Dunántúli Napló, 1985. január (42. évfolyam, 1-29. szám)

1985-01-05 / 3. szám

1985. január 5., szombat Dunantmt napló 11 Látogatás a Pécsi Hunor Kesztyű- és Bőrruházati Vállalatnál. Fotó: Proksza László Az MSZMP Központi Bizott­sága ikongresszusi irányelvei­ről, a KB félidős •értékelésének megyei vonatkozásairól eszme­cserét folytattak tegnap nyug­díjas gazdasági-politikai veze­tőik a Hazafias Népfront pécsi előadótermében. A beszélge­tést dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára vezette. A baráti talál­kozó rendezői: a Hazafias Nép­front, a TIT és a Magyar Köz- gazdasági Társaság megyei szervezetei. * Földes Mihály író, újságíró születésének 80. évfordulója al­kalmából pénteken koszorúzási ünepséget rendeztek a Farkas­réti temetőben. A tavaly elhunyt kétszeres Jó­zsef Attila-díjas író sírját a Magyar Szocialista Munkás­párt budaipesti és VI. kerületi bizottsága nevében Pusztai Fe­renc, a budapesti pártbizott­ság titkára és Murai György, a VI. kerületi pártbizottság első titkára koszorúzta meg. A Ma­gyar írók Szövetsége képvise­letében Jovánovics Miklós fő­titkár, és Garmvölgyi Károlyné ügyvezető titkár, a Magyar Új­ságírók Országos Szövetsége részéről Pálfy József elnök és Kapalyag limre főtitkárhelyettes helyezte el a megemlékezés vi­rágait. A sírnál lerótták kegye­letüket Földes Mihály családjá­nak tagjai, barátai, volt har­costársai. A megemlékezés az Internacionalé hangjaival ért véget. # A Béke-világtanács felszólí­totta a világ 'népeit, hogy ves­sék latba minden erejüket a fegyverkezési verseny megfé­kezésére, s 1985 legyen az atomháború elkerüléséért ví­vott harc éve. A BVT erről szó­ló újévi felhívását pénteken tették közzé Helsinkiben. A dokumentum emlékeztet, hogy 1985-ben lesz a német fasiz­mus és a japán militarizmus felett aratott győzelem 40. év­fordulója. Tájékoztatás gazdasági törekvéseinkről Szovjet szakemberek látogatása Baranyában Az Állami Fejlesztési Bank vendégeként hazánkban tar­tózkodó szovjet küldöttség M. 5z. Zotovnak, a Szovjetunió Beruházásokat Finanszírozó Bankja ügyvezetősége elnöké­nek vezetésével tegnap Bara­nyába érkezett. A vendégeket a megyei pártbizottság épületében dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára fogadta. Ott volt a találkozón dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács általános el­nökhelyettese és Sterc Jenőné dr., az Állami Fejlesztési Bánik megyei kirendeltségének veze­tője. Dr. Dányi Pál megyei titkár köszöntője után képet adott Baranya ipari, gazdasági, ke­reskedelmi helyzetéről, a me­gye nemzetközi kapcsolatairól, valamint az 1985. évi felada­tokról. Megyénk gazdaságpolitiká­val foglalkozó titkára részlete­sen szólt a gazdaságirányítási re ndsze r továbbfej lesztésébő I adódó feladatokról; a gazdál­kodó vállalatok jellemzőiről, s a munkabérekről, annak telje- sltménynövelő szerepéről. Po­litikai feladatként jelölte meg a vezetők ösztönzését a gaz­dasági szabályozók megisme­résére és az abból adódó le­hetőségek kihasználását. Is­mertetést mondott a vállalati tanácsok megalakításának for­mai és tartalmi kérdéseiről és az igazgatók választásának demokratikus módszereiről. M. Sz. Zotov elnök megkö­szönve a tájékoztatót, elmond­ta, hogy Baranya megye hatá­rára érve kellemes 'benyomást keltett a hóval borított hegy­ség és az ott levő művelt sző­lőföldek gondozottsága a jó gazda kezenyomát mutatta. Majd elismeréssel szólt a rész­letes tájékoztatás tárgyilagos­ságáról. A szovjet küldöttség látoga­tásának következő állomása a Konzum Aruház központja volt. Dr. Biró László igazgató ismertette a vállalat üzletpoli­tikáját az új szabályzók tükré­ben. Vázolta a kötvénykibo­csátás hatását és eredményét vállalatuk életében. A küldöttség látogatást tett a Pécsi Kesztyűgyár Vadász ut­cai üzemében is. Itt megnézték az üzemrészeket. A varrodában dolgozókkal beszélgettek. Majd Gulyás József vezérigaz­gató a gazdasági szabályozók változásának a termelésre gya­korolt hatását ismertette. Este a szovjet küldöttség a Mecseki Szénbányák vendége volt. Mere/' Emil vezérigazgató a szénbányák gazdasági és fej­lesztési célkitűzéseiről és idő­szerű pénzügypolitikai 'kérdé­sekről tartott részletes tájékoz­tatót és számos kérdésre vála­szolt. Lukács János, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára és Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács el­nöke ezen a megbeszélésen találkozott M. Sz. Zotov elv­társsal és a küldöttség tagjai­val. N. I. Végső búcsú Amerigo Tot szobrászművésztől Munkásságának, életművé­nek tisztelői, művésztársai, ba­rátai és hozzátartozói kísérték utolsó útjára pénteken a Farkasréti temetőben Amerigo Tot szobrászművészt, az egye­temes és a magyar képzőmű­vészet kiemelkedő egyéniségét, a Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendje, a Béke és Ba­rátság Érdemrend és több ma­gas művészeti elismerés birto­kosát, A 76. évében Rómában elhunyt világhírű, magyar szár­mazású — Fehérvárcsurgó szü­löttét — végső akarata szerint helyezték hazai földben örök nyugalomra. Temetésén meg­jelent társadalmi, kulturális életünk számos neves szemé­lyisége is. Az egyházi ‘gyászszertartást követően Amerigo Tot ravata­lánál Drecin József művelődési minisztériumi államtitkár bú­csúzott az elhunyttól a Műve­lődési Minisztérium képvisele­tében, a magyar kulturális élet nevében. A művésztársak képviseleté­ben Varga Imre Koskuth-díjas szobrászművész emlékezett az elhunytra, A gyászolók a Fővárosi Tanács által adományozott díszsírhelyhez kísérték Amerigo Tot koporsóját, Itt a barátok nevében Sinko- vits Imre Kossuth-díjas szín­művész és Borsos Miklós Kos- suth-díjas szobrászművész vett végső búcsút az elhunyttól. A sírt elborították a tisztelet és kegyelet virágai, köztük a Mű­velődési Minisztérium, a Ma­gyarok Világszövetsége és a Magyar Népköztársaság Mű­vészeti Alapja koszorúi. A gyász-szertartás a Szózat hangjaival ért véget. Orosz István kiállítása Pécsett Munkásgyűlés Munkásgyűlésen értékelték az elmúlt évi eredményeket és vetettek számot az idei fel­adatokkal tegnap a Hunor Pécsi Kesztyű- és Bőrruházati Vállalat 11-es gyárában. Marczi Mihály igazgató bejelentette, a gyár kesztyűből teljesítette a múlt évre előirányzott 1 milliós párás termelést, eleget tett exportkötelezettségeinek. Az idei évben mennyiségben a tavalyi teljesítményeket hozzák, miközben növelni szeretnék tő­kés exportjukat. Bejelentették, a dolgozók január 31-ig a fel- szabadulási és kongresszusi munkaversenyben vállalt köte­lezettségeiken felül az idei esztendőre többlet vállalásokat tesznek. Orosz István grafikusművész alkotásaiból nyílt kiállítás pén­teken a Kisgalériában. A fia­tal alkotónak ez az első önál­ló bemutatkozása Pécsett. A tárlaton plakátok, grafikák lát­hatók és Orosz István animá­ciós filmjei videón. A kiállí­tást Tüskés Tibor író nyitotta meg, többek között szólt a mű­vész formanyelvéről, érzelmi és gondolati világáról. A megnyi­tón Orosz István is részt vett. A grafikusművész 1975-ben fejezte be az Iparművészeti Főiskolát. Az eltelt években rajzolt plakátot, illusztrált könyvet, díszletterveket és ani­mációs filmeket készített. Film­jeivel szerepelt a Zágrábban, Annecyben, Espinholban, Vár­nában, Krakkóban, Thesaloni- kiben, Ottawában és Miskol­con megrendezett fesztiválokon, önálló kiállításai voltak már Kecskeméten, Budapesten és Komáromban. Díszleteket a pé­csi, kaposvári, és kecskeméti színházak felkérésére terve­zett. Jelenleg a Pannónia Film­stúdióban dolgozik. A pécsi Kisgalériában kiál­lított alkotásai különös, elva­rázsolt világgal ismertetik meg a látogatót. Haltestű, mad.árfe- jű asszonyok szinte anatómiai bontásban jelennek meg a szi­tanyomotokon, rajtuk külön kis képeken kivetítve a csontváz, karmos kéz és láb, madárfej. Plakátjai sem mindennaposak. Zrínyi arcvonásai a szigetvári vár alaprajzából rajzolódnak ki. Csokonai portréja beleúszik egyik nőalakja, Dorottya arc­másába. Az egész kiállítás csupa játék, derű, irónia. A vonalak, formák soha nincse­nek önmagukban. Egy kép mindig magában rejt egy má­sikat, elsősorban emberi arco­kat, Többek között körhengert alkalmazva a vernei tájképből az író portréiát alakítja ki. A tárlat egyik legérdekesebb öt­lete a bogár ABC, amit a Print című folyóirat címlappályáza­tára készített Orosz István. Szöcskéből, pókból, lepkéből és más rovarból, bogárból a fafaj Inaik ki a magyar ABC betűi. Plakátjain, grafikáin újabb és újabb megoldásokat keres, a régi módszereket fel­használva. Naturalizmusig el­menő bizarr összeállításaival meghökkenti a nézőt. A tárlat január 27-ig tekint­hető meg, kedd kivételével. Sz. K. Petőfi-társaság alakult Petőfi Sándor Társaság ala­kult pénteken Kiskőrösön. A városi tanács épületében meg­tartott alakuló ülésen a társa­ság elnökévé iHubay Miklóst, a Magyar ltok Szövetségének elnökét, társelnöknek Oláh Pált, a kiskőrösi városi tanács elnökét választották meg. Mint az ülésen elfogadott alapszabály kimondja, a tár­saság célja, hogy ápolja a Pe- tőíi-örökséget, s minél széle­sebb rétegeket vonjon be ebbe a tevékenységbe, nemcsak itt­hon, hanem határainkon túl is. A Petőfi-társaság kiskőrösi székhellyel működik. Tagja le­het minden magyar és külföl­di állampolgár, aki az alap­szabályban meghatározott cél­kitűzéseket magáévá teszi. A társaságba való felvételt írás­ban lehet kérni az elnökségnél. Befagyott a Balaton A tartós hideg hatására folytatódott a jegesedés a Ba­latonon és pénteken reggelre már összefüggő jégpáncél bo­rította a tavat. Vastagsága át­lagosan hét centiméter. Ez még korcsolyázásra, fakutyázásra nem alkalmas, egyelőre óva intenek mindenkit a jégspor­toktól. A meteorológusok sze­rint a hideg tovább tart, s így két-három napon belül várha­tóan tíz-tizenkét centimétert is elérheti a jég vastagsága, ami már alkalmas sportolásra. A halgazdaság jégvágó bri­gádjai készenlétben állnak, s amennyiben kellően meghízik a jég, hozzálátnak az előké­szített öt jégverem feltöltésé­hez. Több mint kétezer tonnát szeretnének a nyárra tárolni. FILMJEGYZET Két remek­mű Szinte hihetetlen, hogy mi­lyen sok magyar filmet mutat­tak be 1984-ben. íme a lista; nagyjából a bemutatás sor­rendjében (zárójelben a ren­dező neve): A csoda vége (Vé­szi János), Hanyatt-homlok (Ré­vész György), /Misi mókus ka­landjai (Foky Ottó), Szeretők (Kovács András), Te, rongyos élet! (Bacsó 'Péter), felhőjáték (Maár Gyula), Boszorkány­szombat (Rózsa János), Bás­tyasétány ’74 (Gazdag Gyula), Az Óriás (Szántó Erika), Gyertek el a névnapomra (Fá-bri Zoltán), István, a király (Koltai Gábor), Napló, gyer­mekeimnek (Mészáros Márta), Klapka-légió (Hajduffy Miklós), Eszkimó asszony fázik (Xantus János), Házasság szabadnap­pal (Mészáros Gyula), Omega, Omega ... (Jancsó Miklós), Mi, büszke magyarok (Magyar Jó­zsef), Nyitott utóik (Kis József), Holtpont (Péterffy András), Eszmélés (Grunwalsky Ferenc), Higgyetek nekem (Mihályfy László), Nagyrozsdási eset (Kalmár László), Átváltozás (Dárday István—Szálai Györ­gyi), Reformgondolatok (Vitézy László), Királygyilkosság (Bokor Péter), Játszani kell! (Makk Ká­roly), Mária-nap (Elek Judit), Hófehér (Nepp József), Angya­li üdvözlet (Jeles András), Da­liás idők (Gémes József), Nyu­godjak békében és Földi pa­radicsom (ifj. Schiffer Pál), Yerma (Gyöngyössy Imre-Ka- bay Barna). Az év filmje vitán felül a . Napló, gyermekeimnek: őszin­teségével és mélységével mesz- sze kiemelkedik nemcsak a múlt évi bemutatók sorából, hanem az ún. ötvenes éveket elemző filmek közül is. Külön meglepetése a filmnek, hogy Mészáros Márta, aki korábban gyakran kapta meg a kritiku­soktól’a külföldre kacsingató feminista jelzőjét, ebben a filmjében mellőzött minden di­vatelemet, s ezáltal vált éppen nagyon is maivá. Ugyan sem a közönség, sem a kritika nem tüntette ki fi­gyelmével a Daliás idő két, meggyőződésem, hogy 1984 filmjei közül ez lesz a másik, mely évek, évtizedek múltán is izgalmas moziélmény lesz: a Toldi-trilógia feldolgozása egyrészt dokumentuma a nyolc­vanas évek egyik jellemző gon­dolkodásmódjának, másrészt pedig oéldaadó újdonság az animációs film műfajában. Sokféle jogos kritika érte az Eszkimó asszony fázik és az Angyali üdvözlet című filmeket, de mindenkéoDen jelentős al­kotásoknak kell tartanunk. Al­kotóik fiatalemberek, akik mél­tó örökösei lehetnek a nagy öregeknek, akiknél talán csak jobban indokolható az a re­zignáltság és szkepticizmus, ami a fiatalokra is jellemző — Jancsó és Fábri bizonyos csa­lódást okozott híveiknek tavaly. Sokáig naqyra tartották az ún. budaoesti iskolát, a doku- mentalistákat - a tavalyi be­mutatók arról vallanak, hogy a ténydokumentum mégiscsak értékesebb, mint a dokumen­tumnak álcázott fikció. A többiek rutinos rókák sok modorossággal, különféle elvá­rásokra kacsintásokkal - le­gyen szó nagy közönségsikert, vagy langyos bukást hozó fil­mekről és alkotóikról... Vigasztaljuk magunkat: 33 filmből két remekmű, 4-5 iz­galmas alkotás végül is nem rossz. B. L. Varázsképek a Kisgalériában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents