Dunántúli Napló, 1985. január (42. évfolyam, 1-29. szám)

1985-01-08 / 6. szám

© Dunántúlt Tlaplö 1985. január 8., kedd IlilUsoraianlat MprnTPtmana7ih 1 'll vZx 1 1 1 w IV. 1 1 1 lel vJ wldLI 1 1 Rádió Tevékeny nyugdíjasok Kié lesz Sándor király vagyona? Egy genfi széfben őrzik a kincseket? — Két fia és unokája pályázik az örökségre A szerdai HÉTKÖZBEN című aktuális dél-dunántúli körképet László Lajos szerkeszti. A sok­fajta érdeklődést kielégítő ma­gazinban többek között szó lesz arról, hogy milyen szerepet tölt be és miképp működik a nagy­üzemek életében az elektroni­ka, a kompjuter? Fellapozzák az Asszonyok-lányok idei év­könyvét, és újabb jótanácsokat mond étkezési szokásainkkal kapcsolatban dr. Angeli István dietetikus főorvos. A NYUGDÍJAS ÉLET — NYUGDÍJAS ÉVEK csütörtöki adása előtt a szerkesztő Tiszay László arról beszél, hogy ez ideig főleg olyan helyekre lá­togatott el, olyan nyugdíjasok­kal beszélgetett, akik tevékeny­kednek. „Akarattal nem hasz­náltam a dolog, vagy a munka szót, mert nem csak ezek feje­zik ki azt a szükséges valamit, amire — életkorra való tekintet nélkül — mindenkinek szüksé­ge van — idézzük Tiszay Lászlót. — Gondolok a tavaly elhunyt Kislégi Nagy Dénesre, aki 100 éves korában is tanul­mányokat diktált, verseket írt, vagy arra a bajai diétásnővér­re, aki már 90 éves elmúlt, de nincs nap, hogy be ne menjen a kórházba, volt munkahelyé­re... A legszemélyesebb em­lékem pedig: édesapám mon­dogatta gyakran, azok a kollé­gái, akik elérték a nyugdíjkor­határt, és megkezdték a sem­mittevést, hamar elmentek .. . Ezért aztán ő is dolgozott majd Televízió Közérdekű tudnivalókkal je­lentkezik a televízió pécsi kör­zeti stúdiója Az egészséges gyermekekért sorozatban. Gya­korlati ismereteket hallhatnak a szülők, bölcsődei gondozók és óvónők — nekik különösen ajánljuk a műsort — a csípő- ficamról, lúdtalpról és a ge­rincferdülésről. Ezek az ortopé­diai megbetegedések ugyanis gyógyíthatók, ha időben felis­merik őket. A gyermek környe­zete sokat tehet a gyógyulá­sért; a betegség leghalványabb gyanúja esetén vigyék orvoshoz a gyereket. Minderről dr. Bellyey Árpád, a pécsi ortho- pédiai klinika adjunktusa be­szél a kamera előtt január 8-án, kedden 18.10-kor. A mű­sor szerkesztője Hárságyi Mar­git, rendezője Bükkösdi László. Pénteken 17.10-kor friss ri­portokkal és tudósításokkal várja nézőit a Pannon Krónika, a pécsi stúdió magazinja. 18.55-kor a második program­ban kezdődik az Unser Bild­schirm, a német nyelvű nemze­tiségi műsor. Az UB riporterei két Nóqrád megyei sváb falu­ban, Szendehelyen és Berke­nyén jártak, s néhány érdekes pillanatot villantanak fel az ott lakók életéből. Könyv- és műsoraiánlattal, úi évi vidám összeállítással válik teljessé a szokásos húsz perc, amelyet szombaton reggel az első csa­A Mafilm Objektív Stúdiójá­ban készülő alkotások közül több is befejezéséhez közele­dik ezekben a napokban. Szabó István Redl ezredes című kétrészes, magyar—oszt­rák—NSZK koprodukciós film­jének laboratóriumi munkálatai most folynak. A történet az Osztrák—Magyar Monarchia 80 éves koráig. Mindazokat a jótanácsokat, amelyeket az el­múlt hosszú évek során össze­gyűjtöttem a nyugdíjasokról, nagy-nagy szeretettel továbbí­tom ebben az évben is: így a csütörtöki műsorban azt a fel­vételt mutatom be, melyet az elmúlt év végén a TIT-nél ren­dezett nyugdíjas összejövetelen rögzítettem. A VASÁRNAPI MAGAZIN összeállításánál a szerkesztő Nógrádi Erzsébet figyelemmel lesz arra, hogy 13-a van, Ve­ronika napja, és mivel még az esztendő elején tartunk, olyan kérdést is feltesz: mit szeretne az új esztendőben jobban csi­nálni, milyen eredményeket vár? Egy mezőgazdasági gépsze­relővel, Batinkov Stipannal be­szélget Kricskovics Antal. A keddi, országosan hallható adásban szomszédaink életét mutatja be Filákovics Bránkó zenés összeállítása. Csütörtö­kön „Kulturális magazin" nyújt tájékozódást, a vasárnap esti magazinban pedig vidám ze­nés összeállítás anekdotákat elevenít fel Somogybái, vala­mint bemutatják Karagics An­tal hazai író szinjátékát, mely­nek címe: Irigys.ég. A német nyelvű műsorban szerdán Sta- nitz András hásságyi kovácsot mutatja be Gráf Vilmos. Va­sárnap Schönberger Vilmos olaszi tanácstaq beszél a mik­rofon előtt arról, hogy mit tesz községéért. tornán 8.55-ös kérdettél megis­mételnek. A hét egyéb műsorai közül néhány érdekességre még fel­hívjuk olvasóink figyelmét. Ked­den a kettesen (21.40) Negatív lenyomat címmel dokumentum­filmet láthatunk olyan fiatalok­ról, akik nem fogadják el ma­gukra nézve kötelezőnek a tár­sadalom általános értéknor- móit. Szerdán a Tudósklub Iro­dalom és közönség címmel ren­dez vitát (20.00, tv 2.), 21.15- kor pedig A maffia címmel öt részből álló francia dokumen­tumfilm első része látható. Csü­törtökön Oldás és kötés címmel a boldogságról beszélget or­vos, pszichológus, író, kardioló­gus és teológus. (21.35, tv. 2.) Pénteken Bulgakov Őfelsége komédiása című drámáját köz­vetíti a televízió a Vígszínház­ból (20.00), míg a második programban 21.20-kor Hány Is­tókról, a legendás félig ember, félig állat létéről szóló mon­dák nyomába ered a televízió stábja. Hány Istók valóban élt, gyerek korában a Hány mo­csarába került, s onnan tűnt fel időnkint: alakját számos író megörökítette és sok népmese, kalandos történet őrzi. A vasárnap este két filmet kínál: 20.05-kor a Káprázat cí­mű amerikai és 21.50-kor (tv 2.) a 'Vágta című szovjet filmet. G. T. idejében játszódik, hőse egy karrierista katonatiszt, aki más akar lenni, mint ami, más em­bercsoporthoz, más világhoz szeretne tartozni, mint ahonnan származik. A 78 napig forga­tott produkció operatőre — csakúgy, mint az Oscar-díjas Meohisto című filmé — Koltai Lajos. Mekkora lehet? Hol van? Kit illet meg? A fél évszázada halott Sándor jugoszláv király vagyonára vonatkozó legfon­tosabb kérdésekre még nincs válasz, a titkok felfejtése azonban megkezdődött. Jugoszlávia hivatalos meg­kereséssel fordult Svájchoz és együttműködést ajánlott fel a „Karagyorgyevics-dosszié" tisz­tázásához. Lépését két meg­fontolás diktálta: részint az a megalapozottnak tűnő felte­vés, hogy az uralkodó svájci bankokban helyezte el vagyo­nát, vagy annak jelentős ré­szét, részint pedig az a svájci banktörvény, amelynek értel­mében a titkos széfeket a tu­lajdonos halála után ötven évvel — ha nem hagyott hátra végrendeletet — felnyitják. A jugoszláv sajtóban közölt írá­sok nem hagynak kétséget Belgrád álláspontja felől, amely szerint az örökös csakis a jugoszláv nép lehet. Mekkora vagyonról lehet szó? Az egykori feljegyzések, ma is élő kortársak elbeszélé­sei szerint I. (és egyben utol­só) Sándor király nagyon gazdag volt — és nagyon zsu­gori. Állami apanázsa csak­nem évi hatvanmillió dinárt tett ki, ami az akkori árfolyam szerint körülbelül egymillió amerikai dollárt ért. Az önma­gában is tekintélyes summát tovább fiaztatta, vagyonának sokféle úton történő gyarapí­tására is volt gondjo uralko­dása mellett. Pénzt fektetett a párizsi metró bővítésébe, a kaliforniai vasútvonal építésé­be és az angol hajógyártásba — a részvények egyike-másika állítólag még ma is hoz a csa­ládtag-örökösök konyhájára. Sándor nem vetette meg a kisebb bevételi lehetőségeket sem. Testőrségéből tucatnyian minden ősszel parasztruhával váltották fel az uniformist és a belgrádi piacokon árulták a bácska-topolyai családi bir­tokról a fővárosba fuvarozott szőlőt. A király gyanakvó, bizal­matlan természetű volt még legszűkebb családtagjaival szemben is. Trónját is inga­tagnak tarthatta és az esetle­ges zordabb napokra gondol­va, állítólag havonta mintegy 60 ezer svájci frankot utalt át titkos bankszámláira. A vélhe­tően aranyrudakat, ékszereket, értékpapírokat, részvényeket, esetleg fontos dokumentumo­kat őrző széfje valószínűleg egy genfi bankban van. A vá­rost még gyerekkorából jól is­merte, ott végezte iskoláit. A páncélszekrényt nyitó „kulcsot" — a számok vagy betűk sorá­ból álló, esetleg értelmes szót, netán közmondást tartalmazó rejtjelet — senkivel sem kö­zölte, le nem írta, hanem fej­ben tartotta. Mivel végrende­letet sem hagyott, a titkot ma­gával vitte a sírba, amikor 1934. október 9-én, 47 évesen Marseiile-ben merénylet áldo­zata lett. Nem sokkal halála után, 1935-ben Belgrádban hagya­téki tárgyaláson rendezték ju­goszláviai öröksége sorsát, a külföldön elhelyezett vagyon­ról azonban nem tudtak intéz­kedni. Eredménytelenül pró­bálkoztak a svájci értékek megszerzésével családtagjai is: özvegye, Marija királyné és három fia, Petar, Tomiszlav és Andrija. Petar 1970-ben meg­halt, de fia (az amerikai had­sereg tisztje) most éppúgy a svájci örköségre pályázik, mint két nagybátyja — és termé­szetesen Jugoszlávia. A jogi kérdésben Belgrád­ban egy csaknem százéves do­kumentumra hivatkoznak. Az akkori Szerb Királyság és Svájc 1888-ban konvenciót kö­tött arról, hogy kölcsönösen el­ismerik a bírósági végzéseket. A megállapodás ma is érvény­ben van, mivel azt a szocialis­ta Jugoszlávia elfogadta. így aztán a belgrádi kerületi bíró­ság az 1935-ös hagyatéki tár­gyalás alapján (amelynek do­kumentumait a háború után megtalálták) ez év nyarán egy jugoszláv állampolgárt kineve­zett a királyi örökség gondno­kának. (Nevét titokban tartják, Hohloma virágai A távoli Volga-parti falvak­ban mór a XVII. században vi­rágzott a népi fafestés. A kör­nyék ügyes kezű mesterei a közeli kereskedőfaluba, Hohlo- imába vitték vásárra dísztár­gyaikat. Innen kapta nevét az azóta világhíressé lett népmű­vészeti ág. A hohlomai meste­rek ecsetvonásai nyomán gaz­dagon díszített készletek, fi­nom vonalú korsók, gyüm'öl- csöstáilak, poharak születnek. A művészetben a virágok hagyományosan a szépség jel­képei. Az erdő övezte Volga- menti falvak gondosan ápolják ezt a ihagyományt. Szemjonov faluban 12 hektárnyi területen hatalmas gyár létesült, ahon­nan évente mintegy 800 ezer ajándéktárgyat szállítanak a világ 32 országába. De két, teljesen egyforma díszítést a legélesebb szem se talál köz­tük. Sőt az aranykezű meste­rek természetből merített mo­tívumai azt is elfeledtetik ve­lünk, hogy a hohlomai edények főből készültek. Egy-egy darab bonyolult és hosszadalmas megmunkálást igényel. A hárs- ból vagy nyírfából kifaragott formákat először agyagoldat­tal és lenolajjal itatják át, majd szárítás után alumínium­porral vonják be. Erre az ezüs­tös alapra varázsolják a szebb­nél szebb színeiket, lágyan íve­lő virágmintáikat a hohlomai festőasszonyak. A tükörsima felületre ezután vékony lakk­réteg kerül. A második égetés­nél, 90-100 °C hatására a fé­mes felület meleg aranyszínű­re változik. A gyár tágas festőműhelyé­ben hosszú asztalokat boríta­elsősortban saját biztonsága érdekében.) A királygyilkosság után pontosan ötven évvel, ok­tóber 9-én ő nyújtott be kere­setet az ismeretlen rejtjelű széf felnyitására a genfi kantonális bíróságon. Utalnak a nemzetközi ma­gánjog ilyen esetekben alkal­mazható paragrafusaira, ame­lyek alapján a vér szerinti örö­kösök nem sok jóban remény­kedhetnek. Ha ugyanis sikerül bebizonyítani, hogy a vagyont tulajdonosa ne,m megenged­hető módon szerezte (például a Jugoszláv Királyság nemzeti bankjának aranyrúdjait juttat­ta törvénytelen úton külföldre), akkor a páncélszekrény tartal­ma azt illeti meg, akié: a ju­goszláv államot és népet. nak a szebbnél szebb dísztár­gyak. A festőasszonyak lágyan ívelő fűmotív um okkal, levelek­kel, pirosló bogyókkal fűzik össze virágaikat. Nem használ­nak sémát, itt mindenki „sza­badkézzel", emlékezetbőil dol­gozik. Ezért oly meglepő, hogy az egyes motívumok tökéletes pontossággal kapcsolódnak egymáshoz: minden kis fűszál­nak, levélnek, virágsziromnak helye, szerepe von. Amikor annak idején Pjotr Koncsafovszkij, az ismert orosz festő Hohlamában járt, éppen ez a pontos mintavezetés ra­gadta meg a figyelmét. A nagy tiszteletben álló mester ecsetet kért, s hozzákezdett egy virág­füzér festéséhez. A minta azon­ban nem sikerült. A mester ne­vetve tette le az ecsetet, majd rámutatva annyit mondott: „Mintha megbabonázták vol­na, nem engedelmeskedik". A szakértők a hohlomai fal­festés három fajtáját külön­böztetik meg — az egyiken fe­kete vagy vörös alapra viszik fel az arany mintázatot, a má­sikon a fekete alapot szinte teljesen átfogják a síép ívelé­sű, hajlított minták. A hamma- diknál arany alapra finom fe­kete- és aranyszínű leveleket festenék. Ez a stílus régebben teljesen feledésbe merült, csu­pán a 20-as években éledt újjá. A mai fiatal művészek egy­re változatosabb mintákat ter­veznek, amelyek új formáiban örökítik meg a Volga-parti ter­mészet apró csodáit. APN-KS Gyermekortopédia mindenkinek Filmek az Objektív Stúdióból Hársból és nyírfából Az új égitest neve: Zója Zója fogadott testvére, a ma­gyar Sziklai Zója Negyed évszázad múlt el az­óta, hogy új égitest jelent meg, a „Zója”. Tamara Szmirnova csillagász fedezte fel, és a Moszkva 201. számú középisko­la volt növendékéről, a Szov­jetunió Hőséről, Zója Kozmo- gyemszkajáról (1923—1941) ne­vezte el. 1941 decemberében, amikor a fasiszták a Moszkva környé­ki Petriscsevo faluban kivégez­ték a 18 éves komszomolkát, Tamara Szmirnova még hat éves kislány volt. Serdülőko­rában könyvekből ismerte meg a hős partizánlány történetét. Szmirnova csillagásznő már évek óta foglalkozik tudomá­nyos munkatársként a szovjet Tudományos Akadémia elméleti csillagászati intézetében, ahol a kis égitestek (aszteroidák) megfiavelését végezték. A krími asztrofizikai obszervatórium si­keres munkáját jelzi az a tény, hogy naay mennyiségű kis égi­testet fedeztek fel és ezek közül több mint 250 állandó számot kapott. (A nemzetközi kotaló- gusba csak azok az égitestek kapnak állandó sorszámot és elnevezést, amelyek keringési nályáia biztosan ismert és ami­kor garancia van arra, hogy nem fognak eltűnni a látóme­zőből.) Tamara Szmirnova a „saját felfedezésű” éaitestjeinek eayi- két a Dartizón-felderítő leány tiszteletére „Zóia”-nak nevezte el. Zója Kozmogyemszkaja-nak Magyarországon fogadott test­vére van. A 60-as években Bu­dapesten, a nemzetközi nő­kongresszuson ismerkedett meg Sziklai Gizellával, aki a kislá­nyának a Zója nevet adta. Amikor a magyar Zója betöl­tötte a 18. évet, levelet írt Zója Kozmogyemszkaja édesanyjá­nak. Az emberek emlékezeté­ben tovább élnek azok a hő­sök, akik igaz üqyért, a bé­kéért adták az életüket. A csillagos égbolton kéklón fénylik a „Zója" néven bejegy­zett égitest. (Fotók: G. Jacsmeneva TASZSZ — APN — KS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents