Dunántúli Napló, 1985. január (42. évfolyam, 1-29. szám)
1985-01-29 / 27. szám
Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Bemutatunk -egy új technikusi szakot (5. oldal) Hamburgban a válogatott (8. oldal) Cipőfelsőrész-készítő üzem Szentlászlón (3. oldal) Az ENSZ főtitkára Vietnamban Javier 'Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár 'hétfőn 'kétnapos hivatalos látogatás na Hanoiba érkezett. A világszervezet főtitkára délkelet-ázsiai ‘körútja újabb állomásán vietnami vendéglátójával, Nguyen Co Thach külügyminiszterrel áttekinti a nemzetközi Ihelyzet időszerű 'kérdéseit. Cuellar rövid látogatást tett Laoiszban Is, alhol eszmecserét folytatott Phoun e Sipraseuth laoszi külügyminiszterrel. Reagan európai látogatása iWa-slh ing tómban hétfőn bejelentették, hogy 'Reagan amerikai elnök — a vezető tőkés országok május elején Bonniban so rralke roló csúcs tál ál'kozój á t követően — az 'NSZK kormányának meghívására hivatalos látogatást tesz íNyugat-iNémet- országban. Reagan május 8-ig tartózkodik majd az NSZK- ban, ezt követően kétnapos hivatalos látogatásra Spanyolországba utazik. 'Várható, hogy ezután Portugáliáiba is ellátogat, s lehetséges egy ausztriai látogatás is. A SZOT és a Magyar Kereskedelmi Kamara vezetőinek tanácskozása Hétfőn a SZOT székházában. tanácskoztak a SZOT és a Magyar Kereskedelmi Kamara vezetői. A találkozón részt vett Méhes Lajos, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára és Beck Tamás, a Magyar Kereskedelmi Kaim ara elnöke is. Megállapították, hogy az 1982. évi intézményes kapcsolatfelvétel óta az együttműködés szervezetté és rendszeressé vált, s már eddig is jelentős eredményeket hozott. A mostani találkozó jelentőségét növelte, hogy a gazdaságirányí- tára kiadott programfüzet él- során megnőtt az érdekképviselet iránt az Igény. 'Rámutattak, hogy a társad almi érdek- egyeztetési mechanizmus to- tvábbfejlesztése megkívánja a Magyar Kereskedelmi Kamara feladatkörének kiterjesztését. Ennek megfelelően a SZOT támogatja, hogy a Kereskedelmi Kamara társadalmi szerv státuszt kapjon. A tanácskozás résztvevői fontosnak tartják, hogy a szak- szervezetek és a Kamara - elsősorban az ágazati szakszervezetekben és az MKK tagozataiban — rendszeresen egyeztessék nézeteiket és feladataikat a középtávú és éves népgazdaság! tervekkel kapcsolatos kérdésekben, 'különös tekintettel a gazdaság jövedelemtermelő 'képességének növelésére, az érdekegyeztetési mechanizmusra és az érdek- védelemre. Szorosabb együttműködés alakulhat ki a tanácsok és a lakosság között A nyelvtudás nem egyszerűen szűk kultúrkérdés Társadalmi vita az elöljáróságokról együttműködés alakulhat ki a tanácsok és az állampolgárok között. Ugyanakkor például a Baranya megyei tanácskozáson felvetették, hogy az elöljáróságok létrehozása csupán lehetőség, kedvező lehetőség arra, hogy a kívánatos együttműködés elmélyüljön. Valóra váltásához arra van szükség, hogy a tanácsok az elöljáróságot elfogadják a helyi érdekek szószólójának, s ekként is tárgyaljanak vele. Ehhez persze az is kell, hogy alapos körültekintés előzze meg az elöljárók kiválasztását. Ez annál is inkább kívánatos eljárás — hangsúlyozták —, mert az emberek bizalma általában személyekhez kötődik. Az egri regionális tanácskozáson ezzel összefüggésben fölhívták arra is a figyelmet, hogy e tisztségre nehéz lesz mindenütt megfelelő tudású és tenni kész lakost találni. Nem beszélve arról, hogy a közös tanácsoknak — lévén csekély létszámú az apparátusuk —, olykor-olykor még a korábbi tanácstagi csoportok működtetése is gondot okozott. Egy más megközelítésből pedig rámutattak: annak mindenféleképpen elejét kell venni, hgy az elöljárókból idővel úgymond helyi hatalmasságok váljanak. Ezért sem javasolták, hogy a lakosság képviselőit hatósági jogkörrel ruházzák fel. Vas megyében azt tették szóvá, hogy az elöljáróságok tekintélye nem utolsósorban azon múlik, mennyire szólhatnak bele a helyi teendők rangsorolásába. Ennek előfeltétele a megfelelő tájékozottság mellett főként az, hogy rendelkezhessenek bizonyos pénzösszegekkel. összességében valamennyi vitázó egyetértett abban, hogy az elöljáróságok létrejötte hozzá iárul a társközségek megrendült önbecsülésének újbóli megszilárdításához. A társadalmi viták tapasztalatait eljuttatják az illetékes szervekhez. — Nem szükséges nagyobb képzelőerő ahhoz, hogy lássuk, életünkben mennyire fontos szerepet játszik a nyelv, az idegen nyelv tudása. Ahogy a mondás tartja nálunk, mindenki annyi életet él, ahány nyelvet beszél, — s ennek alapján arra a következtetésre kell jutnunk, hogy Magyarországon a leqtöbb embernek igen rövid az élettartama. A nyelvtudás nem egyszerűen szűk kultúrkérdés, nem azt jelenti, hogy közlekedhetünk-e kultúránkkal más népek között, hanem azt is, hogy a kereskedelem, a szakemberek tudnak-e egymásA Szigetvári Állami Gazdaság szentegáti húsüzemében ebben a szezonban IS mázsa stifoldert állítanak elő, emellett folyamatosan készítik a füstölt kolbászt, disznósajtot, hurkát, sütőkolbászt, bács kait, májashurkát, s húsvétra már füstölik a sonkát és a császár- szalonnát. Áruik többségét a szigetvári boltokban és Pécsett a Konzumban értékesítik. Képünkön: keretekre kerülnek a frissen főzött hurkakarikák. Erb János felvétele Ormos Mária megnyitja a konferenciát Fotá: Cseri Lásilá Anglisztikai konferencia Pécsett A társközségekben megalakuló elöljáróságok helyéről és szerepéről, a működésükkel kapcsolatos jogszabályok tervezetéről rendezett társadalmi vitát a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. A közelmúltban befejeződött tanácskozás- sorozat tapasztalatait összegezve a népfrontmozgalom székhazában az MTI munkatársának elmondták: a vitákon részt vevők elismerően szóltak a kistelepüléseinken az elmúlt évtizedekben végbement fejlődésről. Úgy vélekedtek, hogy a központi és a helyi erőfeszítések nyomán számottevően javultak a lakosság életkörülményei, s megteremtődtek a lakóterületi közélet fellendítésének feltételei is. A kedvező folyamatok mellett azonban egyes térségekben meggyengült a falvak népességmegtartó ereje. Sókan emiatt költöztek el, másutt keresve megélhetési lehetőséget. Az elvándorlás oka Igtöbbször az volt, hogy a lakóhelyen nem volt elég üzlet, szolgáltató egység, s hiányoztak az érdekképviselet megfelelő szervei is. A körzetesítések következtében, a közös tanácsok létrehozásával ugyanis elsősorban a székhelyek fejlesztésére irányult a közfigyelem, a társközségek így hátrányosabb helyzetbe kerültek. Az itteni feladatok elvégrésére legtöbbször nem jutott annyi, amennyire szükség lett volna. A vitákban felszólalók ennek kapcsán rámutattak: e településeknek a tanácsi szervek földrajzi — és gyakran képletes értelemben is vett — távolsága miatt nem volt igazán gazdája. A tanácstagi csoportok ugyan megtették, ami tőlük telt, de nem volt erejük arra, hogy határozottabban szerezzenek érvényt a helyi érdekeknek. Az új jogszabályokat már csak azért is kedvezően fogadta a társközségek lakossága, mivel az új testületek: az elöljáróságok révén szorosabb majd szekcióülésekkel folytatódott. A megnyitó után rövid nyilatkozatot kértünk Trócsányi Miklóstól, a JPTE docensétől, a konferencia szervezőjétől. — Az, hogy Pécs ad otthont ennek a tanácskozásnak, részben formai dolog: mi kerültünk sorra. Másrészt viszont tavaly januárban valamennyi egyetem nekünk ajánlotta föl a rendezés jogát. Itt minden résztvevő meghallgathatja az anglisztikai és amerikanisztikai kutatások legfrissebb eredményeit, amelyek nagymértékben hozzájárulhatnak az általános és középiskolai angol-tanítás problémáinak megoldásához. Ezzel a konferenciával is szeretnénk hozzájárulni az egyetemi kutatások és a középiskolai oktatás közelítéséhez. Egyúttal baráti, szakmai kézfogásnak is szántuk ezt a tanácskozást, ezért is hívtunk meg külföldi neves szakembereket. Ez valóban országos konferencia, a szó legnemesebb értelmében: a tudósok nem egymásnak beszélnek csupán, hanem annak a nagyszámú hallgatóságnak, amelyik többségében tanárokból áll. D. Cs. Napirenden az iskolai angol nyelvtanítás Külföldi szakemberek a háromnapos ülésszakon Az „anglisztikai napok ’85.” háromnapos rendezvénysorozatára kiadott programfüzet első oldalán néhány soros, rövid megemlékezés áll egy olyan ember emlékének tiszteletére, akit valamennyi magyarországi angol szakos tanár mesterének, munkatársának vallhat. Ez az ember Országh László, aki éppen egy éve, a tavalyi Budapesten megtartott anglisztikai napok időszakában hunyt el. A nekrológ utolsó mondata akár a tegnap Pécsett megnyílt anglisztikai napok ’85. ülésszakának is'mottója lehet: „Szellemi hagyatéka legyen újabb indítás minden kutató műhelyében.” Ebben a szellemben nyitotta meg háromnapos tudományos ülésszakát a JPTE Tanárképző Karának angol tanszéke, a Pécsi Akadémiai Bizottság és a Modern Filológiai Társaság angol—amerikai szakosztálya. Az anglisztikai napok megrendezésére most először kerül sor Pécsett: egyébként hasonló tudományos konferenciákat már hat éve rendeznek Maqyaror- száaon. A tudományos ülésszak a PAB székházában tegnap dé'előtt kezdődött a pécsi Nagy Laios Gimnázium kórusának műsorával. Az angol, amerikai és magyar kórusfeldolgozások bemutatása után került Ormos Mária egyetemi tanárnak, a JPTE rektorának megnyitó beszédére. sál kommunikálni, tudnak-e „közlekedni” — s ez egy világnyelv birtoklása nélkül ma már lehetetlen. Az anglisztikai napoknak már eddig is nagy hasznát vettük, s éppen ezért nagy örömmel köszöntőm azokat a szakembereket, akik most ezen a konferencián részt vesznek, s külön a külföldi meghívottakat is, akik most először érkeztek e célból Magyarországra. A megnyitó után a plenáris ülések elnöke, Tigyi József akadémikus, a PAff titkára köszöntötte a jelenlévőket, majd átadta a szót dr. Bognár Józsefnek, a JPTE Tanárképző Kara angol tanszéke vezetőjének előadása megtartására, őt követte Ranko Bugarski (Jugoszlávia) és Egri Péter (Debrecen) 'előadása. A konferencia délután újabb plenáris üléssel, Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLII. évfolyam, 27. szám 1985. január 29., kedd Ara: 1,80 Ft
