Dunántúli Napló, 1985. január (42. évfolyam, 1-29. szám)

1985-01-30 / 28. szám

1985. január 30., szerda Dunántúlt napló 3 Még egyszer a fűtési díjakról Legutóbb 'hétfői szó- mvunikbain közöltünk tájé - ikoztatást a fűtési és íme- legvízdíjakról. Több olva- són'k 'hívott, hogy saját számításai szerint eddig is többet fizetett, mint aimit a megemelt díj szerint is Ikellett volna. A Távfűtő Váiltólat igaz­gatóját 'kerestük meg ezekkel az észrevételekkel, oki elmondta, hogy termé­szetesen intézkednek, iha valahol hibásam állapítot­ták volna meg a lakások térfogatát. De hogy ne terheljük a Távfűtő 'Válla­latot feleslegesen, nem árt még egyszer utánaszá­molnunk: Tehát, o laíkás alaipte- rületét (ami négyzetméter) meg kell szorozni a lakás magasságával (ekkor kap­ják, hogy hány iköbméte- ves a lakásunk). A íákás- 'köbméterbe 'beleszámít minden fűtött rész, az is i(pl. W. C., iközlekedőfo- lyo'sá), ahol nincs radiá­tor, de a lakáson belül van. Kivétel az éléskam­ra, de a panellakások élésifüJkéje nem számít éléskamrának. Az így kapott légköb­métert kell aztán megszo­rozni a 28,80-as értékkel, hiszen ennyi az új díj köbméterenként. Az így koipott érték jelenti a la­kás egy szezonra, azaz hat hónapra számított fű­tési díját: a havi díjat tehát úgy kapjuk meg, ha ezt hattal osztják. Bonyodalmat okozhat, hogy sokan nem számol­nak a pátfűtéssel, amit külön felszámolnak termé­szetesen. Ha valakinek így még­sem az az összeg jön ki, mint amit számláznak ne­ki, forduljon a Távfűtő Vállalat pénzügyi osztályá­hoz, Pécs, Tüzér u. 18—20. 'Telefon: 14-111. Mint az igazgatótól megtudtuk, ők inkább ar­ra számítottak, hogy a melegvLd'Sjnál llesz több reklamáció: annak kiszá­mító sónál 'ugyanis figye­lembe kell venniük a log­giát is (fél négyzetméter­rel, egy négyzetmétert), illetve, hogy a 'melegvízdíj a lokásnégyzetméter sze­rint, de szakaszonként vál­tozik, általában 10 négy­zetméterenként. Aki tehát ■például 51 négyzetméte­res lakásban lakik, 'ugyan­annyi ímelegvízdíjat fizet, ■mint aki 59 négyzetméte­resben, mert 50—60 négy­zetméterig egy fizetési ka­tegóriát írnok elő a rend­deletek. B. L. < Schindl József felvétele Jégtörők a Dunán M ohácson a kompkikötőnél a nap minden órájában akad érdeklődő. Van, akit a hófehérre változott folyó, van, akit a part közelében horgonyzó három jégtörő hajó késztet megállásra. Sokan azután tudakozódnak a Révkapi­tányságon, hogy mikor nyitnak csatornát a város és a sziget között. Ez a kérdés foglalkoztatta a városi pártbizottság első titkárát, Borsos Jánost és a városi tanács elnökhelyettesét, Zimmermann Ferencet is — ezért keresték fel a Jégtörő X.-en tartózkodó parancsnokot. Jeges hó borítja a Duna- pa'rtot. A gyenge nap csak va­kítóvá teszi a jégkristályok csillogását, de 'nem teszi jár­hatóbbá a'z 'utat. 'Csúszkálva érünk a hajóhoz ívelő keskeny pallóhoz. A .Bajai Vízügyi Igazgatóság ■képviselője, Mészáros István és a Jégtörő X. kapitánya, Si­monyi László fogad 'bennünket a hajó itársalgájá'ban és ad rövid tájékoztatót a .pillanat­nyi helyzetről. 'Elmondják, hogy a kora reggeli órákban már nyitottak egy csatornát, de az enyhülés 'következtében meg­indult a víz és o jégtáblák egymásra csúsztak. A csatorna már nem létezik, a víz nem látszik. Az egymás fölé fodro­zódó, tornyosuló jégtáblák tel­jesen eltakarják a Dunát. Köz­ben hívják a kapitányt. Amint visszajön, elmondja, hagy a sziget közelében rekedt romáin uszályokról vészjelzést adtaik le. Elindította feléjük a Jég­törő IV-et. A ikobinablalkbál nézzük a távolodó haját. Csak a jeget döngölve tudja magát előre küzdeni. Meg-megáll, hátrálodul a vizen, aztán új erőre kapva beletörődik ismét a hajóorr a több tonnányi jég­táblákba. 'Leáll a jégmező kö­zepén. Új parancsot kaptak. A jégtörő IV. és VMI. azonnal indul a jugoszláv határ felél Erre Mészáros István kiadja a parancsot: irány a román uszályos! 'Követjük a kapitányt a kor­mányállásba. A fönt tartózko­dók mosolyogva fogadnak bennünket. A derültség oka; a szakácsnő elhagyta a hajót. Szegény, már tengeribetegsé­get kapott a sok „dongó lés­től" és „vasalástól” - pedig minden alkalommal több Dae­d a Ion - tablettával ig yekezett háborgó gyomrát csillapítani. A főparancsnok, Mészáros István diszkréten felhívja a fi­gyelmünket, hogy „sürgős" esetben a konmányíülke mind­két ajtaján ki lehet 'menekül­ni, és a hajón áthajolva köiny- nyíteni lehet a gyomraikon. Meglódul a hajótest. Hol jobbra, hol balra, előre és hát­ra. Lassan szétnyílnak a jég­táblák. 'Recsegve, reszelésen ütődnek a hajó oldalához, és egymáshoz. Félelmetes látvány. Mindenki feszülten figyel. A manőverezéseknél a kapitány síipjelzési ad a gépháznak. Több energiát! Molnár Lajos és Kárai János kormányos fel­váltva kezeli a döngölőt. Ha valami történne vele, mi is a jég foglyai lennénik. Távcsővel nézzük a román uszályokat. A fedélzeten állnak, felénk fi­gyelnek. A távolból nem lát­szik, ml történhetett. Két ára alatt sikerül a közelükbe jutni. Akkor már kitűnik, írni a segély­kérés oka. A ,jég mozgása köz­ben elszakította a uszályokat parthoz rögzítő sodronykötele­ket. Végre megállunk mellet­tük. Hiába érdeklődünk, kia­bálunk, magyarul, németül, szerbül, ők csak románul be­szélnek. Varga István fedélzet­mester és Geresdi László, a Vízügyi Igazgatóság 'kitűnő haijóvezetője átmegy az uszá­lyokra. Széles kézmozdulatok­kal magyarázzák, hogy szed­jék fel a folyóba dobott vas- macskákat. .Elkezdenek csör- lozni, aztán megakad a vas­lánc. Tehetetlenül tárják szét a kezüket. Simonyi kapitány mérgében ledobja a kardigánját. 'Elhagy­ja a 'kormáinyáflóst, a hajó külső, jobb oldali liirányítószer- kezetéhez óll. 'Megpróbáljuk arrébb lökni őket! 'Ehhez kör­betörjük az uszályok körül a jeget. Órába is betelik, ahogy arrébb kerülnek a jégtáblák — utat nyitnak a hajónknak. Több szobányi táblát hó fed. A partról fújta ráj'Uk a havat a szél. Rajtuk lábnyomok lát­szanak. Lehet, hogy az uszá­lyokról, lehet, hogy a szigetről jártak orra emberek ... Csak most látni, hogy a jégtáblák nincsenek összefagyva. Egymá­son állnak, de erő hatására szétnyílnak 'bármikor. Szürkül­ni kezd. A jéggel fedett folyó hideget áraszt magából. Már nem látjuk a túlpartot. A ma­nőverezés felkelti a szigetiek figyelmét is. Többen a part közelében ácsorognak, fényké­peznek. Végre sikerült! Megmozdul­tak a vasláncok, és a part felé lódultak az 'uszályok. Az egyik román koirmányos két kezét egymásba fonva élteti a segí- tökészséget. Többre nincs idő. A partra kell dobni a rögzítő köteleket. A bámészkodók se­gítenek a kikötésben. — Ezzel is megvagyunk! — mondja Simonyi kapitány, és felveszi a korábbon ledobott pulóverét. Közben Mészáros István a haljónoplábo rögzíti az eseményeket. Megszólal a rádió is, bennünket keres a vízi-rendőrség. 'Nemsokára ki­kötünk! — szól a parancsnok. * 'Már teljesen besötétedett mire a partra értünk. A nagy izgalomban nem vettük észre, hogy több mint négy órát vett igénybe a mentési akció. A Jégtörő X-re visszapillantva láttuk, hogy o kabinokban sor­ra kigyulladnak a fények. Adám Erika Könyvszemle Elemi csapások, ipari katasztrófák megelőző védelme Az elmúlt néhány évben be­következett természeti és tech­nikai katasztrófák a közvéle­mény figyelmét is felkeltették. Szinte naponta értesülünk ar­ról, hogy a világ különböző pontjain súlyos anyagi és em­beri áldozatokkal járó károk keletkeztek. Magyarországon is egyre gyakrabban hallunk na­gyobb méretű — a környezetet károsító — balesetről, kataszt­rófáról. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a természeti és tecfini- kai katasztrófák elleni védeke­zés fontos társadalmi feladat. A védelem magában foglal­ja a népgazdaság, az életfon­tosságú berendezések és kul­turális értékek védelme érde­kében tett hatósági rendsza­bályokat. A rendszabályok el­sősorban a megelőzésre intéz­kednek, kiszűrve a várható ha­tásokat, de bekövetkezés ese­tén rendelkeznek a gyors és hatékony leküzdéséről, a köz­rend biztosításáról és a társa­dalmi élet normalizálásáról. A védekezés komplex rend­szerének egyik eleme a Pol­gári Védelem, mely részt vesz a megelőzésben és közremű­ködik a helyreállításban. A katasztrófák megelőzését, felszámolását a párt, a taná­csi, az állami, a gazdasági, a vízügyi, egészségügyi, állat­egészségügyi szervekkel együtt a polgári védelmi munkában is fontos feladatnak kell tekin­teni. Már többször hírt adtunk több olyan könyv megjelené­séről, amelyek hasonló téma­körrel foglalkoznak. Most ismét ilyen könyv megjelenéséről tu­dósítunk és hívjuk fel a figyel­met. A polgári védelem kiadvá­nyaként megjelentetett könyv „Elemi csapások, ipari kataszt­rófák megelőző védelme” cím­mel hézagpótló alapmű, mely elsősorban azok számára ké­szült, akik a polgári védelem szervezetében tevékenykednek. A könyv nagy értéke és ér­deme, hogy hazai példákra építi fel tematikáját. Közre­adja a megelőzés és védeke­zés legfontosabb ismereteit. Alapismeretet ad a különböző katasztrófahelyzetek ismérvei­ről. Röviden jellemzi azokat a hatósági feladatokat, ame­lyek intézkednek a megelőzés­re. Részletesen foglalkozik a polgári védelmi szervezetek feladataival, egészen az üzemi szintig lebontva. Tárgyalja, hogy földrengé­sek, árvizek, tüzek esetén mi­lyen feladatok hárulnak a pol­gári védelmi egységekre. A könyv szerkesztői nagy figyel­met fordítottak az egészség- ügyi és állategészségügyi fel­adatok jellemzésére is. Vége­zetül külön fejezetben a pszi­chológiai felkészítésről esik szó. A szerzői kollektíva áttekin­tést ad a témával foglalkozó irodalomról, mely önmagában is értékes információt od az ez Iránt érdeklődőknek. A könyv, tehát nélkülözhe­tetlen segítője a szakszolgála­tok parancsnoki állományának. A könyv megvásárolható a te­rületi polgári védelmi parancs­nokságokon. Szabó László őrnagy Hatékony, teljes foilalkeztatettságot! A Munkaügyi Szolgáltató Iroda 1984. évi tapasztalatai mérsékelt gazdasági és mun­kaerő-gazdálkodási fejlődés­ről vallanak: a bejelentett munkaerő-igények száma több mint félezerrel haladta meg az előző évit (72228:6704). Ezt az „exten- zivitást” kissé oldja az a tény, hogy a munkaerőigény bejelentések száma negyed­évenként csökkent, a negye­dik negyedévi az elsőnek fe­lét sem éri el. Jóirányú lét­számgazdálkodást sejtet, hogy több munkáltató nem pótolta a természetes fo­gyást, a létszámcsökkentést belső átcsoportosítással, munkaszervezéssel, qépi kor­szerűsítéssel oldották vmeg. Tervezett hatékonyságot, gyors szerkezetváltásokat se­gítő képzések, átképzések, számottevő létszám leépíté­sek azonban még nem szere­peltek jellemzően a pécsi és a meqyei munkq-szervezetek- nél. Ennek következménye a felfokozott munkoerő-túlke- reslet. Elsősorban (sorrendiség­ben) többműszakos szakkép­zetlen, szak- és betanított munkás vonatkozásában volt kieléqithetetlen az elvárás, hisz nincs szabad munkaerő- tartalék. Uayanakkor sajná­latosan közömbös az iqény a nyuqdíiasok, a qyes-en lé­vők, az aktív munkaidő utá­ni. és or alkalmi munkavál­lalók iránt. lav áll össze a képlet: tár­sadalmunkban eavirtotűVq van ielen a MUNKAERŐ-KE­RESLET és FELESLEG, vaayis a munka és n munkaerő iránti érdeklődés kiilönhÖTŐ- séqe. Ez a kép területenként, városonként, szakáganként, foqlalkozási nemenként — és uqyanakkor időszakonként változó. Az érdek- és lehetőség­egyeztetésekben hivatásos se­gítőtárs a Munkaügyi Szol­gáltató Iroda, mely mind a munkáltatóknak, mind a mun­kavállalóknak rendelkezésére áll: hétfőn és szerdán 7.30— 15.30-iq, pénteken 7.30— 12.00-ig. A munkáltatókat tel­jes munkaidőben soron kívül fogadjuk. Telefonunk válto­zatlan: 11-622, 13-721. ÁLLASAJÁNLÁSUNK MUNKAERŐ ÁLLANDÓ FELVÉTELRE: FIZIKAI MUN­KÁRA (teljes munkaidőben): vájár, segédvájár, külszíni csillés, föld alatti csillés, csa­patcsillés, föld alatti laka­tos, föld alatti villanyszerelő, asztalos, autószerelő, autó­villamossági szerelő, ács-áll­ványozó, bádogos, eladó, festő, esztergályos, marós, fűtésszerelq, gépkezelő, he­gesztő, kőműves, lakatos, mű­szerész, villanyszerelő, vízve­zetékszerelő, gépkocsivezető, targoncavezető, takarítónő, konyhai dolgozó, valamint egyéb betanított és segéd­munkák férfi, női munkaerő­nek. NEM FIZIKAI MUNKÁRA (teljes munkaidőben), gyors- és gépíró, könyvelő, belső el­lenőr, adminisztrátor. JELENLEGI FELVÉTEL FIZI­KAI MUNKÁRA (teljes mun­kaidőben): cukrász, felszol­gáló, férfifodrász, fúró-rob- barrtó, gumijavító, hálózat- szerelő, karosszérialakatos, kovács, montírozó, grafikus, öntő, férfi-női szabó, szakács, vasbetonszereld, ápolónő, se­gédápolónő, műtőssegéd, gondozónő, úszómester, bolt­vezető, műszaki gyakornok, állategészségügyi szaksegéd, fonó- és szövőipari betanított munkák (felvető, befűző, tisz- tító-kivarró, vetülékcsévelő), gépi-kézi varrsára átképzés 1—3 hónapos átképzési idő­vel. JELENLEGI FELVÉTEL NEM FIZIKAI MUNKÁRA: (teljes munkaidőben), munkaügyi előadó, számlaellenőr, kontí­rozó könyvelő, anyagkönyve­lő, közgazdász, szülésznő, tár­sadalombiztosítási előadó, ügyintéző, ellenőr, röntgen- asszisztens, műtősasszisztens, árelőadó, reklámpropaganda előadó, pénztáros, hálózat- szerelő, hálózati ellenőr, gép­könyvelő, statisztikus, pénz­ügyi előadó, díszletfestő, programozó, cipőipari tech­nikus, műszaki osztályvezető, elektromos gyártásfejlesztő, technológus (elektromos vég­zettséggel), ruházati üzem­mérnök, termelésirányító, erősáramú mérnök, technikus, gyártásvezető (felsőfokú élel­miszeripari végzettséggel), munkagazdasági főelőadó, kereskedelmi főelőadó, szö­vőipari technikus. NYUGDÍJAS MUNKALE­HETŐSÉGEK: őr-portás, fűtő, takarító, konyhai dolgozó, ud­varos, telepőr, öltözőőr, szo­balány, szállodai takarító, fúró segédmunkás, gépkocsi- vezető, camping portás, kő­műves, asztalos, gépíró. BEDOLGOZÓI MUNKALE­HETŐSÉGEK: iparművész, asztalos, kötszövő-síkkötő, konfekcionáló. MELLÉKFOGLALKOZÁSKÉNT, GYESEN LÉVŐKNEK, MEG­VÁLTOZOTT MUNKAKÉPES­SÉGŰEKNEK: tűjavítás, mű­szerész munkakör. MUNKALEHETŐSÉGET KERESÜNK NEM FIZIKAI MUNKAKÖR­BEN: pedagógus, fogorvos, vegyész, mezőgazdász, föld­mérő végzettséggel rendel­kezőknek. RÉSZMUNKAIDŐS FOG­LALKOZTATÁSRA fizikai, nem fizikai munkakörre. GYESEN LÉVŐKNEK be­dolgozói, nem kizárólag var­rás, kötés jellegű munkákra. DIÁKOKNAK: alkalmi mun­kavégzésre, hétvégeken taka­rítás, lépcsőház felmosás, időseknek bevásárlás, tüzelő- behordás. AKTIV MUNKA UTÁNI EL­FOGLALTSÁGOT keresünk vil­lanyszerelő, hegesztő, kőmű­ves, asztalos, ács, festő-má- zoló, tapétázó, gépkocsiveze­tő, autószerelő végzettséggel rendelkezőknek, valamint se­gédmunkásoknak. HUMÁN SZOLGÁLTATÁS KÖRÉBEN várunk munkale­hetőséget pótmama-szolgá­latra, gyermek óvódába-isko- lába kísérésére, idősek-bete- gek gondozására, nagybevá­sárlásra, tüzelő aprításra, -behordásra, kerti munkára. NYELVTANULÁSRA-GYA- KORLÁSRA keresünk jelent­kezőket (térítési díj ellené­ben), olasz, angol nyelvű cso­portos beszélgetésre, város­nézésre, múzeumlátogatásra, szervezett kirándulásra nyelv­gyakorlással egybekötve.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents