Dunántúli Napló, 1985. február (42. évfolyam, 30-57. szám)
1985-02-01 / 30. szám
1985. február 1., péntek Dunántúli napló 5 Újabb természeti értékeket nyilvánítottak védetté Tovább szépül a mozsgói park Dr. Álló Miklós, a Boranya megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője — akit annak okán kerestünk meg, hogy tegnap tartotta ülését a tanács környezet- és természetvédelmi bizottsága — úgy véli: jóllehet, a megyében már szinte valamennyi védettségre szoruló természeti értéket felmértek, vagyis nehezen képzelhető el, hogv valaki - mert bárki megteheti — újabb ritka növényekre, fákra, bokrokra, növénytársulásokra hívná fel a figyelmüket, ha több pénz lenne erre a célra Baronyóban, azt is el lehetne költeni, — Mennyi yan? — Mint a múlt évben: 400 ezer forint a természetvédelmi célokra biztositott keretösszeg. Ezt 1984-ben — csak a nagyobb tételeket említem — a bólyi, a görcsönyi, a mozsgói parkokra fordítottuk, a rendelkezésre álló összegből több mint 300 ezer forintot. A megyei tanács ebben az évben is 400 ezer forintot szán természetvédelmi célokra, ennek felét a mozsgói parkra keltjük majd. — Fontosabban? — A tó helyreállítási munkáira — három évenként iszoptolaní- tani kell —, kerítést kell építenünk, mert a kertben sétálgatnak az itt élő idős emberek, rájuk vigyáznunk kell, s halasít- juk is, pecázhassanak egy ki- c:it. A bólyi parkra újobb 100 ezer forintot költünk. — Tegnao számos helyi jelentőségű természeti érték védetté nyilvánítására hangzott el javaslat. — Különböző fákról, facsoportokról van szó, mint például a zalátoi kocsányos tölgyek, a maoyarmecskei bokrétafák, o szilágyi nagylevelű hársak.. me- cseknódasdi platánok. A helyi tanácsok közigazgatási területért található fák, facsoportok védelem alá helyezését kultúrtörténeti és növénytani értékük indokoljo. Számos idős fához kötődnek legendák, mesék, valós történetek, de ha csak azt nézzük, hogy több tucat emberöltő: átvészeltek már, ez is diktálja, hogy igyekezzünk ezeket megőrizni az utókornak. I M. A. Tudományos tanácskozás az Oktatási Igazgatóságon Dr. Tahin Tamás előadását tartja Fotá: Cseri László Vasárnap Bóbitabemutató A száz éve született Balázs Béla mesejátékát, A hét királyfit láthatják vasárnap délelőtt 10 órakor a Bóbita Bábszínházba látogató gyerekek. Balázs Béla meséjét Híves László írta át bábszínpadra, a pécsi bemutató díszleteit és bábjait Kós László tervezte, s az előadáshoz Sáry László Erkel-díjas zeneszerző komponált kísérőzenét. Az előadást vendégként Lengyel Pál, az Állami Bábszínház rendezője állította színpadra. A hét királyfi című mesejátékot a hat éven felüli gyerekeknek ajánlja a Bóbita Bábszínház. Az ifjúság egészsége Életmódunk, életvitelünk gyökeres változtatására van szükség A technika megannyi áldásával felruházott, felgyorsult élettempójú világunk örömöket is, gondokat is oszt. Gyakran elfeledkezünk arról, hogy a közlekedés, a munkastroktúra, a családi és emberi viszonyok területén végbement átrendeződések az életmódot is megváltoztatták, sokszor terheket is téve az emberek vállára, s ezek kihatnak az egészségi állapotra. Egyre gyakoribbak a szív- és érrendszeri, a daganatos betegségek, és a pszichés zavarok, a már szinte népbetegségnek számító alkoholizmus mellett. Mindezeket bevezető előadásában mondotta tegnap dr. Tahin Tamás, aki a Magyar Tudományos Akadémia ehhez kapcsolódó kutatási főirányból a „Fiatalok testi-fizikai és mentális egészségének társadalmi tényezői" címmel összefoglalható tudományos területet tartja kézben, megannyi pécsi - és az ország különböző területein élő — kutató segítségével. A kétnapos konferencia, mélyet az MSZMP Oktatási Igazgatóságán tartanak, tegnap kezdődött, s a témakörben eddig elért kutatási eredmények megvitatására, közkinccsé tételére szolgál: Dr. Békés Zoltán, az „Ifjúságpolitika tudományos megalapozását szolgáló kutatások" című MTA kutatási főirány programtitkárságának vezetője hasonló gondolatokkal kérte a közel száz kutató aktív részvételét a vitában, miután dr. Antal Gyula, az Oktatási Igazgatóság vezetője a házigazda tisztében jó munkát kívánt a jelenlévőknek. A két napra szánt sok-sok előadás, referátum és hozzászólás helyett mi is tegyünk közkinccsé néhány — már többnyire érzékelt - megállapítást, mely a programnyilatkozatban elhangzott. Az utóbbi évtized tapasztalatai azt mutatják, hogy a fiatalok egészségügyi állapota, biológiai fejlődése népességünkön belül korántsem megnyugtató. Ezért fogalmazódott meg az e réteg életmódját befolyásoló társadalmi tényezők tudományos vizsgálata néhány esztendeje. Tanúi lehetünk a társadalmi beilleszkedési zavarok terjedésének, növekedett az alkoholizálok és az öngyilkosok aránya a fiatal generációban, megjelent a drogélvezet, a szi- pózás. A felnőttek életvitelének negatívumai ragadós példák. Végül egy - a kutatók által feltárt - megállapítás: az iskolákban folyó oktató-nevelő munkának a testnevelés és a sport nem szerves része, hiába is mondjuk, vagy szeretnénk. A heti óraszám és a tananyag kevés, nem szolgálja kellően a tanulók felfrissülését, regenerálódását. K. F. A szigetelőhabot nagy nyomással préselik a farostlemezek közé Fotó: Proksza László Hazai hőszigetelő anyag - családi házakhoz Újfajta hazai hőszigetelő anyagot mutatott be az Orosházi Állami Gazdaság csütörtökön a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskolán. Nagy volt az érdeklődés, több mint százan jöttek el a rendezvényre, főleg építőipari cégek szakemberei. A hőszigetelő hab a gyakorlatban jól vizsgázik Baranya megyében is, így az ócsárdi baromfitelepen, a Szigetvári A. G. egyik sertéstelepén, az üszögpusztai kastélyfogadóban és néhány pécsi családi házban. Az ócsárdiak az Orosházi A. G.-nak írt levelükben azt emelték ki, hogy az újdonság alkalmazásával 6—8 fokot nőtt a benti hőmérséklet. Nagy Andrásnak, a gyártó cég ágazatvezetőjének a bevezetője után élénk vita bontakozott ki. A résztvevőket főként a kivitelezés foglalkoztatta. Egy köbméter hab bevitele a speciális szigetelő üregekbe körülbelül 1500—2000 forintba kerül. Ebbe már beleszámít a 6—8 féle alkotórészből állá alapanyag, a tartószerkezetek ára is. Egy 60 négyzetméteres csg- ládi ház tetőterének szigeteléséért 15—20 000 forintot kell fizetni. Az Aminohabot, vagy Aminocellt — még nem dőlt el, melyik legyen a fantázianév —, jelenleg mezőgazdasági és panelépületek, valamint családi házak hőszigetelésére használják. Csak az Orosházi A. G. lehet a kivitelező, ugyanis szigorú technológiai előírások szerint kell dolgozni. Másképp a legkevesebb tíz éves garancia aligha biztosítható. Az A. G. és a Budapesti Egyesült Vegyiművek vállalkozása sikeresnek ígérkezik. Cs. J. iWM^közelef hírei Faluvégi Lajosnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének, az Országos Tervhivatal elnökének vezetésével csütörtökön küldöttség utazott Berlinbe Gerhard Schürernek, az NDK Minisztertanácsa elnökhelyettesének, az Állami Tervbizottság elnökének meghívására. Tárgyalásokat folytatnak a két ország közötti gazdasági és műszaki együttműködés kérdéseiről, valamint az 1986—90. évekre szóló népgazdasági tervek egyeztetéséről. * Budapesten, január 29-30- án tartotta idei első ülését az arab népekkel vállalt szolidaritás Nemzetközi Titkársága. A tanácskozás házigazdája a DÍVSZ volt. A küldöttek és megfigyelők véleményt cseréltek a Közel-Kelet politikai helyzetéről, és megállapították, hogy annak alakulása szorosan összefügg a világbéke és az emberiség biztonsága ügyével. Megvitatták az arab népekkel vállalt szolidaritás időszerű feladatait, s a Nemzetközi Titkárság tevékenységét. A Titkárság 1985-ös munkatervében szereplő programok célja, hogy támogassák a palesztin nép, és egyetlen jogos képviselője, a PFSZ harcát. Az ülésen részt vett küldöttségek vezetőit fogadta Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke. Jégzajlás a Dunán A Duna jugoszláv szakaszán, Apatin és Vukovár között a jégzajlás megindult. A Jugoszláviában dolgozó négy magyar jégtörőhajó Apatin térségében az álló, helyenként torlódott jeget bontja. A magyar Duna-szakaszon, Baja és Mohács között megszakításokkal áll a jég. Három jégtörő-hajó az országhatár térségében állomásozik készenlétben, hogy a jugoszláv Duna-szakasz megtisztítása után magyar területen is a jég levonulását biztosítsák. A Paks-Baja közötti Duna-, szakaszon szórványos zajlás, és a part mentén álló jég található. Dunaföldvár és Paks között a jéq megszakításokkal áll, az emelkedő vízállás és az enyhébb időjárás miatt az álló jégmező helyenként megcsúszott. Paks térségében négy jégtörő-hajó áll készenlétben, hogy szükség esetén a felső szakaszról meginduló jég megfelelő levezetését biztosítsák. A Dunán helyenként kisebb torlódások előfordulnak, de ezek hatására lényeges víz- szintemelkedések eddig nem következtek be. A települési környezet kultúrája Ülést tartott a HNF Baranya megyei Bizottsága „Környezetünk kulturáltsága jelentősen alatta marad annak a szintnek, amit ezeken a területeken lévő adottságok lehetőségként adnának. Javítani kellene és lehetne településeink építészeti arculatát, az épületek építészeti gazdagságát, egymáshoz és a környező tájhoz való illeszkedésüket, a közterületek berendezettségét, a játszóterek, utcabútorok esztétikai és használati minőségét, a közterületek fásítottsá- gát, a burkolatok esztétikai minőségét, a portálok, kirakatok, feliratok minőségét és környezetükhöz való kapcsolatuk színvonalát, kulturáltságukat, a közcélú helyiségek berendezésének belsőépítészeti minőségét." — így fogalmazott a célokról, teendőkről „A települési környezet kultúrája Baranya megyében" című előterjesztés, amelyet dr. Ádám Antal elnökletével szerdai ülésén vitatott meg a Hazafias Népfront megyei bizottsága. A téma előterjesztője Tóth Zoltán megyei főépítész vitaindítójában hangsúlyozta, hogy az előterjesztés tervezet, amely végső formájában néhány hónap múlva a Baranya megyei Tanács ülése elé kerül. Addig azonban a tervezetet több fórumon is vitára bocsátják és a véleményeket igyekeznek hasznosítani, beépíteni a tanácsülés elé kerülő javaslatba. A megyei főépítész a népfrontbizottság tagjai által feltett kérdésekre válaszolva elmondotta a készülő, illetve a már kész településfejlesztési, -rendezési tervekről, hogy azok a jelenlegi és jövőbeli igényeknek csak úgy felelhetnek meg, ha folyamatosan karbantartják, korszerűsítik őket, illetőleg szólt arról, hogy Pécs nem fog tovább terjeszkedni a Mecsek oldalán. Mészáros Jázsel a települések fásítását szorgalmazta, Rajnai Rudolf a településikörnyezeti kultúra • fejlesztésének szakemberhiányát említette, Kiss Valérné a dunaújvárosi városgazdarendszerről szólt, amellyel sikerül ráncba szedni — ha kell, büntetésekkel — a közterület, és városkép rongálóit, elcsúfítóit, a szabálytalankodókat, hanyagokat, magánszemélyeket és közületeket egyaránt. Güth János sombereki példákat említett: a környezetvédő úttörő- rajt, s az iskolások számára kiírt rajzpályázatot abban a témában, hogy a kisdiákok hogyan képzelik falujuk képét a jövőben. Erhardt Imre a környezeti kultúrára való nevelés iskolai hiányosságait tette szóvá, példaként említve a madarak és fák napját, amellyel való foglalkozás miniszteri rendelet ellenére hovatovább elsikkad. Kitért arra is, hogy néhány éve a Pécs városi KISZ- bizottság akciót hirdetett a pécsi parkok feletti védnökség vállalására, ám a kezdeményezés gyakorlati megvalósítását azóta sem értékelték, azt sem lehet tudni, létezik-e ilyen védnökség, vagy sem. Javasolta, hogy a környezeti kultúrára való nevelés kapjon szerepet a pedagógusok továbbképzésében, s a tanárképző kar hallgatóinak is adjanak ebben a feladatkörben társadalmi megbízatásokat. Dr. Ádám Antal többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy Pécsett, a belvárosi rekonstrukció során az olyan területekre is gondot kellene fordítani — legalább az elfogadható állapot szintjéig, — amelyek felújítására csak később kerül sor, s városkép szempontjából fontosnak tartotta annak megkövetelését, hogy az intézmények, vállalatok ne csak időszakosan, hanem folyamatosan gondoskodjanak székházuk épületének fenntartásáról. Kádár Németh Béláné ezt a gondolatsort folytatva szólt a kirakatok, portálok, neonfeliratok hibáiról, hiányosságairól, a járdák, parkok, útburkolatok állapotáról, s a koordináció csődjének minősítette, hogy a Kossuth Lajos utcában, a díszburkolat lerakása után kezdik felújítani a környező házakat. A vitát követően a megyei népfrontbizottság állásfoglalásában a településkörnyezeti kultúra fejlesztését szolgáló program támogatását fogadta el. Második napirendi pontként megvitatta és elfogadta az 1984, évi munka értékeléséről szóló beszámolót, amelyet Krasznai Antal megyei titkár terjesztett elő; elfogadta a bizottság 1985. évi munkaprogramját és az elnökség első félévi üléstervét. D. I. i b Brssbázi á. 6. bemtiJatóia
