Dunántúli Napló, 1985. február (42. évfolyam, 30-57. szám)

1985-02-23 / 52. szám

T appenzhelyzet Baranyában

Gyermekcipőben a rehabilitáció

A táppénzes mutatók száma az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt. Csak Baranyában több száz millió forint került , ki az állami kasszából táppénz címén. Vajon, mi az oka? Komoly egészségkárosodás, megváltozott munka- képesség, vagy egyszerűen csak „megéri táppénzre menni”, azaz, netán táppénzcsalás? Mennyiben befolyásolja a munkahelyi rehabilitáció problémája a magas táppénzkifizetéseket? Várhatunk-e változást az új társadalombiztosítási rendelettől? * * *

Ezekre a kérdésekre szerettünk volna választ kapni, amikor áttekintettük a Társadalombiztosítási Igazgatóság statisztikai nyilvántartását, három baranyai üzem táppénzes helyzetét is megkérdeztük a szakemberektől.

Néhány megyei adat:

Az elmúlt évben 169 000 táppénzre jogosultnak 2 735 632 táppénzes napra 409 044 726 forintot fizettek ki. Ebből 39197 179 forint volt az üzemi baleseti táppénz. Havonta 10 240 fő volt táppénzen.

Közokirathamisítással elkövetett táppénzcsalás miatt

1982-ben 38 esetben, 1983ban 21, 1984-ben pedig 32

esetben tettek büntető feljelentést. A legkisebb csalást 41 forintra, a legnagyobbat pedig 7706 forintra követték el. A legenyhébb büntetés minden évben az eljárás megszüntetése figyelmeztetés mellett, a legsúlyosabb pedig 5-6-8 hónap felfüggesztett szabadság- vesztés. A legkisebb pénzbüntetés 1984-ben 1400 forint, a

legnagyobb pedig 6000 forint volt.

*

A Mecseki Szénbányák vasast bányaüzeme táppénzes nagyságrendben a második helyen áll hat bányaüzem közül. A Társadalombiztosítási Igazgatóság kimutatása szerint 1984-ben az üzem dolgozóinak 13,7 százaléka volt táppénzen.- A mecseki szénmedence dolgozói sajátos helyzetben vannak, nemcsak más vállalatokhoz, intézményekhez, hanem az ország többi bányaüzeméhez viszonyítva is - mondja dr. Pál Tibor főorvos, vasasi bányaüzem üzemorvosa. - Fokozottabb a foglalkozási ártalom főként légzőszervi megbetegedések, szilikózisveszély, amelyet a mecseki szénmedencében előforduló kvarctartalmú porok belégzése okoz. Csak néhány adatot mondanék egy régebbi felmérésből: a rövid tartamú — 1—3 napos — megbetegedések aránya a — megvizsgált 4324 eset közül — 18,2 százalék volt, a 73,7 százalék 4—30 napos gyógytartamot igényelt, és végül az összes táppénzes megbetegedés 7,9 százalékának gyógyulási ideje egy hónapnál hosszabb ideig tartott. A leg- fiatalabbaknál tapasztalffató az 1-3 napos táppénzes esetszám, az egy hónapnál bosz- szabb gyógytartamú esetek pedig az 51—55 éves korcsoportban tapasztalhatók. Az összes, föld alatti állományba tartozó, dolgozó megbetegedésének egyharmada légzőszervi kóreset.

— Hogy mi a véleményem a magas táppénzes arányról és megéri-e táppénzre mennie a bányásznak? — Dolgozóink 30 százaléka 5 év alatti szolgálati idővel rendelkezik. Ez az úgynevezett mozgó, változó állomány, akik különböző kedvezmények, juttatások - lakás, katonai szolgálat alóli mentesítés — reményében jöttek a bányáihoz. Egy-két .évet maradnak, s utána elmennek. Ebben a kategóriában fordulnak elő a gyakori, de rövid tartamú táppénzes esetek. A 28 százaléka pedig 20 év feletti munkaviszonnyal rendelkezik, s egészségük már olyan mértékben szenvedett károsodást, hogy 25 év szolgálati idő után

nyugdíjazni kellene (mint például Csehszlovákiában). Ők veszik igénybe ritkábban a táppénzt, de hosszú időtartamra.- A munkahelyi rehabilitáció?

— Igen, ezzel csökkenteni lehetne a hosszú tartamú táppénzes állományt. A munkahelyi rehabilitációs bizottság kéthetente ül össze és 8—10 esetet bírál el. De kérdezem, milyen könnyebb munkahelyet tudunk biztosítani a bányánál, azon a néhány portási, vagy fürdőben adódó munkalehetőségen kívül? Más vállalatoknál pedig hol tudják elhelyezni a legfeljebb egy szakmára kiképzett, elmeszesedett ízületé bányászt?

*

Dr. Varga Lívia 1977 óta látja el a Pannonvin Borgazdasági Kombinátban és a Sörgyárban az üzemorvosi teendőket. Az itt dolgozók háromnegyed része nő, s a táppénzt igénybe vevők száma megyei szinten a legalacsonyabb.

— Elsősorban anyagi okok miatt nem érdekeltek a dolgozók abban, hogy táppénzre menjenek - mondja dr. Varga Lívia. - A túlórát jól megfizetik, vállalati gmk-ban dolgoznak, s nem utolsósorban a természetbeni juttatás is jelent valamit, amit táppénz esetén nem kapnak meg.

Ezekben az üzemekben a leggyakoribb a mozgásszervi megbetegedés, mert vizes, nyirkos helyen dolgoznak. Jól felszerelt rendelőinkben azonban helyben el tudjuk látni a betegek gondozását, így a munkából kevesebb a kiesés. Lényeges, hogy már az előzetes munkaalkalmassági vizsgálatot is itt végezzük, el, így már munkábaálláskor olyan jhelyre kerülhet a dolgozó, ahol további egészségkárosodás nem érheti. Eredményeként jelentősén csökkent a rehabilitált dolgozók száma.

Az elmúlt években átlagosan évi harminc munkahelyi áthelyezésre került sor, ma már mindössze kéNhárom esetben fordul elő. Az időszakos munkaalkalmassági vizsgálatot szigorúan megtartjuk. A Sörgyárban például a dolgozók 82,5 százaléka fokozottan balesetveszélyes, illetve egészségre ártalmas munkakörben dolgozik.

Az üzemorvosi rendelőben gondozottak aránya magas, 30—35 százaléka az összes dolgozónak, a táppénzes átlaguk viszont csak évi 1 százalék. Én ugyan nem rendelkezem táppénzrevételi joggal, de a körzeti orvosokkal tartjuk a kapcsolatot. Azt, hogy az üzemorvosokra is kiterjesztették a táppénzrevételi jogot, nem fogja csökkenteni a táppénzes napok számát. Egyrészt a betegek alkalmanként más-más orvost kereshetnek fel panaszukkal, másrészt — például a fertőző beteget jobb ha helyben, a körzeti orvos látja el, és nem jár be az üzembe.

Bár munkaerőgondokkal küzd mindkét vállalatunk, de a táppánzcsalásí szigorúan veszik. A nővér 1982 óta betegellenőri feladatokat is ellát, mellékállásnak számít — és ezt a vállalat dotálja. 1983-ban nyolc elbocsátás volt táppénzcsalás miatt a Sörgyárban, tavaly viszont már csak három.

A munkahelyi rehabilitáció kérdése nálunk megoldott, külső segítségre nem szorulunk. Ha valaki súlyos betegség miatt van táppénzen, már előre tudható, hogy ebből rehabilitáció lesz. Felvesszük a kapcsolatot a körzeti orvossal, s előre elindítjuk a rehabilitációs folyamatot. Amint a beteg keresőképessé válik, azonnal munkába állhat az egészségi állapotának megfelelő helyen.

— Bár arra a kérdésre szeretnénk választ kopni, hogy mivel magyarázható a megnövekedett táppénzes napok száma, és megéri-e a dolgozónok táppénzre menni, nem kerülhetjük el az ezzel szorosan összefüggő munkohelyi rehabilitáció kérdését — mondja dr. Kérchy Mária, az Egyesített Egészségügyi Intézmények igozgatója. — Mert o legfontosabb a megelőzés, továbbá lényeges lenne, hogy csak az alapellátás területére kerüljön a táppénzrevételi jog. A munkahelyi rehabilitáció kérdése az, amely nagyon sok vitára ad lehetőséget, és a legtöbb vállalatnál egyáltalán, vagy alig megoldott. A foglalkozási rehabilitáció gyakorlati hiányosságait mutatja a rok- kantosítást kérők és a rokkant- nyugdíjasok számának arányo'. Magyarországon évente 70 ezer fő kérelmezi a rokkantosítást, s 50 százalékuk válik rokkantsági nyugdíjassá. Az orvosszakértői bizottságok véleménye szerint évente 20 ezer fő azoknak a száma. akiknek a munkaképesség csökkenése eléri a 67" százaié: kot, mégis megfelelő rehabilitációs rendszer esetében részükre lehetővé válhatna a rendszeres foglalkoztatás biztosítása.

*

Dr. Benkő Klára, a belgyógyászati szakrendelés vezető főorvosa és a főorvosi bizottság elnöke:

— Leggyakoribb az ötvenes korosztály egészségügyi károsodása — a mozgásszervi, a szívérrendszeri megbetegedések következtében, a dolgozó a legtöbb esetben munkoképességé- nek csak 40 százalékát veszti el. A vállalatnál rendszerint nem tudnak a meghatározott szakképzettségű dolgozónak más munkát biztosítani. És ebben a korban már az átképzés sem megoldható. Táppénzre kerül — nem is rövid ideig — mert beteg. Közben megy az idő, nő a táppénzes napok száma. Ha kimeríti, kérhet a Társadalombiztosítási Igazgatóságtól méltányossági táppénzt. Megoldás? A jobbik esetben, ha munkaképessége megváltozásának mértéke elérte az 50 százalékot, és egészségi állapotának, szakiképzettségének megfelelő munkakör; nem tudnak számára biztosítani, okkor a nyugdíjkorhatár előtti ötödik évben szociális járadékot kérhet.

De más eseteket is megemlíthetünk. Például egy szívbeteg

2—3 hónapot várhat, amíg Budapesten előjégyzik vizsgálatra, és további egy évet, amíg műtétre kerül. És addig táppénzen van. A vezetői beosztásban dolgozók rehabilitációjáról pedig jobb nem is beszélni. Hova, milyen területre helyezzék? Mint az esetek gyakorisága mutatja, inkább vállalják egy szívinfarktus veszélyét, mint azt, hogy esetleg beosztottként dolgozzanak tovább.

A korábbi munkaerőhiányt — szakmánként, területenként munkaerőfelesleg váltotta fel, így a megváltozott munkaképességű dolgozók munkavállalási esélyei tovább romlottak. A rehabilitációs munkakörök- feltárása egysíkú, a vállalatok jelentős része nem lép tovább — pl. az őr, portás munkakörök megjelölésénél.

Hogy várhatunk-e változást az új társadalombiztosítási rendelettől, és csökken-e majd a rendkívülien magas táppénz- kifizetések összege, arra még nem állnak rendelkezésünkre adatok. De mindenesetre érdemes elgondolkodni azon, hogy mit jelent ez a fizetési borítékában, érdemes-e a minden apró panasszal . táppénzre menni. Ugyanis az új rendelkezések értelmében csak a nyugdíjjárulékkal, általános jövedelemadóval csökkentett keresetet lehet figyelembe venni a táppénz ösz- szegének megállapításánál. Másrész; a hosszabb időtartamú betegség esetén valóban nagyobb anyagi segít'éget jelent-e a tartós táppénzrevétel? És valóban ez lenne-e a megoldás egyetlen járható útja?

Marton Gyöngyi

Fizikoterápiás kezelés a sörgyári üzemorvosi rendelőben Lauer Györgyi felvétele

Kiszolgálás a János utca felöl

A rekonstrukciós munkák egyik helyszíne a Kossuth Lajos utca 39—41. sz. ház Fotó: Proksza László

Tömbrekonstrukció a Kossuth Lajos utcában

Figyelembe veszik a lakók kívánságait is

43-as tömb — így hívják a Kossuth Lajos utcában a Zetkin Klára utcáról a Nagy Flórian utcáig terjedő, s a másik oldalon a János utcával lezárt épülettömböt, amelyben nemrégiben kezdték meg a felújítási munkákat a Pécsi Epító- és Tatarozó Vállalat munk.á- sai, s ezzel — a színház és a régi Pannónia, valamint a 48- as szám után — megkezdődött itt a, tömbméretű rekonstrukció. (43-ás tömb - a sorszámról közbevetőleg csak annyit, hogy a DTV belvárosi rekonstrukciós irodája a program kidolgozásakor számokkal látta el a tömböket: ez a „keresztség- ben" ezt a számot kapta.)

Tavaly az őszi koordinációs értekezleten Wunderlich József, a PETV műszaki igazgatóhelyettese meghökkentő bejelentést tett: idén tavasszal beállványozzák az említett utcafrontot, s ősszel felújítva adják át a város közönségének. A meghökkentő az volt a dologban, hogy éppen akkor készült el éppen ezen az utcaszakaszon, a díszburkolat, állították fel az új kandellábereket, s ültettek el fákat, önkéntelenül is arra kellett gondolni: miért kerülte egymást így ez a kétfajta munka, amikor a sorrendnek pontosan fordítva kellett volna lennie. Node sebaj — gondolhattuk —■, majd megoldják az építők, hogy az újdonságok ne károsodjanak. Ezért aztán amikor Wunderlich Jó-, zsef hívott bennünket a megkezdett munkák megtekintésére, rögtön ezt a kérdést szegeztük neki, s erre úgy válaszolt, hogy a Kossuth Lajos utcai újdonságoknak valóban • nem szabad a legcsekélyebb károsodást sem szenvedniük, ezért amikor az állványozásra kerül a sor, a díszburkolatot védőburkolattal látják el, a kandelábereket és a fákat is megvédik, s az egész munkát úgy szervezik, hogy lehetőleg mindent a János utca felől lássanak el.

Ennek a bizonyságául mutatta meg a Kossuth Lajos utca 39—41-es és a, János utca 18-as számú házakat, amelyeknek a felújítása egy menetben folyik három kőműves szocialista brigád '— Szalai István, Schöller József és Schwegel Vince brigádjai — keze alatt. A Kossuth Lajos utcában sétálók ebből semmit sem vesznek — vehetnek' — észre azon kívül, hogy ha felpillantanak a házakra, látni, hogy a lakások üresek. Ugyanis a felújításé munkák kiszolgálása valóban a János utca felől történik. A munkák mindhárom házban jó ütemben haladnak. A „fölösleges” dolgokat eltávolították, sok helyen már új válaszfalak állnak, s volt, ahol éppen ottjártunkkor állították i be az új ajtókeieiel... Nem

lehet kihagyni a kérdést: mi van itt a rejtett, előre nem látható hibákkal, amelyek — de sokszor hallottuk — keresztbeverik a felújításokat, mérhetetlenül elnyújtják a tervezett határidőt. Itt szerencsések voltak: semmi ilyesmi nem jött be, ennélfogva talán úgy is lesz minden, ahogy Wunderlich József elgondolja — most.

Két házról szóltunk a Kossuth Lajos utcában, mellettük jobbról-balról egy-egy magán- tulajdonú ház van, a 37-es és a 43-as számú, emellett a 45- ös állami tulajdonú, de még lakott, bár folyamatban van már az átmeneti kiürítés. Nos, a két magántulajdonú házat is be kell vonni a felújításba. Az egyikre a tulajdonos vállalkozik is, a másik — úgy néz ki — kényszertatarozásra kerül. Tehát arról van szó, hogy április elején ezeket a házakat egyszerre állványozzák be, s augusztus közepére bontanák ki és tárnák a városlakók elé. A megifjított házakon visszaállítják az eredeti kirakatnyílásokat — a sok évtizedes, fa- raqott faportálokat bizonyára felújítva meghagyják —, a rettenetes szögvas-üveg kombinációjú, „modern” kapukat stílusos, új kapukkal váltják fel, a műemlékjelleget tanúsító táblákat végre kihozzák kapualatti rejtekükből (nem tudni, miért is dugták el azokat annak idején), s a kapualjakat elcsúfító gázvezetékek elhelyezésére is új megoldást keresnek: lehet, hogy közműcsatornába helyezik azokat. És az udvari toldaléképületeket is elbontják.

Van egy elgondolás. Ha elkészülnek a házakban a belső szerkezetátalakításokkal, meghívják a lakókat, hogy nyilatkozhassanak: milyen „különleges" kívánságaik vannak? Azt szeretnék ugyanis, hogy a beköltöző „testreszabott"- lakást kapjon, s ne utólag kényszerüljön barkácsolással megteremteni az otthonosságot. Természetesen kétfelé választják az igényeket. Az igazi különlegest • — „márványburkolat”, „ezüstcsaptelep.’, és egyebek '— a lakó költségére valósítják meg, de az pl., .hogy a konnektor ne ide, hanem oda ' kerüljön, s a tapéta sem ilyen, hanem olyan legyen, az belefér a felújítási keretbe. A lakó későbbi iá közérzetét kívánják ezzel is szolgálni.

*

o t

Abban maradtunk Wunderlich Józseffel, hogy legközelebb valamikor ' júniusban találkozunk itt, s utána majd novemberben, amikorra a műszaki átadást tervezik. Ott leszünk.

Hársfai István