" kell értékelni teendőink sorrendjét: azt is, hogy mely egyetemi dolgozó réteg szorul rá legjobban a fizetésemelésre, s azt is, hogy mely kutatások kapjanak támogatást az egye­tem szakmai-politikai vezetésé­től, amely különben kölcsönö­sen jó kapcsolatáról számolt be a pártértekezletnek. Hasonlóan nyomatékos hang­súlyt kapott a pártértekezleten az oktató-nevelő munko, az egyetemi ifjúság, és a pálya­kezdők. valamint a kutató­oktató személyzet utánpótlásá­nak témaköre. Az oktatómunka adott tárgyi feltételei között sem mindegy, hogy milyen az egyetem nevelőmunkája: a pro­fesszorok, s valamennyi tanár személyes példamutatása még­oly fontos ahhoz, hogy szocia­lista elkötelezettségű, kiváló orvosok kerüljenek ki minél na­gyobb arányban a POTE-ról. Ebben a nevelőmunkában a kommunistci oktatókra különös felelősség hárul. Javuló és ered­ményes az orvosegyetemen az ifjúsági politikai munka, ám amellett, hogy elégedettek le­hetnek azzal, hogy a pécsi or­vostanhallgatók szakmai tanul­mányaikban egyre inkább jobb eredményeket érnek el, leg­alább olyan fontos, hoqv a fe­lelős közéletiségre is felkészül­jenek. Az egyetem nyugodt fel­tételeket biztosított a tanulás­hoz, ez; joggal nyugtázhatta közös munka eredményének az állami és a pártvezetés, de ez a nyugalom nem jelentheti o közélettel szembeni közömbös­séget. Az egyetemek alapvető fel­adató tudományágaik művelé­se, elméleti és gyakorlati tudás­anyagának gyarapítása. Ennek f Itételeiről sokan, sokféle meg­közelítésben szóltak a pártér­tekezleten. o már említett tár­gyi-anyagi feltételektől kezdve a kutatcutánpctlás kérdésein ke­resztül odáig, hogy az új felté­telek közepette nagyobb hang­súlyt kell fektetni az orvostudo­mányi egyetemen a koordinálás­ra és főképpen a kutatásszer­vezésre, a kutatások menedzse­lésére is, mert ezzel olyan le­hetőségek teremthetők, melyek bizonyos mértékig áthidalhatják az ország gazdasági helyzeté­ből adódó korlátokat. Mind­amellett tudatosítani kell, hogy az orvostudományi alap- és al­kalmazott! kutatások az új gyógymódok bevezetésével ak­kor is „kifizetődőek”, ha egyéb­ként eltekintenének az eltekint- hetetlentől, attól, hogy emberek gyógyulnak meg, s hosszabbo­dik meg az életük. A pártértekezlet az estébe nyúló vita után elfogadta a do­kumentumokat, majd megvá­lasztotta az új pártbizottságot, melynek titkára ismét dr. Rúzsa Csaba lett. Véget ért a Magyar Néphad­sereg egyik magasabb egysé­gének téli harcászati gyakorla­ta, s tegnap Pécsett, a Petőfi laktanyában ünnepélyes kere­tek közt leszereltek a tartalé­kos szolgálatra bevonult ka­tonák. Az elöljáró a csapatzászló fogadása, majd a Himnusz hangjai után Lőrincz Kálmán Műszakiak találkozója Érdekes találkozóra hívta a Pollack Mihály Műszaki Főis,- kolp vegyipari gépészek baráti köre a főiskolán végzettek egy részét: mégpedig azokat, akik üzemmérnöki diplomájukkal a politikai testületekben vagy a gazdaságirányítás „nem műsza­ki” területein dolgoznak. A tegnap délután megtartott találkozón a főiskola egykori növendékei beszámoltak arról, hogy milyen indítékok, okok késztették őket arra, hogy eredeti szakmájukat részben vagy egészben feladva, mér­nökként közéleti feladatokat végezzenek, s hogy ebbéli te­vékenységükben hogyan tudják kamatoztatni műszaki végzett­ségüket. vezérőrnagy, a seregtest pa­rancsnokhelyettese köszöntötte a felsorakozott katonákat, ezt követően parancsok felolvasá­sára került sor. Szolgálatuk eredményes ellátásáért több tartalékos és sorállományú ka­tonát előléptettek, megdicsér­tek és megjutalmaztak. Ezután Mészáros Ferenc ve­zérőrnagy, magasabb egység parancsnok lépett a mikrofon­hoz. B. L. Tartalékos katonák leszerelése Pécsett A leszerelő tartalékosok diszmenete Fotó: Lauter László Befejeződött a téli harcászati gyakorlat Részvétel — fejlődés — béke '85 nemzetközi ifjúsági év Beszélgetés dr. Alföldy Árpáddal, a Magyar Vöröskereszt főtitkárhelyettesével Társaságok Ligája; a tanács­kozás címe „A Vöröskereszt szerepe oz otthoni balesetek megelőzésében, különös tekin­tettel a gyermekekre és az if­júságra." — A Vöröskereszt és ezen belül a Magyar Vöröskereszt milyen módon csatlakozik az ENSZ által meghirdetett ifjú­sági évhez? — Mindenekelőtt a hármas jelszóról, a „Részvétel, fejlődés, béke” jelszóról szeretném el­mondani, hogy a Vöröskereszt számára ez a hármas jelszó a következőképpen fogalmazha­tó meg: a fiatalok részvétele a Vöröskeresztben hozzájárul a szervezet tevékenységének fej­lődéséhez, amely egyben a bé­ke ügyét is szolqálja, A nem­zetközi szervezetnek minden év­ben van egy jelszava, az idei: „A Vöröskereszt együtt a fiata­lokkal". Nem látványos, kam­pányszerű dolgokat tervezünk, inkább szeretnénk áttekinteni oz elmúlt években végzett mun­kát és ezek alapján meghatá­rozni a ránk váró további fel­adatokat. Ez azért is fontos, mer; 11 évvel ezelőtt, 1974-ben volt Magyarországon az első országos elsősegélynyújtó kon­ferencia, s idén kerül sor a má­sodikra. Mint minden évben, idén május 8-án is megtartjuk a nemzetközi vöröskeresztes napot, amelyet a szervezet ala­pítójának, a svájci Henri Du- nantnak emlékére rendezünk, ő alapította 1863-ban a Vöröske­resztet. Az év egy-egv időszakában más-más téma kerül előtérbe, így február—márciusban kerül sor a káros szenvedélyek (do­hányzás, alkoholizmus, kábító­szer-fogyasztás) elleni országos akcióra. Április—május hónap­ban zajlanak a közép- és álta­lános iskolai vöröskeresztes szervezetek vetélkedői; itt emlí­teném meg, hogy ebben az év­ben kerül sor nálunk első ízben országos szintű csecsemőgon­dozási vetélkedőre. Ősszel fo­gászati és testápolási hónapot tartunk, s október 21. és 27-e közötc lesznek mindenütt Euró­pában, így nálunk is az euró­pai ifjúsági vöröskeresztes kampány rendezvényei. Ezen­kívül részt kívánunk venni a nemzetközi ifjúsági vöröskeresz­tes szolidaritási akcióban is. S végül május 8-án adjuk át a tavaly ősszel meghirdetett két vöröskeresztes pályázat díjait. D. Cs. — A behívott tartalékosok és a tényleges állomány létszáma, az igénybe vett harcitechnika és népgazdasági eszközök mennyisége, a téli évszak sajá­tosságai ezt a gyakorlatot ha­zai viszonyaink között nagymé­retű, komoly erőpróbák közé rangsorolta. A harcászati gya­korlat feladatait magasabb egységünk személyi állománya felelősséggel, becsülettel, haj­totta végre. Tartalékosaink emelt fővel térhetnek vissza család­jaikhoz, munkahelyeikre, mert igazolták, hogy lehet rájuk szá­mítani, készen állnak a haza védelmére. A gyakorlat eredmé­nyeihez döntő mértékben hoz­zájárultak lelkiismeretes mun­kájukkal, ezért a magasabb egyséq parancsnoksága, párt- bizottsáqa és maqam nevében is köszönetemet és elismerése­met fejezem ki. A legjobbaknak pediq külön is gratulálok. A leszerelő tartalékosok kép­viseletében Bitter József t. fő­hadnagy szólt, hangsúlyozva, hogy mindig készek eleget ten­ni kötelezettségeiknek. Rövid beszéde után géppisztolyát át­adta egy első időszakos sorál­lományú katonának. Az ünnepség díszmenettel fe­jeződött be, maid nem sokkal később a tartalékos katonák le­szereltek, s visszatértek család­jukhoz. R. N. A közélet hitei 90 éve született Dési Huber István festőművész, grafikus,, aki az 1920-as évek végén ke­rült kapcsolatba az illegális kommunista mozgalommal, s lelkes munkatársa lett a 100%- nak (Száz százaléknak), a KMP folyóiratának. A művész alopító tagja volt a Szocialista Képző­művészek Csoportjának. Mun­kássága elismeréseként halála után Kossuth-díjjal tüntették ki. Születésének évfordulója alkal­mából szerdán a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjában megkoszorúzták Dési Huber István urnáját. A megemlékezés virágait a Mű­velődési Minisztérium, az MSZMP KB Tudományos, Köz­oktatási és Kulturális Osztályá­nak, a Magyar Képzőművészek Szövetségének, valomint a Mű­vészeti Szakszervezetek Szövet­ségének képviselői helyezték el. * A szocialista országok fővá­rosaiban megjelenő délutáni lapok főszerkesztőit — okik Budapes; felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából az Esti Hírlap meghívására tartózkod­nak hazánkban — szerdán fo­gadta Grósz Károly, a Buda­pesti Pártbizottság első titkára és Szépvölgyi Zoltán, a Fővá­rosi Tanács elnöke. A vendé­geket tájékoztatták Budapest politikai életéről, a pártszerve­zetek kongresszusi előkészüle­teiről, a városfejlesztés helyze­téről, céljairól. * Szerdán hazaérkezett Havan­nából a Magyar Honvédelmi Szövetség küldöttsége, amely részt vett a kubai testvérszerve­zete, a SEPMI második kong­resszusán. A tanácskozáson Kiss Lajos vezérőrnogv, az MHSZ fő­titkára, a küldöttség vezetője felszólalásában kiemelte a test­vérszervezetek közötti együtt­működés szerepét, a SEPMI és az MHSZ kapcsolatának hasz­nosságát, a tapasztalatok cse­réjének fontosságát. * Kétnapos kutatási és fejlesz­tési tudományos tanácslrozás fejeződött be szerdán a Gödöl­lői Agrártudományi Egyetemen, a mezőgazdaság és az erdő- gazdálkodás gépesítésének legújabb eredményeiről. A kon­ferencián a kísérleti és kutató- intézetek, termelési rendszerek és mezőgazdasági üzemek mintegy hatszáz szakembere vett részt. Nyolc szekcióban csaknem száz előadás hangzott el. Szélkiáltó­klub alakult Pécsett Szélkiáltó klub alakult Pé­csett, az Ifjúsági Házban. Az első foglalkozást csütörtökön, 19 órakor tartják meg. A Szél­kiáltó együttes vendégei ama­tőr zenészek és énekesek, va­lamint Sáriközi Gergely lant- és gitárművész lesz. Ezenkí­vül az érdeklődők meghallgat­hatják még a Szélkiáltó együt­tes készülő lemezének dalait és a legújabb szerzeményeit is. A Szélkiáltó együttes célja, hogy a klub megalakulásával újra legyen fóruma az énekelt versek műfajának. Minden hó­nap első csütörtökén tartják a foglalkozásokat este héttől az Ifjúsági Házban. Ezekre az al­kalmakra meghívnak neves együtteseket is, többek között a Kalákát, a Sebő zenekart, va­lamint szólistáikat. Várják azok­nak az amatőr zenészeknek a jelentkezését is, akik ebben a műfajban tevékenykednek és szí­vesen fellépnének nagyközön­ség előtt is. A klubfoglalkozá­sokon a közös zenélés és énék- lés mellett megismerkedhetnek az érdeklődők az egyes hang­szerekben rejlő zenei lehetősé­gekkel. Első alkalommal a gi­tárral, amelyen a klassziku­soktól kezdve egészen a nép­zenéig, bármit elő lehet adni-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents