Dunántúli Napló, 1985. február (42. évfolyam, 30-57. szám)
1985-02-12 / 41. szám
1985. február 12., kedd Dunántúli napló 3 Te*melöszöuetkezetí zärszäimadäsok Eredmények, sikertelenségek, remények Kiemelkedő hozamok a növénytermesztésben Váltakozó nyereség és veszteség az ipari tevékenységben Zajlanak a termelőszövetkezeti zárszámadások, melyeket az elmúlt hetekben mi is igyekeztünk nyomon követni. Érthető módon nem tudtunk mindenhová eljutni, hiszen például csak az elmúlt hét péntekjén, egyetlen napon húsz termelőszövetkezetben tartottak zárszámadást, erőnkből három helyszíni tudósításra futotta. Összeállításunkban most további termelőszövetkezetek évzáróiról adunk hirt: zömében jó eredményekről, de sikertelenségről is, egyúttal szó lesz az idei tervekről és reményekről is. Fennállása óta 35. zárszámadását tartotta az elmúlt héten a beremendi Dózsa termelő- szövetkezet tagsága. 1984 az az év volt, amikor a leggyorsabban fejlődött a szövetkezet, a legkiemelkedőbb eredmények születtek. Termelési értékük egyetlen év alatt negyedével nőtt, meghaladta a 115 millió forintot, miközben költségeik mérsékeltebben, csak 13 százalékkal nőttek. Búzából hektáronként 6,5 tonnát, kukoricából 9,4, borsából 4,1, szójából 2,5 tonnát takarítottak be. A taqok éves jövedelme tavaly átlagban 67 859 forint volt, ez az előző évhez képest 15 százalékos növekedést jelent. * A pécs-reménypusztai termelőszövetkezet zárszámadásán töretlen fejlődésről adhattak számot: az árbevétel az 1983. évi 266 millióról 1984-ben 319 millió forintra nőtt. A többlet bevételekre elsősorban az ipari tevékenység és a baromfifeldolgozás révén tettek szert, miközben a növénytermesztésben is kiemelkedő eredmények születtek. A szövetkezet mérleg szerinti nyeresége az előző évit meghaladóan 33,7 millió forint. * Jubileumi ünnepi zárszámadó közgyűlést tartottak a felsőszentmártoni termelőszövetkezetben. A közgyűlésen köszöntötték és megjutalmazták a fennállásának 25. évfordulóját ünneplő szövetkezet alapító tagjait. * Az egyházasharaszti Jóbarát Tsz az 1981. évi különleges rendezést követő legeredményesebb esztendejét hagyta maga mögött. A gazdaság 20 milliós nyereséggel zárta az évet, ráduplázva az előző évire. A termelési érték 143 millió forint volt, ami egy főre vetítve 442 ezer forintot jelentett, 68 ezerrel többet, mint egy évvel korábban. Búzából 5,6 tonnás, kukoricából 7,2 tonnás átlagtermést takarítottak be. Eredményes volt végre a korábban veszteséges szarvas- marha-ágazot, nyeresége a dotációval korrigálva egymillió forint. A tejtermelési átlag 4000 literen felül volt, a 155 tehén közül 15-nek a hozama meghaladta az 5000 litert. Az abaligeti tsz-ben az alaptevékenység a helyi adottságokat tekintve elfogadható volt és csaknem 3 milliós nyereséget mutatott fel. Az anyajuhállomány 700-ról 2000-re gyarapodott. Ezt a hasznot azonban elvitte a kerámiaüzem vesztesége. Az üzem egy évtizedes fennállása alatt most jutott először mélypontra. Komolyak a piaci gondok. De az idei esztendő első negyedére sikerült a kapacitást lekötni. A kollektíva a dísztárgyak helyett használati, például ét-, ital- és teáskészletek előállításával próbálkozik meg. Növekedni fog a faipari tevékenység árbevétele, idén eléri az 5—6 millió forintot. 1985-ben már nyereséges évet szeretne zárni a szövetkezet. * Baranyahidvég, az 1983-as veszteséges esztendő után, 1984-ben a maga módján bizonyított. Igaz, a tervben ígért 4 rrViílióval szemben csak 3 millió 330 ezer forintos nyereséget könyvelhetett el. Ez is jó jel, hisz a mélypontról kimozdult a kollektíva, amely elsősorban a növénytermesztésben lépett előre. Sok köszönhető annak is, hogy javult a munka- fegyelem. Lippón, az árbevétel 241 millió, a termelési érték 221 millió, a nyereség pedig 18 mlillió forint. Mindezt az alap- tevékenység, elsősorban a növénytermesztés révén érték el. E téren a tsz történetében rekordok születtek. A hektáronkénti hozam répából 60,6 tonna, kukoricából 10,8, búzából 8,3 tonna lett. A szövetkezet 1865 hektáron gazdálkodik. Idén bővítik a takarmányfeldolgozást, tervezik a zsírpor- gyártást, megoldják a vízellátás gondjait. * A mozsgói közösség nyeresége legalább hárommillióval több az 1983. évinél, meghaladja a 10 milliót. Legeredményesebbnek a növénytermelés bizonyult, árbevétele majdnem 120 millió forint. Például a zöldborsó hektáronkénti átlaga 6.3, míg a napraforgóé 2,4 tonna. Az állattenyésztés jövedelmezősége azonban romlott. * A sásdiak sikerét is az alap- tevékenység hozta meg. A nyereség több mint 36 millió forint, az árbevétel majdnem eléri a 316 milliót. A tsz-ben most értek el először búzából 6.4, kukoricából 8 tonnás hektáronkénti hozamot. Már 800- nál több tehenet fejnek, egy állat után az éves tejmennyiség 5022 liter, ami nemcsak helyi viszonylatban számít csúcsnak. A kollektíva ebben az esztendőben a jobb önköltség kialakítására törekszik. * A szederkényiek tavaly a mintegy 100 milliós árbevételből csak 14 millió forintos nyereséget állítottak elő. Négymillióval többet az előző évinél. Az eredmény főként az alaptevékenységnek köszönhető. Hosszú idő után ismét termesztettek cukorrépát. Kimagasló az átlag, hektáronként 52,3 tonna. A búzahozam 7,1 tonna lett. Kiegyensúlyozottan fejlődött az állattenyésztés. Megerősödött a juhászat. 1500 anya után állatonként 5,3 kiló gyapjút nyertek. Felfutóban a téglagyári, valamint a varrodai ipari tevékenység. Új gyárukban idén már négymillió téglát égetnek. * A szigetvári tsz tavaly több mint 24 milliós nyereséget ért el. A termelési érték csaknem 200 millió forint. Sokat mon- dóak a növénytermesztés eredményei. A hozam kukoricából 8,9, búzából 5,7 tonna. A közgyűlésen köszöntötték a nyugdíjba vonuló Magda József általános elnökhelyettest, aki a Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért TOT-kitüntetést kapta meg. * Az újpetrei kollektíva megérezte, hogy az ipari munkája stagnál. Aggasztóak a piaci problémák. A több mint 30 milliós nyereségnek csak az egy- harmadát produkálta az ipari ágazat. Néhány esztendeje ez az arány sokkal nagyobb volt. A 400 milliós árbevételből csak 67 millió forint jut az ipari ágazatra. Szerencsére tavaly növénytermesztési rekordok születtek. A hektáronkénti hozam kukoricából 7,7, búzából 5,4, vetőmagborsóból 3,9, napraforgóból 2,6 tonna lett. Kitett magáért az állattenyésztés is. Eladtak 300 tenyészkant és 8500 hízósertést, a tervezettnél 100-zal, illetve 1500-zal többet. * A bátyi tsz jelentős fejlesztésről adhatott számot. Tavaly helyezték üzembe a takarmánykeverőt, világbanki hitelkonstrukcióban 7 millió forintért vásároltak gépeket és energiatakarékosra alakították át a szárítót. Igen szép eredmények születtek a növénytermelésben: búzaátlaguk 70, a kukoricáé 104 mázsa, a cukorrépa hozama 536. A tejtermelés 12 százalékkal nőtt, 280 tehén átlagában 5380 liter. Az árbevétel 12, a nyereség 11, a személyes jövedelem 8 százalékkal több, mint 1983-ban. Számszerűen: az árbevétel 137, a nyereség 18,4 millió, s az éves kereset 65 870 forint. Cs. J. A pécs-reménypusztai termelőszövetkezetben az elmúlt évben jelentősen növelte árbevételét az ipari ágazat. Képünkön: a nádorligeti üzemben a cserépkályhák zsalús-szellőző vasszerkezetét gyártják — nyugatnémet megrendelésre. Erb J. felvétele Tavaly veszteséges volt az abaligeti termelőszövetkezet kishajmási kerámiaüzeme. A díszes termékekről most a háztartási kerámiák gyártására vettek irányt, s az idén már nyereséget remélnek. Proksza L. felvétele Tele az udvar késztermékkel Az udvar tele késztermékkel, a termelés mégsem állhat le: megérkezett Dunaújvárosból az acélháló-szállitmány. Nehéz napok a komlói betongyárban Egyelőre nincs vevő a födémpanelre és a H-gerendára Amiből most készlet van, nyáron hiánycikk — Mától a sablontároló területre kezdjük kihordani a késztermékeinket. Az udvarunk tele van, belefulladunk a PK- födémekbe és a H-gerendákba. Nem állhatunk le a gyártással, mert a TÜZÉP-vállalatok nem kérnek az első negyedévben tőlünk. így meq elképzelheti, hogy mennyi többletköltséget jelent nekünk a gyártás — mondja Somos László, a Beton- és Vasbetonipari Művek dunaújvárosi gyára komlói telepének vezetője. — Miért nem állnak le a gyártással, ha az ennyi tárolási gonddal jár? — Azí nem tehetjük meg, már csak azért sem, mert az elmúlt évben is alig győztük kielégíteni a magánépítkezőket és az építőipari szervezeteket. S ha most rövid időn belül újra jön a vásárlói roham? Akkor nem mondhatjuk, hogy sajnáljuk, várják meg, amiq ismét gyártunk és lesz belőle készletünk. Azért nem ülnek ölbe tett kézzel a komlói betongyáriak. A dunaújvárosi „anyagyár” levélben kínálta fel a TÜZÉP vállalatoknak, hogy a korábbi azonnali elszámolási rendről lemondva — a telepekre megérkezett a szállítmány, a vállalat máris utalta át a gyártónak a termékek árát — fizetési engedményt ad: az áru megérkezését követően csak 25 nap múlva kellene átutalni a dunaújvárosi gyárnak a pénzt. Az ÉPFU-val megegyeztek, az építtető megveszi a PK-födémet vany a H-gerendát. és azt az ÉPrÜ a helyszínre szállítja, ott vagy deponálja, vagy akár daruval be is emeli. Attól is sokat várnak, hogy boltot szeretnének nyitni Komlón a telepen, ahol a saját termékeiket közvetlenül árusítanák. A gyár erre levélben egedélyt kért Kcmló városi Tanácsától, s várják a kedvező választ. Ahogy a beruházások visszafogása miatt kevesebben keresték a komlói Univáz-falelemet és KPF-ipari falpanelt, úgy kezdtek átállni a lakossági igények kielégítésére. Egy éve gyártják a PK-t, a körüreges, acélhuzalos födémpanelt, s az első évben már százezer négyzetméternyit készítettek és adtak is el. A 2,4—6,6 méter között 60 centinként növekvő fesztávú PK-födémpanelből jelenleg mór 5000 négyzetméter a készletük. A lógyvasas H-gerendát (az E-gerenda pótlására) decemberben kezdték el gyártani. Hossza 4,2 méter és 60 centinként lehet egymástól tenni, ebből is már több mint 1000 darabot tárolnak. Termelnek, tartaléktárolóhelyre hordják ki a készterméket és várják a biztos vevőt hozó tavaszt. Csak akkor győzzék majd a vevők rohamát! M. L Nyitás: július 5-én Készülődés Pécsi Ipari Vásárra Az idén, a Szegeddel való kétévenkénti váltásnak megfelelően ipari vásárt rendez Pécs. A július 5—14-e között zajló seregszemle előkészületei már folynak, eddig az ország minden részéből több mint 130 vállalat, szövetkezet és kisiparos jelezte részvételi szándékát a rendező Mecsek-Touristnál. Ez a korábbi éveknél mérsékeltebb érdeklődésre mutat, ámbár messzemenő következtetéseket korai lenne levonni, egyrészt, mert a jelentkezések még nem zárultak le, másrészt pedig a részvételi szándékukat bejelentők máris igényt tartanak úgyszólván az egész kiállítói területre. A vásárt a szokásos helyen, a Köztársaság téri és a környező iskolákban, valamint a sport- csarnokban rendezik, összesen 6000 négyzetméternyi fedett és 15 ezer négyzetméternyi szabad területen. Ezúttal is kiemelt súly- lyal szerepel a bőr- és bőrfeldolgozó-ipar, ismételten a vásár hangsúlyai lesznek azok a bemutatók, amelyek a családi- és hétvégiház-építőknek, a háztáji termelőknek és a barkácsolóknak kívánnak segítséget és ösztönzéseket adni. Miután a vásár a maqyar—jugoszláv határ menti árucsere egyik legfontosabb fóruma, a hagyományoknak megfelelően ezúttal is itt lesznek a jugoszláv kiállítók, elsősorban a szomszédos Szla- vónia-Baranya körzetéből, de az ország más részeiből is. Tárgyalások folynak továbbá arról, hoqy Eszéken kívül Pécs más külföldi testvérvárosai is képviseltetik magukat a vásáron.
