Dunántúli Napló, 1985. február (42. évfolyam, 30-57. szám)
1985-02-16 / 45. szám
/ilág proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli XLII. évfolyam, 45. szám 1985. február 16., szombat Ara: 2,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja n KSH Baranya megyei Igazgatósága az 1984. évről Több lakást önerőből (3. oldal) Mánfa-Budafa (6. oldal) Várospolitikai tanácskozás Mohácson (11. oldal) Termelőszövetkezeti zárszámadások Egymillió tonna gabona Az Ipari termelés az előző évi szinten maradt - Az átlagbér 5200 forint - Vízellátás 109 településen Véménd: Méltón a múlthoz ■ ■— ★ A megye főbb gazdasági folyamatait, a lakosság életkörülményeit 1984-ben az alábbiak jellemezték: — a szocialista szervek beruházásainak volumene — az előző évihez képest — lényegében nem változott; — a szocialista ipar termelése tovább mérséklődött. Az értékesítés lényegében az előző évivel volt azonos; — a mezőgazdasági termelés eredményei összességében kedvezőek voltak: a kukorica termésátlaga legmagasabb volt a megyék között, a gazdaságok az elmúlt évben tartották a legtöbb sertést; — jelentősen növekedett a lakosság részére történt banki kifizetések összege. A takarékbetét-állomány és a hitelállomány növekedésének az üteme hasonló volt az 1983. évihez; — a kiskereskedelem eladási forgalma összességében — összehasonlítható áron számítva — az 1983. évi szinten maradt, a kiskereskedelmi árak átlagosan 8,3 százalékkal voltak magasabbak az előző évinél; — a megyében 2977 lakás épült 1984- ben, közel 200-zal több a tervezettnél. Az eddigi legjobb évzárás Baranya megyében a szocialista szervek 1984. évi beruházásainak pénzügyi teljesítése meghaladta a 7 milliárd forintot. Nagyberuházásokra az 1983. évinél többet fordítottak. A jelentősebb beruházások közül az elmúlt esztendőben üzembe helyezték a Cement- és Mészművek Beremendi Gyárában a gumiabroncs-hulladék energetikai célú hasznosítását szolgáló beruházást, a Pécsi Bőrgyár krómléfőző üzemi épületét, a komlói kenyérgyárat, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát sátorhelyi sertéstelep-rekonstrukcióját és takarmánykeverőjét, továbbá kislippói szemes- takarmány-szárítóját, a Pécsi Postaigazgatóság új üzemi konyháját és étkezdéjét, részlegesen a PANNONVIN Borgazdasági Kombinát siklósi bortárolóját, valamint a Belkereskedelmi Szállítási Vállalat új pécsi telepét. Átadták továbbá rendeltetésének a Janus Pannonius Tudományegyetem kollégiumát, a Hunyor Szállót, a Művészeti Szakközépiskola első ütemét, az újonnan létesített 12 tantermes mágocsi és a 20 tantermes szárnnyal bővített bólyi Általános Isko'át, valamint a harkányi művelődési házat. A fontosabb beruházások 1984. évi megvalósítási üteme felavorsult, az évkezdettől számított pénzügyi teljesítés az 1983. évi 87 százalékkal szemben 103 százalék volt a tárgyévi költsége'őirányzathoz képest. A megyében 17 olyan fontosabb beruházás volt december 31-én folyamatban, amelyet — terv szerint — az év végéig teljesen üzembe kellett volna helyezni, de erre nem került sor. Közülük 14-nél azonban már voltak részleges üzembe helyezések és az alapvető kapacitások is túlnyomórészt beléptek. 33,5 milliárd az iparból A megyében települt szocialista ipar bruttó termelésének értéke az elmúlt évben 33,5 milliárd forint volt. A termelés volumene a szocialista ipar egészében az előző évit meghaladó ütemben, 4,3 százalékkal csökkent. A csökkenésben meghatározó szerepe volt a bányászat jelentős termelés visz- szaesésének, amelynek figyelmen kívül hagyásával a termelés lényegében az előző évi szinten maradt. A főbb ágazatok termelését az alábbiak jellemezték: A bányászat termelése 1984- ben tovább csökkent, 10 százalékkal maradt el az előző évitől. Feketeszénből mintegy 254 000 tonnával kevesebbet küldtek felszínre, a kokszszénből 101 000 tonnával csökkentő termelés. A gépiparban 2,4 százalékkal csökkent a termelés, az utolsó negyedévi növekedés ellenére. Az ágazat fontosabb termékei közül az élelmiszeripari gép- és berendezések, valamint a távbeszélő készülékek gyártása je'entősen csökkent. Ugyanakkor két és félszer több csomagológépet gyártottak, és a vegy- ioari műveletek berendezéseiből is az 1983 évinek másfél- szeresére növekedett a termelés. Az építőanyagipar termelése az év második felében élénkült, ennek ellenére 2,3 százalékkal elmaradt az 1983. évitől. Az ágazat fontosabb termékei közül téglából, háztartási és díszmű porcelánból, valamint porrá oltott mészből többet, porcelánszigetelőből kevesebbet gyártottak az előző évinél, cementből és égetett darabos mészből a termelés megközelítette az 1983. évit. A könnyűipar termelése az utolsó negyedévben erőteljesen növekedett, így az év egészében 2,0 százalékkal haladta meg az 1983. évit. A fontosabb könnyűipari termékek közül 1984-ben legjobban — közel 25 százalékkal — a kárpitozott bútorokból nőtt a termelés az 1983. évihez képest. Ezen kívül jelentősen több krómos felsőbőr. bélésbőr, kender- és ken- d»rtÍDUsú fonal készült, erőteljesen csökkent viszont a ruházati, valamint a keménybőr mennyiséae, farostlemezből De- dia menkö'alítő'eq annyit állítattak elő, mint egy esztendővel korábban. Az élelmiszeriparban tovább növekedett a termelés, amely az év egészében 1,7 százalékkal haladta meg az 1983. évit. Az áqazaton belül a baromfi- feldolgozó ioar termelését erőteljes csökkenés jellemezte. Csontos nyershúsból, főzelék- konzervből, valamint borból és pezsgőből lényegesen többet, üqyanakkor savanyúságból, vágott baromfiból lényegesen kevesebbet termeltek. A tejipar főbb termékei közül vajból és porított tejtermékből csökkent, «altból jelentősebben növekedett a termelés, összességében ugyanannyi üdítő ital készült, mint 1983-ban, de Pepsi-Cola és Márka lényegesen kevesebb. A megyei székhelyű szocia'is- ta ipar 1984. évi értékesítése összehasonlítható áron lényegében az előző évi szinten maradt, elsősorban az élelmiszer- ipari értékesítés növekedéséből adódóan. A meqvei székhelyű iparvállalatok külkereskedelmi célú értékesítése — összehasonlítható áron — némileq elmaradt az előző évitől. Egyes élelmiszeripari termékekből lényegesen több, másokból lényegesen kevesebb került külpiaci értékesítésre, így: nyershúsból 38 százalékkal, pezsgőből 22 százalékkal nőtt, ugyanakkor vágott baromfiból 26, borból 7 százalékkal csökkent az átadás. A megyei székhelyű kivitelező építőipar a tervezettet megközelítő 2,5 milliárd Ft .építésiszerelési tevékenységet végzett 1984-ben. Az építőipari termelés volumene tovább csökkent, 6,5 százalékkal volt alacsonyabb az előző évinél. A termelékenység alig változott. A munkarend szerinti munkaidő-alap csökkenése miatt — de csökkenő számuk következtében is — a fizikai dolgozók 9 százalékkal kevesebb munkaórát teljesítettek az elmúlt esztendőben, mint egy évvel korábban. A megyei székhelyű kivitelező építőipar az év folyamán összesen 1392 lakást adott át. Ebből 1330 lakást a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat épített. Az elmúlt esztendőben lényegében befejezték a hatévi munkával, minte"w 350 millió forint ráfordítással létesített pécsi Nevelési Központot. Átadták továbbá — többek között :— a pécsi Művészeti Szakközépiskola I. ütemét, a PMSC szociális épületét, a Pécsi Hőerőmű munkásszállását. 1984-ben tovább növekedett a fenntartási *elle- gű munkák aránya: 25 százalékát képezte a befejezett vállalkozói termelésnek. A megyén kívüli székhelyről irányított kivitelező építőipar, továbbá a nem építőipari szervezetek (az 1983. évhez hasonlóan) együttesen mintegy 4 milliárd Ft ösz- szeqű építési-szerelési tevékenységet véaeztek az elmúlt esztendő során Baranya megyében. Kedvező év a mezőgazdaságban A mezőgazdasági termelés az összességében is jó eredményeket hozott. A nagyüzemek fejlesztési, beruházási tevékenysége az elmúlt évben is visszafogott, de az előző esztendeinél erőteljesebb volt. A jelentősebb gép- beruházások az intenzív gabonaprogramhoz kapcsolódtak, amelyek révén nőtt a nagy teljesítményű, korszerű gépek aránya a megyében. A tároló építések és sertéstelepi rekonstrukciók mellett a nagyon időszerű szarvasmarha-telepi felújítások viszont ez évben is elmaradtak. Tovább folytatódtak a térségi komplex melioráció munkálatai Mohács-Margitta- szigeten, ezen kívül Kétújfalu térségében került sor meliorációra. A szántó 70 százalékát elfoglaló gabonafélék jó termést hoztak. Gabonából a megyében az eddigi legtöbb termést, több mint egymillió tonnát takarítottak be. Különösen a kukorica . termésátlaga volt kiemelkedő a megyék között, messze meghaladta az utána következő legjobb Tolna és Vas megyei eredményt. A megyében termelt egyéb fontosabb növények közül borsót az előző évinél kisebb területen termeltek o gazdaságok, a hektáronkénti hozam jelentősen meghaladta a korábbi évekét. A szója termése közepes, a napraforgó vetésterülete csökkenő volt. Cukorrépát az előző évinél valamelyest nagyobb területen, részben jugoszláv kooperációban termeltek a gazdaságok. A zöldségtermesztésben, -ellátásban az 1984-es év sem hozott változást. A szarvasmarha-ágazatban fokozódott az állomány csökkenése, az év végi állomány több mint 5 százalékkal volt kisebb az előző év véginél. Az ágazat alacsony jövedelmezősége a legtöbb gazdaságban nem biztosítja a fejlesztéshez szükséges alapokat. Vágómarhából az 1984. évi értékesítés lénye(Folytatás a 3, oldalon.) Történetének legjobb évét zárta Véménd. Nyeresége 31,1 millió forint, majdnem 8 millióval több, mint tavaly. Rótt Antal zárszámadási beszámolójában tegnap mindenekelőtt a növénytermelés rekordjait dicsérte, amelyek a nyereséget döntő mértékben befolyásolták. A 17,8 aranykoronás határban a búza 65, a kukorica 76,4 mázsával fizetett. Ennyi még sosem volt, s ilyen önköltséggel sem termeltek még gabonát. A búza mázsáját 184, a kukoricáét 215 forintért állították elő — s ebben benne van az 50 forintos szárítási költség is. Ezt csak részben tudták kiküszöbölni, közel 3000 tonna májusi morzsoltnak megfelelő CCM készítésével. Egy hektáron a búza 11 560, a kukorica 8631 forintot hozott tisztán. A vártnál kisebb az árbevétel és a nyereség az állattenyésztésben, pedig Véménd megyénk hagyományosan egyik legnagyobb állattenyésztő gazdasága, volumenében ez a legjelentősebb ágazat. „/ff vannak a legnagyobb tartalékaink — mondja az elnök —, ezeket most már nagyon gyorsan fel kellene tárni." 870 téhén átlagában 4456 liter tejet fejtek, többet mint 1983-ban. Akkor félmilliós veszteséget produkált a tehenészet, most egymilliós nyereséget az 5 milliós ártámogatás nélkül. Ezt fontos hangsúlyozni, mert a hízómarhatartás is csak a dotáció nélkül veszteséges. Szó sincs róla, hogy csökkentenék, a háztáji minden bérhizlalás! igényét teljesítik, mert „az onnan piacra kerülő egyedek többségükben kiváló minőségűek". Súlyos kritikát ikapott a gazdaság tulajdonképpeni büszkesége, a sertéstenyésztés. 12 437 mázsa sertéshúst értékesítettek. 3000-rel kevesébbet, mint tervezték, s az ágazat csupán 20 százalékát realizálta a várt nyereségnek. Kevesebb a malac, sok az elhullás, pedig sem hozzáértésben, sem szorgalomban, sem lelkiismeretességben nincs hiány. A visszalépést sem indokolná semmi: 1985-re 60 milliós árbevétel a cél, 9 milliós nyereséggel. A véméndi tsz-re a falu mindig építhetett. Most a hattantermes iskola az építőbrigád fő munkája — augusztus 20-án adják át — s a földgázprogram alaplétesítményeinek elkészítése. A földgázprogram most a tsz legjelentősebb beruházása. Tavaly 16 millió forintot költöttek saját erőből beruházásra és 7,4 millióval növelték a forgóalapot. Az idén 16 milliós hitelt kérnek az intenzív gabonaprogram keretében, hogy jelentős mértékben felújítsák a gépparkjukat. Véménden mást 59 000 forint az alapbér, 12 százalékkal növelték egy év alatt, s tegnap átlagosan 8000 forintot vittek haza a tsz tagjai részesedésként. Nem biztos, hogy mind hazavitték. „A tagok’egyre növekvő mértékben hagyják pénzüket kölcsönként a tsz-ben" — mondotta Rótt Antal elnök. Pillanatnyilag 8 millió forintjuk van benn. A felsőbb szervek elismerését dr. Németh Elemér, a mohácsi Városi Tanács elnöke tolmácsolta. (Folytatás a 2. oldalon.) Jelentős rekonstrukciót hajtottak végre tavaly a véméndi tsz lánycsóki sertéstelepén. Képünkön a süldőnevelő.
