Dunántúli Napló, 1985. február (42. évfolyam, 30-57. szám)
1985-02-20 / 49. szám
1985. február 20., szerda Dunántúli napló 3 A választási rendszer fejlődése a felszabadulás után (I.) A történelmi tapasztalatok tanúsága szerint szinte minden országban kimutatható a választási rendszer és az államszervezetbe beépült képviseleti rendszer közötti szoros kapcsolat. Ebből az összefüggésből következik, hogy nem képzelhető el fejlett, demokratikus népképviseleti rendszer ott, ahol a felnőtt lakosság jelentős részét vagyoni, műveltségi, egyhelybenlakási stb. cenzusok kirekesztik a választójogból, vagy eljárási szabályokkal megakadályozzák annak az alapvető elvnek az érvényesítését, hogy a választáson induló pártok a kapott szavazatok arányában jussanak mandátumhoz. Megalapozott másrészről az az állítás is, hogy hiába felel meg valamely választási rendszer a demokratikus követelményeknek, ha az általános választójog alapján, demokratikus eljárási rendben megválasztott képviseleti testületek jelentéktelen szerepet töltenek be az állami életben, nem dönthetnek a település, a terület, az ország alapvető politikai, gazdasági, stb. ügyeiben. Választójog Mindemellett megállapíthatjuk, hogy a választási rendszer általában a képviseleti rendszer szolgálatában áll, és többnyire a képviseleti rendszer jeli-egéhez, szerepéhez, fejlettségi színvonalához igazodik. A választott képviseleti szervek összekötő, közvetítő és optimális esetben meghatározó funkciót töltenek be a társadalom osztályai, rétegei és szervezetei, valamint a közhatalmat gyakorló államapparátus közötti kapcsolatban. Természetes ezért, hogy a társadalom szervezett politikai erői törekszenek a választási és a képviseleti rendszert érdekeiknek megfelelően formálni. A magyar munkásosztály és más haladó erők is hosszú küzdelmet folytattak az általános választójogért. A Horthy-korszak 1939-ben alkotott, utolsó választójogi törvénye ennek ellenére még olyan szigorú megszorításokat alkalmazott, hogy az akkori hivatalos adatok szerint- is a lakosságnak csupán 30%-a rendelkezett választójoggal. (Napjainkban a nagykorú állampolgárok túlnyomó többségének, az össz- népesség kb. 70%-ának van választójoga.) A választási rendszer felszabadulást követő négy évtizedes fejlődésében három nagyobb szakaszt különböztethetünk meg. Az 1948—49-ig tartó első periódust a többpártrendszerű képviselet jellemezte. Ezt kitűnően szolgálta a kötött lajstromos választókerületenkénti választás. A választási eljárás elsődlegesen nem a képviseletre leginkább alkalmas jelöltek és küldöttek kiválogatására irányult. A választás ekkor a pártok közötti politikai küzdelmek döntő csatája, amelyben a pártok arra törekedtek, hogy minéj több választót nyerjenek meg politikai platformjuknak. A választópolgárok nem egyéni jelöltekre, hanem pártokra, a pártok által választókerületenként öszeállított jelöltlistákra, lajstromokra szavaztak. A lajstrom kötöttségéből következett, hogy a szervezéskor a választópolgárok a lajstrom jelöltjeinek összetételén nem változtathattak. A választáson induló pártok a választókerületenként szerzett szavazatok arányában jutottak parlamenti mandátumokhoz. Az így kialakult parlamenti erőviszonyok határozták meg a pártok részesedését a kormányzati pozíciókból is. Az 1945. évi törvény A felszabadulást követő első választójogi törvény, az 1945. évi Vili. tv. az ország területét 16 választókerületre osztotta fel. Ezek között Baranya és Tolna vármegye Pécs thj. várossal együtt alkotott egy választókerületet. A törvény nem határozta meg a megválasztható képviselők maximumát. Mindegyik választókerületben az egyes pártokat a lajstromaikon megjelölt sorrendben annyi képviselői mandátum illette meg, ahányszor a rájuk esett szavazatokban a 12 ezer benne foglaltatott. Ezt a számot az első választójogi novella, az 1947. évi XXII. törvény 14 ezerre emelte fel és rendelkezett a pártok választókerületenként esetleg, fennmaradó töredékszavazatai országos összesítésének és felhasználásának módjáról is. Az 1947. évi választási novella már megjelölte az egyes választókerületekben a pártok lajstromain indítható jelöltek legmagasabb számát is. Az első választójogi törvény a vázoltakon kívül lehetővé tette, hogy a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült pártokon kívül más pártok is indulhassanak a választáson. Ennek lehetőségéről kérelemre az Országos Nemzeti Bizottság döntött. Ennek alapján vett részt az 1945. évi választásokon a zömmel fővárosi baloldali radikális értelmiséget és kispolgárokat tömörítő Magyar Radikális Párt, amely azonban a szavazatoknak csupán 0,12%-át szerezte meg. Az induló pártok lajstromainak egységes sorszámozását sorsolással a budapesti IV. kerületi választási bizottság állapította meg. A pártok választókerületenkénti lajstromaik mellett országos lajstromot is indítottak. A választókerületenkénti lajstromokra kapott szavazatok arányában azután összesen 50 képviselői mandátumot osztottak szét a pártok az országos lajstromaikon indított jelöltjeik között. Ez a szám 1947-ben 60-ra emelkedett. A megválasztott nemzet- gyűlés első ülésén még további 10 képviselőt választott tagjai közé az ország szellemi és közéleti személyiségei közül. Próbaválasztás A Magyar 'Kommunista Párt már 1945 májusában felvetette a demokratikus választási törvény kidolgozásának és általános választások tartásának szükségességét. Követelte azt is, hogy a fasisztákat fosszák meg a választójogtól. 1945 nyarán került az ideiglenes nemzetgyűlés elé az új választójogi törvény tervezete. Végül a parlament szeptember 13-án fogadta el a nemzetgyűlési választásokról szóló 1945. évi Vili. törvényt, amelynek alapján november 4-én tartották meg az első általános választásokat. Megjegyzendő, hogy ezt megelőzően, a választójogi törvénnyel tartalmilag megegyező kormányrendelet alapján október 7-én zajlottak le a budapesti törvényhatósági választások. A pártok ezt mintegy a politikai erőviszonyok lemérését célzó próbaválasztásnak szánták. A budapesti törvényhatósági választásokon a 'Kisgazdapárt 50,54%-os többséget szerzett. A két munkáspártnak a „Dolgozók Egységfrontja" elnevezésű közös listája a szavazatok 42,76%-át kapta meg. Dr. Adóm Antal Új gyógyászat! Hévízen Hévízen átadták a SZOT gyógyüdülő szanatóriumának úi, gyógyászati részlegét, amely kórházi szintű ellátást nyújt a reumás és mozgásszervi betegségben szenvedő beutaltak számára. Az új épületszárnyban egyebek között egy 120 négyzetméteres medence, 9 súlyfürdő, 16 iszapkezelő, 4 fogíny- fürdő, 2 rekeszes galvánfürdő, 6 masszázspad, 12 elektroterá- piás és 2 vibrációs masszírozó kapott helyet. A gyógyászati részleg átadásával teljesen elkészült az 1982 tavaszán megnyitott gyógyüdülő-szanatórium, amelynek kétágyas szobáiban háromszázan pihenhetnek, gyógyulhatnak egyszerre. Lakossági hozzájárulás a villamosításhoz Beépítésre váró kábelek a DéDASZ Edison úti telepén Erb János felvétele A bevétel a hálózatfejlesztés egytizedét fedezte 1984-ben 3f3 kW-os felhasználás a választóvonal Á több fogyasztás takarékosságra ■■ _ ■■ ■■ ösztönöz Az elmúlt évtől hálózatfejlesztési hozzájárulást kell fizetniük azoknak, akik az átlagnál több villamos energiát kívánnak háztartásukban felhasználni. A díjfizetésnél választóvonal a 3,3 kW-os teljesítmény, ebbe egy gépesített háztartás — automata mosógéppel együtt — belefér. Pécs városában a lakosság hálózatfejlesztési hozzájárulásként közel két és fél millió forintot fizetett be a DÉDASZ számlájára - ez csupán differenciált hozzájárulás a közterhek viseléséhez, hiszen a város villamosítása ennek több mint tízszeresébe került 1984- ben.- A meglevő hálózati kapacitás terhére kielégített fogyasztói igény esetében az ott felszabadult fejlesztési hozzájárulás a város azon területén kerül befektetésre, ahol a mennyiségi-minőségi ellátásban gondok vannak - tudjuk meg Zelnik István fogyasztói osztályvezetőtől. — A rendelet érezhető hatása, hogy az új fogyasztók villamos energia teljesítményigényüket felülvizsgálják, s általában a csökkentettet veszik igénybe, bízva saját gazdálkodásukban. Mutatják ezt a számadatok is: a tavalyi 2031 új fogyasztói bekapcsolásból mindössze 91 fogyasztó kívánt 3,3 kW fölötti teljesítményt, vállalva ezzel a progresszív díjszámítás alapján megállapított hozzájárulási befizetést. Nézzük, mit jelent a 3,3 kW fölötti teljesítményigény. Erről Wjss József Pécs városi kirendeltségvezető tájékoztat. — Ha valaki automata mosógépet és egyéb háztartási villamos berendezéseket használ, plusz két hősugárzót, ezt már csak a 4,4 kW bírja el, a hozzájárulás összege ekkor 2200 forint. A hidroforos családi házak 6,6 kW villamos energia teljesítményigénye 7700 forint hozzájárulást jelent, 7,7 kW-nál (hidrofor és egyéb háztartási berendezések) 11 ezer forint. Három hőtárolós kályha beállításakor — például egy két és fél szobás lakás fűtésére — 55 200 forint a hálózatfejlesztési hozzájárulás, a fűtőteljesítmény 16,5 kW. Külön kategória a teljesítménynövelési igény: ekkor csak a két hálózatfejlesztési hozzájárulási díj — a meglevő teljesítményhez és az igényelt- hez tartozó — különbözetét kell Tizetni. 1984-ben a lakossági hálózatfejlesztési hozzájárulás fedezte Pécsett az Irányi Dániel tér kábelezési költségeit, valamint a Sziklás-dűlőben a vezetékcserét. Idén ebből az ösz- szegből Kispostavölgyben, Vasason, a Gém utcában lesz vezetékcsere, a Csortos Gyula utcában pedig hálózatbővítés. L. Cs. K. Lelki beszélgetések Emberi tényező Miben segít a szervezetpszichológus? A cím nem Graham Greene izgalmas regényére kíván utalni. Az emperi erőforrasoK szerepét a munKavégzésben eddig is vizsgálták - főként a szakmai tudás és kultúra hordozójaként vagy szociálpolitikai megközelítésben. Am azt, hogy a hátráltató munkahelyi konfliktusokban mekkora szerepet játszhat az egyes ember lelki habitusa és az egymás közötti kommunikáció minősége, egy nálunk még új, egyes országokban már a hetvenes évek elejétől alkalmazott tudomány: a szerv ezeikutatás-szervezettej- lesztés vizsgálja. A munkahelyi konfliktusok kezelésének képessége nagymértékben függ kommunikációs készségünktől, amely családi, baráti kapcsolataink minőségét is meghatározza. Az alkalmasságvizsgálat során gyakorlatilag túlnyomórészt azt vizsgálják, hogy alapvető dolgokban megfelelünk-e egy-egy munkakörnek, hogy rendelke- zuim-e egy udoa status betöltéséhez szükséges — főleg fizikai — adottságokkal. A szervezetfejlesztő ezzel szemben egy már kialakult munkahelyi közösségen belül kísérli meg a munkahelyi légkör javítását és ennek eredményeképpen a termelékenység növelését, a munka minőségének emelését. Nem szoktuk meg, hogy a munkaöröm pénzben is kifejezhető, Éppen ezért hihetetlennek tűnik, amit Honti László szervezetfejlesztő szociálpszichológus példaként említ: — Egy üzem, amely egy nagyüzem leányvállalataként a többi telephelyhez mindenben hasonló feltételek között, azonos profillal korábban eredményesen működött, egy idő után stagnáló, majd csökkenő termelési eredményeket produkált. A vezetőség kérésére elkezdődött az okok tisztázása, és miután a technológiai, munkaszervezési és egyéb okokat ki lehetett zárni, a gyanú valamiféle homályos-ködös emberi tényezőre terelődött. Már a vizsgálat kezdeti — feltáró — szakaszában kiderült, hogy a legfelsőbb és a helyi vállalati vezetés közötti rossz személyes kapcsolat miatt ún. dackorszakba kerültek és a szándékos ellenkezés, „betartás”, ellenakciók következtében jócskán zuhanni kezdett a termelés. A sorozatos, már emberi viszonyokban is rögzült rossz kommunikáció feloldódása után egy évvel a termelékenység újdóI 10%-kal nőtt, ami milliókban kifejezhető nagyságrendet jelentett a nyereség növekedésében. Az ilyen látványos fordulat persze titka, amint a félresiklás is hosszabb folyaÜres porták Zalában A felmérések szerint Zala megye községeiben ezernél több üres családi ház található. A zömében elhalálozás, kisebb részben elköltözés miatt lakatlanul maradt házaknak mintegy a fele jó állapotban van. Több száz hosszabb ideje gazdátlan porta viszont már romos állapotba került. A községi tanácsok naprakész nyilvántartást vezetnek az üres lakóházakról, hogy az érdeklődőket megfelelően tájékoztathassák a vásárlási lehetőségekről. Az utóbbi hónapokban néhány tucatnyi lakóház gazdára lelt, és megművelik a portákhoz tartozó kerteket, gyümölcsösöket is. A kínálat azonban jóval nagyobb, mint az érdeklődés. mat eredménye, több rossz lépés elkövetésének következménye szokott lenni. (Tévhit tehát, hogy egyetlen tettünkkel elronthatjuk életünket, vagy egy- egy melléfogással helyrehozhatatlanul elhibázzuk gyermekünk nevelését!) — A fenti példa meggyőzőnek tűnik, de mi a garancia arra, hogy a szervezetfejlesztő team távozása után is jó irányban haladnak a munkahelyi folyamatok és tartós lesz az eredmény? — Ez sok tényezőtől függ. Csak nagyon alapos terepismeret, a gondos feltárás teszi lehetővé a beavatkozást. Eredmény is csupán akkor várható, ha a kollektíva tudatában van a problémáknak, ha konkrétan meg tudják fogalmazni azokat — nem elég a „rossz érzés", rossz közérzet homályos megállapítása. Fokozottan érvényes ez az értelmiségi munkát végző közösségekre, hiszen minden értelmiségi munka team-munka. Ugyanakkor kevésbé kézzel fogható, nehezebben mérhető a munka minősége, emiatt a bajokat nem könnyű konkretizálni. A kutatás döntő fázisában a -feszültségek feltárásával, feloldásával párhuzamosan a résztvevők tréningek során gyakorolják, tanulják a kommunikációs készségeket. Ha ezt a mindennapok során szerzett sikerélmény is követi, megerősíti, úgy bízhatunk abban, hogy az eredmény tartós lesz. Fontos szeTepük lehet azoknak az embereknek, akik fogékonyabbak a pszichológiai megközelítés iránt és jó érzékük van az emberi kapcsolatok kezeléséhez. — Milyen -tipikus bajokkal találkozott eddigi munkája során? — Magyar specialitás, hogy nem tudunk hatékony munka- értekezletet tartani. A parttalan, az igazi problémákat homályban hagyó ködös határozatoknak a végrehajtása sem lehet igazán eredményes. To- vábbmenve: ha rosszul értelmezett tapintatból felszínre sem kerülnek őszintén a gondok, egészen biztos, hogy el- burjánzanak a „folyosói beszélgetések”, pletykák terjednek, intrikák szövődnek és tovább romlik a munkahelyi közérzet. Érdekes pszichológiai helyzet állt elő pl. az új kollektív vezetési formákkal kapcsolatban. A központi irányelvek nem tartalmazzák a reális szociálpszichológiai változás feltételeit, így kijátszhatók, vagyis formailag teljesíthetők anélkül, hogy az autokratikus vezetési forma megszűnne. Ebben a tekintetben nagyobbak a lehetőségeik az új intézményeknek, ill. az újonnan létrehozott osztályoknak. Ezeknél jó esetben már a szerveződés során kialakíthatók, beépíthetők az emberi erőforrás szervezésének hatékony formái. K. M. Kályhaajtókat is gyárt a Rába A kisebb tételű és értékű termékek gyártásának is van becsülete a Rába gyárban. A győri nagyvállalat pápai üzemében kályhaajtó-garnitúrák előállítására rendezkedtek be, s erre a célra öntőműhelyt, valamint szereidét létesítettek, megmunkáló gépsort szereltek fel. Ezek a cikkek az üzletekben hiánycikknek számítanak, pedig igen nagy kereslet van irántuk. Erre az évre 50 ezer kályhaajtó- garnitúrára kaptak megrendelést. Elsősorban a jobb minőségű, nikkelezett garnitúrákat keresik, így a legtöbb ezekből készül. A Pápán gyártott kályhaajtók és egyéb tartozékok felhasználhatók a hagyományos, valamint a hordozható cserépkályhákhoz és kisebb kazánokhoz egyaránt.
