Dunántúli Napló, 1985. február (42. évfolyam, 30-57. szám)
1985-02-03 / 32. szám
Óriási tortát sorsolunk ki ma délután a Nádor Kávéházban 100 éves a dobostorta Mindenütt Európa cukrászdáiban ez a kedvenc - Eltűnt vagy harmincféle különlegesség, a dobos maradt - Mi a siker titka? 1985-ben ünnepli a dobostorta föltalálásának 100. évfordulóját. S aki ezt a remekművet kitalálta? — Dobos C. József cukrászmester és csemegekereskedő. Már dédapja Rákóczi Ferenc szerencsi kastélyában, mint szakácsmester dolgozott. Nagyapja apja is szakács volt — egyszóval volt honnan örökölni az érzéket, s az érzék mellett a kedvet is. Dobos C. József neve már életében fogalommá vált. 1885-ben, éppen 100 évvel ezelőtt, a budapesti országos kiállításra készítette először ezt a cukrászkülönlegességet, amit a mai Ajtósi Dürer soron, a Városliget akkori István téri oldalán lévő vendéglőjében, a Kecskeméti utcai csemegekereskedésében és a mai Marti- nelli téren állott kisebb vendéglőjében is árusított. Akkora sikert ért el vele, hogy rövid időn belül külföldi megrendelői is akadtak. Sokan próbálták utánozni a dobostortát, de igazán soha nem sikerült. Végül is Dobos C. József 1906-ban úgy döntött, hogy eredeti receptjét átadja az ipartestületnek. A dobostorta valamennyi korábbi tortahíresség hívét meghódította, így a Chantilly, az Ananász, az Auguszta, a Paganini torta kedvelői is átpártoltak hozzá. S amióta a dobostorta létezik? Azóta is már legalább harmincféle különlegesség felejtődött el. A dobostorta azonban még ma is legyőzhetetlennek bizonyul. Ausztriában, Svédországban, Hollandiában, a belga, a francia, az angol, a német cukrászdákban egyaránt a kedvencek közé tartozik. Mitől annyira más, mint a többi? Minek köszönhető ez a szinte példátlan siker? Már külsőleg is roppant csábító a csillogó, ropogós, sárgásbarna pörkölt cukormázzal. Tésztája különlegesen finom. Az egyik legfőbb újdonság épp az volt, hogy a piskótaszerű tészta nem vastag. Dobos igen sok vékony rétegre osztotta, s e rétegek közé kente a dús csokoló- dékrémet. Dobos C. Józsefről és legnevesebb alkotásáról nemcsak ezzel az írással és képpel emlékezünk meg, hanem a Nádor Szálloda jóvoltából egy szerencsés olvasónknak is emlékezetes maradhat ez az évforduló: a Vasárnapi Dunántúli Napló és a Nádor Szálloda közös akciójaként, vasárnap délután öt órakor a Nádor Kávéház délutáni vendégei között kisorsolunk eay óriási dobostortát, amit a Nádor cukrászműhelyének egyik mestercukrásza készített el szombaton. D. Cs. A Kossuth rádió hullámhosszán Pintér Dezső köszönti Önöket Hajnal a 3-as stúdióban Éjszakai tudósítás Szegedről és Veszprémből Telefonnál a Jégtörő X parancsnoka Jo reggelt! Hajnali fél öt. Aczél Anna bemondja a pontos időt, majd a műsorvezető-szerkesztő veszi át a szót: „1985. január30-a, szerda van. Jó reggelt kívánok, kedves hallgatóink! A Kossuth rádió hullámhosszán Pintér Dezső köszönti önöket." S ez a kellemes hang szerdán már így ébresztget nyolcadik éve. Talán ezért is indul a rossz nyelvek szerint így a hét: Centrum hétfő, Skála kedd, Dezső szerda ... Fotós kollégámmal negyed ötkor lépünk be a rácsos ajtón az adószintre. A 3-as műsorstúdióban a technikus hölgyek még bírják. Éijel fél tizenegytől dolgoznak, ők zárták a műsort és készítették elő a reggeli kezdést a Kossuth-on. „Zsúrkocsiról” a zenei szerkesztő (B. Tóth László) által már december 27-én összeállított zenei menüvel „eteti” az öt stúdiómagnót Baktainé Kazi Zsuzsanna. A keverőpultnál Homoki Éva kétkezest játszik. A hátsó stábhelyiségben Reisler Erzsébet az ügyeletes riporternek, Bánki Árpádnak, és a Pécsről nemrég visszakerült Márványi Péternek segédkezik. Szarka Rozália hírszerkesztő, ma az első hírt a közvetlen MTI-te- lexen 0.58-kor vette: a pópa Equadorba érkezett. A szegedi tudósító anyagát hallgatja az ügyeletes főszerkesztő, Po- lesz György, neki minden anyagot olvasnia, hallania kell, mielőtt az adósba menne. Nincs egy perc megállás. — Három előtt keltem, hogy én érjek elsőként — mondja Pintér Dezső. Márványi Péter kontráz: „Háromra jött értem a kocsi, fél ötig el kellett készítenem a lapszemlét.” Bánki Árpád kiötli, hogy a stúdióból készít riportot a Mohács térségében dolgozó Jégtörő X- es parancsnokával. (Hétkor bemondja Pintér, hogy megkísérlik a kapcsolatot a jégtörőkkel, fél nyolckor adásba is kerül az anyag.) Már kedden este összeáll a műsor gerince, aztán este nyolckor — mivel a jéghelyzetet „feldobta" a Tv-híradó, — rendeltek vizes és jeges anyagot a szegedi és a veszprémi tudósítótól. Megtudom, hogy a mpteorológiai jelentés élőben, közvetlen vonalon jön. A közlekedési híreket Karády László fogja össze és fésüli meg, itt a rádióban. Pereg a műsor. Vezetője vagy írógépbe diktálja, vagy a bemondóstúdióban mondja a magáét, nem tolakodóan, szelíden ébresztget, s a névnapi eredetmagyarázó jókívánságai után is szinte megállás nélkül várják őt a telefonok. Egy-egy percre elkapva megtudom, hogy Pintér Dezső nem főfoglalkozásban rádiós, a Magyar Hírlap belpolitikai rovatvezetője. A Somogyi Néplapnál lett és volt éveken ót újságíró. Nyolc éve műsorvezető-szerkesztő a rádióban, öt éve ő hívta meg az első hajnali vendéget, februárban Gál Lászlót, a SZOT főtitkár- helyettesét várja a Jó reggelibe. Három éve indította a politikusainkat bemutató sorozatot, a Rádió Magazint... — A rádiózás a szerelmem. Elmondani akarok dolgokat, de nem ráerőltetni semmit sem a hallgatóra ... — mondja 8.05-kor, amikor a hírekkel véget ér a Jó reggelt! Murányi László Bányagépészek, atomtechnikusok Indul a technikumi képzés I2-I3000 technikus kell évente A mostani nyolcadikosok már jelentkezhetnek A szomszédos megyék ajánlatai közül is lehet választani Akik most nyolcadikosok, máris foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy a szeptembertől induló ötéves technikumi szakon folytatják tanulmányaikat, nemcsak saját megyéjük székhelyén, hanem a szomszéd megyék városaiban is. Hazánkban évente 12— 13 000 technikusra van szükség, akiknek háromnegyed részét nappali tagozaton kell kiképezni. Az idén induló első nappali tagozatokon 8000—8500 fiatalra számíthatunk, de csak 1990- ben, amikor kézhez kapják az érettségi után a technikusi minősítést. Pécsett négy iskola érdekelt a technikusképzésben. Az építési szakcsoport a Pollack Mihály Építőipari Szakiskolában indul. Itt magas- és mélyépítési szakosodás válik lehetővé. Mechanikai és villamos szakcsoportot indít a Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola, a Zipernovszky Károly Ipari Szakközépiskola. Mechanikai és vegyipari osztályok indulnak a Vegyipari és Vegyipari Gépészeti Szakközépiskolában. Az első szakcsoport keretében itt lesz újra a bányagépészeti szak Pécsett. Tolna megyében az idén méq nem kezdődik meg a technikusképzés, mivel nem sikerült megteremteni a feltételeket. Jövőre viszont elkészül az új szakközépiskola Pakson, ahol várhatóan atomerőművi technikusokat is fognak képezni 1986-től. Valószínű, hogy 1986-ban a vasútüzemi technikusképzést is elkezdik Dombóváron — és ez a mostani hetedikesek számára érdekes. Somogy megyében a kaposvári Gépészeti Szakközépiskolában a mechanikai szakon belül gépgyártás-technológiai, gépszerelő és karbantartó szakot, a villamosipari szakcsoportban pedig ipari elektronikai szakot választhatnak a technikusi pályára készülő diákok. Több ágazatban lett volna időszerű a technikusképzés a mezőgazdaság számára: például az országban egyedülálló cukoripari szakközép- iskolában, a hús-, a tejipar területén, de a Mezőgazda- sági Minisztérium még nem készült el ezek programjával. Ugyanígy késnek egy évet a mezőgazdasági és élelmi- szeripari szakmák Zala megyében, ahol csak 1986-ban indul a technikusképzés növénytermesztő és növényvédelmi gépész (Keszthelv) valamint mezőgazdasági gépész szakon (Nagykanizsa). Zalában most négy iskola érdekelt: Zalnenerszegen, a Dimitrov Építőioari Szakközépiskola (maqaséoítő, épületgépész és épületvillamossági szakkal), uayanott a Ganz Ábrahám Gépészeti Szakközépiskola (gépszerelő- és karbantartó, géoqyártástechnológiai és gépjármű üzemi szakkal). Az olajbányászat is megkezdi a technikusképzést Nagykanizsán, a Zsigmondi Vilmos Szakközépiskolában a mélyfúró és kútüzemeltető ágazatban, továbbá gázipari és általános veavipari szakon. Gép- és készülékszerkezeti szakot indít a nagykanizsai Cserháti Sándor Szakközép- iskola. Érdemes megemlíteni Somogybái az új, Csurgón épülő szakközépiskolát, amely 1985. szeptember 1-től ruhaipari képzést nyújt egész Dunántúl területére, és ahol várhatóan maid 1986-tól képeznek technikusokat. G. O. Asbóth Dénes, az UVATERV export- és propagandaosztályának vezetője természetesnek találja, hogy a vállalat szakemberei olyan különleges tervek elkészítésére is vállalkoznak, min: a tiareti (Algériában van) nagymecset kupolájának és minaretjeinek tervezése. — Az UVATERV mérnökei készítik o tiareti repülőtér leszállópályájának és felvételi irodájának terveit — mondja. — A leszállópálya építése már folyik mérnökeink műszaki ellenőrzése mellett. Ott van tehát egy csoportunk, a város vezetői ismerik őket. így került sor arra, hogy a terveket tőlünk rendeljék meg. A háromszintes mecset alsó szintjének tervét algériai szakemberek dolgozták ki, de a formailag újszerű kupola és tornyok tervezésére az UVATERV budapesti magasépítési irodája kapott megbízatást az elmúlt év áprilisában. Alig fél esztendő alatt leszállították a terveket. A kupola a 32-szer 22 méteres imatermet fedi le vasbeton héjszerkezettel, amely aszimmetrikus, hosszában félbevágott tojáshoz hasonlítható. A két 35 méter magas torony is vasbeton szerkezetű, a zárt csigalépcsők belső, karcsú vasbeton süvegekre illeszkednek. A tervezés különlegesen nehéz, de szép feladat volt. A szokásostól eltérően nem kör, hanem téglalap alapra kellett helyezni a kupolát, ez is, valamint, hogy Tiaret földrengéses zónában fekszik, bonyolulttá, nehézzé tette a munkát. A tervezőknek is tanulságos volt, szakmai fejlődésükhöz nagyban hozzájárult. Mindezeken túl a vállalatnak mintegy egymillió forint hasznot hozott. Asbóth Dénes számára a tiareti mecset kupolája mégiscsak egy igazi különleges exportfeladat. Az UVATERV több, mint félmilliárd forintos árbevételének ugyanis csaknem felét az exportfeladatokból származó bevételek teszik ki. A vállalat negyedszázada dolgozik külföldi megrendelők számára, az elkövetkezendő három-négy esztendőben például 50 millió dollár értékű munkát kell elvégezniük. A líbiai Tripoli metrójának terveit is ők készítik (29 millió dollár a munka értéke), az egész hálózatra kiterjedő első tanulmányterveket például különre- pülőgéppel éppen ezen a héten szállítják ki. Ugyancsak Líbia számára készítik el egy 730 kilométer hosszúságú vasútvonal terveit, ezt megelőzően a Libia-lunezia Közötti ouu Kilométer hosszúságú vasút tervein dolgoztak, az építés most kezdődik az UVATERV műszaki ellenőrzésével. Algéria részére utakat és repülőtereket terveznek, a VÁTI-val közösen város- rendezési terveket készítenek, de dolgoznak Jordániában, Libanonban, Indiában is a vállalat szakemberei. Az 1985-ös esztendőtől önálló exportjoggal rendelkeznek, de továbbra is végeznek majd bizományosi munkákat a TES- CO számára is. Lombosi Jenő vasárnapi 3 500 km-es vasútvonal a Földközi-tenger partján Magyar kupola a tiareti mecseten A tripoli metró tanulmányterveit kiilöngép viszi a héten Líbiába A Líbia—Tunézia közötti vasút terve
