Dunántúli Napló, 1985. január (42. évfolyam, 1-29. szám)

1985-01-12 / 10. szám

Fiatalok Vtflüsorajä nlat Break, break, break... Néhány felvétel arról, hogyan gyakorolna k a breaktáncosok. E, most talán legnépszerűbb és legújabb tánchoz kemény erőnlét, pantomimkészség, akrobatikus ügyesség kell, s némi képesség arra, hogy a táncos a robotmozgást utá­nozni tudja. Felvételünk a pécsi Vasutas Művelődési Házban készült. Fotó: Läufer László Bemutatjuk az ősi magyar diákvárosokat (6.) Pápa Hangok avantgarde-ban A Bakony és a Kisalföld ta­lálkozásánál fekvő Pápa híres régi kollégiuma sok neves em­bert nevelt, s bár ma már nem tartozik a nagy diákvárosok kö­zé, az ősi diákváros nevet mél­tán megérdemli. Pápa a dunántúli reformáció központja volt; 1531-ben már állt iskolája. S mint minden más városra, Pápára is érvé­nyes: ahol iskolát alapítottak, ott a szellemi élet is fölvirág­zott. S ez különösen jellemző a reformáció idejére. A megala­pított iskola a városba vonzotta a nyomdászokat, s a nyomda a kultúra forrása lett. S abban az időben magyarul kellett nyom­tatni, hiszen a reformáció sza­vai a népnek szóltak. „Milyen iskola lehetett az­előtt Pánán, nem tudom, de az biztos, hogy az 1531 -i iskola- alapítás a város legszebb éve lett. 1575 körül már dolgozott a nyomda, Huszár Dávidé.” A kollégium egyik híres igazga­tója 1671-től a később négyévi gályarabságra ítélt Kocsi Ger­gő Bálint volt. Egyébként a kollégium története egyben a vallási türelmetlenség példatá­ra is. Mária Terézia uralkodá­sa idején 32 évig csak a közeli Tevelen működhetett, de a ki­telepítésben sem vesztette el reményét, s „ettől a reménytől gyarapocfhatott olyan rangra, mint a debreceni és a sárospa­taki kollégiumok a XVIII. szá­zad végén és a XIX. század elején. Ezzel a ranggal nevelte az országnak Petőfit és Jókait, meg még sok kiváló elmét” — írja „üres bölcsőnk járása” c. könyvében Ágh István. A múlt századot tekinthetjük a kollégium hőskorának, s nem csupán Petőfi és Jókai miatt. Érdemes megemlíteni néhány nevet még, olyanokét, akik ott tanultak, s akiket illik nem el­felejtenünk: Eötvös Károly, Thaly Kálmán, két híres nyel­vész: Ballagi Mór és Marczali Henrik, s püspökök, miniszte­rek, államférfiak, költők. Iga­zából azért válhatott Pápa is­kolavárossá, mert a református kollégium és a református püs­pökség olyan kihívó volt szelle­mével és oktatásával, szaba­dabb világával, hogy ezzel egy­szerűen versenyre késztette ben­cés és ferences ellenfeleit. S végül idézzük ismét az em­lített könyvet: „A kollégisták­nak bordó bársoly Bocskai-sap­kája volt, peremén aranyzsinór, a jelvényén szederfa fehér me­zőben, úgy, mintha gyökerestül a levegőben lógna... S csak azt sajnálhatom, hogy Pápa már nem olyan híres iskolavá­ros, mint régen, amikor egy fő­iskolája, két főgimnáziuma, há­rom tanító- és tanítónőképzője, öt polgári iskolája, mezőgaz­dasági és ipariskolája volt. Négyezer diák özönlötte el a várost szeptemberben, június­ban néqyezer hagyta el, úgy képzelem, a lakosság egyhar- mada. Ma két gimnáziumot ér­demes megemlíteni, a Petőfit, a kollégium utódját, s a Türr Istvánt, a bencés gimnázium helyén működőt." D. Cs. Bikini: korallsziget-csoport a Csendes-óceánban, a keleti hosszúság 160—170. foka, az északi szélesség 10—20. foka között. A névtelen földrajzi fo­galom 1946 júliusában telítő­dött történelmi tartalommal, amikor is az Amerikai Egyesült Államok atombomba-kísérlete­ket hajtott végre itt. Egy élet­érzés szimbólumává válik... Nagy Feróék névválasztása találó. Zenéjük hamisítatlan ka­tasztrófazene, nem populáris, nem üzletorientált. Legközelebb az undergroundhoz (ha már rá­kényszerülünk a címkézésre) áll, bizonyos értelemben innen is kilóg, külön világ, más művé­szeti ágban avantgarde lenne. Egy szűk fiatal értelmiségi ré­tegen túl nem képes hatni. „XX. századi híradó” című al­bumuk túlzó vállalkozás; nem tudja teljesíteni a maga elé tű­zött célt, hisz az nem teljesít­hető. Ezzel a rejtett fiaskóval eayütt olyan, minden(ki) más­tól elütő alkotás, mely csak az A. E. Bizottság „Kalandra fel” című nagylemezéhez hasonlít­ható. Mint manapság minden nagy muzsika, a Bikinié is erő­sen eklektikus. Csöpögős bár- dalocska-utánzattól az aktuali­zált szövegű gregoriánig, a folk rocktól a paródia-mischungig sokféle szín, sokféle hatás ér­zékelhető. Móg az A. E. Bizott­ság teremtette antikultúra uni­verzális, a Bikini „avantgarde”- ja a zenei keretekhez jobban ragaszkodik. Minden s minden­ki — magukat is beleértve — irónia tárgyai. A Bikini sok mindenben követte a „Kaland­ra fel!"-t, meghökkentő lemez­borító, sajátos koncepció (mely véqiqvonul az albumon), furcsa effektusok (üvegcsörömpölés, kotkodácsolás, prózai bemon­dások), a konzupiorientáltság hiányát hangsúlyozó szövegek: „Amerikából ha bejön a ze­ne .. . / Persze, csak a közön­ség nem jön be ...” A rokonzenekartól való kü­lönbözésre is számos példát ta­lálunk: a Bikini profibb, mind­végig nyitva marad a kérdés: lehet, hogy blöffről van szó?! Az együttes hangja változatos. Talán az egyetlen irányzat beat- pop-rock muzsikánk történeté­ben, melytől nem furcsálljuk, s nem vesszük zokon a kívánal­mat: „... az igazat, az iga­zat. ..” Első hallásra azt hihet­nék, csak a különféle zenei irányzatok paródiájával képe­sek „villogni", később befogad­juk az örömzene számba menő ajándék darabokat is. A ka­tasztrófazene — ahogy az el­varázsolt kastély torzpofái rej­tett énünket varázsolják lát­vánnyá, képi valósággá — tor­zító tükör. Csak az LP teljessé­gének ismeretében, megértésé­vel menthetjük fel az önmagát Balkán Brothers Band-nek új­rakeresztelt együttest. Gúnyos értékítélet korunk antiintellek- tualizmusáról a „'Matematikus dala Meqtalálja a számítását” című számuk. Népi rigmusok, mondókák szövegét keveri ab­szurd dalocskává a „Sárga bögre. . .”. Eggyéfogja mindazt, amit XX. századnak neveztünk, nevezünk, s fogunk még nevez­ni az előttünk álló tizenhat esztendőben; benne feszülnek a mindent szétfeszítő (felrob­bantó?) ellentmondások. A könnyed futamokkal szemben ott a dalok végén a gyakori üvegtörés csörömpölése. Egyéb jelentése mellett szimbolikús a keretjellegű kezdő, s záró kato­nanóta; századunkat mintegy összetartja, átszövi a militariz- mus szelleme, a civil életbe le- csorqó hadikutatájok, a milli- árdokat emésztő költségveté­sek. .. Bay Endre A nyeremény: műjégpályabérlet Érdemes... Harmadik rejtvényünk helyes megfejtése a következő volt: uruguayi rugby-csapat; a csa­patot szállító F—227 Fairchild repülőgép lezuhant az Andok­ban; Piers Paul Read: Életben maradtak. A helyes megfejtést beküldők közül Rábai Rita (Pécs, Bittner Alajos u. 53.) nyerte a színhózjáró buszra szóló jegyet. A rejtvénypályázaton minden 30 év alatti fiatal részt vehet; csak azokat a megfejtéseket fo­gadjuk el, amelyek az újságból kivágott szelvényen érkeznek be. A sorsolás úgy történik, hogy a beérkezett első tíz helyes megfejtés kerül a kalapba. Mostani rejtvényünk beküldési határideje: január' 25-e! A nye­remény ezúttal vagy két tanuló-, vagy egy felnőttbérlet a pécsi műjégpályára. Egy bérlet 25 jegyből áll, s érvényes a követ­kező szezonra is. A borítékra írjátok rá: „Fiatalok”! 12. HÉTVÉGE Rejtvénypályázat! A negyedik feladvány: Ezúttal nem fotóhoz kapcsolódik rejtvényünk. Tíz olyan könyvnek (prózának) a címét kérjük, amelynek mindegyiké­ben szerepel egy szám (tőszámnév), mégpedig egytől tízig. Tehát az egyik címben az egyes, a másikban a kettes, és így tovább, egészen tízig. A megfejtéshez ezt a szelvényt mellékelni kell! A pályázó neve: ................................................................. Életk ora, foglalkozása: ............................................................. Lakáscíme, telefonszáma (ha van): ............................................ . . . megnézni Haumann Péter elő­adóestjét január 15-én 18.30, illetve 20.30 órakor az IH-ban. Műsorán Platón: Szókratész védőbeszéde. . . . elmenni az amatőr rockegyüt­tesek nyilvános próbájára, amit 20- án, vasárnap délután 17 órától tar­tanak a Nevelési Központban. ... meghallgatni a Pécsi Szimfo­nikus Zenekar hangversenyét január 21-én este fél 8 órakor, a POTE aulájában. Műsorukon Wagner, R. Strauss és Mahler művei; vezényel Ligeti András. ... csatlakozni az IH „Holnap” sorozatához, melynek következő ven­dége Vámos Tibor akadémikus a „Mikroelektronika és társadalom" címmel tart előadást. Időpontja ja­nuár 21-e, 19 óra. . . . részt venni a 3. országos kóló­tábor esti, közös programjain, me­lyek nyilvánosak lesznek. Január 30-a és február 3-a között Pécsett rende­zik meg a több napos programot; a nyilvános programokra az IH-ban ke­rül sor. . . . beugrani a Pécsi Kisgalériába, ahol január 27-ig látható Orosz Ist­ván grafikusművész kiállítása. S egy másik kiállítást is érdemes megnéz­ni, amely teqnap nyílt a Pécsi Galé­riában: itt Bohus Zoltán és Lugossy Mária üvegtervezők munkái láthatók. Rovatszerkesztő: DüCSÖ CSILLA Rádió Díjátadás a stúdióban A mai, 8 órakor kezdődő, kétórás JÖ PIHENÉST című magazin számára az előzetes nyomdába adásáig két riport készült el. Mint a műsor szer­kesztője, Felső Pál elmondotta, az egyik a Tolna megyei Könyvtár új kiadványáról szól, melynek címe: A régi Sárköz jókedve. A héten Pécsett járt dr. Erdős Péter, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat Pe­pita szerkesztőségének korábbi márkamenedzsere, a Pro elne­vezésű menedzseriroda jelen­legi vezetője. Az interjúban szó lesz egyebek között arról, hogy hét éve gyúrja a Neotont, to­vábbá, hogy Presser Gábor azért nem piacképes, mert nem hajlandó kompromisszumokat kötni, végül Erdős Péter el­mondja, hogy szereti a hatal­mat. Természetesen az aktuá­lis magazin számos időszerű, érdekes és közérdekű riDorttal, tudósítással szolgálja a hallga­tók tájékoztatását, szórakozá­sát. A VASÁRNAPI MAGAZIN elején holnap reggel Nógrádi Erzsébet kíván a hallgatóknak jó reggelt és boldog névnapot a Veronikáknak. Majd riport­montázs, gyors közvéleményku- tatós számol be arról, hogy ki mitől tart legjobban az új esz­tendőben. És mivel még mind­össze két hét telt el az új esz­tendőből, ilyen kérdés is el­hangzik: Milyen tervei, elkép­zelései vannak munkájában, netán személyes életében? Töb­bek között válaszol dr. Zeller Gyula, Nyilas Pál, a Pécsi Áll. Gazdaság ig.-helyettese, míg az orvostudomány nagyléptű előrehaladásáról, az orvoskép­zés továbbfejlesztésének kérdé­seiről dr. Tigyi József, a Pécsi Orvostudományi Egyetem Biofi­zikai Intézetének professzora beszél. Hétfőn, a HANGADÓ-ban beszámolnak a KISZ idei ter­veiről, majd családlátogatásra indulnak. Ennek állomásai: egy törpeházaspár, egy fiatal sze­Televízió derkényi gazdálkodó család és egy fiatal, ámde sikeres köz­gazdász. Mint azt a műsor szerkesztője, Belénessy Csaba elárulta, meglepetésként — és ebből rendszert szeretne te­remteni — leforgatják teljes egészében a hónap slágerét, több más jó zene mellett. A TÉLI ERDŐBEN készült az az kedden elhangzó riportösz- szeállítás, melynek szerkesztője Borsos József. Szerdán: SPORT­MAGAZIN. Mint ismeretes, a Dunántúli Napló olvasói szava­zataik alapján rangsorolták azokat, akiket 1984-ben a me­gye legjobb sportolóinak tar­tottak. Az ünnepélyes díját­adásra — a hagyományok sze­rint — a Magyar Rádió Pécsi Körzeti Stúdiójában kerül sor. Ezt hallhatják szerdán 17.05 perctől élő adásban, melynek során megszólalnak a kiváló sportolók, ezenkívül kisorsolják a szavazatukat beküldők között a Megyei TSH ajándékát: esz­tendős ingyenes belépőt vala­mennyi megyei sportrendez­vényre. A vasárnapi szerb-horvát nyelvű műsorban Karaqics An­tal hazai író színjátékát mutat­ják be. Hétfőn „Mohácsi mo­zaik” címmel hangzik el riport­összeállítás, melyet Pavlov Mi­lica készített. Kricskovics Antal keddi riportjában a qarai ter­melőszövetkezet zárszámadásá­ról tudósít. Dr. Harasztia Zol­tán főorvos pénteki előadása a halláscsökkenéssel foglalkozik. — A vasárnapi német műsor­ban Schönberqer Vilmos olaszi tanácstaaaal beszélgetnek köz­ségéről. Hétfőn az 1985-ös el­ső országos svábbálról számol be Gráf Vilmos, majd Lerch József naqymányoki riportja kö­vetkezik. Majson járt Fata Már­ta. szerdán elhangzó riportjá­ból az tudható meg, milyen egv nap az ottani általános is­kolában? „Számok tükrében” címmel Gráf Vlmos azt kutatja, elemzi csütörtöki riportjában, hoay milyen volt az 1984-es mezőgazdasági esztendő. Családportrék Lujzika és a gyerekei címet viseli Hárságyi Margit szer­kesztő-riporter és Bükkösdi László rendező filmje, amelyet január 15-én, kedden 18.20 perces kezdettel közvetít a te­levízió. Lujzika, vagyis Szabó Gyuláné kaposvári nagymama szárnyai alatt három generáció él együtt egy családi házban. Hogyan éli életét a nagymama — ismert bábszakember —, az építész szülők és a gimnazista unokák — erről szól a film. És hogyan él dr1. Rusz Márk, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének elnöke a deszki tüdőszanatóri­um főorvosa, országgyűlési képviselő és családapa? Erről a Nas ekran, a pécsi stúdió szerb-horvát nyelvű nemzetisé­gi műsorának filmjét láthatjuk csütörtökön 18.40-kor a máso­dik programban. Rusz főorvos idős szüleivel él együtt, akik nemrég ünnepelték 70. házas­sági évfordulójukat. A Nas ek­ran szokásos szórakoztató- és hírblokkjai után bemutat egy tavaly ősszel' kiadott irodalmi szemelvénygyűjteményt, ame­lyet dr. Milosevics Péter állított össze magyarországi délszláv írók és költők műveiből. (Ismét­lés: szombat, tv 1., 8.35.) A keddi műsorból felhívjuk még figyelmüket A daltulajdo­nos című műsorra, (17.40), ez a húsz évvel ezelőtt feltűnt és azóta1 népszerű Dinnyés József énekest mutatja be. Szerdán 19.00-kor a második program­ban tizenhatrészes sorozat kez­dődik Tévé BASIC-tanlolyam címmel. A számítógépek, a programozás iránt érdeklődők figyelmét hívjuk fel erre az ér­dekes tanfolyamra, amelyhez konzultációs lehetőség kapcso­lódik, amelynek megjelenik az anyaga tankönyvben, s mely­ből vizsgázni is lehet majd. Minden adóst a következő hé­ten kedden megismétel a tele­vízió. És ugyanezen a csator­nán, ugyanezen az estén — Hankiss Elemér Erkölcsi csap­dák című műsora (20.00) után — karmester, mérnök, szob­rász, zeneszerző beszél arról, hogy helyettesítheti-e az alko­tó személyét kompúter. A mű­sor címe: Művészet — számító­gép — művészet, kezdete: 21.15. Csütörtökön az Örkény Ist­ván műveinek felhasználásával készült A hattyú halála című tévéjátékot láthatjuk (20.00, tv 1., írta és rendezte Szántó Eri­ka), a történet Budapesten, 1956. október 23-án kezdődik. Szombaton este a második mű­sorban Csehov Cseresznyéskert­jét közvetítik, az író születésé­nek százhuszonötödik évfordu­lója alkalmából (20.10), az egyesen 21.05-kor Mi újság, ci- camica? címmel Woody Allen egy korai vígjátéka látható. Vasárnap délután a Mestersé­ge: színész sorozatban Turay Idával beszélget Molnár Gát Péter. G. T.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents