Dunántúli Napló, 1985. február (42. évfolyam, 30-57. szám)
1985-02-14 / 43. szám
1985. február 14., csütörtök Dunántúli napló 5 Megbízás és lehetőségek Folklórcentrum, módszertani bázis megalakításán gondolkodik a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége a Hagyományápolásban érdekelt más országos szervekkel együtt. A folklórcentrumot Pécsett kívánják megalapítani, tekintve, hogy Baranya fontos területe a horvát és szerb néphagyományoknak, és itt működik a nem csupán nemzetiségi szempontból kiemelkedő Baranya Táncegyüttes. Ennek művészeti vezetője, Vi- dákovics Antal a délszláv szövetség közművelődési bizottságában a folklór-szekciót vezeti. Ezért kért tőle tanulmánytervet a szövetséq arról, hogy mit kellene tenni a magyarországi délszláv néphagyományok, konkrétan a néotánc és népzene avűjtése, ápolása terén. — Mindenki a dalokra, néptáncokra, színes viseletekre gondol a hazai horvát és szerb nemzetiséq említésekor, — mondja Vidákovics Antal —, (Ledig o kép ma már nem így fest. Megszűnt sok falusi kisegyüttes, mert a maguk erejéből már nem tudták megújítani a műsoraikat. Gyenge a működő eqyüttesek színvonala, nincs igazán vezetőképzés, táncos továbbképzés — tehát nincs honnan energiákat meríteni. Nem beszélve arról, hogy nincs mód a szervezett gyűjtőmunkára, az archiválásra. Egy ilyen módszertani központnak ez volna a feladata — persze a megfelelő apparátussal. E közoontban lehetne létrehozni a film, video- és hangtárat, a szakkönyvtárat, a felügyelői hálózatot, amely a módszertani tanácsadásról gondoskodna. Mindezt már nem lehet társadalmi munkában elvégezni, ahogyan például a Baranya Táncegyüttes a háromnapos kálótábort szervezi. Jómagam ilyen bázis kialakításában látom a megoldást, és ennek kidolgozásával bízott meg a Ma- gyarorszáqi Délszlávok Demokratikus Szövetsége. A bázis pillére volna a Baranya Táncegyüttes, amelynek tagjai jórészt pedagógusok, akik mindig is vezettek tánccsoportot, bárhová kerültek tanítani. A tárgyalásokon mind a Művelődési Minisztérium, mind a Népművelési Intézet egyetértett a délszláv szövetség elképzeléseivel, ugyanakkor azt is megállapították, hogy e folklórcentrum létrehozásához még meg kell keresni az anyagi eszközöket. G. O. Proksza László felvitele Űj hazai növényvédő szer Kísérleti üzem építését kezdték meg a Nehézvegyipari Kutató Intézet új növényvédőszere, a Nevifosz gyártására. A fűzfői Nitrokémiával történt megállapodás értelmében a vállalat papkeszi gyáregységében erre a célra évi 400 tonna kapacitású üzemet létesítenek a Vegyterv tervei alapján. Ennek az üzemnek a termelése elegendő lesz a szer nagyüzemi alkalmazásának szélesebb körű kipróbálásához, valamint a hazai és külföldi piackutatáshoz. A Nevifosz a toxikológiai, biológiai és hatástani vizsgálatok, valamint a szűkebb körű üzemi kísérletek során jól vizsgázott. Kiválóan alkalmasnak bizonyult a termesztett növényeket károsító rovarok pusztítására, a cukorrépa-, takarmányrépa-, kender-, len-, repce-, lucerna-, borsó-, és gyümölcskultúrák védelmére egyaránt. Ugyanakkor megkíméli a méheket, s elterjedése jelentősen csökkentheti a rovar- ölőszer-importot. Űj autóbusz-pályaudvar lesz Siklóson A siklósi autóbuszpályaudvar 1982-ben költözött új helyre. A 12-es számú Volán Vállalat és a siklósi Városi Tanács közös beruházásában elkészült ideiglenes végállomáson ma jobb körülmények között fogadhatják és indíthatják a Volán járatait. Az ideiglenes megoldást a rendelkezésre álló szűkös anyagi keretek tették szükségessé. Ennek ellenére kialakították az utasok és a Volán alkalmazottak alapellátását biztosító helyiségeket: az információs irodát és bérletpénztárt, az utasellátó büfét, az újságárusitó bódét, a W. C.-s blokkot és zárt váróterem is épült. Azonban még így sem felel meg az állandó buszpályaudvarral szemben támasztott követelményeknek. A jelenlegi hely, a felszállóként használt utca a közforgalomtól nem elzárt, az indítás és a tárolás közúton történik, ami jelentős gondot okoz a közlekedési csúcsok idején. A helyzet megváltoztatására a hetedik ötéves tervben nyílik lehetősége a két beruházónak, a Volán Vállalatnak és a városi tanácsnak. Ami azonban már ma biztos1 a mostani mellett, az üres területen építik fel és valóban elkülöníthető zárt egységként működhet. Mindezzel biztonságosabbá válik a térség közlekedése is. Az új pályaudvar hasonló feladatokat lát el mint a szigetvári, komlói Kialakításában elsődleges szempont az utas kényelme, az utasellátási funkciók jobb feltételeinek biztosítása és az alkalmazottak szociális ellátása. Elkészültével valóban magasabb szintű, kulturáltabb közlekedési feltételekhez jutnak a siklósiak. Máger A. A közétét hirei Negyven éve, 1945. február 13-án szabadult fel Budapest. A jubileum alkalmából szerdán fővárosszerte megemlékezéseket tartottak. Délelőtt koszorúzási ünnepséget rendeztek a gellérthegyi Felszabadulási emlékműnél. A magyar zászlóval és a nemzetközi munkásmozgalom vörös lobogójával díszített emlékmű talapzata előtt a fegyveres erők tagjai álltak díszőrséget. A magyar és a szovjet himnusz hangjai után Juhász Jácint színművész elszavalta József Attila Hazám című költeményét. Ezután az emlékművön a tisztelet és a hála koszorúját Grósz Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára és Borbély Gábor, a Budapesti Pártbizottság titkára helyezte el. Vf Nyakig" terhelt kazánok A fűtőkazánok teljes kapacitással dolgoznak a pécsi Hőerőműben. — A Pécsi siklósi városrész egyik hőközpontja. Proksza László felvételei Nincs fennakadás a hőszolgáltatásban Múlt év októberének végén — hol voltak akkor még a nagy hidegek, s attól tartok, mindenféle hosszabb távú előrejelzés sem számolt ilyen évszázados rekordokat döntögető mínusz fokokkal — azt hallottuk Ha- nyecz László tói, a Távfűtő Vállalat műszaki igazgatóhelyettesétől, hogy a pécsi hőszolgáltató rendszer mínusz 15 fokig „állja a versenyt" a hideggel, ha azonban ennél is alacsonyabbra száll a hőmérséklet, már nehéz hatását teljesen kiszorítani a lakásokból. A zord tél feltette a kérdést a vállalatnak: lépést tudnak-e tartani? —■ Nincsen több panasz a távfűtésre — hallottuk most Ha- nyecz Lászlótól —, mint más alkalmakkor. Ami van, az sem a. rekordhidegnek a következménye, hanem szokásos meghibásodás, ami bármikor, bárhol bekövetkezhet. — Mégis úgy tűnik: nyugtalanabbak ma a vpllalat szakembere i. — Megvan az oka: keressük a vizet... Percekkel ezelőtt kaptam a jelzést, hogy valahol „elszökött” 70 tonna víz. Az összes szakemberünk most a vezetékrendszert ellenőrzi, hol lehet a hiba. Ez nem kis felodat: 80 kilométeres hálózatról van szó, amelynek 80 százaléka a föld alatt van, s a felszálló gőz sem jelent nyomravezetőt, mert ebben a hidegben a szennyvízcsatornák aknái is párolognak. —Reggel mínusz 20 fok körül járt a hőmérséklet. Túlterhelt a távfűtési rendszer? — Igen, ez magától értetődik. Az előírás szerint nekünk reggel 8 órától este 8-ig kell a lakásokban átlagosan 20 fokos meleget biztosítanunk. Hőmérsékletváltozás esetén időben jelezzük igényünket g hőerőműnek. Csgkhogy a megváltoztatott fűtés hatása g rendszer legtávolgbbi pontjára négy óra alatt jut el. Néha pedig gyorsak az időjárásváltozások. Vasárnap este 9 órakor mínusz 4,8 fok volt, hétfőn reggel már mínusz 10, s ennek a napnak az átlaga maradt is ezen a szín. ten. Ha a külső hőmérséklet stabilizálódik, gazdaságosabbon lehet fűteni, de o változások ilyen szempontból is gondot okoznak. — .„Nyakig” terhelt a Hőerőmű összes kazánja — mondja Ficzkó Sándor főmérnök. — Ilyen hidegben az igényeket csak bizonyos kompromisszumok révén tudjuk kielégíteni. Ezzel együtt a külső hőmérséklethez igazodó oőzmennyiséget szolgáltatni tudjuk — pedig a pécsi távfűtőrendszert — lévén a város az átlagnál némileg melegebb éghajlatú — mínusz 12 fokig tervezték. Ma a Távfűtő Vállalat 132 fokos vizet kért, tudjuk adni, de hozzáteszem: a nagy hideg mellett szerencse, hogy nincsen szél, mert akkor ez talán nem lenne elég. Egyelőre azonban nincsen semmi fennakadás a szolgáltatásainkban. M. A. Átadták a Kelenföldi pályaudvart Szerdán ünnepélyesen átadták a korszerűsített Kelenföldi pályaudvart. Az ünnepségen ott volt Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnök- helyettese is. Pintér István, a MÁV beruházási iroda 2-es felügyelőségének vezetője Urbán Lajos közlekedési miniszternek tett jelentésében elmondta, hogy az Állami Tervbizottság által jóváhagyott beruházási javaslatban szereplő létesítmények a kitűzött határidőre elkészültek. Ezek megvalósítására 1,8 milliárd forintot fordítottak. Az új kelenföldi pályaudvar kialakítására a hetvenes évek elején több mint húsz változat készült, ezek közül választották ki az üzemvitel szempontjából leggazdaságosabb és a pénzügyi fedezetet tekintve legoptimálisabb variációt. A korszerűsítéshez mintegy 30 hektárnyi többletterületre volt szükség, amelyhez a környéken 280 kertes családi házat kellett kisajátítani, illetve szanálni. A régi pályaudvar már nem volt alkalmas az egyre növekvő vonatforgalom gyors, zavartalan és biztonságos lebonyolítására. A vonatok rendszeresen 5—10 percig is álltak a bejárati jelzőknél. A személyszállító vonatokat csak a vágányokon keresztül lehetett megközelíteni, emiatt viszonylag sok baleset történt. Az új pályaudvart már úgy alakították, hogy az a mai igények mellett a távlati követelményeknek is megfeleljen. A vonatok balesetmentes irányítását a Dominó 70 típusú biztosítóberendezés szolgálja, amely egyike a legkorszerűbbeknek. A forgalmi szolgálattevők munkáját nagyban könnyíti az úgynevezett panoráma- lóbla, amely a jelzők és a kitérők pillanatnyi szabad vagy foglalt helyzetét mutatja. A vonatforgalom zavartalan fenntartását biztosítja hideg időben is az elektromos váltófűtés. Jelentősen megváltozott az utasforgalom lebonyolítása is. Az új pályaudvaron egyidejűleg hat személyvonat fogadására van lehetőség. Ezek között három fedett utasperont alakítottak ki. A peronokat a nyolc méter szélességű és 213 méter hosszú utasaluljárón át lehet megközelíteni. Ez az aluljáró egvben összeköti az Etele teret az őrmezői lakóteleppel. Az utasok tájékoztatására korszerű berendezéseket szereltek fel a peronokon, az aluljáróban és a váróteremben. E pályaudvar rekonstrukciója a MÁV-nak a legnagyobb beruházása a VI, ötéves terv időszakában. Az építkezés során több mint egymillió köbméter földet mozgattak meg, 43,6 kilométer váqányt fektettek le, a biztosítóberendezés kiépítéséhez 100 kilométernyi kábelt használtak fel a megbízható üzemet 25 ezer különféle jelfogó biztosítja, az állomás területét hét, eayenként 45 méter maqas nátriumgőz- lámoákkal ellátott tornyok világítják meg. Kelenföldön a jövőben folytatódnak a fejlesztések, a beruházás második ütemében megépítik az új utascsarnokot, kereskedelmi telepet és raktárakat építenek. Az ünnepség befejezéseképpen Urbán Lajos miniszter Kosztyú Tibornak, a Kelenföldi pályaudvar volt körzeti üzemfőnökének, valamint Pintér Istvánnak, a beruházási felügyelőség vezetőjének átnyújtotta a Munka Érdemrend arany fokozatát. IlliilIlM ildvard jelene és jövője Feltételezem: bármely községünk lakóit megkérdeznénk, szeretik-e lakóhelyüket, igenlő lenne a válasz. A szűkebb környezet, az otthon, a legnagyobb gondok közepette is otthon, minden melegével. Viszont tapasztaltam: van, ahol csak szavakban nyilvánul meg mindez, de szerencsére akad — s ez a gyakoribb —•, hogy tettekben is: két kezük munkájával, öszeadott forintokkal igyekeznek szebbé tenni szűkebb pátriájukat. Pécsudvard is ez utóbbi községek közé tartozik. Legutóbb igen jó hangulatú falugyűlésen bizonyították lokálpatriótái, hogy így van. Crcvicza György szavaival élve: „Az ember örül annak, amit sikerül megvalósítanunk, sajnálja azt, ami nem sikerült. De a célokról lemondani nem szabad; közös ösz- szefogással, lassanként minden álmunk megvalósulhat." Dr. Nyéki Péter, Kozármis- leny tanácsának vb-titkára vitaindítójában, melyben az elmúlt öt esztendő számvetését készítette, leszögezte: a nem éppen sok tanácsi költségvetésből is sikerült áldozni a társközségekre, s ehhez igazán jól jöttek a társadalmi összefogás forintjai. Kozármisleny a kategóriájában megyei első lett, Pécsudvard lakói pedig évről évre 900—1000 forinttal járulnak a közös teendőkhöz. Legutóbb a Felszabadulás utcai járdát építették meg, s tulajdonképpen — ezt a helybeli Sebestyén Péter fogalmazta meg — a községnek a vizen kívül generális problémája nincs. S egy igazán szép eredmény: Kozármisleny és társközségei — Pécsudvard, Személy, Birján és Lothárd — 99 százalékban már szilárd burkolatú úttal vannak ellátva, alapellátásuk jónak mondható. A hozzászólásoknál, észrevételeknél a tenniakarás — és nem a követelőzés —■ dominált. Losánia Mihály megfogalmazta: kinek-kinek kötelessége, hogy a háza előtt rendet tartson, portáját széppé tegye. Firling János „átkötő” út megépítésére hívta fel a figyelmet, melynek segítségével a kertek alatt át lehetne jönni Pécsre, s 19 kilométer helyett 9-re rövidülne a távolság. Ehhez, ha kell, minden helybeli autó- tulajdonos pénzzel is hozzájárulna. Hasonló kérdést taglalt Árvái Henrik, mondván: ez az út még közelebb hozná Udvardot Pécshez, s talán a városkörnyék dinamikusan fejlődő községévé tenné Kozármisleny mellett ezt a közel 600 lelket számláló települést. (A gondolat a városi vagy megyei tanácsunk figyelmébe is ajánlható, bár bizonyosan ők is hasonlóan gondolkoznak Pécsudvard jövőjét illetően.) Sokan szóvá tették a szemetelés — szemétszállítás gondjait. Erről Firlinq Márk határozottan fogalmazott: a falunak önmagát is fegyelmeznie kell, ha azt szeretné, hogy tiszta község legyen. Felhívása bizonyosan meghallgatást nyer. Végül idézzük Somoqyi Imrét: meg kéne vizsgálni, hogy miként lehetne Udvardon óvodát létesíteni, hiszen üres épület akadna, s találnának átképzéssel helybéli óvónőt is. K. F. Kép a legutóbbi kólótáborból Délszláv folklórcentrum tervei Pécsett
