Dunántúli Napló, 1985. január (42. évfolyam, 1-29. szám)
1985-01-08 / 6. szám
1985. január 8., kedd Dunántúlt napló 3 Vonzó a több szakma elsajátítása Baranya ímegye legnagyobb szakmunkás-továbbképző bázisa a Sellyéi Mezőgazdasági Szakmunkásképző és Munkás- továbbképző Intézet. Az oktatási intézmény 1964 óta működik. Napjainkig 14 300-an hagyták el az iiskola kapuit betanított munkásként, szakmunkásként, illetve továbbképzett szakmunkásként. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium -felügyelete alá tartozó szakmunkásképző tárgyi feltételei igen jók, esztergagépek, különböző precíziós műszerek segítik az oktatást. Ennek ellenére az utóbbi 3—4 évben nem mutatkozik számottevő érdeklődés a felnőtt szakmunkásképzés iránt. Itt elsősorban a növény- termesztő gépész szakmáról van szó, erre - a 12 hetes bentlakásos tanfolyamra - ketten-bánman jelentkeznek. Az intézmény igazgatója, Czupy György szerint ennek oka, hagy a megelőző években a nagyüzemi gazdaságok már beiskolázták a számukra szükséges létszámú leendő szakembereket. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok manapság arra törekszenek, hogy a náluk dolgozó szakemberek nemcsak egy, hanem több szakmával rendelkezzenek. így a l.g■fSjT’ISilr \böző munkaterületeken is el tudja látni a -rábízott feladatokat. Ebben -nyújt -jelentős segítséget a sellyei szakmunkásképző bázis. E leginkább keresett és napjainkban legcélszerűbben hasznosítható képzési farma az intézetben folyó sza-kmun- kástovábbképzés. Ez nem a már meglévő szakmáknak napjain-k korszerű követelményeihez való igazítását jelenti, hanem egy merőben más, új szakma elsajátításának lehetőségét. -A 7 hetes bentlakásos tanfolyam elvégzésének alap- követelménye tehát, hogy legalább egy szakmával rendelkezzen a továbbképzésben részt venni szándékozó. Egyébként az ilyen jellegű oktatásra Baranyán kívül Somogy, Tolna, illetve -Fejér megyéből is érkeznek jelentkezők, immár tíz esztendeje. Hadd említsünk néhányat ezen új szakmák közül : ihidraulikajavító-szerelő, szervizmester, mezőgazdasági művezető, jórműelektromos- berendezésszerelő, dízel-ada- goló-szábályozószerelő. E népszerű oktatási formára, mint megtudtuk, akadnak olyanok is, akik már negyedik alkalommal jelentkeztek, s ma már-az ötödik szakmájukkal is kenyeret kereshetnek. Az elmúlt évben szakmunkás-továbbképzésen több -mint százan vettek részt. Mindezek mellett a két évtizede fennálló sellyei szakmunkásképző indít úgynevezett 6 napos céltanfolyamokat is, -amelyek sziin-tén népszerűek. Ezek lényege: a -szövetkezetek és -gazdaságok á-ltal -megvásárolt ú-j gépek — például -a legújabb Fiat traktorok, Claas Dominátorok — beállításának, javításának és karbantartásának szakszerű elsajátítása. összegezve elmondható, a sellyei szakmunkásképző rugalmasan alkalmazkodik a mezőgazdasági szakemberek mindenkori továbbképzésében a változó követelményekhez, szakmunkás-továbbképzéssel, cél-tanfolyamok rendezésével szolgálva a -mezőgazdaság jelen és jövőbeni igényeit. Právicz L. A munkagép-gyakorlaton a vetőgép szerkezetével ismerkednek a másodikosok, Végh Ferenc szakoktató irányításával. Fotó: Läufer László A la hozza a pénzt a betvehelyi tsz-ben Bútorok Karácodfáról A korszerűtlen üzemből is minőségi termék Ali polcok és Pinökkió bútorsor Az alaptevékenység, a mező- gazdaság már rég nem képes eltartani őket. Majd két évtizede ezért indították be a fűrészüzemet és hozták létre a karácodfai bútorüzemet, s a tal- ponmaradásért azóta is komoly erőfeszítéseket kell hozniuk a hetvehelyieknek. A tsz vezetése a nevükhöz — Egyetértés — méltóan egyetért abban a tagsággal, hogy mindent meg kell tenniük azért, hogy továbbra is megálljának a lábukon és munkát adjanak a környékbelieknek. o Talpon maradni. Ez a követelmény érződik ki az adatok felsorolásakor is Varga József főkönyvelő szavaiból : — Az összterületünk alig egyharmada, 450 hektár a szántó, az is nagyon gyenge minőségű és értékű. Majd any- nyi az erdő, a többi legelő. Az éves termelési értékünk 32 milliójából mindössze 4,4 milliót hoz az alaptevékenység, éves nyereségünk háromnegyed és egymillió közötti. Ebből nem tudunk úgy és annyit fejleszteni, amennyi szükséges lenne. Csak a Baranya megyei Tanács fejlesztési támogatásával tudunk apránként előbbre is lépni. 0 kát. Ez a „köldökzsinór” tartja életben az üzemet, de keskeny- sége, hossza miatt túlságosan is sebezhető, és igencsak költségnövelő . . . Az üzem udvara nedves időben sártenger, a roskatag épület hajdan istálló és pajta volt. Budai József elnökhelyettes összefoglalója: — A hetvenes évek elején örültünk, hogy megkezdhettük itt a konyhaszekrénygyártást, hogy munkát adhattunk több tucat embernek ... Azóta az Ali gyermekbútor után már a Pinökkió ifjúsági bútorcsaládot készítjük. A szállítási és egyéb költségek növekedése miatt mind kisebb hasznunk van a bútorainkon. De amíg érdemes, addig csináljuk . .. Termelésük több mint felét a budapesti Bútorért Lenin körúti üzlete adja el, kínálják a legnépszerűbb Ali könyvespolcukat Győrben és az egész Dunántúlon, tehát több száz kilométer távolságban. Arra viszont nincs pénzük, hogy néhány kilométerrel beljebb, Hetvehe- lyen létesítsenek új, jobban gépesíthető, többet termelő üzemet. — Az áttelepítéshez az előtanulmányok szerint legalább 26 millió forint kellene ... — legyint az elnökhelyettes. o A karácodfai bútorüzemben Cseri László felvételei nagycsarnokot is bővítik. Évente 3—3,5 ezer köbméter nyárfát és saját erdeikből 150—200 köbméter keményfát dolgoznak fel. A nyárfát a környező tsz-ek- től vásárolják, de a bútort szállító teherautóik visszaúton távoli területekről is hozzák. Raklapokat és leszorító kereteket készítenek a szigetvári és a paksi konzervgyárnak, küldtek már olasz és nyugatnémet vevőknek is. A fűrészüzem felső része a gatter, ott dolgozik a nemrég vásárolt szovjet rönkvágó gép, az alsó — most tovább bővülő — üzemrész hatalmas csarnokát a saját építő brigádjuk bővíti, az lesz a komplett raklapgyártó üzem. Végre együtt, egy helyen lesznek a gépek és az emberek. o A falu szélén a fűrészüzemük sokkal kedvezőbb helyzetben van, mint a távoli bútorüzemük: a három évvel ezelőtti 4,5 milliós termelési értékük majd kétszeresénél tartanak, s ugyanakkor az épületet, a Minden évben fejlődik valamit a két üzemük, ahogy fordítani képesek rájuk. Az évi 14,5 millió forint értékben bútort gyártó karácodfai üzem is legutóbb enyvfel hordót, enyv- keverőgépet, párhuzamfűrészt kapott, várják a furnérvágó ollót és a hengercsiszolót, jelentős beruházás után olaj helyett fahulladékkal fűtenek. A fiatal üzemvezető Stengi Zoltán a termékeikről: — Ali polcot és a tíz elemből, lemezjátszó szekrényből, íróasztalból álló Pinokkiót gyártunk, amit elemenként is meg lehet vásárolni. Legkeresettebb termékünk az Ali könyvespolc, azt rövidesen összeszerelhető, lapra bontott csomagolásban juttatjuk el a vásárlóinknak, ki-ki otthon összeszerelheti magának. — Úgy is keresett lesz? — Reméljük. Eddig nem volt gond a bútoraink minőségével, inkább az a baj, hogy nem tudunk eleget gyártani. Nincsenek raktározási gondjaink. Igaz, készáru raktárunk sincs. Ezért is alapvető követelmény nálunk a minőség, hogy a kész bútort azonnal szállíthassuk a megrendelőinknek. Murányi László A karácodfai üzemhez vivő keskeny út itt-ott olyan meredeken kapaszkodik a dombra, hogy hihető: havazáskor traktorokat kell küldeni, hogy kimentsék az anyagot hozó, vagy a kész bútort vivő teherautóiA hetvehelyi fűrészüzem Változó hatáskörök hA in isztériumok és vállalatok Vállalkozó szellemben gazdálkodni A gazdaságirányítási rendszer korszerűsítéséről egymás után láttak napvilágot az új jogszabályok. A legnagyobb változást minden bizonnyal a vállalatok irányítására vonatkozó határozatok hozzák majd a következő esztendőben. Alapvetően módosul a gazdálkodók és az állam- igazgatási szervek, vagyis a vállalatok és eddigi felügyeleti szerveik — a minisztériumok, tanácsók, országos hatáskörű hivatalok — közötti viszony. A döntési jogok egy része egy szinttel lejjebb kerül, ily módon is növelve a vállalati önállóságot. Mint az MSZMP Központi Bizottságának áprilisi állás- foglalása megfogalmazta, a vállalatoknak a jövőben aktív piaci magatartást kell tanúsítaniuk, vállalkozó szellemben kell gazdálkodniuk. Ám a mostani rendszer, miután a tulajdonjogok többségét az államigazgatási szervek, vagyis a minisztériumok meg mások gyakorolják, meggátolja a kedvező tendenciák kibontakozását. A verseny- szférában Ezért vált szükségessé, hogy új alapokra helyezzék a vállalatok és az irányítószervek kapcsolatát, s élesen elkülönüljenek egymástól a gazdaságirányítás feladatai és az állami tulajdon működtetéséhez kapcsolódó jogok. Ez utóbbiakból 1985-től kezdve jónéhány a vállalatok hatáskörébe kerül. Az áttérés a következő év január elsejétől kezdve 1986 végéig tart majd. Ám a nagyhorderejű lépések nem érintik a kommunális, a közszolgáltató és a kormányzat által fontos népgazdasági érdekből kijelölt vállalatokat. Ezeknél megmarad az irányítás eddigi formája, tehát a korábbi szerv látja el, és a munkáltatói jogok — az igazgató kinevezés például — ugyanúgy a felettes szervekhez tartoznak majd. Az előzetes számítások szerint a aazdálkodók 10—20 százaléka lesz továbbra is állam- igazgatási felüqyelet alatt. Az áttérés értelemszerűen abban a szférában hozhatja meg a kívánt hatást, ahol adottak már a piaci verseny feltételei. Két úi tíousú vezetési formára ad lehetőséqet az új szabályozás: a vállalati tanács; illetve a dolqozók közqyűlése vagy küldöttavű- lése által irányítva működhet a vállalat. Az előbbi elsősorban a közén- és naqyválla- latok számára lesz megfelelő működési forma. Megszűnik a vállalatfelügyelet Akármelyik típusról is legyen szó, a korábbihoz képest sokkal szélesebb skálán mozognak a vállalat jogai: a vezető testület dönt az igazgató kinevezéséről, megválasztásáról és fölmentéséről. Megszűnik az államigazgatási szervek vállalatfelügyeleti joga, helyébe a törvényességi felügyelet lép. Ennék lényege: az adott államigazgatási szerv ellenőrzi, hogy a cég belső szabályai megfelelnek-e az érvényes jogi, gazdasági szabályoknak, s a vállalat betartja-e ezeket. Ám gazdasági szempontok szerint már nem értékelhetik e szervek a vállalatok munkáját; például, hogy hatékonyan használják-e ki erőforrásaikat, stb. A törvényességi felügyeletet az alapító szerv, tanácsi cégnél értelemszerűen a fővárosi, vagy megyei tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve látja el. A tulajdonnal, az eszközökkel való folyamatos rendelkezés joga tehát a vállalatoké. De az alapítás változatlanul az erre jogosult szervek hatáskörében marad, sőt bővül is: a létesítés során meg kell határozniuk az új cég induló vagyonát, valamint a vállalatvezetés formáját, amely a két említett típus egyike lehet. A már meglévő cégek szétválásáról, egyesüléséről, esetleg egy belső egység önállósodásáról érdemben a vállalatok döntenek, de magát a határozatot az illetékesek, az államigazgatási szerv adja ki, ahogy az új igazgató megbízásánál is egyetértési joga lesz. Eddig lényegében olyasfajta változásokat ismertettünk, természetesen nem részletekbe menően, amelyek az állami szervek hatáskörének szűkítését jelentik. De ezek után mi lesz az államigazgatás, vagyis a minisztériumok, tanácsok, országos hatáskörű hivatalok feladata? A jogok között meg kell különböztetni a szervezetek irányítására kaDott felhatalmazásokat, ezeket már az előbb felsoroltuk, és a teVékenység- iránvítás feladatait. Ilyen például az is, hoqy az áqa- zati irányítószervek különböző konceociók kidolaozósával, például rövid- és középtávú ioaroolitika, közlekedésfejlesztési tervezetek összeállításával seaítik a gazdaság- politika «-élk'tűzéseit. Ezenkívül továhbra is kidolaozzák a hatósági előírásokat tartalmazó ioaszabályokat. A kormánynroaramok véqrehai1- tásábá' is kiveszik a részüket. a knipnh^TŐ tevékenységeket, változásokat seqítő preferenciák alkalmazásában a kormány határozza meg esetenként az érdekelt államigazgatási szervek joqait és lehetőségeit. A piacfelügyeletet viszont nem lehet ágazatokra lebontva ayakorolni, hiszen az eqyes piacok kölcsönösen füaanek egymástól, mintegy léocsőTetesen egymásra éoiiltek. Éonen ezért e tevékenyséq a kormányzat feladata lesz. Növekszik a vállalatok önállósága Érdekes módon alakult a korábban sokat kifogásolt utasítási rendszer. A vállalat életére jelentős hatást gyakorló és működésüket hosz- szabb távra meghatározó utasítást csak a Minisztertanács előzetes hozzájárulásával lehet adni, s az esetleges kárért a döntéshozó bizonyos kivételektől eltekintve anyagi felelősséggel tartozik. A vállalat végső esetben igazának érvényesítéséért még a bírósághoz is fordulhat. E vázlatos felsorolásból is kiderült, nagymértékben megnövekszik a vállalatok önállósága. Az államigazgatási szervek munkája ennek megfelelően átalakul: a vállalatfelügyelet operatív feladatai megszűnnek, s helyettük az óqazatban végbemenő változások folyamatos felmérése, a meafelelő jogszabályok kidolgozása, és a kormányzat céljainak érvényesítése ró változatlanul komolv feladatokat ezekre a szervekre. Lakatos Mária
