Dunántúli Napló, 1985. február (42. évfolyam, 30-57. szám)

1985-02-27 / 56. szám

1985. február 27., szerda Dunántúli napló 5 Fünfkirchen in Österreich, 1985 Az Artex által bérelt kiállítási csarnok az ausztriai München- dorfban Déri János felvétele Pénteken este 19 órakor a Liszt Teremben zajlik le a pécsi és az eszéki rádió első közös nyilvános rádiófelvé­tele, amelyet a közönség is meghallgathat. Az esten népszerű együttesek és szó­listák lépnek fel, ezen túl pedig a két rádió munkatár­sai riportokat, interjúkat ké­szítenek az est vendégeivel. A beszélgetések és az el­hangzó műsor is a címben foglalt „Farsangi fonó" je­gyében zajlik, és a tavasz- várás, a farsang, valamint a téli disznóvógások hangu­latát kívánja felidézni. Az esten részt vesz az egyik legnépszerűbb jugo­szláviai együttes, a „Sla- vonski becari" zenekara, to­vábbá Mirjana Primo rác énekesnő. Pécsről a Délszláv Klub asszonykórusa szerepel Matusek László vezényleté­vel, továbbá Jaksics György, Jerant Márk és Grisnik Já­nos szólóénekesek, valamint a Baranya Táncegyüttes ze­nekara. A pénteken rögzítendő műsort azután „Közös hul­lámhosszon" címmel sugá­rozni fogja a pécsi, az eszé­ki és a zágrábi rádió. Leálltak a dunai jegtoro hajók Az utóbbi napokban jelentő­sen mérséklődött a zajlás a Du­nán, s a Budapest és a ma­gyar—jugoszláv határ közötti szakaszon már csak szórványo­san, a víztükörnek alig egy-két százalékát fedik úszó jégtáblák. Ezért kedden az Országos Víz­ügyi Hivatal intézkedésére visz- szatértek bajai készenléti he­lyükre a magyar szakaszon dol­gozó jégtörő hajók. Befejezte munkáját az a két jégtörő ha­jó is, amely a közös érdekű jugoszláv folyószakaszon segí­tette a zajlás levonulását, s most ugyancsak Bajánál vetett horgonyt. Ha az időjárás nem fordul ismét erős hidegre, ak­kor néhány nap múlva a hajók a bajai készenléti állomásról visszatérhetnek budapesti, ille­tőleg győri szolgálati helyükre is. Baranyai ipari kiállítás M ünchendorfban Az Artex szervezésében 23 vállalat és szövetkezet mutatkozik be április 15—19. között Ausztriában A pécsi Szociális Foglalkoztatóban a Titán megrendelésére ke­rékpárok tartozékait szerelik fel. Fotó: Läufer László Van munkalehetőség, de a foglalkoztatók inkább szabadulni akarnak a „tehertől** Szomszédunk Ausztria, mely a tőkés országok sorában je­lentős gazdasági partnerünk, ám — bármilyen hihetetlenül hangzik — ezt a szomszédságot mindkét fél javára a mainál lé­nyegesen jobban ki lehetne használni, teljes egészében még feltáratlanok a piaci lehetősé­gek. A kereskedelem előmozdí­tására az évi 5 milliárd export­import forgalmat lebonyolító Artex Magyar Külkereskedelmi Vállalat tavaly óta a Bécs mel­letti Münchendorfban kiállítási csarnokot bérel, melyben egész éven át bemutatja az általa exportált magyar termékeket, máris jelentős üzleti sikereket, forgalomemelkedést elkönyvel­ve. Mindezen felbuzdulva, a piaci munka hatásosságát fo­kozva úgymond megszínezte ausztriai jelenlétét: állandó ki­állítása mellett tavaly meg­szervezte Győr-Sopron megye iparvállalatainak és szövetke­zeteinek bemutatóját. Most rajtunk a sor: az idén április 15— 19-e között Pécs és Baranya vállalatai és szövetke­zetei mutatkoznak be üzletet ajánlva a münchendorfi csar­nokban. Az ezzel kapcsolatos részletek tisztázására az érde­keltek tegnap a Magyar Keres­kedelmi Kamara dél-dunántúli bizottsága pécsi székházában jöttek össze, ahol bejelentet­ték, a bemutatóra eddig 23 cég jelentkezett. Ezek: a Pécsi Bőr­gyár, a Pécsi Cipőipari Szövet­kezet, a Hunor Pécsi Kesztyű- és Bőrruházati Vállalat, a Szi­getvári Cipőgyár, a Pécsi Bútor­gyár, a Plastex Műanyag- és Textilipari Szövetkezet, a Zsol- nay Porcelángyár, a Mohácsi Farostlemezgyár, a Pannonvin Borgazdasági Kombihát, a Ba­ranya megyei AI latforgalmi és Húsipari Vállalat, a TSZKER, a Boly és vidéke ÁFÉSZ, a Sziget­vári Konzervgyár, a Dráva- menti ÁFÉSZ, az Univerzum Szövetke­zeti Közös Vállalat, a Tsz Szö­vetség, a Pécsváradi Építőipari Szövetkezet, a Mecseki Szénbá­nyák, a Mecseki Ércbányászati Vállalat, a Konzum Aruház, az IBUSZ, a pécsi Sopiana Gép­gyár és a Baranya megyei Nép- művészeti Szövetkezet. A baranyai bemutatkozást az Artex szervezi és bonyolítja le, amiben a kamara messzeme­nően segítségére lesz. A hely­szín ideálisnak ígérkezik, az 1400 négyzetméter alapterületű csarnok és a hozzá tartozó sza­bad terület az Artex ausztriai képviselőjének tulajdono, Jo­hann Ortner úr maga is gon­doskodik, hogy megfelelő vissz- hanqia legyen a kiállításnak, üzletfelekre találjanak a bara­nyaiak. Szó van eqyébként ar­ról is, egyes kiállítóink a hely­színen árusítanak. Méq nem el­döntött, de lehetséges, kiállítá­sunk — Pécs régi német elne­vezésére utalva — íqy fut: Fünfkirchen in Österreich 1985. M. Z. Vállalati feladat - érdekeltség nélkül Nyolcvan baranyai vállalat­nál végzett felmérést a me­gyei tanács ipari osztálya. Ezek az üzemek 3992 csökkent munkaképességű dolgozót foglalkoztatnak, ebből a két bányavállalat — az MSZB és a MÉV — több mint kétezret. A felmérés arra keresett vá­laszt, hogyan oldják meg a baranyai gyárak, üzemek a megváltozott munkaképességű dolgozóik foglalkoztatását, re­habilitációját. összegzésként: a rehabili­tációs munka ott eredménye­sebb, ahol üzemorvos, illetve egészségügyi szolgálat műkö­dik. Ez utóbbi csak a válla­latok 9 százalékánál van, 51 százalékuk foglalkoztat üzem­orvost, a többi másodállással oldja meg. Mindebből kitű­nik, hogy az üzemek és az egészségügyi szervek kapcso­lata nem rendszeres, nincs együttműködés, így lehetőség sem az ártalmak megelőzé­sére. Jelenleg egy-két álláslehe­tőség van: portás, éjjeliőr, küldönc. Néhány helyen te­remtettek alkalmat a megvál­tozott munkaképességű dolgo­zóknak a termeléshez kötött, képességüket jól hasznosító munkakörre a BCM-ben, a bá­nyákban, á kesztyűgyárban és a Carbonnál. Nincs a vállala­toknál tervezett átképzés, az állami dotációt nem kérik, mert úgy látják, túlságosan bürokratikus a megszerzés út­ja. Ez év januárjától a szabá­lyozók változása miatt a válla­latok még inkább nem érde­keltek a rehabilitációs mun­kakörök létesítésében. Az el­múlt hetekben az a jellemző, hogy a csökkent munkaké­pességű dolgozótól szívesen megválnak, vagy a járadék megszerzéséhez segítik hozzá. Úgy tűnik, olyan kör alakult így ki, amely szinte megold­hatatlanná teszi a foglalkoz­tatást. A vállalatok érthető okokból, más gazdasági elvá­rásokat teljesítve, nem érde­keltek — holott a foglalkoz­tatási rehabilitációról szóló jogszabály egyértelműen vál­lalati feladatnak tekinti a csökkent munkaképességűek elhelyezését. Új lehetőség, hogy a cégek a helyi reha­bilitációs bizottságokhoz for­dulnak, szívesen küldik to­vább a dolgozóikat, csakhogy ezek a bizottságok nem ren­delkezvén munkahellyel, igen keveset tehetnek a dolgozók foglalkoztatása érdekében. Kérdés: érdekelt-e a dolgozó? Az esetek többségében nem, mert nincs számára megfele­lő munkahely, ami van, elfo­gadhatatlan, marad a jára­dék . . . A felmérés tapasztalatait megvitatta tegnap a Baranya megyei Tanács egészségügyi osztályának területi rehabili­tációs bizottsága, s a testület ülésén több, fontos javaslat hangzott el. A foglalkoztatási rehabilitációban előbbrelé- pést jelentene — vallják a szakemberek, — ha a vállala­tok a hatékonyabb foglalkoz­tatásra törekednének. Esetleg több nagyvállalat összefogá­sával létesítenének üzemrésze­ket. A másik elképzelés, hogy a szociális foglalkoztatók há­lózatát érdemes bővíteni. A pécsi foglalkoz-tató három­éves eredményei igazolják, hogy ezek az intézmények nyereségesen tudnak dolgozni. S ha mindehhez hozzátesszük, hogy ma Magyarországon leg­alább háromezerhétszáz olyan cikket tartanak nyilván, ame­lyekre nincs gyártókapacitás, egyértelmű, hogy ezek a fog­lalkoztatók jól megélhetnének. Utnezöben Útnézőbe indultunk teg­nap délelőtt a Pécsi Közúti Igazgatóság pécsi üzemmér­nökségének fenntartási mű­vezetőjével, Csongrádi Fe­renccel. Arra voltunk kíván­csiak, hogy milyen állapot­ban vannak a megye útjai. A 6-os úton Bonyhád felé haladva száraz a burkolat, csupán az emelkedőkön és a lejtőkön csordogál a megol­vadt hóié. Ha ezek az átfo­lyások éjszaka lefagynának, veszélyt rejtenének, de mint Csongrádi Ferenc mondja, amennyiben szükséges, éjjel is járnak a sószóró kocsik. A száraz részeken kopottak az útburkolati jelek, nagyon sok műanyag oszlop törött, illet­ve hiányzik. Amint az időjá­rás engedi, azonnal hozzá­kezdenek a jelek festéséhez, az oszlopok pótlásához. Pécs- várad előtt az út északi ol­dalán az igazgatóság dolgo­zói a szántóföldön eldőlt hó­fogórácsokat állítják föl. Ki tudja, mit hoz még a tél?! Rákanyarodva az óbányai bekötőútra, megváltoznak az útviszonyok: az eddigi 70— 80 kilométeres tempó helyett 30-40-nel tudunk csak menni, a burkolatot összefüggő je­ges hó borítja. Hogy koráb­ban járhatott erre hóekés jár­mű, bizonyítja, az út szélén kétoldalt olvadozik a lekotort hó. Hidas községben az út jég­kásás, jégbordás, autónk táncol az úton, az összegyü- lemlett hóié vastag sugárban csapódik a szélvédőre. Az egyik ház előtt egy szemét- szállító kocsi bal első kere­ke ágaskodik, a jobb hátsó kereke tengelyig besüppedt az útpadkába. Nem sok nyo­mát látni, hogy a hóeltaka­rítás valamelyik változatát is megcsinálták volna. Talán majd az olvadás . . . A pécsvárad-mohácsi ösz- szekötő úton változatos a kép: hatalmas tócsák, kásás hó, jégbordák váltogatják egymást, majd több kilomé­teres száraz szakasz követke­zik. Az igazgatóság mohácsi üzemmérnökségének 1/9-es rayonos gépkocsijával talál­kozunk, amely az út széléről az árokba ekézi a havat. Mondom Csongrádi Ferenc­nek, az a hír járja a város­ban, hogy nem szívesen en­gedik le a gépkocsivezetőka hótoló lapátot, mert a száz kilométerenkénti fogyasztás a 30—40 liter üzemanyag he­lyett felmegy 90—100 liter­re ... A két fogyasztás közöt­ti különbség valóban ilyen nagy, — hangzik a válasz, de olyan sűrűén járják az út­ellenőrök az utakat, hogy nem érdemes kockáztatniuk. Meg természetesen a fo­gyasztási norma is ennek megfelelően van megálla­pítva. Az 56-os úton a burkolat vizes, sáros, viszont a mo­hács—pécsi 57-es út a pécs- bánya-rendezői vasúti átjá­róig végig száraz. Az enyhü­lő idő segít a KIG-nek. R. N. Az Országos Béketanács le­szerelési bizottsága kedden Tolnay László elnökletével ülést tartott. A testület megvitatta és elfogadta a bizottság idei munkatervét és bővítette a munkájában résztvevők körét. Az OBT leszerelési bizottsá­ga fontos feladatának tartja, hogy rendszeres segítséget nyújtson a nemzetközi béke és biztonság, valamint a leszere­lés összefüggéseinek széles kö­rű megismertetéséhez, az új katona- és biztonságpolitikai jelenségek elemzéséhez. Olyan akciókat kezdeményez, amelyek hozzájárulnak az európai ka­tonai szembenállás csökkenté­séhez, a kelet—nyugati kapcso­latok javításához. Idei prog­ramjában a többi között szere­pel az űrfegyverkezésről má­jusban rendezendő országos előadói konferencia, valamint az ENSZ leszerelési hetén ok­tóberben szervezendő szakmai tanácskozás. A bizottság ezen­kívül országszerte számos kö­tetlen eszmecserét, vitafórumot is rendez. * Az ideológiai kiadványok és a művészetpolitikai kritikai mű­vek fordításának hasznosságá­ról rendeztek kerekasztal-be- szélgetést bolgár és magyar irodalomtörténészek, kritikusok részvételével kedden Budapes­ten, a Bolgár Kulturális és Tá­jékoztató Központban. A Népköztársaság úti intéz­ményben a témáról Pantelej Zarev akadémikus, a Bolgár Népköztársaság államtanácsá­nak tagja, a Bolgár Tudomá­nyos Akadémia elnökhelyettese és Jovónovics Miklós, a Ma­gvar írók Szövetségének főtit­kára tartott előadást. A talál­kozón Ivan Popivanov egyetemi tanár, kritikus, a Bolgár Írók Szövetségének titkára és Georgi Pencsev kritikus, a Ra- botnicseszko Delo főszerkesz­tő-helyettese is felszólalt. A kerekasztal-beszélgetésen részt vett Boncso Mitev, a Bol­gár Népköztársaság budapesti nagykövete. * A Corvina Kiadó — a Kossuth Könyvkiadó közreműködésével —, hat nyelven megjelentette Kádár János „Szocializmus és demokrácia Magyarországon” című kötetét. A téma szerint válogatott beszédeket és cik­keket a kiadók gazdag ország­ismertető és dokumentumanya­gokkal egészítették ki. * ülést tartott tegnap a Mű­szaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Bara­nya megyei Szervezetének el­nöksége a pécsi Tudomány és Technika Házában. Az ülésen dr. Földvári János, a szervezet megyei elnöke megemlékezést tartott felszabadulásunk 40. évfordulójáról. Ezt követően ér­tékelték a tudományos egyesü­letekben és a szövetségben végzett elmúlt évi munkát, is­mertették az idei terveket és az áprilisban esedékes bara­nyai tudományos hetek prog­ramját. * Kedden, a délutáni műszak­váltáskor chilei szolidaritási munkásgyűlést tartottak a Ma­gyar Gördülőcsapágy Művek debreceni központjában. A Chilei Dolgozók Egységes Köz­pontja (CUT) megalapításának 32. évfordulója alkalmából tartott munkásgyűlésen Luis Rohas Rojas, a Chilei Kommu­nista Párt magyarországi kép­viselője méltatta azt a folya­matot, amelynek során egysé­ges szervezetté vált a koráb­ban szétszórtan tevékenykedő chilei szakszervezeti mozgalom. Hangsúlyozta, hogy a chilei nép ma már nem nézi tétlenül a Pinochet-diktatúra emberte­lenségeit. Bejelentette: a Chi­lei Dolgozók Országos Pa­rancsnoksága (CNT) felhívásá­ra március 8-án és 27-én újabb országos tiltakozó napot tarta­nak Chilében, áprilisban pedig országos sztrájkokat szervez­nek. G. M. Pécs—Eszék Közös radio-

Next

/
Thumbnails
Contents