Dunántúli Napló, 1985. február (42. évfolyam, 30-57. szám)
1985-02-27 / 56. szám
1985. február 27., szerda Dunántúli napló 3 fogyatékos gyermekekért A pécsi Endresz György úti gyermekgondozóban Fotó: Cseri László Hadseregalapítók Lauer Györgyi felvétele Csillag József Változások a társadalombiztosításban Módosulások a családi pótléknál 1 segítségnyújtás lehetőségei és korlátéi W/re számíthat i család? Kinek a fizetése itán jár i táppénz? Az ENSZ 1983-as, bécsi közgyűlése határozta el, hogy egy évtizedes programot indít a okkant emberek életkörülmé- lyeinek és lehetőségeinek javítása érdekében. A cél: el kell érnünk, hogy a földünkön kötél ötszázmillió rokkant ember közül testi hiányosságai következtében senki ne szenvedjen hátrányt emberi jogainak gyakorlásában, önkifejezésének lehetőségeiben. Hogyan tudunk mi kapcsolódni a világprogramhoz? Mit tud vállalni Pécs és Baranya a rokkant emberekért? Mit teszünk a hátrányos helyzetű gyermekekért? Hiszen az élet szomorú kísérője, hogy a számuk nő. Milyen lehetőségeik vannak, és vannak-e lehetőségeik a társadalmi beilleszkedésre, az önálló életvitel megteremtésére, a tanulásra, a pályaválasztásra? — A kérdések adottak, keressük a választ. Mondjuk el, mert a segítőkészség társadalmi szintű mozgatóit mutatja, hogy az angol és a német sem beszél rokkantról, nyomorékról. Hátrányos helyzetű emberekről szól, őket bevonva igyekszik a segítséget szervezni, a lehetőségeket nyújtani. Látszólag lényegtelen ez a nyelvi eltérés, jóval többet mutat meg rólunk. Hiába döbbenünk meg családokon, akik szeretve féltik, takarják, eldugják fogyatékos gyereküket, ha a megnyilvánulásaink sértőek, lekezelőek, éppen a segítségnyújtást és vállalást teszik lehetetlenné. S a fogalmaknál maradva: a gyerekeknél nem beszélhetünk rehabilitációról, a habili- tációt - a képességek megszerzését kívánjuk elérni, s az ehhez szükséges lehetőségeket, eszközöket megteremteni. A hogyanra az kézenfekvő válasz, hogy tudjuk kinek, hol, mire van szüksége. Csakhogy országosan is csak becsléseink vannak a hátrányos helyzetű emberek, a gyerekek létszámáról. Baranyában is indultak- keszültek-vannak felmérések, pontos adatok egykézben, ott ahol a segítségnyújtás lehetőségeit, hátterét, netán a beruházásokat, vagy nem is beruházásigényes, de fontos intézkedéseket hozzák — a tanácsokon — nincsenek. Csak egy egyszerű példa. Nem szükséges külön pénzt előteremteni ahhoz, hogy a járdákon, az új épületeken legyen rámpa a tolókocsival közlekedőknek, mégsem hallunk egyetlen vagy rendkívül kevés megoldásról. Holott csak arról van szó, hogy ott, ahol az utak építését, felújítását, az új építkezéseket tervezik-koordinálják, odafigyelnek. Tehát az adatok. Nem tudjuk pontosan hol, hány hátrányos helyzetű kisgyereknek van szüksége speciális bölcsődére- óvodára, hányán szeretnének vagy tudnának továbbtanulni? Hány gyereket visznek a szülők az otthontól távol hazai intézményekbe? Hány csalódban esik ki az egyik szülő keresete, mert a gyerek állandó felügyeletet, ellátást igényel. Nemegyszer előfordul, hogy a szomszédoktól, vagy véletlenül - mert meghal a nagymama — értesül a hatóság egy-egy család rendkívüli helyzetéről . . . Szerencsésebb az, aki korán bekerül az intézményhálózatba. Csakhogy szakorvosi beutalóval juthat oda, s néhány szomorú eset kapcsán kiderült, az orvosok sem ismerik ezeket az intézeteket, holott az időben megkezdett szakszerű kezelés, ha nem is csodát tesz, de a gyermek állapotának romlását megállítja, s ez sem kevés. Milyen segítségre számíthatnak a családok Pécsett és Baranyában? Az országban elsőként alakult pécsi újszülött pathológiás osztály eredményesen dolgozik - munkájáról beszámolunk. Jó kapcsolatai" vannak az intézetekkel, de mire számíthat a család, ha nem akar hosszú időre elszakadni a gyerektől? A bölcsődék elvileg nem zárkóznak el a hátrányos helyzetű gyermekek fogadásától — de talán néhányat gondoznak. Kivéve az Endresz György úti speciális bölcsőde. Az óvodai rendtartás pedig kifejezetten tiltja. Marad a pécsi Münnich Ferenc utcai és a mecsekjánosi csecsemőotthon, illetve óvodás kortól a bólyi gyermekotthon — mindegyik viszonylag zárt intézet. Az iskolai képzés? Pécsett épül a mozgásjavító iskola. A baranyai gyermekeknek ez nem megoldás. A többségnek marad a heti hatórás magántanári oktatás. Ez a nyolc osztály megszerzésére elég. A továbblépés gátja, hogy ezek a gyermekek nem tanulnak nyelvet, így kimaradnak a középfokú oktatásból. Főleg a mozgáskorlátozott gyerekek, akik tulajdonképpen az eszükkel alapozhatnák meg önálló jövőjüket ... Nézzük a szociális gondoskodás lehetőségeit. A hátrányos helyzetű gyermeket nevelő anyuka hat évig lehet gyesen, és kapja ugyanazokat a kedvezményeket, amelyeket más szülő is élvezhet. A táppénzt, a felemelt családi pótlékot. A táppénz igénybevételénél lehetőség van az apuka kiírására is, de a számfejtésnél furcsa módon az anya keresete után számolják a táppénz ösz- szegét. S igényelhetik még a rendszeres nevelési segélyt 18 éves korig azok, akiknek a szociális helyzete ezt indokolttá teszi. Évente egy rendkívüli segély összege háromezer forint, a rendszeres segély 3—4 éves korig 360-480 forint, 10 éves kortól 5-600 forint. A pontos összegről a tanácsok egészségügyi osztályán döntenek, de a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet állapítja meg és utalja ki. A hat év gyes után, és a 18 évét betöltött gyerekkel mindezek ellenére tulajdonképpen magára marad a család. S kiki birkózik a saját korlátáival és lehetőségeivel. A kérdések feltárását folytatjuk: elsősorban azzal, mire képes a pécsi pathológiás újszülöttgondozó. Gáldonyi M. Csillag József az a típus, aki nem képes otthon ülni, mindig úgy érzi, tennie kell valamit. Jóideje nyugdíjas, három szív- infarktus van mögötte, ennek ellenére fiatalos, temperamentumoson beszél. Változatos élete során sok mindenen keresztülment. A miskolci fiatalembert, aki Diósgyőrött dolgozott munkásként, 1944-ben behívták és a harci tűzoltókhoz került... — Májusban egy légvédelmi szakaszt helyeztek a tűzoltó laktanya udvarába. Nem sokkal később egy idősebb férfi keresett meg, akit már korábban ismertem, azzal, hogy próbáljak meg a katonáktól dohányért, kenyérért puskát, gránátot cserélni. Jó kalandnak tűnt a dolog, belementem, a csere létre is jött. Később még kétszer megcsináltam. Azt gondoltam, hogy mire kellenek a fegyverek, de azt nem, hogy kiknek. Ez akkor derült ki, mikor a front Miskolc közelébe ért: a MÓKÁN komitének dolgoztam. Persze, most frappánsnak hangzana, hogy politikailag éretten, tudatosan cselekedtem, de ez nem volna igaz. Az tény, hogy gyűlöltem a németeket, a fasizmust, de ez, amit ellenállásnak hivtak, csak később vált bennem tudatossá. Csillag József a város fel- szabadulása után hivatalosan is a MÓKÁN komité tagja lett, megkapta a szervezet igazolványát. Ettől kezdve a szovjet katonákkal együtt karhatalmi feladatokat látott el. — 1945. január 1-től valamennyi komité-tag belépett az MKP-ba, így én is a kommunista párt tagja lettem. Január közepétől gyorsan peregtek az események. A fegyverszüneti egyezmény értelmében megalakult a demokratikus hadsereg, a komité tagjaitól megkérdezték, ki akar tagja lenni. Csillag József töb- bedmaaával jelentkezett. Január végére összeállt a MÓKÁN század — kék parolinjuk- ról kék századnak is hívták őket — s a szovjet parancsnokság valamennyiüket őrvezetővé léptette elő. Februárban elkezdődött a kiképzésük. — Hogy miért vállaltam a katonaságot? Lehet, hogy furcsán hangzik, de vonzott az egyenruha, a fegyver is. Tőlünk, fiataloktól el is várták, hogy katonák legyünk. Tudták, hogy mit vállalt az ideiglenes kormány, így nem volt kétségük afelől, hogy harcolniuk kell. A kék század gyalogmenetben indult el, majd Gödöllőtől vonattal jutottak el Hajmáskérig, ahol az 5. hadosztályhoz kerültek. Két hétig voltak itt együtt, majd egy parancs értelmében feloszlatták a századot. Csillag József Ba- latonszabadiban, a 6. hadosztály elhárító osztályának tábori rendőr rajparancsnoka lett, feladatuk a bujkáló nyilasok, csendőrök felkutatása, elfogása volt. 1946 októberében a hadosztályt Pécsre helyezték, 1947 januárjától a mostani tüzérlaktanyában dolgozott, mint nevelőtiszt. Ezután a pártszervezésben vett részt, tisztiiskolát végzett, s mint alhadnagy a határvadász zászlóaljhoz került. Megnősült, két gyermeke született, politikai tiszt lett, Moszkvában tanult, ahol kitüntetéssel végzett. — Őrnagyi rangban egy határőrkerületnél szolgáltam, utána főosztályvezető lettem a határőrségnél, majd egy határőrkerület parancsnoka. Ott ért az ellenforradalom . .. Csillag József 1957. január elsejével leszerelt. Jelentkezett az alakuló munkásőrséghez, melynek azóta is tagja. Az elkövetkezendő több mint két évtizedben különböző vezető polgári beosztásokban dolgozott, 1978-ban a Pécsi Bútorgyár igazgatójaként ment nyugdíjba. Munkásságát sok kitüntetéssel ismerték el. Rágyújt egy Sopianaera, megissza kávéját, s búcsúzóul csak ennyit mond: — Ügy érzem, egész életemben az igaz úton jártam... Roszprim Nándor Az elmúlt alkalommal a táppénz számításában, a kórházi táppénz mértékében bekövetkezett változásokról adtunk tájékoztatást. Foglalkoztunk a felsőoktatási intézményekben tanulók gyermekgondozási segélyre jogosultságával is. Ma ismertetésünket a családi pótléknál bekövetkezett változásokkal folytatjuk. A január 19-i számunkban megjelent közleményben már szóltunk arról, hogy 1985. január 1-től a családi pótlék összege gyermekenként hogyan változik, E változásokat táblázatban is közöltük. Arra is felhívtuk olvasóink figyelmét, hogy a felemelt családi pótlékot az arra jogosultak 1985 februárjában kapják kézhez a már szokott időben és módon. A január tizenhetedikén módosított 17 1975, (VI. 14.) MT. sz. rendelet 59. § (2) bekezdésében előírtak értelmében az, aki 1980. július hónapban, vagy azt követően három vagy több gyermek után volt jogosult családi ptólékra és a gyermekek száma kettőre, vagy egyre csökkent, a családi pótlék összege gyermekenként havi 840 Ft, feltéve, hogy a jogosultat korábban e gyermak(ek) figyelembevételével megillette a családi pótlék. Példával illusztrálva: a) N. K. 1980. iúliusban négy gyermek után kapott családi pótlékot. A gyermekek száma 1982 februárjában családi pótlékra jogosultság szempontjából háromra, 1984 októberétől kettőre csökkent. N. K. 1985 januártól a két geyrmek után havi 1680 Ft családi pótlékra jogosult és nem 1420 Ft-ra. b) A. K. részére 1980 júliusában háram gyermek után fizettek családi pótlékot. A gyermekek száma a fentihez hasonlóan 1982 augusztusában kettőre, majd 1984 decemberében egy gyermekre csökkent. Esetében a családi ptólék havi összege ez év januárjától ugyancsak 840 Ft. Egv gyermek után is havi 840 Ft családi pótlék jár annak, akit mint egyedülállót e gyermek figyelembevételével 1980. július hónapban, vagy ezt követően két vagy több gyermek után megillette a családi pótlék, feltéve, hogy továbbra is egyedülálló. A tartósan beteg, illetve testileg vagy szellemileg fogyatékos, állandó felügyeletre szoruló gyermek esetében a családi pótlék ösz- szege havi 1040 Ft. Abban az esetben, ha két gyermek közül az egyik tartósan beteg, illetve testileg vagy szellemileg fogyatékos, a két gyermek után összesen havi 1880 Ft a családi pótlék összege. Ha a családi pótlék a most írtak szerint a két gyermek után havi 1880 Ft-ban járt, és a tartósan beteg, illetve testileg vagy szellemileg fogyatékos gyermek után a családi pótlékra jogosultság megszűnik, a másik gyermek után a családi pótlék összege havi 840 Ft lesz. Az életbe lépett módosító rendelkezés értelmében a nevelőszülőhöz kihelyezett állami gondozott gyermek után havi 1040 Ft összegű családi pótlék jár. Az 1/1985. (I. 17.) minisztertanács elnökhelyettesi rendelet 9. §-a értelmében a térítés mellett intézetben, nevelőotthonban, csecsemő- vagy gyermekotthonban elhelyezett gyermek után járó családi pótlék összege nem haladhatja meg a szülő által fizetett térítési díj összegét. Ez azt jelenti, hogy a szülő a családi pótlékot az intézetben elhelyezett gyermek után megkapja, de csak olyan összeg erejéig, amennyi a térítési díj. Ha a térítési díj összege alacsonyabb a gyermekre eső családi pótlék összegénél, akkor családi pótlék címén csak a térítési díjnak megfelelő összegre jogosult. A rendelkezés végrehajtásával kapcsolatban az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság utasítása előírja, hogy ha a gyermek térítés mellett intézetben, nevelőotthonban, csecsemővagy gyermekotthonban van, a családi pótlékban részesülőt 1985. február hónapban fel kell szólítani, hogy a fizetendő térítési díj ösz- szegét az illetékes intézet (otthon) igazolásával bizonyítsa. Ezt követően 1986. évtől pedig évenként szeptember hónapban kell igazolni a fizetendő tartásdíj összegét. A felszólításban tájékoztatni kell a családi pótlékban részesülő személyt arról is, hogy a térítési dij összegét érintő változást nyolc napon belül köteles a pótlékot folyósító társadalombiztosítási szervnek bejelenteni. Abban az esetben, ha a beérkezett igazolásból az állapítható meg, hogy a családi pótlékban részesülő a térítési díj fizetési kötelezettségének nem tett eleget, a gyermek után járó pótlék összegét havonta az illetékes intézet (otthon) részére kell átutalni. A most ismertetett rendelkezések első ízben 1985. február hónapra járó és márciusban kifizetésre kerülő családi pótléknál kerülnek alkalmazásra. Az 1 1985. (I. 17.) ME. sz. rendelet 10. §-ában előírtak értelmében, ha a gyermek az együttélő házastársak háztartásában van, és a családi pótlékra mindketten jogosultak, a családi pótlék a férj jogán jár. A feleség jogán jár a családi pótlék, ha arra a férj nem jogosult, gyermekéről már nem gondoskodik legalább két hónapia, szigorított javító-nevelő munkát végez, vagy ha a feleség magasabb összegű családi pótlékra jogosult. Külön említjük meg, hogy ez ideig az egy, hat éven felüli gyermek után családi DÓtlékra nem jogosult szülő havi 200 forint iövedelem- pótlékot kapott. Ez - az ösz- szeg 1985. január hónaptól 240 forintra emelkedett. S. Á. (Folytatjuk)
