Dunántúli Napló, 1985. január (42. évfolyam, 1-29. szám)

1985-01-31 / 29. szám

1985. január 31., csütörtök Dunántúli napló 3 A kommunikáció idegpályái A JPTE nemzetközi kapcsolatai Tápot Valéria óvónő altatódalt tanít a kicsinyeknek Fotó: Lauer Györgyi Ének, zene, Jetek: segít a nevelésben — Lisztet szitál Katica. — Mu­tassuk is, hogyan szitál! és mit sütünk' belőle? - És hogyan dagasztjuk? A gyerekek utánozzák a ke- nyérdagasztást, biztosan for­más cipók kerekednének belő­le, még paskolgatják is, és közben énekelnek. S lám, már a sütőben a kenyér, csak úgy duruzsol a kemence. * — Ragyogó módszertanunk van, Forrai Katalin könyve mindenben segít, és kreativi­tásra ösztönöz - mondja Kukái Andrásné, a pécsi Enyezd utcai 2. számú óvoda óvónője, aki­nek zenei nevelőmunkájáról szakfelügyelők, szülők egyaránt elismerően nyilatkoznak. — Véleményem szerint, aki elsajátította, amit a főiskolán tanultunk, jól meg tudná ol­dani az óvodai nevelés prog­ramjának ezt a részét is. Per­sze, van, akinek a számtan, van, akinek az irodalom a kedvence. A zene, az ének jó­tékony fejlesztő hatását egyéb­ként mindenki megfigyelheti. Segít a környezetismeretnél a hangulat felkeltésében, a tor­nánál a mozgáskoordináció­ban, de a matematikában, az irodalomban és az ábrázolás­ban is hasznos kiegészítő, se­gítőtárs. És minden gyerek igen szereti, ha rendszeresen, de játékosan énekelhet, táncol­hat. * — Tavaly tanultunk egy dalt a gólyáról, ki tudja elkezdeni? Az egyik kislány már énekeli is szépen, tisztán, Gólya viszi a fiát... A gyermekek párba állnak és eljátsszák. — Halkabban és hangosab­ban is énekeljünk, és a kezünk­kel mutassuk a hangerőt! Pillanatképek az óvodából Minden gyerek kiváló valamiben Hajladoznak a karok, mint vékony kis faáqak. * — A három év alatt követke zetesen visszük végig a zene programot is. Van olyan gye rek, aki nemigen tud énekelni De a ritmusérzéke, a dallam felismerő készsége még kiváló lehet. A félénkeket, a hamis kásán éneklőket is kell szere peltetni, az otthonról hozott dalokkal is, s abban a ,,mű fajban” is, amiben meg lehet dicsérni. Olyan óvodásaink is vannak, akik szinte azonnal megtanulják a szöveget, nehe­zebben a dallamot, de mind­egyikük szívesen énekel, ját­szik. * Előkerül a hegedű. Az óvó­néni egy régi táncdalt játszik, kis közönsége lelkesen fülel, némelyik már dúdolja is a dal­lam egy-egy „darabkáját!" — Jövőre, amikor mór nagy- csoportosok lesztek, meghall­gatjuk az egész művet, énekel­ni is megtanuljuk. Jaj, de jó! — bolyául föl a. társaság, és vo­nulnak kezet mosni, tízóraizni. * — Az a tapasztalatunk, hogy a főiskoláról kikerült fiatalok igen sok problémával küszköd­nek első munkahelyükön. A fő­iskolán gyakorlatból keveset kapnak, kicsit védtelenül kerül­nek az óvodákba. Többségük nem is elég lelkes. Elkedvetle­nednek, vándorolnak óvodáról óvodára. Van, aki elhagyja a pólyát. A városi tanács szerve­zett ének-zene munkaközössé­get kezdőknek, haladóknak. A kezdőkkel én foglalkozom. A foglalkozásokra nem min­denki, hanem óvodánként egy óvónő jár. Ök aztán tartanak házi bemutatókat, hogy a többiek is tanuljanak a jó módszerekből. Az irányadó Ko­dály módszere, s elsősorban a gyakorlati megvalósítását ta­nítjuk, átadjuk a tapasztalato­kat. Jó lenne, ha a leendő óvónők tanulmányaik alatt nyaranta rendes óvodai gya­korlatra járhatnának. Kukái Andrásné Kecskemé­ten végezte tanulmányait. Fog­lalkozásai élményt nyújtanak a gyerekeknek. Tanítványai még iskolás korukban is vissza- visszajárnok, vagy karácsonyi hangversenyt adnak az óvodá­soknak. Volt óvodásai közül többen iratkoztak be a zene­iskolába, zenei általánosba.- Még valamit szeretnék el­mondani a fiatalokról. Sokukat rengeteg elfoglaltság, gond foglalkoztatja. Család, pici gyerek, akit hajnalban visz a szülő valamelyik bölcsődébe, óvodába. Délután természete­sen fut érte, kevesebbet tud a munkahelyi dolgokkal törődni. Nekem ebben azért könnyebb a helyzetem, mert a két gyer­mekemmel, amig kicsik voltak, otthon lehettem kilenc évig. De most már itt az óvodában és otthon is több időt fordíthatok a munkámra. Mindig keresek új ötleteket, Így nem fáradok bele olyan hamar. Barlahidai Andrea Iskolabővítés Új tantermek a baranyai szakképzésben Szentlőrinc a technikus- képzésre készül *Wt A Pécsi Janus Pannonius Tu­dományegyetemen a közel­múltban két fölmérés is készült az egyetem nemzetközi kap­csolatairól. A tapasztalatokról dr. Szotáczky Mihály rektorhe­lyettessel beszélgettünk. — Az a tudomány az oktatás számára, mint az embernek a levegő - nem lehet meglenni nélküle. A tudomány azonban nincsen tekintettel az ország­határokra. A nemzetközi kap­csolatok a kommunikáció ideg­pályái. A mi egyetemünk nem éppen szegény e téren, de mindenképpen tovább kell munkálkodnunk. Az egyetem szempontjából az a legmegfe­lelőbb, ha külfdöldi kapcsola­tait bejuttatja az államközi egyezmények kereteibe. E te­kintetben nem állunk túl jól. — Hány szocialista és tőkés országbeli kapcsolatot tarta­nak számon? — Nincsen egyezményes kapcsolatunk minden szocia­lista ország valamelyik egyete­mével. A Szovjetunióban is csak a Drogobicsi Pedagógiai Főiskolával tart fenn kapcsola­tot a tanárképző kar, de igen eltérő a tantervűk. Jelenleg egy moszkvai és egy tartui egyetemmel levelezünk, olyan nexust szeretnénk kialakítani, amely intézményünk összes ka­rára kiterjed. Személyes tudo­mányos kapcsolattal viszont mindhárom kar oktatói rendel­keznek különféle szovjet egye­temeknél. És nemcsak levélvál­tásokra futja, hanem kerek- dsztal-konferenciákra is. Három karunkra vonatkozó kapcsolat fűz minket Eszék és Újvidék egyetemeihez. Jónak tartjuk a meglétüket és szeret­nénk mind tartalmasabbá ten­ni. A jogi karnak Krakkóval, Pozsonnyal és Haliéval van kapcsolata. A leggyümölcsö­zőbb a negyedik, a jénai, amely azonban nem szerepel az államközi egyezményben. Közös publikációk, konferen­ciák váltogatják egymást, a diákok kölcsönösen szakmai cserékre is járnak. Opponensi feladatokra is felkérjük egy­mást. Hasonlóak a két egyetem tradíciói is: személyesen ismer­jük a hallgatókat, törődünk velük, kiegyensúlyozott az in­tézmények belső atmoszférája. Biztatónak ígérkezik az igen friss hallei kapcsolat, és jól tudunk együtt dolgozni Po­zsonnyal és Krakkóval. A kö­zeljövőben a krakkóiakkal kö­zös tanulmánykötet jelenik meg „A politikai kultúra és szer­kezete címmel”. A tanárképző kar a német és a szerb-horvát nyelvi szaktanárképzés folytán a lipcsei és az eszéki intézmé­nyekkel létesített jó kapcsola­tot. Oktatói szinten a csehszlo­vákiai trnavai és pilseni egye*- temek pedagógiai fakultásai­val alakult ki a tartalmas összhang. Allamközileg rendezett nyu­gati egyezményünk nincsen, egyetemi szintű is csak a bayreuthi egyetemmel áll fönn. Jogászainknak, közgazdásza­inknak egyaránt hasznos ez a munkakapcsolat. A jogi kar a marburgi, a grazi és a bécsi egyetemek hasonló karaival is jó viszonyt alakított ki. Közös előadások, publikációk, barát­ságok születtek. Tanárképző karunk angol tanszéke az egri tanárképző főiskolával közösen az exeteri egyetemmel állapo­dott meg oktatók, diákok meg­határozott idejű tanulmányút- járól. — Önök mennyiben támogat­ják az oktatók egyéni kapcso­latfelvételét? — A formális kapcsolatok ideje lejárt. Pusztán utazgatá­sokat nem tudunk segíteni. És igen szükséges, hogy az oktató kitűnően ismerje az adott or­szág mindennapi és szaknyel­vét, képzett legyen szakmailag, és emberileg is tudja képvisel­ni hazánkat. B. A. A talk-show, a „beszélgető műsor” fonetikus átírásával tö­mör, bumfordi kis szó született, nem csoda, hogy Vitray kissé félve választotta új műsora cí­méül, az első „ó” alighanem megrövidül a beszédben, ha egyáltalán beveszi a nyelv ezt az új képződményt, és miért ne venné, hisz nem nehéz megjó­solni, hogy a közönség meg­kedveli ezt a havonta jelentke­ző sót. Erre a fő garancia ma­ga Vitray, akiről még elfogult­ság nélkül is le meri írni jegy- zetíró, hogy a magyar televí­ziózás legnagyobb hatású egyénisége. Ami viszont már el­fogultság: Vitray bármit csinál, nem lehet nem rá figyelni. Már csak azért is, mert nem csinál meg bármit. Az emlékezetes Ötszemközt még „szabályos” beszélgetés volt, a Csak ülök és mesélek-ben a nézővel tár­salgón, s a mellette álló kép­ernyőről „hívta le” riportjait, a péntek este útjára indított Tóksó elődjeihez képest össze­tettebb, bonyolultabb. Talán igaz, talán nem, hogy a pusz­ta beszélgetés, még ilyen mes­terfokon is unalmassá válik idővel és újítani kell, akkor is, ha az újitás, mint ez esetben, tulajdonképpen visszatérés az alapformához, a világ televízió­zásában régóta elterjedt és kedvelt közönség előtti beszél­getéshez. A Tóksó kétszeres nyilvánosság előtt zajlik, az egyik a Mikroszkóp színpadon helyet foglaló közönség, a má­sik a tévé-néző. Vitray és kollé­gái „csak” annyit változtatnak a talk-show klasszikus formá­ján, hogy a játékba, cr be­szélgetésbe megpróbálják be­kapcsolni a nézőteret, a néző beleszólhat, kérdéseket tehet föl, kellékből aktiv szereplővé válhat. Ez a kézenfekvő, „de­mokratikus" változtatás nem kis dolog. Ugyanis a profi beszél­gető ezzel épp azt vállalja, amitől félnie kéne; hogy kicsú­szik a kezéből a műsor és szét- száll reménytelenül, hogy a színpadon elhangzó mini-in­terjúk menetét, irányát nem csak ő, nem csak a partner, ha­nem akár 10—15 ember hatá­rozza meg. Nincs értelme elő­zetes megállapodásnak, bármi­kor felborulhat a protokoll, csak a keretet lehet kitalálni, aztán „majd csak lesz vala­hogy”, rögtönözni kell, váltani, korrigálni, hagyni kell a kö­zönséget de visszaszerezni idő­vel a szót, mert megy az idő és mert a Tóksó mégiscsak be­szélgető-műsor, „hangos folyó­irat”. mint Vitray mondta, mé­A baranyai szakképzés há­rom intézetében folyik nagyobb lélegzetű bővítés, tanteremépí­tés, illetve rekonstrukció. A pécsváradi és a siklósi szak­munkásképzőben, valamint a szentlőrinci mezőgazdasági szakközépiskolában. Pécsváradon már egy éve tanítanak az elkészült, új, négytantermes iskolában, a Mezőgazdasági és Élelmiszer- ipari Szakmunkásképző Intézet pedagógusai. A négy szaktan- teremhez mindenütt szertárak készültek, és igen jól felsze­relt a vegyszerkamrával, mér­legszobával, laboratóriummal ellátott kémiai előadó. Itt he­lyezkedik el az intézmény igazgatási része, és itt épül jelenleg megyei erőkből to­vábbi két tanterem. Ezeket idén novemberben kell átadniuk az építőknek a tornateremmel és az orvosi rendelővel együtt. A termelőszövetkezet és a tanu­lók társadalmi munkájának felhasználósával építik meg idén az új iskola bitumenezett kézilabdapályáját, továbbá az ugró- és futópályát. Elfogadták a harmadik ütem beruházási programját is. En­nek jegyében épülnének meg a régi, elavult helyiségeket felváltó új tanműhelyek, ame­lyekben az élelmiszeripari szakmák géptanát fogják ok­tatni. Lakatos-, esztergályos-, heqesztő-, kovács- és gépsze­relőműhely számára készül el a harmadik ütemben az épü­letrész. A bővülés sürgető, mivel az iskola létszáma jelenleg is 250, és ősztől a sütőipari szakma bevezetésével újabb 80 tanuló érkezik Pécsváradra. Az ő gyakorlóhelyük részben a szom­szédos kenyérgyár lesz, amit az oktatás érdekében szociális helyiségekkel kíván bővíteni a Baranya megyei Sütőipari Vál­lalat. A pécsváradi szakmunkás- képző iskola kedvezőtlen körül­mények között, összesen hat különböző helyen működik. Az oktatásnak az új épületben való koncentrálása minden­képpen javítana a helyzetü­kön. Jó volna, ha ennek ke­retében a leánykollégium, va­lamint a konyha- és az étke­ző is ide kerülne. Arra is ér­demes gondolni, ha már új konyha épül, koncentráltan meg lehetne oldani a nagy­község gyermekélelmezésének feladatait. Annál Is inkább, mert egy új konyha épitésé­giscsak érdekes emberek meg­szólaltatása közönség előtt. Ne­héz feladat, Vitraynak való és Vitrayra méretezett. Nem tudom szerepelt-e valaha közös show- műsorban műugróbajnok, poli­tikus, táncdalénekes, nyelvta­nár, de péntek este igen jól megfértek együtt, nem ütötték egymást s feltehetőleg minden­ki jól szórakozott. Ebbe a fi­noman és elegánsan irányított káoszba még az is belefért, hogy a Szé'kióltó együttes meg­énekeltesse a közönséget, s az sem volt noqvon zavaró, hogy az együttes „státusa" nem volt éppen tisztázott, az tudniillik, hegy közreműködésük produk­ció volt, vagy csak hangulat­szolgáltatás s hogy miért nem válhattak ők is „szabályos" ri­portalanyokká. Szóval új, élet­képes műsor szü'etett, élő, jó ritmusú, kiszámíthatatlan show, válhat fórummá és válhat kaba­révá, leqfőbb erénye, hogy a szemünk előtt történik meg, hogy a szemünk előtt telik meg a laza keret élettel, tartalom­mal. Parti Nagy Lajos be a Zengőalja Termelőszövet­kezet is besegítene. Szentlőrincen is korszerűsí­tik az étkeztetés körülményeit a jelenlegi bővítés keretében. Az Újhelyi Imre Mezőgazda- sági Szakközépiskola törzsépü­letéhez hat tantermes szárny alapozása készült el mostanra. A háromszintes épületben a tantermeken kívül biológiai és kémiai laboratórium lesz, vala­mint egy hatszáz adagos kony­ha az étteremmel. E bővités 1986. végére fog befejeződni, és ezzel nagymértékben teher- menltesül a jelenlegi nyolc­tantermes iskolaépület, illetve belső átalakításokra nyílik ben­ne lehetőség. Szentlőrinc szak- középiskolája mindezzel a to­vábbiakban meginduló techni- kusképaés lehetőségeit tudja megteremteni. Ennek az épít­kezésnek az az érdekessége, hogy az AGROBER rekordidő alatt szállította a jóváhagyott kivitelezési terveket, és így a múlt év augusztusában hoz­zákezdhettek az építkezéshez. Siklóson, a városi tanács vállalta az 500. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet sikló­si kihelyezett tagozata számá­ra az iskolarekonstrukció gond­jait. A tanács adta az anya­giakat és végzi a lebonyolítást. A városban a tanácstól bé­relt, régi épületekben folyik ma is az oktatás, amelyhez a korszerű körülményeket biztosít­ja maid a mai iskola közelé­ben felépülő, központi fűtéses, négy új tanterem az irodákkal és a tanári szobával. Az épít­kezés tető alá került a télre, most helyezik el az ablakokat, majd megkezdődhetnek a bel­ső munkálatok. Sok társadalmi' munkát vé­geznek leendő iskolájukon a szakmunkástanulók, segítenek a vállalatok, és az a terv, hoqy a társ szakmunkásképző inté­zetek is elküldik majd tanulói­kat a belső szerelési munkák­ra, festés, mázolás elvégzésé­re. Ez év július 15. az átadási határidő, tehát a következő tanévet már megfelelő épület­ben kezdheti meg a siklósi szakmunkásképző intézet. Több tanulót is fel tudnak így venni az egyre nagyobb létszámú korosztályokból, és 1986-tól fogadni tudják a Baranyában egyedül itt elsajátítható kőfa­ragó és épületszobrász-ipari szakmát, amelynek az ilyen profilú siklósi üzem lesz a gyokorlóbózisa. Gállos Orsolya Weiner Leó- ünnepségek Weiner Leó, kétszeres Kos- suth-díjas kiváló művész, zene­szerző születésének 100. évfor­dulója alkalmából április 1. és 3. közölt Weiner Leó-emlék- ünnepségeket rendez a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főisko­la és a Magyarok Világszövet­sége. Az ünnepségek sorában tudományos ülésszak lesz a Magvar Tudományos Akadémia konqresszusi termében: zene­tudósok és Weiner-tanítványok tartanak előadásokat a zene­szerző munkásságáról. A Fé­szek Művészklub baráti beszél­getésnek ad otthont. Az ün­nepségeket a Zeneakadémián hangverseny zárja. Ezen az immár hagyományos Országos Weiner Leó Kamarazenei Ver­seny győztesei szerepelnek, s fellép a főiskola zenekara is. A versenyt február második felében, március elején ren­dezik meg a főiskola budapes­ti egyetemi, illetve vidéki ta­gozatain. Tóksó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents