Dunántúli Napló, 1985. január (42. évfolyam, 1-29. szám)

1985-01-09 / 7. szám

Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Szálkák (3. oldal) Lelki beszélgetések (3. oldal) Háztáji (6. oldal) Vendéglátás Dél-Dunántúlon (3. oldal) Hazánkba érkezett Genrgi Karamanev bolgár miniszterelnök-helyettes Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter meghívására kedden delegáció élén Budapestre ér­kezett Georgi Karamanev, a Bolgár Népköztársaság minisz­terelnök-helyettese, a közszük­ségleti cikkek termelésével és kereskedelmével foglalkozó mi­nisztere. A tárgyalások során eszme­cserét folytatnak a két ország időszerű kereskedelempolitikai kérdéseiről és áttekintik a bel­kereskedelmi kapcsolatok hely­zetét. Marjai József Irakba utazott Marijai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, a ma- gyar-iralki gazdasági együtt­működési állandó vegyesbi­zottság magyar tagozatának elnöke a 'bizottság 10. ülés­szakára kedden Bagdadba utazott. 'Marjai József elutazásakor a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Norbii A. Al-Jariabi, az Iraki Köztársaság budapesti nagy- követségének ideiglenes ügy­vivője. Kim Ir Szén és Cunhal találkozója Kim Ir Szén, a Koreai Mun­kapárt főtitkára, a KNDK elnö­ke sürgette, hogy az Egyesült Államok és Dél-Korea mondjon le két és fél hónapos kö­zös hadgyakorlatának, a „Team Spirit—85”-nek a megrendezé­séről. A tervek szerint február elsején kezdődő és április kö­zepén végződő hadgyakorlat veszélyes katonai akció, amely zavarja a párbeszéd és a tár­gyalások légkörét — mondotta Kim Ir Szén a Phenjanban tar­tózkodó Alvaro Cunhal, a Por­tugál KP főtitkárának tisztele­tére rendezett vacsorán. Mint ismeretes, a KNDK és Dél-Ko­rea január 17-én készül felújí­tani a gazdasági párbeszédet, eqy héttel később pedig a vö­röskereszt szervezetek közötti tárgyalásokat. Afgán nyilatkozat Az afgán külügyminisztérium szóvivője a Bqlhtar hírügynök­ségnek t«Jt nyilatkozatban most foglalkozott azzal az af- gánellenes határozattal, ame­lyet az Iszlám Konferencia kül­ügyminiszteri értekezletén fo­gadtak el tavaly decemberben. Az értekezlet résztvevői ame­rikai pyomás'ra újra elővették a szovjet csapatok afganisztá­ni jelenlétének kérdését — utalt rá az afgán külügyi szó­vivő, majd ismételten rámuta­tott arra, hogy a 'kérdésben csak Afganisztán és a Szov­jetunió illetékes. Semmilyen más állaimnaik — különösen pe­dig azoknak, akik területüket e 11 en f o r ra d a lm áro'k kiké pzé ­sere rendelkezésre bocsátották — nincs joga a független Af­ganisztánt érintő határozato­kat hozni — hangsúlyozta a külügyi szóvivő. Befejeződött a szovjet—amerikai külügyminiszteri megbeszélés Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Né­meth Károlynak, a Politikai Bi­zottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának kíséretében kedden találkozott a Szakszer­vezetek Országos Tanácsának vezetőivel. A vendégeket a SZOT-székházban Gáspár Sán­dor elnök és Méhes Lajos fő­titkár, a Politikai Bizottság tag­jai fogadták. A találkozón Kádár Jánosát-, tekintést adott politikai és gaz­dasági terveink 1984. évi telje­sítéséről, a párt soron lévő XIII. kongresszusának előkészületei­ről, és elismeréssel szólt a ma­avar szakszervezetek, a szerve­zett dolgozók munkájáról. Gás­pár Sándor és Méhes Lajos tá­jékoztatást adott az MSZMP Központi Bizottságának 1983 októberi, a szakszervezeti mun­kával foglalkozó határozata óta végzett munkáról, szóltak a SZOT elnökségének közelmúlt ban megtartott üléséről és a szakszervezeti munka más idő­szerű kérdéseiről. A találkozón részt vettek a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai. Vizsgálat közügyben Autóalkatrész Kik, mit hogyan forgalmaznak? Az ellátás javult, de romlott is Kedden este röviddel 20 óra előtt befejeződött Andrej Gro- miko szovjet és George Shultz amerikai külügyminiszter kétna­pos genfi megbeszéléssorozata, amelyen arról tárgyaltak: mi­lyen keretek között és milyen célokkal lehetné felújítani a két nagyhatalom tárgyalásait az űrfegyverek, illetve a nukleáris fegyverzet korlátozásáról. A két külüqyminiszter vezető diplo­maták és leszerelési szakértők kíséretében összesen mintegy 15 órát tárgyalt. Ez volt az első szovjet—amerikai tárgyalásso­rozat a feqyverzetkorlátozás kérdéseiről 1983 novembere óta, amikor megszakadtak a hadászati fegyverek, illetve a közép-hatótávolságú nukleáris fegyverek korlátozásáról folyt megbeszélések, azt követően, hogy az amerikai fél megkezd­te új nukleáris támadófegyve­rek telepítését Nyugat- és Dél- Európában. A rendkívül beható genfi tár­gyalássorozat megfigyelők sze­rint minden bizonnyal elősegí­tette az álláspontok alapos, köl­csönös megismerését és tisztá­zását. A genfi tárgyalások itteni vé­lemények szerint nem adtak választ arra a kulcskérdésre: van-e végre egységes álláspont az amerikai kormányban, vagy pedig Reagan elnök változatla­nul meghallgatja mind a reál­politikusokat, mind a bármilyen fajta megegyezést ellenző, fő­ként hadügyminis'ztériumi kö­röket — végül is folytatódhat-e a felemás politika, miközben gyorsul a veszélyes költséges fegyverkezési verseny. E kér­désre a választ csak a (várható, vagy remélhető) további szov­jet—amerikai tárgyalások ad­hatják meg. A beható genfi eszmecsere ténye mindenesetre jelentős fej­lemény. Nem kevésbé az a köz­ismert tény, hogy a Szovjetunió, félretéve a Reagan-kormány első négy évének nehéz örök­ségét, a jelek szerint hajlandó új lapot nyitni a szovjet—'ame­rikai kapcsolatok történetében, és a kialakult realitások alap­ján keresni a megegyezést — természetesen csak az egyen­lőség, az egyenlő biztonság és a kölcsönös engedmények alap­ján. A kereskedelmi felügyelősé­gek a fővárosban és az or­szág tíz megyéjében 29 álla­mi vállalat — főként az ellá­tásért felelős Autótechnika Vállalat és Mobil Vállalat — üzleteiben és lerakataiban, valamint 29 szövetkezetnél és 97 magánkereskedőnél, össze­sen 200 helyen vizsgálták az autóalkatrész-forgalmazást. Megállapították: a kiskeres­kedelmi értékesítésben az utóbbi, 1981. évi ellenőrzés óta lényeges változás nem történt. A korábbihoz hasonlóan a fő­városban az üzlethálózat je­lentős mértékben egy-egy tí­pusra szakosodott, a megye- székhelyeken és egy-két vá­rosban pedig több típusra sza­kosított üzletek vannak. Vidé­ken azonban többnyire más műszaki árukkal együtt árusít­ják az autóalkatrészeket. Az értékesítésben országszerte egyre nagyobb szerepet tölte­nek be a benzinkutak mellett csaknem 400 helyen működő, autófelszerelési cikkeket, ak­kumulátorokat, gumiköpenye­ket stb. árusító üzletek. Mind több magánkiskereskedő kínál autóalkatrészeket, s így egyre inkább mutatkoznak a keres­kedelmi verseny jelei. Tény azonban az is, hogy az érté­kesítésben részt vevők számá­nak növekedését nem követte a rendelkezésre álló áruala­pok bővülése. A kiskereskedelem többnyire a nagykereskedelmi vállala­toktól szerzi be ó döntően szo­cialista importból származó alkatrészeket. A nagykereske­delmi vállalatok egyre inten­zívebben foglalkoznak a ha­zai termeltetésszervezéssel is: az Autótechnika Vállalat 150 millió, a Mobil pedig 50 mil­lió forint értékben gyártatott tavaly autóalkatrészeket. A ki­alakult gyakorlat szerint szinte kizárólag a magánjavítók és -kereskedők foglalkoznak a használt alkatrészek — például fékbetétek, kuplungbetétek, vezérműtengelyek - felújításá­val, értékesítésével. A használt és felújított alkatrészek for­galmazásában levő tartalékok feltárására a közelmúltban létrehozták az Alkatrész-Koor­dinációs Irodát, amely irányít­ja a forgalomból kivont jármű­vek bontását, s az így nyert alkatrészek értékesítését. A vizsgálat azt is megálla­pította, hogy bár a korábbi­hoz képest összességében va­lamivel javult az alkatrész- ellátás, ám mégis bővült a hiánycikkek köre. Jobban elő­térbe került ugyanis a sze­mélygépkocsik állagának meg­óvása: a tulajdonosok igye­keznek minél hosszabb ideig használni autójukat, ehhez pe­dig a korábbiaknál lényege­sen több alkatrészre van szük­ségük. Mindez hozzájárult ah­hoz is, hogy az autóalkatrész­kereskedelemben nem csök­(Folytatás a 2. oldalon) (Folytatás a 2. oldalon) Január 18-tól egy hónapig karbantartási munkálatok miatt leáll a BÉV panelüzeme. Jelenleg a homlokzati elemgyártó csarnokban feszített ütemben folyik a termelés, hogy a leállásig legyárt­sák azt a 240 elemet, amire az építkezéseken még szükség van. A panelüzemben 1985-ben 1200 lakást gyártanak. Fotó: Cseri László Kádár lános a SZOT vezetőivel találkozott Elősegítene az álláspontok kölcsönös megismerését Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLII. évfolyam, 7. szám 1985. január 9., szerda Ara: 1,80 Ft

Next

/
Thumbnails
Contents