Dunántúli Napló, 1985. február (42. évfolyam, 30-57. szám)

1985-02-22 / 51. szám

1985. február 22., péntek Dunántúlt napló 3 Margit néni „Nem kellett szeminárium ahhoz, hogy tudjuk hol a helyünk...” Az irányító szervek A demokratikus centralizmus elvéből adódóan, a pártnak több szintre tagolt felépítése, szervezeti rendszere van. Ez a tagolt­ság lényegében véve az ország közigazgatási rendjét, illetve, a gazdálkodó szervek, az intézmények felépítését követi, ahhoz igazodik. V astaps egy pártértekezle­ten? Az ötvenes évek­ben nem volt csoda, de ma...? Valahogy elszoktunk tőle. Kovács Imréné, egy nyug­díjas komlói asszony felszóla­lását köszönte meg így a hall­gatóság, azokat a szíven ütő mondatokat, melyek igazságá­hoz nem fér kétség. „Nem szeretek a múltba te­kinteni. Mi oly korban éltünk, s voltunk fiatalok, amikor több volt a könny, a keserűség, a bánat, mint az öröm. Elnyo­matás, kiszolgáltatottság, sze­génység, keserűség ... Az én családomból hat férfit, család­apát vittek a -frontra, s egy sem tért haza . .. Férjem a 28. életévében vesztette életét. . . Szemtanúja voltom az újvidéki razziának, a német megszál­lásnak, a zsidóság elhurcolá­sának, a háború borzalmai­nak. . . Amikor 1944-ben a felszabadult országrészben megjelent a felhívás; „lesz magyar újjászületés!” - nem kellett politikai továbbképzés, szeminárium ahhoz, hogy tud­juk, hol a helyünk!” A kökönyösi lakás belső szo­bája, akár egy munkásmoz­galom-történeti múzeum; meg­annyi dokumentum idézi a hőskorszak világát. Korabeli újságok, több polcnyi és bő­röndnyi brosúra, Rákosi, Ré- ^vai, Gerő beszédei, fényképek- levelek, röpcédulák, Rajk- brosúra. A Munkás-indulók kis füzete, melyet a debreceni Szabadság Nyomda adott ki 1945-ben.............Szép gyerme­kem, jöjj ki a rétre, / Hol trak­torok hangja zenél, Nézd, új csillag fut fel az égre És hírt hoz a hajnali szél . . ." Margit néni alacsony terme­tű, fekete asszony, tele vitali­tással - ma is a HNF Komlói Bizottságának elnöke —, mon­datai mögött ott a szándék; a hibák ellenére is meg kell be­csülni azt a kort, melyben mai világunk sarjadt. — Én 25 évesen kapcsolód­tam a munkásmozgalomba — mondja. - Férjem haláláról szóló értesítés után, akit nem tudtam meggyászolni, -mert el­titkoltuk a hírt anyósom előtt, vezérelt a keserűség, a tenni- akarás. Gyermekemet rábíz­tam, s 1945 februárjában be­vonultam a debreceni Pallagi Akadémiára, a női laktanyá­ba, a 6. hadosztályhoz, s ott voltunk Berlin elestéig. Belép­tem a pártba. Mutatja az MKP 144 878 számú tagsági könyvét 45-ből. Részt vett a választások elő­készítésében, a földosztásban, jártak agitálni a Debrecen környéki falvakba, mert a pa­rasztok nem merték elfogadni a földesúr földjét, nemigen hittek a jövőben. Volt R-gár- dista, s övé a Magyar—Szovjet Művelődési Társaság 1-es szá­mú tagsági könyve 1946. már­ciusi keltezéssel. Útjának to­vábbi állomásai Barcs, majd Komló, itt vízvezeték-szerelő, pvc-hegesztő, majd 1952-től a Magyar—Szovjet Társaság füg­getlenített városi titkára. ízes, Debrecenből hozott akcentusát megőrizte. Kávét hoz, s míg kavargatja, 56 őszéről kezd mesélni, amikor hirtelen „orosz spion” lett, amikor számára Komló, s a la­kás börtönné vált. Éjszaka mozdonyon ülve szállította a szenet az osztályzóra, nappal bújt a nemzeti színű karszala­gosok elől, a fotelban aludt, s előtte a kis asztalon kézigrá­nát. Aztán már a munkahelyé­ről is menekülnie kellett. — Féltem . . .? Igen, féltem. Talán férje utolsó levele, a tábori postai levelezőlap, me­lyen ott állt a bélyegző, „El­lenőrizve!”, tartotta benne a lelket és persze a lánya. Tudta — a mozgalomban eltöltött évek nyomán —, hogy egy- sokáig nem marodbot így.- Megtudtam, hogy már Pé­csett vannak a szovjetek. El­indultam a házak mögött, gya­logosan, Mániának, s ott a dombtetőn láttam, hogy két tank és egy páncélautó jön. Futottam, ahogy csak bírtam, aztán fölvettek a tankra, s azt mondja a parancsnok, Moro­zov, hogy irányítsam őket. A komlói nagy kanyarban meg­álltak, s átlőttek egyet a vá­ros felett. „Zdrásztvujtye, Komló!. . .” Az élet lassan konszolidáló­dott, Ulibin major lett a vá­rosparancsnok, Margit néni tolmácskodott, Simek Árpád, Golobór Tibor és a többiek segítségével újra indult a ter­melés, a munka. Margit néni elővesz a szek­rényből egy oklevelet:- Nézze, kutyabőrt is kap­tam — mondja mosolyogva. Oklevél: tanúsítja, hogy Ko­vács Imréné Komló város dísz­polgára.- ötvenhat után egy dara­big a mozdonyon dolgoztam. aztán átkerültem az Aknamé­lyitőkhöz kompresszorkezelő­nek. Ott voltam Tótváron, Cser- kúton, István-légaknánál, Zo- bákon, másutt. Hetvenöt má­jusában mentem nyugdíjba, a Munka Érdemrend ezüst foko­zata kitüntetéssel. M argit néni hatvanban újra férjhez ment, férje — szinte így természe­tes — a bányánál dolgozik. — Hogy boldogan élek-e? Ez nem kérdés, hanem valóság. Nyugdíjasként sem vagyok be­zárva a négy fal közé, mint népfronta'ktíva dolgozom, és sok egyéb örömön mellett ta­lán az egyik az, hogy Kökö- nyös-Kelet jó hírnévnek ör­vend, ha lakóinak összefogá­sáról, a társadalmi életről van szól... Tudja, én itt élek, itt vagyok otthon . . . Kozma Ferenc A Gondolat Kiadó újdonságai Történelmi személyiségek életrajza A Gondolat Kiadó az idén is gazdag választé­kot kínál az olvasóknak. A napokban közreadott lista szerint 124 művet je­lentet meg, közöttük — ol­vasói kérésre — több, ré­gebben kiadott könyv is­mét kapható lesz. A 10 esztendeje útjára indított sorozat, a Magyar Histó­ria új témakörrel - törté­nelmi személyiségek élet­rajzát ismertető kötetekkel- bővül. A politikai témájú köny­vek sorában közre adják Balogh Sándor egyetemi tanár munkáját, Nehéz esztendők krónikája, 1949 —1953 címmel. A szerző az akkori párthatározatok, kormányrendeletek, a mi­nisztériumi közlemények, a Szabad Nép cikkei, vezető politikusok beszédei, ri­portok, vitacikkek segítsé­gével idézi vissza a kor atmoszféráját. Zöldek, al­ternatívok, környezetvédők címmel az NSZK-ban 1980- ban szövetségi párttá szer­veződött politikai moz­galomról, annak céljairól írt könyvet Szabó Máté, a Társadalomtudományi In­tézet tudományos munka- tá rsa. A nyomdai munkálato­kon már túljutott a két­kötetes Világirodalmi kis­enciklopédia legfrissebb, harmadik kiadása, amely 1982-ig tartalmazza az irodalmi életben bekövet­kezett változásokat. A Magyar História — Életrajzok címmel megje­lenő sorozatban két köte­tet adnak közre. Esterházy Miklós nádorról, a XVII. század első felének egyik legnevesebb magyar állam­férfidról Péter Katalin irt- sok új adatot tartalma­zó — életrajzot. A dualiz­mus kori magyar állam egyik legmarkánsabb egyénisége, Tisza István életét és munkásságát Pö- löskei Ferenc egyetemi ta­nár dolgozta fel. Az új életrajzi sorozat további köteteinek sorá­ban egyebek között Török Bálint, Festetich György, Eötvös József, Thököly Im­re, Werbőczi István, lllés- házy István és Bajcsy-Zsi- linszky Endre életével is­merkedhetnek meg az ér­deklődök. Az MSZMP legfelső szerve a kongresszus, amely ötévenként ül össze tanácskozásra. (A so­ron következő XIII. éppen most március végén.) Küldötteit a budapesti és megyei pártérte­kezleteken, továbbá a legna­gyobb üzemek és egyes intéz­mények pártértekezletein vá­lasztják. A kongresszus megvi­tatja az általa választott ve­zető testületek beszámolóit, átfogóan értékeli, minősíti az előző ciklusban végzett munkát, meghatározza a következő idő­szak legfőbb tennivalóit, dönt a már korábban nyilvánosság­ra hozott, széles körben meg­vitatott és kiegészített javas­latokról, továbbá pártfegyelmi üa"ekkel kapcsolatos fellebbe­zésekről, megválasztja a Köz­ponti Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjait. A konnresszus hatáskörébe tarto­zik o párt programjának (programnyilatkozatának) és szervezeti szabályzatának el­fogadása, illetve módosítása. A Központi Bizottság két kongresszus között irányítja és ellenőrzi a párt valamennyi szervét és szervezetét, dönt a párt politikájának minden alapvető kérdésében, és a ha­táskörébe tartozó személyi ügyekben, képviseli a pártot az állami és társadalmi szervek előtt, valamint a nemzetközi kapcsolatokban. A legutóbbi kongresszuson 127 személyt vá­lasztottak a Központi Bizott­ság tagjává. A Központi Bizottság évente többször — legalább négy­szer — összeül; ülésein folya­matosan napirendre tűzi az idő­szerű nemzetközi és belpolitikai kérdéseket. Elhatározásairól, ál­lásfoglalásairól általában köz­leményt tesz közzé; számos esetben határozatát a párt saj­tójában, kiadványaiban teljes egészében nyilvánosságra hoz­za. A Központi Bizottság vá­lasztja meg a Politikai Bizott­ság tagjait. Ez a testület irá­nyítja a KB két ülése között a párt munkáját. Kéthetenként tart ülést, ahol dönt vagy ál­lást foglal a fontos politikai, társadalmi, gazdaságpolitikai kérdésekben, a hatáskörébe tartozó személyi ügyekben. Az MSZMP Politikai Bizottságának jelenleg 13 tagja van. A határozatok végrehajtásá­nak megszervezése a Központi Bizottság titkárságára hárul. Ez a szerv a KB titkáraiból áll. A Központi Bizottságnak jelenleg hét titkára van. Az első titkár Kádár János, aki a párt ujjá­szerveződése óta, vagyis több mint 28 éve megszakítás nélkül áll ezen a poszton — a mun­ka általános irányítója, a töb­biek egy-egy munkaterület (gaz­daság, államélet, a párt belső élete, nemzetközi kérdések, kul­turális élet. agitáció-propagan- da) irányítását látják el. A kongresszus választja meg a Központi Ellenőrző Bizottsá­got, amely a pártfegyelem meg­őrzésének legfőbb szerveként munkálkodik a pártegység erő­sítésén, a párttagság számára előírt normák betartásán. Ez a szerv bírálja el az alsóbb szer­vek fegyelmi határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket, szük­ség esetén saját hatáskörében is felelősségre vonja a pártfe­gyelem, a szervezeti szabályzat megsértőit. Feladatai közé tar­tozik a párt belső gazdálkodá­sának ellenőrzése is. A Központi Bizottság külön­böző osztályai magas képzett­ségű hivatásos és társadalmi munkatársak segítségével köz­reműködnek a választott testü­letek határozatainak előkészí­tésében, figyelemmel kísérik, se­gítik és ellenőrzik azok végre­hajtását, rendszeresen összegzik a gyakorlati munka tapaszta­latait. Az osztályok vezetőit a Központi Bizottság nevezi ki. A párt felépítésének második szintjét a budapesti pártbizott­ság és a megyei pártbizottsá­gok alkotják, valamint néhány olyan intézmény pártbizottsága, amelyek a meayeiekkel azonos jogokkal rendelkeznek. (Ilyenek a néphadsereg és egyes mi nisztériumok pártbizottsáqai.) Ezek irányításával működnek a városi és a városi jogi nagyköz séai, a fővárosban a kerületi, valamint a velük azonos jog­állású vállalati, intézményi párt- bizottságok. Az alattuk elhe­lyezkedő szint általában a te rületí és munkahelyi, (község­ben, vállalatoknál, üzemeknél szövetkezetekben, hivatalban, intézményben, a fegyveres erők és testületek egységeinél mű­ködő) pártbizottságoké és párt- vezetőségeké. Ahol a párttagok létszáma meghaladja a 200 at (indokolt esetben ez alatt is), pártbizottság, egyéb eset­ben (ha az adott helyen több alapszervezet létezik) pártveze­tőség működik. A pórtbizott- sáqok a munka folyamatos irá­nyítására párt-véqrehajtóbizott ságot és titkárt (titkárokat) vá lasztanak. A pártbizottságok nagyon fontos szerepet töltenek be az adott terület politikai irányítá­sában. Ezért az ötévenként tar tott küldöttértekezleten — a XIII kongresszus előkészítésé nek menetében most ezekre idén februárban kerül sor nagy gonddal elemzik munká­jukat és választiák újjá tag iáikat. Gyenes László (Következik: Az alapszervezetek) Megyénk alsószintű pártbizottságainak vezetűi A választásokat köve­tően - a megyei pártér­tekezlet előtt — szándé­kunk, hogy közzétegyük az alsószintű pártbizottságok titkárainak és társadalmi helyetteseinek névsorát. A PÉCSI VÁROSI PÁRTBIZOTTSÁG TERÜLETÉRŐL: Pécsi Orvostudományi Egye­tem Pártbizottság: Dr. Rúzsa Csaba titkár, dr. Jegessy And­rea társadalmi titkárhelyettes; JPTE Pártbizottság: Gáspár János titkár, dr. Komlósi Sán­dor társadalmi helyettes; Ke­reskedelmi Pártbizottság: Sza­bó János titkár, Titz József társadalmi helyettes; "Pécsi Hőerőmű vállalati pártbizott­ság:. Halmos Gábor titkár, Tó­szegi Rezső társadalmi helyet­tes; Zsolnay Porcelángyár Pártbizottság: Palaczki János titkár, Pavelka Károly társa­dalmi helyettes; Pécsi Bőrgyár Pártbizottság: Csiga István tit­kár, Nyuli György társadalmi helyettes; Hunor Kesztyű és Bőrkonfekció Vállalat Pártbi­zottság: Hódosi Mátyásné tit­kár, Sántavy Csabáné társa­dalmi helyettes; Baranya me­gyei Állami Építőipari Vállalat Pártbizottság: Vajda József titkár. Bán László társadalmi helyettes; Pécsi MÁV Pártbi­zottság: Nyári Gyula titkár, Hideg István társadalmi he­lyettes; Volán 12. sz. Vállalat Pártbizottság: Héra István tit­kár, Gerencsér József társa­dalmi helyettes; Pécsi Postás Pártbizottság: Fellai József titkár, dr. Szabó János társa­dalmi helyettes; Pécsi Ipari és Szolgáltató Szövetkezetek Pártbizottság: Kádár Német Bélóné titkár, dr. Kerényi Ju­dit társadalmi helyettes; Pécsi Középfokú Oktatási Intézmé­nyek Pártbizottság: Durucz Ist­ván titkár, Ványi Terézia tár­sadalmi helyettes; Pécsi Alsó­fokú Oktatási Intézmények Pártbizottság: Takács Géza titkár, Szikszói Tiborné társa­dalmi helyettes; Pécs városi Rendőrkapitányság Pártbizott­ság: Szőke Attila titkár, Ta­kács Ferenc társadalmi he­lyettes; Egészségügyi Ágazati Pártbizottság: dr. Wolf Ágnes titkár, dr. Kövesi Gyula társa­dalmi helyettes; Pécsi városi Tanács Apparátusi Pártbizott­ság: dr. Szelestey György tit­kár. A Mecseki Ércbányászati Vállalat Pártbizottság. II. üzem: Hagyó Árpád titkár, Soós Emi! társadalmi helyettes; III. üzem: Cser János titkár, Völgyi Gyu­la társadalmi helyettes; IV. üzem: Honti Lajos titkár, Bús János társadalmi helyettes; Ércdúsító üzem: Tukora István titkár, Sümegi György társa­dalmi helyettes; Szolgáltató üzem: Morvái Nándor titkár, Blazsekovics József társadalmi helyettes. A Mecseki Szénbányák Vál­lalat Pártbizottság; Komló Bá­nyaüzem: Juhász István titkár, Havasi László társadalmi he­lyettes; Vasas Bányaüzem: Lippert István titkár, Biró Jó­zsef társadalmi helyettes. Szénelőkészítő üzem pártbi­zottság: Steiner László titkár, Mészáros József társadalmi helyettes. Pécsi Bányaüzem Pártbizottság: Lelovics Imre titkár, Kiss Gyula társadalmi helyettes. MOHÁCS VÁROSI PÁRTBIZOTTSÁG TERÜLETÉRŐL Boly Nagyközségi Pártbi­zottság: Speidl Ferenc titkár, Morvái Ferencné társadalmi helyettes. Bólyi Mezőgazda­sági Kombinát Pártbizottság: Fóris Kálmán titkár, Mózer Fülöp társadalmi helyettes. SIKLÓS VÁROSI PÁRTBIZOTTSÁG TERÜLETÉRŐL Harkány Nagyközségi Párt- bizottság: Koller László titkár, Spengler Józsefné társadalmi helyettes. Újpetre Községi Pártbizottság: Éva László tit­kár, Bohár Ernő társadalmi he­lyettes. Sellye Nagyközségi Pártbizottság: Bozsits József titkár, Alföldi Lászlóné társa­dalmi helyettes. Villány Nagy­községi Pártbizottság: Wei- mert Mihály titkár, Czigler Já­nos társadalmi helyettes. Be- remendi Cementművek V. B. nélküli pártbizottság: Balogh József titkár, Pothorszki Vince társadalmi helyettes. KOMLÓ VÁROSI PÁRTBIZOTTSÁG TERÜLETÉRŐL Pécsváradi Nagyközségi Pártbizottság: Lakatos Béla titkár. Brezniczky József társa­dalmi helyettes. Mázaszászvá- ri Nagyközségi Pártbizottság: Jónás Gyula titkár, Potyondi János társadalmi helyettes. Mágocs Nagyközségi Pártbi­zottság: Stricker István titkár, Sziveri Mátyásné társadalmi helyettes. Sásd Nagyközségi V. B. nélküli Pártbizottság: Bán Gyula titkár, Jusztinger János társadalmi helyettes. SZIGETVÁR VÁROSI PÁRTBIZOTTSÁG TERÜLETÉRŐL Szigetvári Állami Gazdaság Pártbizottság, V. B. nélküli: Kiss János titkár, Szegi Sán­dor társadalmi helyettes. Mozsgó Községi Pártbizottság: Németh Lajos titkár, Móden- szieder János társadalmi he­lyettes. Szentlőrinc Községi Pártbizottság: Muzslay Jenő titkár, Unti Lajos társadalmi helyettes.

Next

/
Thumbnails
Contents