Dunántúli Napló, 1985. február (42. évfolyam, 30-57. szám)
1985-02-15 / 44. szám
»85. február 15., péntek Dunántúli napló 3 Számítógép az iskolában Nyolc iskolai személyi számitógép segíti a tanfolyamok munkáját Fotó: Proksza László A továbblépés feltételei A pártról mindenkinek II. A szervezeti alapelvek 1983 szeptemberében, gyakorlatilag előzmények nélkül kezdődött meg az országban, s így megyénkben Is a középiskolai számítógépprogram. Ami mégis ide kívánkozik előzményként, hogy a pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban és a Komarov Szakközépiskolában tanári egyéni kezdeményezésként működött számítástechnikai szakkör, valamint ióeqynéhány diák kapott már szüleitől külföldről hozott személyi számítógépet. Lépéshátrányban a tanárok 1983 nyorán minden Baranya megyei gimnázium, szak- középiskola és szakmunkásképző intézet kapott legalább egy iskolai számítógépet — összesen 31-et. Az a nyár volt arra is hivatott, hogy felkészítsék a tanárokat a szeptemberi foglalkozások megkezdésére. Riportjainkban mi is gyakran leírtuk, hogy az iskolai számítás- technikai szakkörökben a gyerekek között mindig van egykét hallgató, aki többet tud, mint a tanár. Többet is tudhattak, hiszen még azok a tanárok, akik az egyetemen kaptak is ezirányú képzést, sem ismerték a mikroszámítógépeket a BASIC programozási nyelvet ás a számítástechnika oktatásával kapcsolatos módszertani lehetőségekről nem hallottak. Egyéb oktató-nevelő tevékenységük, s természetesen családi kötöttségük mellett ismerkedhettek csak a számítógéppel, a programnyelvvel és a módszertannal, míq a diákok leq- érdekl'dőbbiei szinte éjjelnappal a gépek mellett ültek. Felkészületlenül érte tehát az iskolákat a számítástechnikai oktatás bevezetése, de ez még mindig a jobbik eset volt, semmint hogy várjanak ezzel: lemaradásunk jókora a fejlett országokéhoz viszonyítva. Már- peaig egyre inkább tény, hogy sem a gazdaság, sem a társadalom nem letezhet hatékonyan, ha nem az elérhető ösz- szes információk alapján hozza meg döntéseit: ma olyan információbőség van, hogy annak értékelése, a döntések előkészítése és meghozatala elképzelhetetlen a számítógépek nélkül. S akkor még nem szóltunk arról, hogy ma már eladhatatlanok azok a gépek, berendezések, műszerek, amelyekben nem hasznosították a mikroelektronika legújabb eredményeit: a magyar iparnak is létérdeke, hogy számítástechnikában képzett, de legalábbis előképzett emberek álljanak rendelkezésére. Az iskolai bevezetés tehát elkerülhetetlen volt, még olyan áron is, hogy nem voltak a tanárok kellően felkészülve. További gondot jelentett, ami még ma is gond, hogy „szám-szám" alapon a számítástechnikát majd kizárólag a matematika- tanárok kapták az iskolákban. Kevés helyütt gondoltak arra, hogy az iskolai számítógép az oktatás egészében hasznosítva létezhet a legjobb hatásfokkal, a számítástechnika oktatása akkor válik igazán hatékonnyá, ha a hallgatók arról is szereznek tapasztalatot, hogy a bio- lóaia, a fizika, sőt még az ide- qen nyelvek oktatásában is lehet szerepe a kompjúternek — a képzés akkor teljes, ha o számítógép alkalmazására is kapjanak példákat. Számítástechnikai szakközépiskola...? Igen ám, de ehhez megfelelő programok szükségeltetnek. Jó tantárgyi programok viszont alig találhatók az országban, s ha találhatók is, azok majd elérhetetlenek az iskolák számára. A hallgatók-tanárok egyéni próbálkozásai nyomán születnek ilyen programok — a Baranya megyei Pedagógiai Intézet munkatársa, Poronyi Gábor például még tavaly összeállított „33 BASIC program" címmel egy kínálatot —, amelyek azonban megmaradnak a számítástechnikai szakkörökön belül. így ma még viszonylag kevés az olyan tanár, aki a számítógépet szaktárgyi órákon is használja. Ennek oldására többféle próbálkozás született: ilyen például, hogy a Pedagógiai Intézet a rendszeres számítógépes oktatás mellett olyan tanfolyamokat is indít, melyeken szaktanárok ismerkednek meg o számítástechnikával. Hogy ez általánosabb legyen, ahhoz bizonyos szemléletváltozásra van szükség az iskolák vezetésében is. Ezt támasztja alá az a tapasztalat, hogy azon iskolákban jutottak legtovább, ahol az igazgató támogatja és szorgalmazza a számítástechnika oktatását, ahol pedig csak feladatként kezelik, ott éppen- csak döcög az oktatás. A másfél év hozott már néhány tapasztalatot, melynek értékelésével tovább kell lépni. Az egyik ilyen felismerés, hogy a közeljövőben létre kell hozni egy számítástechnikai szak- közéoiskolát — ennek lehetőségeit a Baranya megyei Tanács művelődési osztálya már vizsqá'ja. Eredményesebbé kell tenni a pedagógusok szakmai képzését is, s abba jobban bevonni a nem matematikaszakosokat is. Elő kell készíteni a számítástechnika általános iskolai bevezetését: a Pedagó- aiai Intézetben már folyik 90 általános iskolai tanárnak a felkészítése, s néhány általános iskolában már működik szakkör — kedvező tapasztalatokkal. Vállalatok támogatásával Tovább szükséges gyarapítani az iskolák számítógépparkját. Jelenleg száznál alig több található a megyében, de ahhoz, hogy igazán eredményes lehessen a számítástechnika oktatása, alkalmazása, ahhoz iskolánként legalább tíz gép szükséges. Ebben sokat tehetnének a vállalatok. Azon gazdálkodó egységek, akik tisztában vannak ennek jelentőségével, már eddig is sokat tettek: ismert, hogy a DÉDASZ o Zí- pernovszky Szakközépiskolának, a Volán a Nagy Lajos Gimnáziumot, a Videoton Vevőszolgálata pedig a Komarov Gimnáziumot segítette géppel, szakértelemmel stb. A Neumann János Számítógéptudományi Társaság megyei Szervezete is sokirányú segítséget ad, ma már például az általános isko’ai képzés előkészítésében is. S az is szükséges, hogy ne- csak központi, megyei keretekből iuthassanak az iskolák gépekhez — a megyei tanács a költséqvetési maradványokból is juttat e célra, — hanem az iskolafenntartók is fordítsanak erre nagyobb fiqyelmet — s főleg pénzt. Szükséges a tanárok képzését ellátó Pedaaó- aiai Intézet gépparkjának bővítése, korszerűsítése is. S nem utolsósorban fontos lenne a továbblépéshez, hogy jöjjön létre egy olyan megyei fórum, melyen a tapasztalatok, az eredmények kicserélődnek — s ezzel párhuzamosan jöjjön létre egy megyei programbörze és programtár, amit az iskolák használjanak is az oktatás érdekében. B. L. V ezető szerepét a párt csak úgy töltheti be eredményesen, ha soraiban magas fokú szervezettség és egység uralkodik. Elengedhetetlen, hogy a párttagság eszmeileg és politikailag egységes legyen, vagyis azonos elveket valljon, s egyazon módon ítélje meg a fő politikai tennivalókat. Nem kevésbé fontos, hogy a párt- szervezetek, a párttagok egységesen cselekedjenek, s a szervezeti életben is érvényesüljön az egyöntetűség. Épp ezért — a polgári pártok jó részétől eltérően — a kommunista pártokban, s így az MSZMP- ben sem létezhetnek csoportosulások, irányzatok, frakciók. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a párton belül nem lehetnek viták. Ellenkezőleg, a oárt- tzervezetekben, a választott testületekben minden előterjesztett kérdésről szabad vita folyhat, s nagyon gyakran folvik is. E vitákban minden párttag, illetve választott testületi tag uqyanazokkal a joaokkal rendelkezik, nem a vitázó személye, hanem érveinek ereie a mérvadó. A vitákban nem a hatalmi szó dönt, hanem a többséai elv: az az álláspont emelkedik határozattá, amelyet a többség elfoaad. A határozat elfoqadása után viszont már valóban nincs helve a vitának. Ezután már minden párttagnak az elfogadott határozat szerint kell cselekednie. A nyilvánossóa előtt is ezt kell képviselnie — bármi volt előzetesen a véleménye, a határozattal ellentétes felfogást nem hirdethet, nem terjeszthet. Különvéleményét fenntarthatja, és pártfórumon adott esetben újra előterjesztheti, de ez nem mentesíti a határozat végrehajtásának kötelezettsége alól. Kívülálló számára ez szigorú követelménynek tűnhet (vannak, akik éooen emiatt nem vállalják a párthoz tartozást), de ennek érvényesítése nélkül a párt nem tudna egységesen cselekedni, s ez lefékezné, kritikus helyzetekben megbénítaná munkáját. Az eqyöntetű cselekvés biztosítéka az is, hogy a pártban érvényesül a centralizmus elve, vagyis a felsőbb szervek határozatai kötelezőek az alsóbb szervek számára. A legfelső vezető testületek határozatai min. den pártszervezetet és párttagot köteleznek. Egyetlen alapszervezet határozatai sem állhatnak ellentétben az őt irányító magasabb pártszervek állásfoglalásaival. Ilyen értelemben a pártban következetesen érvényesül az alá- és fölérendeltség elve. A centralizmus ugyanakkor széleskörű demokratizmussal párosul. (Ezért is nevezzük a párt szervezeti alapelvét demokratikus centralizmusnak.) Ez a demokratizmus nyilvánul meg az előbb már említett többségi elvben. De ugyanígy érvényre jut a vezető testületek megválasztásának rendjében is. A párt minden szervét alulról felfelé demokratikusan választják, vagy közvetlenül, vagy pedig közvetve, küldöttek útján. Egyetlen vezető testület tagjait sem nevezik ki, valamennyi pártszerv választás útján jön létre. A taggyűlés választja az alapszervezet titkárát és a vezetőség tagjait, valamint a felsőbb pártértekezlet küldötteit. A pártértekezleten választják meg az adott szintű pártbizottság tagjait, és a magasabb szintű értekezlet küldötteit, egészen a kongresszusig. A kongresszusi küldöttek választják meg a párt legfelső irányító szerveit. A pártbizottság választja meg saját soraiból a szűkebb körű irányító testület, a párt-végrehajtóbizottság tagjait és a titkárokat. A választás minden szinten titkos, s qyakran több jelölt közül választiák ki a legalkalmasabbnak ítélteket. A demokratizmus megnyilvánulása az is, hogy a vezető testületek kötelesek tevékenységükről számot adni az őket meg- választóknak. Az alapszervezeti vezetőség például minden taggyűlésen tájékoztatást ad az előző taaayűlés óta született döntéseiről, évente eayszer, illetve megbízatása lejártakor nediq átfoqóan beszámol éves, illetve ötéves tevékenységéről. S érthetetlen szervezeti elv a pártban a kollektív vezetés, a testületi vezetés elve. Ez azt jelenti, hogy a pártban a határozatokat kollektiven hozzák, minden lényeges politikai kérdésben a döntés joga a testületeké. A mindennapi munkában természetesen elkerülhetetlen, hogy a tisztségviselők személyesen foglaljanak állást a végrehajtást érintő napi kérdésekben, de ezekben a testületi döntésekből kell kiindulniuk, beszámolással tartoznak, s felelősek is intézkedéseikért a testület előtt. Sehol nem jelentheti a „pártot” egy személyben a párttitkár — a pórt álláspontját mindig az illetékes vezető testület fejezi ki, végső fokon maga a kommunista kollektíva. Gyenes László (Következik: Az irányító szervek) fi Bolgár Kulturális es Tájékoztató Központ idei terűéiből Barátsági napok az évfordulók jegyében Idei terveinket úgy állítottuk össze, hogy tevékenységünket olyan fontos események és évfordulók szolgálatába állítsuk, mint a drávai csata és Magyarország fel- szabadulásának 40. évfordulója, c fasizmus felett aratott győzelem jubileumo, vagy Metód halálának 1100. évfordulója és a III. Béke Zászlaja nemzetközi gyermektalálkozó. Április 6-án lesz 1100 éve, hogy meghalt Metód, a szláv Írásbeliség egyik megteremtőié, aki Pannónia püspöke is volt. Fivérével Cirill-lel együtt Zalavárot; is tartózkodott. Az évforduló kapcsán központunk támogatja az Eötvös Lo- rónd Tudományegyetem és Zalc megye tanácsának kezdeményezéseit, segítséget nyújt majd bolgár újságíróknak, kerekasztal-beszélgetése- ket szervez bolgár és magyar tudósok részvételével, valamint ünnepi megemlákezése- ke: a magyar egyetemeken, a budapesti Árpád gimnáziumban (ahol bolgár nyelvet is tcnítanak), a budapesti és kazincbarcikai Dimitrov általános iskolákban. Háromévenként kerül sor Bulgáriában a Béke Zászlaja elnevezésű nemzetközi gyermektalálkozó megrendezésére. Az idén július 10. és 20. közöt; kerül sor a III. ilyen találkozóra, a találkozó kapcsán központunk fotókiáflí- tósokkcl, filmvetítésekkel, gyermekrajz-kiállítá sokkal népszerűsíti majd a találkozó eszméit, részt vesz a budapesti úttörők „Együtt" c. akciójában Május 24-én központunkban látjuk vendégül az úttörőket, később pedig a zánkai Úttörővárosban rendezünk bolgár nemzeti napot. Az idén is tovább kívánjuk folytatni együttműködésünket a Hazafias Népfronttal. Együttműködési tervünk már elkészült. Az ország 19 megyéjében 52 barátsági napot, a főváros 12 kerületében pedig 16 barátsági estet illetve találkozó; szervezünk. A baranyai, somogyi és zalai barátsági napokkal emlékezünk a drávai csata 40. évfordulójára. Májusban a barátsági napokkal kapcsolódunk o béke- és barátsági hónap rendezvényeihez. Előadások, kiállítások, filmvetítések, rendhagyó irodalomórák, baráti találkozók szerepelnek majd a barátsági napok programjában. Felújítjuk a Bolgár valóság c. sorozatunkat is, melynek keretében a- mai bolgár életet, irodalmat, művészeteket kívánjuk közelebb hozni az érdeklődőkhöz. Fotókiállításainkkal a drávai csata évfordulójára emlékezünk. Áprilisban a bolgár és magyar testvérmegyék kap. csolctait ismertető kiállításunk nyílik. Az idén is rendezünk bolgár filmesteket, matinékat mind a központban, mind más rendezvényeinkhez kapcsolódva. Kezdő, középhaladó és haladó fokú nyelvtanfolyamaink is az érdeklődők rendelkezésére állnak. Továbbrc is kölcsönzőnk kiállításokat, filmeket. Kereskedelmi-propaganda- tevékenységünke; 1985-ben is folytatjuk, üzletünk és új pavilonunk a bolgár népművészeti és népi iparművészeti, valamint ajándéktárgyak gazdag választékával várja az érdeklődőket. S végezetül pár szót a szocialista országok Budapesten működő kulturális központjainak közös rendezvényeiről. A hagyományos együttműködés az idén a fasizmus felett aratót; győzelem 40. évfordulója, o Varsói Szerződés létrejöttének 30. évfordulója jegyében változatos formákban valósul meg. Közös kiállítással köszöntjük az MSZMP XIII. kongresszusát. Természetesen nem térhettünk ki központunk tevékenységének minden részletére. Meggyőződésünk, hogy a magyar sajtó — az eddigiekhez híven — a jövőben is részletes, tartalmas beszámolókat cd majd tevékenységünkről. Központunk szerény hozzájárulásáról a magyarok és bolgárok barátságának erősítéséhez. Nino Nikolov, a Bolgár Kulturális és Tájékoztatási Központ igazgatója
