Dunántúli Napló, 1985. február (42. évfolyam, 30-57. szám)

1985-02-17 / 46. szám

M inden városban, ahol állandó színházi tár­sulat von, él egy-két olyan színész, aki több ge­neráció számára jelenti a színházat, s aki - éppen, mert olyan sok időt töltött el azon a helyen — a város­hoz való tartozást, a hűséget is jelképezi. Pécsett ilyen színésznő Péter Gizi: itt szü­letett, s ho két ízben el is hagyta a Mecsekalját (rö­vid időre és a színház miatt), ma azt mondja; „el sem tu­dom képzelni az életemet másutt. 1951-ben Szendrő Jó­zsef hozott ide, 1962-ben Nógrádi Róbert hozott visz- sza." A történet akkor kezdő­dött, amikor még Eleanor Powell táncolt a Broadway Melodyban; egy pécsi kis­lány sokat járt moziba és utánozni kezdte a táncosnőt, ötéves korában mozgásmű­vészeti iskolába járt koren­gedménnyel, és tizennyolc évesen, a háború után, ami­kor kezdtek újjászerveződni a társulatok, Szalay Károly, a neves direktor azt mondta „Még ma is eltáncolom a magamét...” Minden este színpadon Péter Gizi albuma neki: „na, mutasd, meddig dobod a lábad!" S mert jó magasra dobta, hát leszer­ződtette Kecskemétre. Egy csöppnyi sóhaj, ahogy a múltat emlegetjük: „Vékony voltam és szép. Megmutatom magának az albumomat. Az anyám és a férjem gyűjtöget­ték az újságcikkeket és a to­tókat." Ez az album nemcsak Pé­ter Gizi élete, hanem a mienké, a negyven fölöttieké is. Ma már ismeretlen tucat­vígjátékok címe a magán- színházak korából, magyar parasztlány az ötvenes évek­ből, aki kulák fiába szeretett bele; szovjet kalauznő, fran­cia szolgáló — számos klasz- szikus szerep a pálya elejé­ről. És civil fényképek is: strandon, a Széchenyi téren és a színészbrigád bányalá­togatásának végeztével. De mindenekelőtt: operett. Mágnás Miska, Mária fő­hadnagy, A Mosoly országa, Sztambul rózsája, Viktória — a sor igen hosszú: az ope­rettirodalom színe-java. Né­mely szerep tíz év múlva is­mét, vagy ugyanabban az operettben egy másik szerep. Luxemburg grófja, Bajadér, Hawaii rózsája. A közönség megszokta, elvárja Péter Gi­zit. Ha a darabban nincs szerep számára, a rendező beleírat néhány számot. Mert Pécsen hosszú ideig ő „a” szubrett. Ismeri a titkot: tud­ja, hogy a szépségen, a jó hangon és táncos lábakon kívül kell még valami, vala­mi vonzerő, ami sugárzik a színésznőből. Amiért feldob­ják a virágot a színpadra, amiért az idegenek megszó­lítják és gratulálnak, s ami­től már az ismerős hangra is felkapja a fejét a bolti el­adó. „Tudja, arra vagyok a legbüszkébb, hogy nemcsak a velem egykorúak tapsolnak meg, hanem a diákok is." Az időt már eddig is ke­rülgettük, kérdezzük hát meg egyenesen: hogy viseli el egy színésznő az évek múlását? — Nekem a színház segí­tett átállni. Már 30 éves ko­romban is játszottam anya­szerepeket. Magától jött min­den. A Csárdáskirálynőben kétszer játszottam Stózit: másodszorra már el kell fűz­ni. Harmadszorra meg Cecí­lia voltam. Észre sem vettem, eltelt az idő. De még ma is eltáncolom a magamét a Faludy Lacival. Ebben az évadban is majd minden este színpadon van: Cirkuszhercegnő, Cigányke­rék, A barátom barátnője, és következik a Koldusope­ra. De ez az utolsó szezon­ja: nyugdíjbo megy. — Nem szeretnék elsza­kadni a színháztól: meg is ígérték, hogy kapok szere­peket. Kívánjuk és várjuk: az al­bumban még sok kép szá­mára van hely. G. T. Szombaton a hóügyeleten Mitagadás, pénteken meg­ijedtünk, amikor elkezdett esni a hó. Szerencsére nem ismétlő­dött meg az egy héttel előbbi, de azért az utak ismét hava­sak lettek, s ahol a korábbi jégre hullott az „áldás”, ott is­mét nőtt a veszélyhelyzet. A hó ‘nyomán arra voltunk kíváncsi­ak, mi történik egy szombat délelőtt a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat két illetékes ügyeletén. Az A/l-gyel szemben, az Eperfás úti telepen készenlét­ben volt néhány sószóró, trak­tor és más gépkocsi, a vezetők pedig bent az ügyeleti szobá­ban pihentek, a déle'őtti tévé­műsort nézték. Éopen akkor ér­kezett be Neu Ernő, aki ekés qépkocsival a reggeli órákban Mólom, Postavölgy, Naqyárpód környékét és a 47-es busz út­vonalát tisztogatta. Úgy mond­ja, nem volt gond. Máté Fe- rencné üqyeletvezetőtől azt tudtam meg, hogy a nap folya­mán 22 személv tart ügye'etet, többségük ottjártamkor kint volt „a területen”. Hetenként 6 tonna sót (hoz­zákevert homokkal) szórnak ki a felüljárók kivételével az utakra. A meteorológia napi előreielzése alapján dolgoznak, mindig az adott „ios'athoz” szervezik a napi munkát. Pécs területén több mint 200 kilomé­ternyi 'úton folvik a síkosság­mentesítés, elsőbbséget a bá­nyákhoz vezető utak élveznek-, azután a kórházakhoz vezető „mentő-útvonalak”, maid a tömeaközlekedési utak . . . A Bolgár Néphadsereg útján a külső sávok voltak használ­hatók, ám a temető előtt vá­ratlan „hóakadály” fogadta az autósokat: a járdát tisztogatók az úttestre szórták a havat. Az eayik részleg letisztítja a ha­vat az útról, a másik meg oda­szórja? Máténé széttárja a ke­zét: — így van ez . . . Weich Józsefnek, a Koller utcai közterülettisztító részleg üaveletvezetője szerint is elő­fordul . . . Ezen a szombaton 110 alkalmi munkás és 35 ál­landó munkás ment ki a város­ba a közjárdák, az autóbusz- megállók és végállomások ta­karítására. Az alkalmi hómun­kások általában szombatokon jönnek nagyobb számban, más napokon mindig kevesebben. Egy fiatalember állít be: tö­kös Zoltán, a Műszaki Főiskola műszaki tanár hallgatója, s 60 társa nevében érdeklődik, hogyan állhatnak munkába egy hétvégén, mert a kollégiumba színes tévét akarnak venni. Megegyeznek ... H. I. $zzkécS't9Rác& z Borostyánból Hálós máj — Sanyi bácsi, egy ló iszik a söntésben! — fut be rémülten a kis pincérfiú a II. Büfé nevű elő­kelő vendéglátóipari egység iro­dájába. Voló igaz: a magas büféasztalok között — nem kis nehézséq árán — egy nagytestű muraközi lovat erőltettek be o söntéspultig és egy kétliteres fazékból itta a cukros rumot. E nem mindennapi prbdukció előzménye az volt, hogy a Búza téri kocsisok ötven fröccsben fogadtak: kedveli-e a rumot a ló, vagy sem? Néhány lecsava- rozott asztalt ki kellett szerelni, hogy a részeg lovat kivezethes­sék. Egyébként a pécsi Kossuth utcai II. Büfé szolid hely volt. Néhci ugyan a nehéztestű törzs­vendégek összekoccantak, és a földön egyre magasabb dombot alkotó embertömeget csak úgy lehetett leapasztani, hogy a sza­kácsok egy kondér forró húsle­vest kanalaztak a jónépre, az üzletvezető, Lúd mán Sanyi bá­csi szakmai irányítása mellett. A rendőrnek csupán onnyi dolga volt, hogy a szükséges adatokat felvegye. Hát ez rég volt per­sze, ma már kevesen emléksze­nek a II, Büfére: étteremmé alakították át és a Borostyán nevet kapta. Farkas Zoltánná üzletvezető­helyettes mondja, hogy ai hét öt napján körülbelül 500 előfizeté­ses ebédet adnok ki, többnyire a környék kereskedelmi dolgo­zói részére, és ezenkívül átlag­ban 250 étlap szerinti adagot szolgálnak fel. Szombaton, illet­ve vasárnap a szociális gondo­zottak részére főznek (200—250 adag) olyan hihetetlen tanácsi kedvezménnyel, hogy némely vendég mindössze 1 forintot fi­zet az ebédért. A diabetikus éte­lek eredeti egységára 37,20 fo­rint lenne, de 35 százalékos ár- kedvezményt kapnak a cukorbe­tegek, így mindössze 24,20 forin­tot fizetnek. A Borostyán étterem konyha- főnöke, Somogyi Kálmán — akit szabadnapja lévén, Pollack Mihály utcai otthonában keres­tünk fel — elmondotta, hogy a Borostyán étterem „ételslágere” a mákos, meggyes vagy káposz­tás rétes. Nagyon kedvelt niég a „hálós máj", amelynek elké­szítése egyszerű: „Kell hozzá: 40 dkg sertésmáj, 10 dkg sertés ap­róhús, 4 dkg zsír, 8 dkg apróra vágott füstölt szalonna, 1 tojás, egy áztatott zsemlye, só, bors, majoránna, reszelt citromhéj. A ledarált májat, zsemlyét, húst befűszerezzük, összekeverjük,- majd sertéshálóba töltjük, de lehet kivajazott hőálló edénybe is a masszát elhelyezni. Sütőben kell megsütni, köretnek burgo­nyapürét és rumos szilvát adunk . ..” R. F. A 25 éves a Pécsi Balett c. rejtvénysorozatunk véget ért. Az utolsó, 5. forduló helyes megfejtései: Poloveci táncok, Ravel, Harangozó, Carmen, Zarnóczai, Körmendy, Paronai, Lovas, Tímár, A tékozló fiú, Alonso, Metropolis, A szörny, Mazurkák, Sólymos Ifjúkori em­lék, Ek. A sorozat iránt közepes ér­deklődés mutatkozott. Az első két forduló feladványaira 120, illetve 110 megfejtés érkezett. A harmadik forduló, a képrejt­vény feladatai, úgy tűnik, ke­vésbé fokozták a vállalkozó kedvet. Az előző megfejtések­nek csupán a fele érkezett be, s közülük is sokan kiestek. Mindössze 30-an maradtak „lábon". Ennek ellenére az utolsó két fordulóban a be­küldött megfejtések száma is­mét meghaladta a 60-at. Vé­gül is az öt fordulót — az adatok összesítése után kideJ rült —: 18-an fejtették meg he­lyesen. A rejtvénysorozat nyilvános sorsolását február 16-án, szom­baton, azaz tegnap este fél 8- kor, a Pécsi Balett B. S. E. Ba­lett előadása előtt tartották meg. Balikó Tamás színművész, a Pécsi Nemzeti Színház tag­ja bemutatta a háromtagú sorsolási bizottságot: Tóth Sán­dort, a Pécsi Balett igazgató­ját; dr. Deák Ferencet, a Pé­csi Nemzeti Színház jogtaná­csosát és Wallinger Endrét, a Dunántúli Napló főmunkatár­sát. Majd ismertette a sorsolás menetét. Ezt követően Uhrik Dóra és Zarnóczai Gizella táncművész; Molnár Ildikó színművész, vala­mint Oláh Zsuzsa és Krasznói Klári színművészek, a Pécsi Nemzeti Színház tagjai forgat­ták meg a szerencsekerekeket, kihúzva egy-egy borítékot. A sorsolás alapján a Konzum Áruház 18 000 Ft értékű színes televíziókészülékét dr. Deák y Andorné; a Baranvaker 5000 Ft-os ajándékvásórlási utalvá­nyát Szirmai Anna: a Centrum Áruház 3000 Ft-os vásárlási utalványát Hajúd Krisztina; a MERUKER 2000 Ft értékű aján­dékvásárlási utalványát Kóczi- án Zsolt; a Dunántúli Napló 500 Ft-os könyvvásárlási utal­ványát Szabó Réka rejtvényfej­tő olvasónk nyerte meg. Vala­mennyien pécsi lakosok. Tragédia a pesti gyorson Ezt hívják a másodperc tra­gédiájának. Szűz Ferenc pén­teken estefelé kilépett a Bu­dapest—pécsi gyors első osz­tályú kocsijában a W. C.-ből, becsukta maga mögött az ajtót, a vonat döccent egyet. Szűz Ferenc nekidőlt a csukott ajtó­nak, az ajtó kinyílt és a fia­talember kivágódott a robogó gyorsvonatból. Pusztaszabolcs és Szabadegyháza között, egy vasúti híd acélszerkezetén — szörnyethalt! Sután álltunk a vétkes ajtó mellett és nem akartuk elhinni, hogy tényleg vétkes az ajtó, és hogy mi történhet egy má­sodperc alatt. Pedig ... hány­szor hagyják nyitva maguk az utasok?1.- Az ajtótól méternyire egy barna bőrtáska és egy nejlonszatyor áll a padlón, a szatyorból kilátszik egy égszín­kék hanglemezborító. Szűz Fe­rencé — volt! — Ki látta? — Én! — feleli a gödre- szentmártoni Novák János. — Kijött a W. C.-ből és nekidőlt az ajtónak. Abban a pillanatban kizuhant. Hanyatt. — Én is láttam! — mondja Halasi János, pécsi lakos, hi­szen a túlzsúfolt péntek délutá­ni-esti vonatokon ülőhely híján többen kényszerülnek arra, hogy az első osztályú kocsik peronján álljanak. — Kilépett a W. C.-ből, abban a pillanat­ban döccent a vonat, ő az aj­tónak dőlt és kizuhant. Megerősíti ugyanezt felesége is. Két civilruhás rendőrségi em­ber lép föl a hóból a kocsiba, ahogy mondják, velünk utaznak és szolgálatba helyezték magu­kat, mint ilyenkor kell. Prémes sapkában, nagykabátban re­meg a kezük, ahogy írják a tanúk adatait. Nem kérdezzük meg, hogy a hidegtől, vagy a látványtól remeg-e. — Hol dolgozott? — Bútorgyárban, vagy fa­rostgyárban ... Mi Pesten ba­rátkoztunk össze ... Lánycsó- ki ... — dől a szeméből a könnv és a halál elleni tiltako­zásul nem teszi hozzá, hogy csak lánycsóki — volt! Megnyomjuk a becsukott aj­tót, én is, Halasi János is. Ki­lincshez nem nyúlunk, csak te­nyérrel és közepes erővel. Ettől mindkettőnknek hat—nyolc cen­tire kinyílik. Becsukjuk, újra megnyomjuk, újra kinyílik. A gyorsvonat robog. Halasi János hirtelen elkáromkodia magát és a szemben lévő másik ajtó­hoz ugrik, ahol a felesége áll. Azt is megnyomja, az az ajtó is enged . .. Sárbogárdra érünk, a hanqosbemondó kéri a tanú­kat, rendőröket. A huszonkét éves Szűz Ferenc nejlonszaty­rában az égszínkék hanglemez­borító címe: „Greatest Hits”. „Legnagyobb sikerek." Nem tu­dom már megkérdezni, mi a kedves rocknótája és kinek hoz­ta Pestről a lemezt. Péntek este van, a vonat késik, és szomba­ton már gyászolnak Lánycsó­kon. Földessy Dénes n Mecsek Élelmiszer­és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat központja beruházási gyakorlattal rendelkező építésztechnikust JELENTKEZÉS: PÉCS, KOSSUTH L. U. 21. ÜZEMELTETÉSI OSZTÁLYVEZETŐNÉL. vfipSI vasárnapi Rejtvénysorsolás a színházban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents