Dunántúli Napló, 1985. február (42. évfolyam, 30-57. szám)

1985-02-13 / 42. szám

1985. február 13., szerda Dunántúli napló 5 Február mezőgazdasági könyvhónap Megyei megnyitó Pécsett Nagy volt az érdeklődés a könyvhó napi mezőgazdasági kiadvá­nyok iránt Erb János felvétele Népes agrárszakember gár­da érkezet; tegnap a megye minden részéből Pécsre, a 28. mezőgazdasági könyvhónap megyei megnyitó ünnepségére. Az esemény egyik rendezője a Müveit Nép Könyvterjesztő Vál­laló; közelmúltban megtartott sajtótájékoztatóján nagy szak­könyv bemutatót és vásárt ígért, ezúttal elsősorban a nagyüzemi szakembereknek az ez alkalom­ra megjelentetett művek széles skálájából. A jó könyvvásár reményében ezér; sokan tömött pénztárcával érkeztek, ám csalódottan kellett távozniok. A Jókai utcai köny­vestolt ugyan kirakodott a helyszínen, a cserkútj Növény- védelmi és Agrokémiai Állomás aulájábon, de a planétás játé­kon r. néhány valóban szép ki­vitelű hobbi könyvön kívül alig kínáltak mást. A könyvárus nem győzőt; mentegetőzni, mivel a könyvhónapra megjelentetett 49 műből mindössze kettő érkezett meg Pécsre. A kaktuszok neve- léie vogy a házi terrárium ké­szítése, bár önmagukban érde­kes művek, tartalmukat az új szakismeretekre áhító mezőgaz­dászok napi munkájukban alig­ha kamatoztathatják. ünnepi megnyitójában dr. Jahoda Miklós, a Baranya me­gyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető he­lyettese hangsúlyozta, hogy a 35 éve alakult Mezőgazdasági Könyvkiadó az elmúlt három és fél évtizedben értékes kiadvá­nyaival milyen nagy mértékben segítette oz agrártermelés fej­lődését. Az 1985. évi szakirodal­mi kiadványok újabb szellemi muníciót adnak a hatodik öt­éves tervben megfogalmazott agrártermelési célok maradékta­lan teljesítéséhez, a minőség és a hatékonyság növeléséhez. A szakkönyvet az üzemek ma már úgy vásárolják, mint az üzem­anyagot, vagy az olkatrészt, a termelés kellékeként. A szakiro­dalom olvasása szerencsére nem korlátozódik az év egyetlen hó­napjára. Az információ ma azo­nos értékű a kutatásokkal, s a mezőgazdasáq az az ágazat, amely a legtöbb új információt igényli. Végezetül bejelentette, hoqy Pécsett a Megyei Könyv­tárban egy mezőgozdasági szak- irodolmi tájékoztató részleg kezdte meg a közelmúltban mű­ködését. A megnyitót követő szakmai tanácskozáson dr. Reisinger Pé­ter és Kása Sándorné. a Nö­vényvédelmi és Agrokémiai Állo­más főmérnökei tájékoztatták az egybegyült szakembereket az aktuális növényvédelmi feladó­tokról. Egyben bejelentették, hogy ez év március 6-án és 7-én megrendezik Pécsett a XXIII. megyei növényvédelmi napokat. — Rné — A kőzetet hírei Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke újjáválosztása alkalmá­ból táviratban üdvözölte Háfez al-Asszadot, a Szíriái Arab Köz­társaság elnökét. * Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke kedden sajtótájékoztatót tartott a bank múlt évi munkájáról és idei fel­adatairól. Elmondta, hogy 1984- ben eredményes esztendőt zárt o magyar népgazdaság, nem­zetközi fizetési pozíciói javultak. A konvertibilis elszámolású áruforgalomban az előző évinél nagyobb — 600 millió dolláros — kiviteli többletet sikerült el­érni, ami ózonban kisebb volt a tervezettnél. Az elmúlt két év során, illetve az idén a tervek szerint összesen egymilliárd dol­lárral csökken az ország nettó adósságállománya. Jövőre talán ismét Pécsett A Redl ezredes c. film nyerte a fődíjat (Munkatársunk telelonjelenté- ■se) A Budapesti Royal szállóban megtartót; nyilvános- zsürivitá- val a végéhez érkezett a XVII. Magyar Játékfilmszemle. A tár­sadalmi zsűri, melynek elnöke Huszár István akadémikus volt — ezen a nyilvános vitán ösz- szegezte, benyomásait, és az egymás közti eddigi beszélgeté­sek véleménycseréit, tapasztala­tait, hogy aztán utolsó zárt ülé­sén eldöntse, mely filmeket és alkotókat érdemesít díjra az 1984-ben készült filmek és alko­tóik közül. A legtöbb elismerő szó a tör­ténelmi témájú filmekről, Szabó István Redl ezredeséről, és Lugossv László: Szirmok, virágok, koszorúk alkotásáról esett, és kiderült, hogy Jeles András filmje. Az angyali üdvözlet a zsűritagokat is megosztotta. Minden zsűritag egyöntetű el­ismeréssel szólt viszont, a ma­gyar operatőrök teljesítményé­ről, mely meghatározójává vált az egész világon a fiinni látás­nak. Kőhalmi Ferencet, a Művelő­dési Minisztérium filmfőigazga­tóját a vita után arról kérdeztük, hogy lesz-e ismét pécsi is a magyar filmszemle, melyet to- knrékossági okokból tartanak már évek óta Budapesten. — A közelj napokban össze­ülünk a filmszakma vezetőivel, és ez a kérdés is szerepelni fog a napirenden. Hiszen abban mindenki egyetért, hogy a két­évenként Pécsett megtartott filmszemle különleges, itt Pes­ten pótolhatatlan értékekkel, sajátságokkal rendelkezik. Ho pénzügyi lehetőségeink engedik, okkor jövőre talán ismét Pé­csett találkoznak a filmesek egymással és a közönséggel. Este a Vörös Csillag moziban került sor az ünnepélyes ered­ményhirdetésre. A társadalmi zsűri a fődíjat Szabó István Redl ezredes I—II. című filmjének ítélte oda, amelynek operatőre Koltai La­jos, a forgatókönyvet Szabó István és Dobai Péter írta. A legjobb rendezésért járó díjat lugpssy László nyerte el a Szir­mok, virágok, koszorúk — című alkotásért. A zsűri díiát kaota Gyarmathy Lívia az Egy kicsit én, egy kicsit te című produk­ció rendezéséért, a zsűri külön- díiban részesítette Jeles And­rást Angyali üdvözlet című fiimiéért, valamint operatőriét, Kardos Sándort, díszlet- és jel­meztervezőiét Kovács Attilát. A társadalmi zsűri díjait Hu­szár István, az MSZMP KB Tár­sadalomtudományi Intézet fő- . igazqatója, a zsűri elnöke ad­ta ót. B. L. a felszabadulás tiszteletére Kommunális kötvény nélkül. Épül Komló | központi szennyvíztelepe Negyven baranyai alkotó munkái közül válogatott a zsűri Zsűri előtt a Baranyai tárlat anyaga Kétévenként rendezik meg megyénkben a baranyai képző­művészek tárlatát, amelynek legközelebbi bemutatása ápri­lis 4-hez, illetve hazánk felsza­badulásának 40. évfordulójához kapcsolódik. A Baranya megyei, valamint a Pécs városi Tanács az évforduló tiszteletére hirdet­te meg pályázatát a Baranyá­ban élő képzőművészek számá­ra. Három alkotást küldhették be a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának valamint a Fiatal Művészek Stúdiójának Baranyában élő tagjai. Olyan műveket, amelyek az elmúlt két esztendőben születtek, tehát a jelenkori képzőművészet törek­véseit, eredményeit tükrözik vissza. Negyven alkotó vett részt a pályázaton, a beküldött alkotá­sokat tegnap válogatta ki a zsűri a Pécsi Kisgalériában. Festmények, grafikák, kisplosz- tika és kerámia, valamint üvegből készült műalkotások kerültek a kiállítás anyagába, a Baranyában élő képzőművész- generációk és művészeti cso­portok szinte valamennyiéből. A baranyai tárlat tegnap végle­gessé vált anyogót április 2-től láthatjuk majd a Pécsi Galériá­ban megrendezendő kiállításon. Február 17—24. Nemzetiségi hét a rádióban Ismét nemzetiségi hetet ren­dez a Magyar Rádió: a ha­zánkban élő kisebbség, nép­csoportok életébe bepillantó programsorozat adásait ezút­tal február 17. és 24. között hallgathatják az érdeklődők. A nyolc nap alatt csaknem har­minc — a rádió hagyományos műsorstruktúrájába ágyazódó, s az intézmény szinte valameny- nyi műhelyét képviselő — mű­sor választja témájául a ma­gyarországi németek, szlovákok, délszlávok és románok minden­napjait, örömét és gondját. A hetet — vasárnap reggel — a népművészekhez elka­lauzoló Kopogtató nyitja meg. A következő napok műsorai kö­zött helyet kap az Óvodától az egyetemig című kerekasztal-be- szélgetés, amelyben a nemzeti­ségiek képviselői az anyanyelvi oktatásról, feladatáról, szere­péről cserélnek véleményt. Az ötödik sebesség riportjai a mai fiatalok vélekedését tükrö­zik a hazánkban élő nemzeti­ségiekről. A Délszláv estek hallgatói a nemzetiségi klubokkal, az anya­nyelv és a közművelődés köz­kedvelt formáival ismerkedhet­nek meg. A héten naponta fel­csendülnek a rádióban a nem­zetiségek zenéjéből válogatott népzenei feldolgozások. Nem előzmények nélküli a most sorra kerülő programsoro­zat: első ízben 1982 januárjá­ban rendeztek a rádióban nem­zetiségi hetet. A visszajelzések szerint sikeres vállalkozás célja az volt, hogy hazánk lakossága még jobban megismerje a nemzetiségiek életét. Levelet kaptunk Komlóról az „Épülget a biogáztermelő Me- csekjánosiban" című írásunk­ra. Nyugdíjas olvasónk aján­lotta, ha nincs elég pénze a tanácsnak, hogy időben befe­jezzék az épülő szennyvíztelep munkáit, bocsássanak ki köt­vényt, s ő maga is vásárolna százezer forint értékben. Hiszen a kamat, amit a kötvények után fizetnének, egy csekély részét tenné ki a veszteségnek, amit az átadási határidő csúszása már eddig is okozott. Van-e lehetősége a beruhá­zónak erre a megoldásra? Az Állami Fejlesztési Bank tájékoz­tatása szerint tanácsi kommu­nális kötvény kibocsátására van lehetőség — hétéves lejáratra és 11 százalékos kamatra —, amely nem más, mint a később képződő fejlesztési alap meg­előlegezése. A nagy beruházá­soknál érdemes igénybe ven­ni, mintegy megelőzve az ár­változások miatti többletkölt­ségeket. A komlói központi szennyvíz- tisztító telep beruházója a vá­rosi tanács, a bonyolító és a majdani üzemeltető pedig a Baranya megyei Vízmű Válla­lat. Milyen stádiumban áll a szennyvíztelep építése, tud­nák-e olvasónk ajánlatát hasz­nosítani? Dr. Karancsi Zoltán, a Bara­nya megyei Vízmű Vállalat fej­lesztési főmérnöke: — Eredetileg 1985-re tervez­tük a létesítmény átadását, majd 1982-ben pénzügyi ne­hézségek miatt két ütemre bontottuk, az első ütem befe­jezését 1985-re, a másodikat pedia 1987-re módosítottuk. A mai készültség szerint azonban várhatóan korábban, 1986 vé­gére elkészülünk. A beruházá­si költséqek az árváltozások miatt valóban emelkedtek, az 1981-es árszinten 226 millióra, idén oedia előreláthatóan 250—260 millióra. Ha a pénz­ügyi lehetőségek enqedtek vol­na, akkor az eddigi néqvéves munka valóban két év alatt el­készül. Ezt a késedelmet — bár egy évet nyerünk — azonban mór nem lehet behozni, mert ezután olyan munkák követ­keznek, amelyek időiqényesek. Tehát a mielőbbi befejezés most már elsősorban idő kér- dé<-e. Az év végéig befejezik a külső villamosenergia-ellátás és a technolóaiai szerelés mun­kálatait. Vízqépészeti szerelők most is dolgoznak. A terepren­dezést befejezték, s amint az időjárás enqedi, folytatják a munkát a külső közműcsator­nán, a teljes villamoshálózatot kiéoítik, valamint a kábeleket fektetik le. Az új szennyvíztelepet napi 15 000 köbméter víz tisztításá­ra tervezték. De még van az esetleges későbbi bővítés lehe­tősége mintegy — napi — 7500 köbméter víz tisztítására. A ré­gi tisztító rekonstrukciója már eddig is évente több millióba került. Csúcsidőben a napi 10—11 ezer közméter szennyvíz helyett mindössze hétezer a ka­pacitása. A többi víz a Ka­szárnya-patakot szennyezi. Az elmúlt évben 128 ezer forint bírságot fizetett ezért a víz­mű ... Mindehhez nem tehetünk mást, mint köszönjük olvasónk segítőkész javaslatát, de az ér­dekeltek nem tervezik a köt­vény kibocsátását. M. Gy. Budapest felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából ked­den kegyelettel emlékeztek a Budai önkéntes Ezred katonái­ra, akik a szovjet hadsereg ol­dalán részt vettek hazánk fel- szobadításában. A magyar an­tifasiszta katonai ellenállás leg­nagyobb alakulatának a Vér­mezőn levő emlékművét — a Himnusz hangjait követően — a Budapesti és a kerületi Párt- bizottság nevében Békési Lász­ló. a Budapesti Pártbizottság titkára és Fehér Józsefné, a ke­rületi pártbizottsáa első titkára koszorúzta meg. A Fővárosi Ta­nács részéről Stadinger István elnökhelyettes, a kerületi ta­nács képviseletében Zágon Ber­talan tanácselnök helyezte e| a megemlékezés virágait. Az em­lékműnél lerótták kegyeletüket a budapesti fegyveres erők és testületek, a Hazafias Népfront budapesti és kerületi bizottsága, a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa, a KISZ budapesti és kerületi bizottsága, valamint a Monya; Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége képviselői. A kegye­let virágait elhelyezték a Budai önkéntes Ezred vol; katonái, il­letve hozzátartozóik, a kerületi vállalatok, üzemek dolgozói, az iskolák tanulói. Műkincstolvajok bírósági tárgyalása Műkincslopósi bűnügy tár­gyalását kezdte meg kedden Győrött, a Győr-Sopron megyei bíróság dr. Laczó Gábor taná­csa. A bűntettnek 11 vádlottja van, az ügyben 9 szakértő dol­gozott és több mint 20 tanút idéztek meg. Az ítélet kihirde­tése február utolsó napjaira vagy március elejére várható. Az első tárgyalási napon ismer­tették a vádiratot, majd meg­kezdték a bűnügy elsőrendű vádlottjának, a 20 éves Papp Gábornak kihallgatását. A 11 tagú bűnszövetkezet tagjai 1983-ban és 1984-ben Győrött, Esztergomban, vala­mint Szegeden múzeumokban, templomokban nagy értékű mű­kincseket loptak el, s számos egyéb betörést is végrehajtot­tak. A legnagyobb értéket az esztergomi székesegyházi könyv­tárból tulajdonították el. Több nagy értékű könyvet loptak el, köztük az Árpád-házi királyok temetkezési helyéről szóló XII. századi kézírásos kötetet, ame­lyet sikerült Bécsbe kicsem­pészniük. Az értékesítésre azon­ban mór nem volt idejük: az Interpol Magyar Nemzeti Iro­dája az osztrák bűnüldöző szer­vek hatékony támogatásával visszaszerezte a páratlan érté­ket, s visszaszolgáltatta az esz­tergomi könyvtárnak. A műkincstolvajok kétszer is megkíséreltek betörni az esz­tergomi egyházi múzeumba. Az ott kiállított több mint kétmil­lió forint értékű éremgyűjte­ményt szemelték ki maguknak. Első alkalommal a mennyezetet akarták áttörni, ez azonban nem sikerült. Másodszor ugyan be tudtak hatolni, de a gyűj­teményt mór nem találták a helyén, mert a kiállítást idő­közben átrendezték. Betörtek a szegedi Móra Fe­renc Múzeumba is. Onnan el­lopták a Bécsben őrzött nagy- szentmiklósi aranyleletek má­solatait, azt hívén, hogy az eredetiket sikerült megszerez­niük, bár egyébként a máso­latok is értékes műkincsek. Győrött kápolnából és mú­zeumból loptak különböző mű­kincseket, Komárom megyei üz­letekből, áruházakból pedig elektronikai cikkeket és más ér­tékeket tulajdonitottak el. Több vikendházba is behatoltak. A lopott műkincsek egy ré­szét egy Győr melletti erdőben ásták el. Számos értéket a Du­nába dobtak, ezek közül többet időközben könnyűbúvárok meg­találtak és a felszínre hoztak. A bűnügy elsőrendű vádlott­ja a 20 éves Papp Gábor, a másodrendű vádlott édesapja, a 44 éves Papp Ferenc győri magánénekes, a harmadrendű vádlott Tamási Tibor 51 éves győri zeneszerző, a negyedren­dű Nick Tibor 19 éves táti rak­táros, az ötödrendű pediq Ger­gely Csaba 41 éves qyőri ma­gánénekes. Ők tervelték ki a lopásokat és a végrehajtásban is tevékenyen közreműködtek. A többi hat vádlott kisebb sze­repet játszott a szerteágazó bűnügyben. A vád ellenük különösen nagy értékben elkövetett lopás bűntette. Annak értéke, amit eltulajdonítottak, 2 millió 128 ezer forint, továbbá megkísérel­tek ellopni 2 millió 700 ezer fo­rint értéket.

Next

/
Thumbnails
Contents