Dunántúli Napló, 1985. február (42. évfolyam, 30-57. szám)
1985-02-23 / 52. szám
1985. február 23., szombat Dunántúli napló 11 A közélet hitei Négytagú bolgár újságíró-, küldöttség tett látogatást tegnap Baranya megyében. A küldöttséget Todor Korujev, ai Ro- botnyicseszko Delo osztályvezetője vezette. A Baranya megyei Pártbizottságon fogadta őket Lukács János, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára. Ezt követően a küldöttség látogatást tét Harkányban, a bolgár katonai temetőben és múzeumban. Ezután megtekintették Drávasza- bolcson a felszabadítási harcok színhelyét. A megtisztított kabátokra varrják vissza a szőrmét a Patyolat vegytisztító részlegében Fotó: Lauer Györgyi Naponta 100-200 kabát vár a megújulásra A két város vezetői aláírták Pécs és Eszék együttműködési megállapodását Az Eszéki Képviselő Testület küldöttsége látogatott tegnap Pécsre Zeljko Huber nek, az EKT elnökének vezetésével. A városi tanácson Piti Zoltán elnök és vezető tisztségviselők fogadták a vendégeket, majd kölcsönösen tájékoztatták egymást Magyarország, illetve Jugoszlávia, Pécs és Eszék életének aktuális eseményeiről. A megbeszélés után Piti Zoltán és Zeljko Huber aláírta az ez évre szóló együttműködési megállapodást, mely kiterjed a két város politikai, gazdasági, kulturális életének szinte minden területére. Az eszéki küldöttséget fogadta Szentirányi József, az MSZMP Pécs városi Bizottságának első titkára is. A küldöttség meglátogatta Czente Gyulát, a városi tanács nyugalomba vonult volt elnökét, majd tegnap este hazautazott Eszékre. Felmentés, kinevezés A Munkásőrség országos parancsnoka érdemei elismerése mellett, beosztásából nyugállományba vonulása miatt felmentette dr. Cserháti László munkásőr-ezredest, aki két évtizedig volt a Munkásőrség Bács-Kiskun megyei parancsnoka, s egyidejűleg kinevezte Vizin Miklós munkásőr- mérnök alezredest a Munkásőrség Bács-Kiskun megyei parancsnokává. Pénteken a kecskeméti beiktatáson jelen volt Borbély Sándor, a Munkásőrség országos parancsnoka és dr. Ro- mány Pál, az MSZMP Bács- Kiskun megyei bizottságának első titkára. Az elmúlt hetekben számtalan panaszos levelet írtak olvasóink, melyekben szóvá tették, hogy szőrméből, műszőrméből és bőrből készült kabátjaikat felelősségvállalás nélkül veszik át a Patyolat-fiókok tisztításra. A kabátok némelyike tisztítás után sem szépül meg, sőt ismeretlen pecsétek és foltok is rákerülnek. Előfordult, hogy az irhabundára apró lyukak kerültek és a bőrkabát minden darabja más színűvé vált. — Vajon hogyan lesz még több folt, pecsét a kabáton, bundán? — érdeklődtünk a Patyolat • vegytisztító részlegének művezetőjétől, Rudolf Károlyné- tól. — Javaslom, nézzük végig együtt a tisztításra beadott kabát útját! A Patyolat-üzletekből hozzánk küldött kabátokat anyag, minőség, szín és szeny- nyezettség szerint szétválogatjuk. Utána a szabók lefejtik a kabátokat díszítő prémszegélyeket. A három vegytisztítógépbe az anyagtól függően 30 —45 percig perklóretilénben „mosódnak". Szöveteknél a zárt térben 80 fokos a levegő hőmérséklete, míg a bőrök kíméletes bánásmódot igényelnek —, ehhez 30—40 fok meleg szükséges. A bőrkabátokat ezek után folttisztítják — ha szükséges — és újra festik őket francia festékkel. Hasított bőrök színezésére a Pécsi Bőrgyártól kapjuk a festéket. A tiszta ruha a vasalóba kerül, majd az üzletek száma szerint szortírozzuk valamennyit. Annak ellenére, hogy a perklóretilén erős vegyszer, mégis előfordul, hogy foltok maradnak a kabátokon. Kivehetetlen a vér- és a gyümölcsfolt, és a hajfesték pöttyei is eltüntethetetlenek. — és hogy lesz más színe a beadott ruhadarabnak? — A butikos ruhákkal, kabátokkal rengeteg a baj. Mivel nem nagyüzemi módon festik, festetik meg az anyagokat, a nálunk lévő erős tisztítószer hatására gyakran elszíneződ- nek. Ilyenkor derülnek ki a „rejtett" hibák is: az, hogy a kabátot az állat nem azonos bőrrészéből varrták, vagy más-más állat hasonló minőségű bőréből szabták a kabátot. Tisztítás után felbukkannak az irhabunda métely-lyukacskái. Az autószereléskor kabátra, nadrágra fröccsent savpöttyök is szemmel láthatóak lesznek. — Panaszolják az emberek a túl hosszú vállalási határidőt. Miért kell ennyit várakozni? — Általában a bőr- és a szőrmefélék tisztítását két hétre vállaljuk. De szinte mindig 7—8 nap alatt elkészülünk vele. Pedig szezon előtt, és most, hogy tovább tart a tél, és elpiszkolódtak a kabátok — napi 100—200 té'i bundát, szőrme- és bőrkabátot adnak be hozzánk megszépítésre. Á. E. Az egyén és a társadalom egyfajta viszonyának elemzése elönti a mozikat. Ez érthető is, hiszen eme viszonyt alapvetően minden művészeti alkotás, sőt, még a tisztes iparosmunka és az ordító giccs is tükrözi valamilyen módon. A két szélsőség — a társadalommal szemben az egyén teljesen szuverén, korlátlan a választási szabadsága, következésképpen csak rajta múlik, hogy milyen ember lesz belőle: illetve a társadalom teljesen meghatározza az embert, determinálja, akinek következésképpen semmi választási lehetősége sincs — között milliárdnyi a lehetőség. A mostanában bemutatott filmek mintha csak egy lehetőséget látnának ezek közül. Ez egy eléggé faramuci viszony: a társadalom teljesen meghatározza az embert, különféle viselkedési szerepekbe kényszeríti őket, mindamellett az embernek marad némi szabadsága abban, hogy a kötelezően felkínált szerepek között fakultatívan választhasson. Ez a felállás nagyon jó, mert egyfelől nem vádolható meg azzal a művész, hogy fatalista módon deterministának vagy indeterministának bélyegezhessük: egyfelől bemutathatja, hogy az embernek mindig van választási lehetősége, másfelől éles társadalombírálatot adhat, hogy a társadalom mennyire beavatkozik az ember életébe, s hogy az ember nem lehet önmaga, mert szerepekbe kényszerül, egyúttal emberi drámát is ábrázolhat, mert megrajzolhatja, hogy miért nem azt a társadalmi Szerepek szerepet vállalta a hős, amit a rendező morálisnak tartana . .. és így tovább a teljes eszmeigondolati gubancig. A múlt héten RedI ezredes nem találta Nagy Sándor kardját és módszerét, hogy e csomóból kivágja magát, pedig ő egy szocialista és humanista filmgyártás gyermeke, ezzel szemben az amerikai, a profit mindenhatóságának kitett Michael átvágja magát ezen a gubancon, kifog a gaz társadalmon: szerepet változtat, férfiből átvedlik nővé, legyőzi a szereposztó társadalmat és elnyeri Jessica Lange gyönyörűséges kezét és fejét. (A szőke szépség többi testrésze a King Kong és A postás mindig kétszer csenget című filmben tekinthető meg.) Redl ezredes és az Aranyoskám a felvázolt eset szélsőségeit tükrözi, magukba foglalva az alapeset szélsőségeit is — amiből helytelen lenne azt a következtetést levonni, hogy egy magyar művész eleve hajlik a pesszimizmusra, az amerikai pedig ab ovo az optimizmusra a társadalom és az egyén viszonyának kérdésében — ez is bonyolultabb, mint ahogy a viszony is fiimi ábrázolatainál. Ezzel szemben valóban vannak — szerencsére kivételes — pillanatai a történelemnek, amikor .valamilyen szerepet kényszerűen kioszt a társadalom tagjaira. A fasiszta társadalom így tett a zsidókkal, s függetlenül attól, hogy azok amúgy milyen emberek voltak, teljes kiirtásukra törekedett. Ebben a témában sok filmet láthattunk már, s fogunk is még, bár egyCSALÁDALAPITÓ HITEL FIATAL HÁZASOKNAK * ÁPRILIS 4-TÖL TORONYZENE PÉCSETT * AZ ASIMOV-JELENSÉG (Fantasztikus képességű lényeivel úgy döntöttek: beavatkoznak a galaxis városába ...) * A FARSANGNAK VÉGE, A MULATSÁGOK FOLYTATÓDNAK. * ZSUZSANNÁK ÉS A KMK. (... Könnyű megszokni, de leszokni róla annál nehezebb) ÚJRA MOTORON (A havas legelőn vinnyog a Yamaha — Német Kornél már a világbajnokságra készül) SURDANAK KITŰNŐ A VÉRNYOMÁSA: (Valószínű, hogy rövidesen eljövök Pécsre) KÖZELEDIK A HALLEY ÜSTÖKÖS V» DR. BALHATVÉD ELHALASZTJAK-E AZ NB l-ES FOCIRAJTOT? * SZOMBATI SPORTESEMÉNYEK Hiányzik az ösztönző szabályozás Az iparjogvédelem és az új gazdasági formák Sokat vártak az újításokról és a szolgálati szabadalmakról hozott és 1983. július elsejétől életbe léptetett új szabályozóktól, ám azok megközelítően sem hozták azt a hatást, amit mindenki várt, várhatott. A rendeletek azt kívánták szorgalmazni, hogy az iparban születendő vagy ott hasznosítható szellemi termékek ne csak ott hozzanak hasznot, ahol azt kiötölték (lásd: újítás, találmány, stb.), hanem minél szélesebb körben vezessék be azokat, hogy jól járjon vele mindenki. Az új gazdasági formákban ösztönözni igyekezett a szabályozás — és el kell végre érni, hogy megteremtse a valóságos közös érdekeltséget. Az iparjogvédelem és az új gazdasági formák címmel rendezett tegnap a MÉV vállalati központ tanácstermében szemináriumot a Magyar Iparjog- védelmi Egyesület (MIÉ) Baranya megyei Szervezeté, az re nehezebb jó filmet készíteni erről a témáról. Gazdag Gyulának sikerült bizonyos újdonságokkal szolgálnia a Társas- utazás című filmjében. De ez a film — akaratán kívül — másról is szól. Mégpedig arról is, hogy olykor nemcsak a társadalom osztfel- lebbezhetetlenül szerepet, hanem — talán ellenhatásként — a társadalmakban fel-feltűn- het egy-egy réteg, mely előszeretettel sajátítana ki magának bizonyos szerepköröket. Ez csak arról jut eszembe, hogy a hírhedt haláltáborok „mellékesen" más etnikai-vallási csoporthoz tartozókat is megsemmisítettek százezerszám, nem is szólva azokról, akik valamilyen „szerepet" önként vállaltak korábban, s nem születésük okán, de meggyőződésük miatt kerültek Auschwitzba, Birkenauba... Róluk nem beszélünk. Nem férnek a képbe. Bodó László MSZMP és a KISZ Baranya megyei Bizottsága, a Szak- szervezetek Baranya megyei Tanácsa és az MTESZ Baranya megyei Szervezete támogatásával Baranya és Tolna megye majd 100 iparjogvédelmi szakemberének. A szeminárium e témakörben így az országban elsőként igyekezett egységes szemléletet kialakítani o szakemberek körében, ugyanakkor azon voltak a rendezők, hogy az ügy előrelen- dítése érdekében összegezzék és továbbítsák a tapasztalatokat. Dr. Kecskés József, a MIÉ Baranya megyei Szervezetének titkára nyitotta meg az egynapos tanácskozást, majd Tárcza László szabadalmi ügyvivő, a MIÉ Találmányi és, Szabadalmi Szakosztályának vezetőségi tagja tartott vitaindító előadást az iparjogvédelem és az új gazdasági formák témakörében. A vitaindítót a szekciókban megbeszélések, tapasztalatcserék követték. Az újításokkal kapcsolatos jogszabályok érvényesülésével kapcsolatos kérdéscsoport „házigazdája" dr. Heim György, a Baranya megyei Tanács ipari osztályvezetője, a MIÉ Baranya megyei Szervezetének elnöke volt. A II. szekció Fers Antalnak, a Mecseki Ércbányászati Vállalat iparjogvédelmi önálló csoportja vezetőjének szakmai felügyeletével a találmányokkal, szabadalmakkal kapcsolatos jogszabályok érvényesülésével foglalkozott. A III. szekcióban dr. Kecskés József, a Mecseki Szénbányák iparjogvédelmi osztályvezető-helyettese vezetésével a szoftverek, know-how és egyéb munkaviszonyban készült szellemi termékekkel foglalkozó jogszabályok érvényesülését járták körbe, mennyiben érvényesülnek, a jelenlegi megkötöttségek mellett mennyiben érvényesülhetnek azok a gmk- kban, a vállalati gmk-kban, a szövetkezeti szakcsoportokban és az egyéb új gazdasági formákban. M. L.- ■ ■ Bőr- és szőrmetisztitás a Patyolatban
