Dunántúli Napló, 1985. február (42. évfolyam, 30-57. szám)
1985-02-07 / 36. szám
Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Az alsó Tettyén metszik a cserjét az asszonyok Fotó: Proksza László A tartalomból: Ingerült üzenet” (2. oldal) Jubilál a pécsi vasutas fúvószenekar (3. oldal) A szerkesztőség postájából (6. oldal) Leszerelő katonák Pécsett (Tudósítás az 5. oldalon) Lépéstartás az igényekkel Új biztosítási formák, korszerű kötvények Sajtótájékoztató az Állami Biztosító központjában (Munkatársunk telefonjelentése) A tavalyi eredményekről, az idei tervekről tartottak sajtótájékoztatót tegnap az Állami Biztosító budapesti központjában. Mint Tar lenő megbízott vezérigazgató elmondotta, 1984-ben a gazdasági életben tapasztalható nehézségek ellenére sem csökkent az érdeklődés, jelentősen nőtt a lakossági biztosítások száma. A szerződések darabszáma az év végéig meghaladta a nyolcmilliót. Az elmúlt évben a biztosító több mint 2,5 millió esetben fizetett kártérítést. Különösen a jégeső okozott gondot, 1984- ben 102 jégveréses napot jegyeztek fel, 391 000 hektáron keletkezett kár. A leginkább sújtott területek között Baranya Bács-Kiskun és Pest megye után következik. Nagyobb tételként szerepel a kárkifizetéseknél a tavaszi fagy, a különféle vízkárok, valamint a vihar. Az utóbbi egyébként a közelmúltban történtek miatt is figyelmet érdemel. A Biztosító egy nap alatt közel 14 000 lakossági bejelentést kapott,. (Folytatás a 2. oldalon) Ügyintézés Látszatra nincsen sok köze az állampolgárnak hozzá, a valóságban viszont nagyon is befolyásolja az ügymenetet — annak szakszerűségét, gyorsaságát — az ügyintézőt körülfogó környezet. Ez a környezet sorozatosan változásokon ment át, javult, tökéletesedett, korszerűsödött, de még mindig messze áll a kívánatostól. Csekély súlyú, mégis érzékletes példát erre. A községi tanácsoknak — a település nagyságától és jogállásától függően — 300—400 különböző nyilvántartást kell vezetniük. Kell, mert jogszabály írja elő. Nem kellene, ha bátrabb lenne a korszerűsítés, az egyszerűsítés — így ítélkeznek tapasztalt szakemberek. Melyik szélső ponton lelhető az igazság? Vagy éppen középen áll? Óvakodjunk a hamari okosságtól, ne tartsuk napjaink nyavalyájának a mindent szabályba foglalást. A mind több és mind részletezőbb jogszabályok — törvények, rendeletek, irányelvek, végrehajtási útmutatások — megalkotása szinte természetes kísérője az élet bonyolultabbá válásának, a társadalom és a gazdaság többszörös kölcsönhatásokkal átitatódott viszonyai folytonos módosulásának. Amit azonban nem lenne szabad figyelmen kívül hagyni: a végrehajthatóság. Ezért is lényeges az ügyintéző intézői, azaz munka- és intézkedési, döntési környezetének alakítói kellő súllyal érzékeljék a végrehajtás-végrehajthatóság ketté nem választható kettősének egységét? Jelenleg hazánkban — az élet valamennyi terepét figyelembe véve, s tudva azt is, hogy a vezető hely a gazdaságnak jut benne — ötezer hatályos jogszabály van. A felszabadulás óta összesen, a ma hatályosokkal együtt, huszonötezer különféle jogszabály jelent meg, volt hosszú ideig vagy átmenetileg érvényben. Azért sem ítélhetjük könnyűnek az ügyintéző dolgát, mert gyakran a jogszabályok kibocsátói is nehezen igazodnak el saját szövegükben — amit az évek folyamán többször módosítottak —, nemhogy azok, akik a tanácsoknál, más hivataloknál, hatóságoknál, közüzemi vállalatoknál az Íróasztalnál ülnek. S akkor az ügyfelet még meg sem említettük...! Társadalmi igény — és szükségszerű haladási irány — fogalmazódik meg ilyen értelemben is az MSZMP Központi Bizottságának a párt XIII. kongresszusára megalkotott irányelveiben, amikor kimondatott, „érzékelhető javulást kell elérni a lakosság ügyeinek intézésében, a bürokrácia visszaszorításában”. Gyanítjuk, a köz- igazgatás átszervezésén túl a lakosság ügyeinek intézése minden más terepén is szükséges a korszerűsítés, a kisebb létszám, nagyobb hozzáértés. Az azonban veszedelmes tévedés lenne, ha úgy hinnék (bárkik) is, de főként az ügyintéző ügyeinek intézői, hogy ezzel vége a teendőknek. Mert seregnyi tényezőre az ügyintézőnek semmi befolyása nincsen, s ezen a módon olykor kiszolgáltatottja és nem szolgálója a jognak, amibe sem ügyintéző, sem az ügyfél nem törődhet bele. De elég-e, ha csak ők elégedetlenek...?! Veress Tamás Minden idők legnagyobb eredményei a gabonatermelésben Erb János felvétele Majs 15 milliója A gépkorszerűsítésben körbeértek - Májusban üzembe helyezik a takarmánykeverőt - Cukorrépa a háztájiban? - A keresetek 10 százalékkal nőnek Metszik a pécsi parkok, terek cserjéit Munkalehetőség mindenkinek — Gazdálkodásunkban az előző években megszokott folyamatosság volt a jellemző, magasabb mércét állítottunk magunk elé, és ezt maradéktalanul teljesítettük is — mondotta tegnap zárszámadási beszámolójában Merger László elnök. A majsi tsz 1984-ben újból növelte nyereségét 3 millióval 15 millió forintra úgy, hogy közben ellensúlyozta a szabályozók okozta hatmilliós elvonást. A kis termelőszövetkezet árbevétele 180 millió forint. A növénytermelés a tsz fennállása óta tavaly érte el a legkiemelkedőbb eredményét. Kukoricából sikerült átlépniük a 100 mázsás határt: közel ezer hektáron 107 mázsa az átlag, s egy hektár kukoricán 13 500 forint a nyereség. Az IKR legjobb gazdasága Majs — öt év alatt 30 mázsával növelte a hozamot. „Minden elképzelésünket meghaladta a búza” — 74 mázsa 900 hektár átlagában! Kevésbé sikerült a cukorrépa — 355 hektár a területe — túl sok volt vele a a probléma. „Nálunk mindig történik vele valami”. Nem hozta tervét a szója és veszteséges lett a dinnye. — Felszámolják. Romlottak az állattenyésztés eredményei — egymillióval többet vártak. Tehenészetükben 5114 liter a tejhozam, egymillió forint nyereség. Nincsenek merelégedve a sertéssel, baj van a gondozással, korszerűsítésre szorulnak az épületek, váltani kell a takarmányozáson. A keverő épül, májusban helyezik üzembe és kapacitását a szomszédos tsz-eknek is felajánlják. A marha- és a sertéshizlalást továbbra is szorgalmazzák a háztájiban, ahol most már számításba jöhet a tápellátás is. Majson gond a nők foglalkoztatása. Enyhítésére tavaly hozták létre a táskavarró részleget Nagynyáródon. kooperálva a Pécsi Kesztyű ipari Szövetkezettel. A munkahelyek szépek, a bér azonban túlságosan alacsony. A női növényápoló brigád szezonon kívüli foglalkoztatását a Temaforg-együtt- működés mellett erdőtelepítéssel és a fiatal telepítések ápolásával biztosítják. Ezt kívánja szolgálni az is, hogy bevezetik a cukorrépa alapkezelés utáni kézi művelését — ebben a család is besegíthet — és szó van arról, hogy a háztájiban is lehessen cukorrépát termelni. A tsz 4,6 milliót fordított fejlesztésre — nagyobb gépvásárlásokra az elmúlt évi beruházások után nincs szükség, a lefutott traktorokat idén is elárverezik — és 8 millióval csökkentették a hiteleiket. Az év eredményes munkáját tükrözi az is, hogy tegnap az évi keresetek 13 százalékát, vagyis másfél havi bért fizettek ki részesedésként. Majson az évi kereset 62 933 forint, 10,6 százalékkal több, mintegy évvel korábban. A minisztérium és a megyei szervek köszönetét és jókívánságait Péntek Ferenc, a MÉM csoportvezetője tolmácsolta a közgyűlésnek. A Kertészeti és Parképítő Vállalat 180 embere — közöttük 30—40 nyugdíjas — munkálkodik azon, hogy városunk zöldterülete rendezett legyen. A tavaszi „nagytakarítás” során a szemétgyűjtés lefoglalja a foglalkoztatottak munkaidejének felét, elvonva őket a szakmunkától. A bokrok alján ösz- szegyűlik a szél segítségével összehordott, s nem a szemétgyűjtőbe dobott különböző építkezési, költözködési, háztartási hulladék. Április végéig kertész szakemberek irányításával folyamatosan metszik a város cserjéit, jelenleg például a Páfrány, a Gyöngyös, a Zsuzsanna, a Rókus utcákban, a Tettyén. Nyugdíjasok is részt vesznek e munkában, volt vállalati dolgozók, illetve egyéb területről nyugdíjba kerültek. A park- fenntartási üzemnél jelentkezhetnek metszési gyakorlattal, szakismerettel rendelkező nyugdíjasok, tudják őket foglalkoztatni. De várnak jelentkezőket a cserjenyesedék összeszedésére is. Az utóbbi években elszaporodtak az új városrészben a. panelházak körüli .maszek” kiskertek, virágágyások. Mindezt legálissá lehet tenni, s még fizetnek is érte, mármint a Kertészeti Vállalat. Már tavaly is volt 10—15 szerződéses munka- vállaló, aki eav lakótelepi park vagy egy lakótömb zöldterületének rendben tartását vállalta. (Lahti, Melinda, Komját Aladár utcák). Nyugdíjasok,, aktív keresők, felsőoktatási intézményben tanulók, otthon lévők — tehát bárki jelentkezhet ilyen jellegű munkára, a szakértelmet, a parkosított területet, a szerszámokat, azaz a munkafeltételeket az üzem biztosítja. Alkalmi munkavállalásra is van lehetőség — a hét minden napján —, csuoán egy személyi igazolvány kell hozzá és munkakedv. Tavasszal ilyen- munkalehetőséa a lombgereb- lyézés, a fűkaszálás utáni ge- reblyézés, játszóterek átfestése, s lenne kőművesmunka is: a meglévő kerti utak javítása. A parkfenntartási üzem telepén — a Megyeri úton — újítják fel és festik át a szabadba hamarosan kikerülő padokat. A felújított padok Metz József nyugdíjas ács kezenyo- mát dicsérik — ö készítette a nemrég átadott Békepark padjait és hídját is. Az üzem üvegházaiból évente 180—200 ezer egynyári virág kerül a parkokba, út menti virágágyásokba, közterületre. Piszter Valéria üzemvezető és Kuczi Károly üzemvezető-helyettes büszkén mutatja a kiültetésre váró virágokat, palántákat, s ilyenkor elfelejtik, hogy vannak olyanok, akik egy mozdulattal tönkreteszik a munkájukat. L. Cs. K. Jugoszláv — román tárgyalások A kétoldalú gazdasági együttműködés kérdései nagy hangsúllyal szerepeltek a jugoszláv államfő bukaresti tárgyalásain — tűnik ki a szerdán nyilvánosságra hozott közleményből. Veszelin Gyuranovics a délelőtti órákban visz- szaérkezett Belgrádba. A megbeszéléseken a jugoszláv vezető és Nicolae Ceausescu román államfő egyaránt hangsúlyozta a műszaki-tudományos és a kulturális együttműködés bővítésének szükségességét. Ugyancsak szóba került a Romániában élő jugoszláv és a Jugoszláviában élő román nemzetiségnek a két ország sokoldalú kapcsolatfejlesztésében játszott fontos szerepe. Megvitattak számos nemzetközi kérdést is: utaltak a genfi Gromiko—Shultz- találkozón elért megállapodás jelentőségére, és ismételten elkötelezték magukat a Balkán atomfegyver-mentesítése mellett. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLII. évfolyam, 36. szám 1985. február 7., csütörtök Ara: 1,80 Ft
