Dunántúli Napló, 1985. január (42. évfolyam, 1-29. szám)
1985-01-09 / 7. szám
e Dunántúli Paolo 1985. január 9., szerda Többet, mint tavaly! Átállni fehérre! Fehér hússertésért plusz I forint Uj súlyhatárok Kisvállalkozók Nagyban - eredménnyel! Félmillió sertést vágott tavaly a Baranya megyei Húsipari Vállalat, naponta 1800 hízót dolgoztak fel - a hétvégeken is. Kimagasló teljesítmény! De legalább akkora úgy megszervezni a termeltetést és felvásárlást, hogy a vágóhíd munkája folyamatos legyen. Az idén sem kisebb a cél. — Lesz-e elég sertés? Kérdéseinkre Tóth Gyula, az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat termeltetési főosztály- vezetője válaszol. — Egyedül mi mertük vállalni az országban, hogy több sertést dolgozunk fel, mint tavaly. A takarmány Baranyában megtermett, a kocaállomány megvan, s az érdekeltség és érdeklődés is. — A súlyhatárok megváltoztak, ez az árban is jelentkezik? — Kistermelőknél az új súlyhatár 95—120 kg. Ennek alapára 35,50 Ft. — S maradnak a felárak ... — A több éves felár idén változatlan, vagyis 1,50-2- 2,50. 'Marad a mennyiségi felár is, 1 forint, amin a nagyüzem és a kistermelők osztozkodni szoktak. Január 1. és március 31. között jár az 1 forintos időszaki felár. Új az 1 Ft minőségi felár, amit fehér sertések után fizetünk. — Mit tekintenek fehér sertésnek? — A hibrideket - Kahib, Hungahib, Tetra, Durok — és ezek keresztezéseit. Fekete a Cornwall és az ismeretlen fajták. — A hibrideknél használnak Pietrain és más vérvonalakat, azok visszaütnek ... — Ezeket fehérnek vesszük. Valamikor az volt, fehér az, ahol nincs tenyérnyi fekete folt. Ez most megszűnik. Az átvevők döntik el: fehér-e vagy A gesztenye termése igen nagy tápértékű gyümölcs, keresett édesipari és oukrászipa- ri áru, de a háztartások is nagy fogyasztók. Hazánkban termesztése a nagyüzemi telepítések termőre fordulásával felfutóban van, idén már nem kellett importálni. Ligeterdőket alkot, a nyugati megyékben (Cák, Velem, Kőszeg, Körmend, Sopron), délen Iharosberényben és Zengővárkonyban, Pest megyében Visegrád és Nagymaros környékén. Hazánkban őshonos, természetes környezetében 20—25 m magasra is megnő, formára is szép fa. Virágai egylakiak, hímvirá — Megindul majd a roham fehér sertésekért... — Mi segítjük ezt a törekvést. Kocaakciónk keretében 6500 forintért adunk vemhes süldőt. Hogy a tsz-ek minél több kocát állítsanak elő, az első négy hónapban 300 forint felárat fizetünk az előállító nagyüzemnek. Az egész megyében a mesterséges termékenyítési körzetekben, vagyis 42 községben már fehér sertés spermával történik a termékenyítés. Ezt térítjük. A kistermelők szívesen fogadták. Megoldást kell még találnunk ott, ahol kanokat használnak. — Kiszivárgott, hogy az idén már a kistermelők sertéseinél is bevezetik a hasított minősítést. — Vállalati kísérletről van szó. Azt akarjuk megvizsgálni, egyáltalán járható-e ez az út. Január 1-től csináljuk, de ez a kistermelőket nem érinti. — A Magyar Mezőgazdaság szerint 1986-ban még erősebb nyomás várható a minőség irányában. — A megnövekedett sertéstermelés mellett a minőségre kell menni. Amit most tudunk: a pénz nem csökken, csupán a minőségre fogják kifizetni. A több éves felár például megszűnik. Aki jövőre lép be új termelőként, nem kapja meg az 1,50-et. De akinek csak megszakítása volt, az számíthat rá. S természetesen az, akinek több éves a szerződése, megkapja a 2-2,50-et. — Térjünk vissza a jelenre! Mi lesz a 120 kg feletti sertésekkel? — 121—140 kg között 34,50 helyett 31,50-et fogunk fizetni. 140 kg felett 30 forint az ár. Ezekért a sertésekért minőségi felár nem jár, akár fehér, akár nem. gai barkákon helyezkednek el, ezek tengelyén ülnek a nővirágok, szél és rovarok útján történik megporzásuk. Termése — amely makktermés — hármasával, négyesével fejlő dik ki a tüskeszőrös kopács- bnn. Általában szeptember végén, október elején beérik. Éghajlati igénye nagyon hasonló a szőlőével. Az 5—15 C fok évi középhőm érsékleti igénye biztosított hazánk 10 C fokos évi középhőmérsékletével. A tavaszi és téli fagyokat jól tűri. 600 mm felett van a csapadékigénye, ez a magyarázata, hogy elsősorban a Dunántúlon terjedt el. A kissé savanyú, nagy káTizenhatezer broiler... tizenhárom tehén ... 260 hízó egy- egy gazdánál... Több kis vállalkozót mutattunk be tavaly háztáji rovatunkban — ők keltették a legnagyobb érdeklődést. A napokban megnéztük, mire jutottak az év folyamán. Palkovicsék Karácodfáról — három család, a fiatalok Pécsről járnak ki baromfit nevelni — 60 000 broilert szállítottak tavaly. Egyszerre 8000—8000 csirkét hizlalnak — egy volt félnagyüzemi tsz-istállóban és egy 40 méteres fóliaházban. A fóliaházból az utolsó szállítmány az 54. napon 1,78 kilogrammos átlagsúllyal ment el 2,32 kilogramm tápfelhasználás mellett. Négy turnus készült el decemberre. Az istállóban bent áll az ötödik, a fóliaház most üres. „Túlságosan lehűl télen, s nem lehet győzni olajjal” — mondja Palkovics János. liumtartalmú, középkötött, mély rétegű, nyirkos, de levegős talajokat kedveli. A meszes, hideg, nagyon kötött, vagy sekély termőrétegű talajokon rosszul fejlődik. Védett hegy- és domboldalak enyhe lejtőin lévő fekvésekben érzi jól magát. Nem a kiskert gyümölcse, mert hatalmas fája hamar „kinövi" a szerény méretű területet, ráadásul célszerű többet ültetni belőle a biztonságos megporzás érdekében. 15 -20 méternél közelebb nem ültethejtük egymástól. A ma- goncfák 15—25 év alatt fordulnak termőre. A ma már beszerezhető oltványgesztenye jóval hamarabb, 6-10 év alatt. ültetésre csak teljesen ép, dús gyökérzetűj suhángot használjunk, de a korona kialakítását ne erőltessük alakíA technológiát tovább fejlesztették. A fűtést és a ventillátorokat mindkét létesítményben termosztát kapcsolja be és ki. „Ha 20 fok alá megy a hőmérséklet, leül a csibe és nem eszik”. A fóliaházat három szakaszra osztották. „Megszűnt a huzat, s vele a nátha”. Nyolcezer csirkéből 500, ha elhullik. A takarmányba fél százalék biomentint kevernek, ez fehérjepótló. A naposcsibét és a tápot a baksai tsz szállítja, hetenként kétszer érkezik a táp- szállító kocsi 50-50 'mázsával. * — A Tieger fél négyre lesz itt — mondták a vargaiak. Fél négy előtt öt perccel bőgni kezdett a Cifra, s pontosan félkor a kapu előtt fékezett az 1600-as Lada. Tieger Endre egykori benzinkutas 13 tehenet tart Vargán, egy elhagyott parasztportán. Hét tehén a tsz-é, hat a sajátja. Az ősszel vett két Holstein- fríz vemhes üszőt a dombóvári tsz-től. Most frissfejősek, s elállásiként 26 litert adnak. „A második borjazás után 35 literre számítok. Az anyjuknak 11 000, illetve 9200 liter az éves teljesítménye". A takarmányt a sásdi tsz-től veszi, a silót helyben készítették el, a táp ugyanaz, mintamit a tsz etet. „A negyedik évet zárom február 11-én. Hogy mire vittem? — Eljutottam a 25 literes átlagig hatéves tehenekkel. 5000— 5500 liter az éves átlag — ez kiemelkedő". Tieger Endre 140 liter tejet szállít naponta. Havi tejpénze 27 000 forint. „Tisztán? — 17 000 megmarad." tó metszéssel, mert a gesztenye a metszést rosszul tűri, s magától is igen szép, formás koronát nevel. A termő fákon is csak az elkerülhetetlen, fenntartó metszést végezzük el a ' gömbkorona szellősségének megőrzése érdekében. A sebeket mindig ápoljuk, kezeljük, zárjuk le! Káliumigényes növény. Ennek biztosítósáról a telepítést megelőző forgatással egyidő- ben alkalmazott feltöltő trágyázással lehet gondoskodni. A betelepített területet célszerű gyepesíteni - különösen kedvező csapadékviszonyok esetében — oly módon, hogy a fák alatti területet a koronacsurgó vonaláig rendszeres talajművelésben részesítjük a termőre fordulásig, a többi felületen a gyepet karbantartjuk. Termése szedéskor akkor érett, ha a kupacsa szétnyílik és a termések kipotyognak belőle. Nagyon óvatosan verjük, Reggel 5 órakor kezd, este hétkor indul haza Sásdra, s közben van két—három órája különböző ügyek intézésére. * Nagy Gábor munkaközössége két éve istállót épített Si- kondánál a mánfai réten, s tavaly tavasszal 260 süldőt állítottak be. Egy éve azt íaérték: kiépítik az utat és kifutókat az istálló köré. Az út kész, a kifutókból féltetős istállók lettek — a szabad felületen most fólia rekeszti ki a hideqet — s 260 hízó helyett 440 áll benn. De egy rekesz méa üres — 500 lesz a végleges létszám. Ez már a második, sőt részben a harmadik állomány. Van, amelyik a 6—7. hónapba ment bele, van, amelyik 4—5 alatt érte el a súlyt. — Az első szállítást nehéz kivárni — mondja Nagy Gábor. — De ha az bejön, s jól jön be, akkor előbh-utóbb kialakul egy rendszer. Két—három hetenként le tudunk adni egy bizonyos mennyiséget. Akkor már térül valami. A hízó nem rossz, nem lehet ráfizetni. A kukorica a mindene. Ha van, akkor híznak a disznók. Mindia eqyhar- madrészt keverünk a tápba. Naqy Gáborék száraz etetésre tértek át. Kényszer megoldás — ketten etetnek. Napközben a paoa hordia a savót Dombóvárról, darál, bekészíti a tápot. Új: deszkát fektettek a cementpadló egy részére, melegebb a fekhely. Ők a magyarszéki tsz integrációjában dolgoznak. — Négyszáz—hatszáz forint marad egy hízón — mondja Nagy Gábor. — Amit itt lót, annak egy nagyon nagy hányada most már a miénk. sokkal óvatosabban, mint a diót. A termést naponta szedjük össze. A begyűjtött gesztenyét csak levegős, száraz, hűvös, fedett helyen tárolhatjuk biztonság'osan vékony rétegbe kiterítve, rövid ideig. Ha hosszabb tárolásra kényszerülünk, kéthetente feltétlenül át kell forgatni. Oltványgesztenyében a faiskolák fajtaválasztékot tudnak adni. Az Iharosberényi 2. korai termésével és erős fájával tűnik ki, az Iharosberényi 29. jó termékenyülési készségével. Meleg fekvésbe való a Nagymarosi 22., amelynek nagy a gyümölcse és korán érik. Még hűvösebb fekvésben is jól terem és erős koronát nevel a Nagymarosi 37. Hegyvidéken, erdőtalajokra elsősorban a Kőszegszerdahelyi 29. való, erős növekedésű, bőven és rendszeresen terem. A Mecseken elsősorban Pécsvórad—Zengővárkony környékén termeszthető. Buzássy Lajos Tollsepríí Kötőszókötődések Pár nappal ezelőtt a tavaly még idén volt. Érdekes, hogy a tavaly és az idén szó menynyire eltér egymástól — névelőhasználatban. Tavaly elkezdtem az írást, az idén folytatom. 'Bizonyára feltűnik, bogy a tavaly szó előtt nincs Ihatározott névelő, az idén előtt pedig van. Helyes-e ez így? Lehet-e az idén szó elől is elhagyni a határozott névelőt, az „az”-t? Ha az első mondat végén kissé megállunk (a vessző miatt meg is kell állni!), akkor a nyomatékosított idén szó elé nem feltétlenül fontos az „az” kitétele. Az időhatározók használatában számos hasonló példát találunk. A minap, a múltkor, az imént — szavakat nyugodtan mondhatjuk mondataikban névelő nélkül Is, bár a névelős típusú szerkesztési 'formát igényesebbnek tartják. Előfordulhat, hogy egyik- másik szókapcsolatban kitesz- szük a vesszőt, másutt viszont nem. Például: Elment anélkül, hogy köszönt volna. De: Tegnap a boltban mindent megnéztem, anélkül hogy vásároltam volna. Ha az anélkül, aszerint, azért 'határozószó és a hozzá csatlakozó hogy kötőszó között nem tartunk szünetet, írásunkban nem kell kitenni a vesszőt a hogy kötőszó elé. Más szóval: vigyázni kell a vesszők kitételére. A „más szóval” jelentésű: másként kifejezve, vagyis- szó után sem szükséges a vesszőkitétel, nyomatékosításként azonban a kettőspontot kitehetjük. Ha két vagy több kötőszó kerül egymás mellé, csak az első elé tegyük ki a vesszőt! Például: Érezte, hogy ha még egyet szól, sírva fakad. Egymás után több kötőszót alkalmazva, a körülményeskedés, a nyelvi okvetetlenkedés látszatát keltjük, és ez dagályossá teheti stílusunkat: De azért mégis mindazonáltal megértette, hogy... Nyelvileg erősen helyteleníthetek az ilyen kötőszókeverékek: de azonban; de ellenben; vagyis szóval; azaz nevezetesen stb. 'Nem mindegy, hogy a kötőszó hol áll a mondatban. A legtöbb esetben a tőmondattal kapcsolatban levő tagmon- dat (mellékmondat) élén. Manapság azonban igen gyakori az „azonlban"-nal való mon- datkezdés. Még a tőmondatot is gyakran kezdjük vele. Helyesebb, ha a mondat éléről a második helyre kerül: Sokáig dolgozott, később azonban megpihent. Az ellenben, viszont, mégis, mindamellett, tehát stb. kötőszók azonban bármiféle mondat élén állhatnak. Például: Elment. Később mégis visszatért. Vagy: Elment. Mégis visszatért később. Többen — köztük jómagam is - gyakran használjuk az „is” kapcsoló kötőszót. Az „is” legtöbbször a megelőző hangsúlyos szóhoz tapad - hang- súlytalanul: Velük ment ő is. Ha azonban a szórendet megfordítom, az „is” hangsúlyozódik: Ő is velük ment. Tagadó mondatban az „is” a nem tagadószót vagy a ne tiltószót követi többnyire: Nem is voltál ott. - Ne is tagadd! A sem, se után néha felesleges az is kitétele, de stílusa válogatja: előfordulhat. Például: Meg sem (is) látogatsz? Nagy gondot jelent a nemcsak helyesírása. A helyesírási szabályzat szerint a nem- csakot egybe kell írni; a Helyesírási tanácsadó szótár már engedékenyebb, megengedi a csak nyomatékosítása esetén a két szó különíráisát. Példát is említ: Örülök, hogy vetted, nem csak kaptad. Ezzel az engedménnyel elértük azt, hogy a csak szócska elszakadt párjától, a nem-tői, is nem tudom, hogy az új helyesírási szabályzat az egybekapcsolásra ki fogja-e .mondani a boldogító igent, avagy néha szétválnak majd egymástól. Akárcsak a házasfelek. Tóth István dr. nem. Helianthus Hétfőtől újra várja vásárlóit a Bio-Kertbarátok Boltja Pécsett, a Szalai András úti parkolóban. Specialitása, csak itt kapható Kurnik Ernő akadémikus szabadalma, a Helianthus madáretető. Ajánlanak gilisztahumuszt, mindenféle szárított vegyestrágyát, kőzetőrleményeket és erózió elleni védőtrágyát — a toll-vérlisztet. Ingyenes szaktanácsadással állnak vásárlóik rendelkezésére szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztésben. Szombaton is nyitva tartanak, pénteken este pedig 6 óráig. Gyümölcstermesztés — korszerűen A 29. évfolyam Több mint százan vettek részt hétfőn este dr. Dió- fási Lajos, a PANNONVIN vezérigazgató-helye/ttesének előadásán. Ezzel kezdetét vette a pécsi szőlő- és gyümölcstermelő szakcsoport téli tanfolyama, a 29. az évek sorrendjében. Január 16-án dr. Diófási Lajos: „Mennyiség és mi- nőséq összefüggése a borszőlőtermelésben”, 21-én dr. Kőhegyi Imre: „A szőlő- és gyümölcstermelés ke- mizációjának egészségügyi kérdései" címmel tart előadást. Tehát hétfőn délután fél 5 órakor Pécsett, a Mészöv székházában. A kertbarátoknál Előadásokat tart a Kertbarátok és Kistenyésztők Klubja is a HNF-székházá- ban (Geisler Eta u. 16.), minden csütörtökön 5 órakor. A januári program: 10-én Hang Lajos: „Forgalmazott kisgépek. Kezelés, karbantartás, javítás". 17-én Sió György: „Ajánlott műtrágyák és azok szakszerű felhasználósa”. 24-én Gálost István: „A galambtenyésztés és -tartás jelentősége, mai gondjai és feladatai". Háztáji
