Dunántúli Napló, 1985. január (42. évfolyam, 1-29. szám)
1985-01-25 / 23. szám
1985. január 25., péntek Dunántúli napló 3 Pártértekezleteken öt év munkájáról Vita q kongresszusi irányelvekről A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusára készülve, az alapszervezeti taggyűlések után vállalati-intézményi pártértekezleten értékelik ezekben a napokban a vezetőségek ötéves tevékenységét, valamint összegzik, s kiegészítik a Központi Bizottság kongresszusi irányelveinek alap- szervezeti állásfoglalásait. Pécs, III. sz. lakóterület Hétfőn többek között Pécsett a III. számú lakóterületi pártvezetőség adott számot tevékenységéről, majd az alapszervezeti küldöttek szóltak Pollák Dezső titkár beszámolóját és Balogh Miklós által ismertetett állásfoglalástervezetet követően. A vita résztvevői — Csillag József, Tóth Béla, Kovács Jenő, Nagy Sándorné, Bányai Ferenc, Halmai János, Gácsi Mátyás és dr. Szava Dezső — is bizonyították, hogy a lakó- területi pártszervezetek aktív fórumai a pártéletnek — sokat tettek és sokat tehetnek kerületükért, a városért. Érthetően sokat foglalkoztak a felszólalók az életszínvonallal összefüggő kérdésekkel, hiszen sok köztük az alacsony nyugdíjas, akiknek megélhetése egyre nehezedik, de felelősséggel és megértéssel szóltak például a fiatalok, a pályakezdők gondjairól, vagy éppen kulturális életünk ellentmondásairól. Hangsúlyozták, a pártvezetőséghez tartozó több mint ezer III. kerületi párttag megelégedettséggel fogadta az irányelveket, s a kongresszuson születő határozatok végrehajtásából is ki kívánják venni részüket. A vitában felszólalt Lukács János, az MSZMP Baranya me- avei Bizottságának első titkára is, aki hangsúlyozta, hogy a lakóterületi pártszervezetekről folyó vita ellenére azok bizonyították életképességüket, s hoav akt'v teret adnak a politizálásnak tíz évvel ezelőtti megalakulásuk óta. A lakóterületi pártszervezetek érdeme, hogy a nyugdíjba kerülők újra A MÁV Pécsi Igazgatósága szociális épületének tanácstermében rendezte meg szerda délután pártértekezletét a körzeti üzemfőnökség, amelynek pártvezetősége négy alapszervezet munkáját koordinálja, irányítja. A pórtvezetőség titkára, Re- meczki Mihály, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága végrehajtó bizottságának tagja ismertette a vezetőség beszámolóját az elmúlt öt év munkájáról, s a kongresszusi irányelvek alapszervezeti vitáiból leszűrt állásfoglalás javaslatát. A beszámoló elsőként azokról a gazdasági körülményekről szólt, amelyek alapvetően behatárolták a körzeti üzemfőnökség lehetőségeit, meghatározták a feladatait. Ezek között az egyik leglényegesebb: a MAV-nak már önálló vállalatként kell dolgoznia, s a fejlesztésekre csak a nyereségből futja. A pártvezetőség a gazdaság- szervező tevékenységet helyezte munkája előterébe: a tervek teljesítésének előmozdítását, a belső tartalékok feltárását. A magasabb szintű követelményeknek az üzemfőnökség nem tudott mindenben eleget tenni, összességében a szállítási tervek — néhány mutató kivételével — teljesültek, az export-import szállítások viszont maradéktalanul. A szervezeti élet folyamatos, terv; szerű volt, érvényesült a pártdemokrácia; az ideológiaipropaganda munkában erősödött az elmélet és a gyakorlat megtalálják a helyüket a közéletben, sokat tesznek egymásért, környezetükért. Szólt arról is, hogy sok munkahelyen a nyugdíjba kerülők idegenkednek attól, hogy új alapszervezetben folytassák mozgalmi tevékenységüket, de éppen a lakóterületi pártszervezetek élet- képessége segíthet oszlatni az ilyen aggályokat. Majd arról szólt, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt r^M-iVxuát, az abban való részvételt felemelt fejjel lehet vállalnia minden párttagnak, még akkor is, ha az utóbbi évek próbára teszik az embereket. De ennek a politikának az érdeme, hogy országunk sokfejlettebb országnál is jobban viseli el a gazdasági világválság következményeit, s hogy tud perspektívát nyújtani fiatalnak és idősnek egyaránt. A pártértekezleten Novák Szilveszter, a pécsi Városi Párt- bizottság titkára tolmácsolta a városi végrehajtó bizottság elismerését. A III. számú lakóterületi pártküldöttértekezlet a kongresszusi irányelvekkel kapcsolatos állásfoglalásában, más egyebek mellett, azzal a javaslattal fordult a Központi Bizottsághoz, a kongresszushoz, hogy az elkerülhetetlen áremelkedéseket a nyugdíjasok körében differenciáltan kompenzálják. így például a háromezer forint alatti nyugdíjasok az árszínvonalemelkedéssel egyező százalékban kapjanak nyugdíjemelést. Az irányelvekkel kapcsolatos állásfoglalást az értekezlet elfogadta. egysége, a tudatformálás hatékonysága azonban ebnek ellenére még elmaradt a szükségestől és lehetségestől. A kongresszusi irányelvekről az állásfoglalás tervezete leszögezi, hogy azokkal az üzemfőnökség párttagsága — sőt párton kívüli dolgozói is— egyetért és azonosul. Hangsúlyozza a vasút népgazdasági jelentőségét és egyben nehézségeit, a vasutasok jövedeb mének kedvezőtlen alakulását. Nem tartják összeegyeztethe- tőnek jelenlegi gazdasági, társadalmi, szociális helyzetünkkel egyes rétegek indokolatlan, nem a munkán alapuló jövedelemgyarapodását, s elégtelennek az ellenőrzés hatékonyságát, a hátrányos helyzetű fiatalokkal való törődést, az iskolákban folyó ideológiai oktatást. Igénylik, hogy a párttagok és a pártfórumokon kifejtett véleményük nagyobb szerepet kapjon a döntések előkészítésében. A beszámoló és a kongresszusi irányelvek vitájában kitértek a KISZ-vezetőség munkájára, annak pártirányítási feladataira, a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny eredményeire, a brigádok tevékenységére, a társadalmi munkákra, az üzemi demokrácia alakulására, a nők munkahelyi szociális körülményeire, a nőpolitikái határozat megvalósítása és a jelenlegi gazdasági helyzet összefüggéseire, a vasútfejlesztések ellentmondásaira, a bérfeszültségekre, a legutóbbi árintézkedések hatására, s megfogalmazták a hatékony munka érdekében a hatékony vezetés követelményét. Az irányító pártbizottság képviseletében Fényes József vasútigazgató, a vasúti pártbizottság vb-tagja értékelte az üzemfőnökség pártvezetőségének munkáját, megállapítva, hogy az tervszerű, folyamatos, megfelelő színvonalú volt, hatékonyan valósította meg politikai ellenőrző, irányító, koordináló feladatait. A vitában Szabó III. József, Hamvas János, Dohocz- ky László, Kurdi József, Kellner Andrásné, Ónodi Gézáné, Keserű Árpád, Paku Lajos, Ónodi Géza, Huber József, Horváth Zoltán, Léhmann László és Fényes József szólalt fel. A beszámolót és az irányelvekről szóló állásfoglalás tervezetét egyhangúlag fogadta el a küldöttgyűlés. Szabadszentkirály Szabadszentkirályon kedden délután tartották meg a nagyközségi párt-küldöttértekezletet, melyen Kovács Béla, a pártvezetőség titkára ismertette a vezetőség beszámolóját és az irányelvekhez fűzött állásfoglalást. Méltán büszkeséggel szólhatott arról, hogy a termelő- szövetkezet egyre javuló, kiváló munkájában, a terület gazdagodásában a pártalapszerve- zetek jó munkája is érzékelhető. Szólt a pártépítési gondokról, amelyek azzal is összefüggésben vannak náluk, hogy a kis falvak megtartóképessége tovább csökkent az elmúlt öt év során. Az irányelvekkel kapcsolatos állásfoglalás is tartalmazza, hogy ellentétben az irányelvekben leírtakkal, ők úgy tapasztalják, hogy a falu és a város közötti különbség nem csökkent jelentős mértékben, sőt a kisközségek, viszonylatában még romlott is. Ezekben a falvakban ma már gyakorlatilag nem található értelmiségi, a közélet minimális, s ez a közelgő tanácsválasztásokat is nehézzé teszi. A beszámoló és az állásfoglalás vitájában felszólalók — Tamcsu József, Török László, Vadál Béla és Szabó Ferenc — érintették és elemezték az ideológiai helyzetünket, a gazdaságirányítás kérdéseit, hangsúlyozva, hogy a meghirdetett nagyobb vállalati önállóság gyakran bukdácsol a túlirányí- tottság akadályain. A vitában felszólalt Gráf József, az MVMP Szigetvár városi Bizottsága titkára is, aki a végrehajtó bizottság értékelésének ismertetése után gazdasági helyzetünk néhány vonását elemezte. A vezetőség beszámolóját és az irányelvekhez fűzött állás- foglalást a küldöttértekezlet elfogadta. * Mindhárom pártértekezleten a beszámoló és az irányelvek- állásfoglalás megvitatása és elfogadása után megválasztották az új vezetőségeket és a küldötteket is. B. L—D. I. MÁV Pécsi Igazgatóság, körzeti üzemfönökség Esti műszakban is dolgoznak az aknamélyitők Prokop József vezette brigádban Pécsett, a Székesegyház előtti sátorban. Ezzel szeretnék elérni, hogy behozzák a fagyos napok alatti elmaradásukat, és hogy határidőre adják át a munkahelyet a további kivitelezőknek. Erb János felvétele A fórum, mint indikátor A városi ifjúsági tapasztalatai Elöljáróban, összegezve a tapasztalatokat elmondható, hogy az 1984-es évi ifjúsági parlamenteket nem előzte meg akkora érdeklődés, mint az előzőket. E megállapítást szóban és írásban is megerősítették a KISZ Pécs városi Bizottságának legutóbbi ülésén, ahol az egyik napirendi pont a városban tartott ifjúsági parlamentekkel foglalkozott. (A megyei tapasztalatokat eddig még nem tárgyalta a KISZ Baranya megyei Bizottsága.) Az Ifjúsági Törvény megjelenése óta már ötödik alkalommal került sor az üzemekben, munkahelyeken és oktatási intézményekben az ifjúság e sajátos fórumainak megrendezésére. Pécsett minden olyan intézménynél tartottak az elmúlt évben ifjúsági parlamentet, ahol KISZ-szervezet működik. Általában elmondható, hogy a KISZ-szervezetek komolyan vették a parlamentre való felkészülést, s a-fölmerülő gondokat még a fórum megrendezése előtt igyekeztek tisztázni az állami vezetéssel. Azonban a jó szervezés ellenére is voltak olyan alsóbb szintű parlamentek, amelyeket a résztvevők alacsony száma miatt el kellett napolni, például a BEV-nél, a Volánnál, a HUNOR-nál. Egy vállalatnál — Cipőkernél — előkészítési és szervezési hiányosságok miatt az ifjúsági parlament januárra tolódott ki. A vállalatok vezetősége által készített beszámolókból sok esetben nem tűnt ki, hogy milyen eredmények következtek az előző ifjúsági parlament intézkedési tervének végrehajtásából. Néhány helyen kiemelten kezelték a fiatalok szerepét, viszont voltak olyan beszámolók is, amelyekből mindez nem tűnt ki. Az ifjúságpolitikai célra fordítható pénzösszeg sok helyen nincs arányban a fiatalok számával, s ezeket az ösz- szegeket gyakorlatilag évek óta ugyanarra használják fel, Így kirándulásra, sportra, klubra. Az ifjúsági parlamenteket nem előzte meg nagy érdeklődés, ennek többek között az az oka, hogy a fiatalok számos más, közvetlenebb fórumon is választ kaphatnak fölmerülő problémáikra. A nagyobb hordparlamentek erejű, s már többször is fölvetett problémák megoldását pedig a vállalatok anyagi lehetőségei korlátozzák, vagy pedig olyan társadalmi szintű gondokról van szó, melyeket e parlamentek mint indikátorok jeleznek. E csoportba tartozik a lakáskérdés, a pályakezdők bérezése. A lakással kapcsolatban fölmerültek más problémák is, igy például a Tejipari Vállalatnál kifogásolták a fiatalok, hogy használt lakás vásárlása esetén — az érvényben lévő jogszabályok miatt — nem vehetik igénybe a munkáltatói kölcsönt. A dolgozó fiatalok körében leggyakrabban a helyi gazdasági, szociális kérdések vetődtek fői, így legtöbbször a vállalati gmk, a munkakörülmények alakulása, az anyagellátás, o szakmai utánpótlás minősége és mennyisége. S ezek mellett a már említett leggyakoribb témák a pályakezdés, lakás- és bérkérdés voltak. A diákok körében az iskolai demokrácia, az önkormányzat, a társadalmi munkák helyzete merült föl leggyakrabban. A tanulók kérték, hogy a PEB levelezésbe a nem fizikai dolgozók gyermekei is betekinthessenek, kérték, hogy vizsgálják fölül a diákigazolvány rendszerét, s hogy a nyári építőtáborok helyett az őszi mezőgazdasági munkák keresetéből vonják le a 20 százalékot. A felsőoktatási intézmények parlamentjein a tanulás feltételeinek alakulása, a kollégiumok és menzák helyzete, a tudományos diákkörök iránti érdeklődés, a pályakezdők elhelyezkedési és bérezési gondjai kerültek előtérbe. Újra elhangzott, hogy igénylik a közös egyetemi-főiskolai klubot. A legnagyobb problémát az egyetemisták körében a jegyzetellátás színvonalának további csökkenése okozza. A KISZ Pécs városi Bizottsága célszerűnek tartja megvizs-' gálni, hogy vajon szükséges-e az ötéves tervcikluson belül kétszer tartani ifjúsági parlamentet, nem zárva ki azonban azt, hogy indokolt esetben össze lehetne hívni a rendkívüli parlamentet is. D. Cs. Konferencia az ifjúság biológiai fejlődéséről Az ifjúságpolitika tudományos megalapozását szolgáló kutatások keretében Az ifjúság biológiai fejlődésének és egészségének társadalmi tényezői címmel — kétnapos tudományos tanácskozást rendez január 31-én és február 1-én Pécsett az MSZMP Baranya megyei Oktatási Igazgatósága és a Pécsi Orvostudományi Egyetem Marxizmus—Leninizmus Intézete. A fiatalok fizikai és mentális egészségének társadalmi tényezőit bemutató előadások a nemzetközi statisztikák tükrében vizsgálják az ifjúság megbetegedéseinek mai jellemzőit országos felmérések alapján. Az előadások után vitában fejtik ki a szakemberek véleményüket az érintett kérdésekről. A tudományos ülésszak második nagy témakörét a köznevelési és az egészségügyi intézményeknek az egészség- kultúra alakításában betöltött szerepe; illetve a fiatalok orvoshoz fordulását befolyásoló társadalmi és egészségügyi tényezők alkotják. Az e kérdésekkel foglalkozó előadások üzemi és körzeti orvosi kapcsolatok alapján tekintik át a fiatalok egészségi állapotának jellemzőit. A harmadik témacsoport az ifjúság mentális egészségének társadalmi tényezőivel kapcsolatos: referátum hangzik el a szellemi fejlődésben megrekedt fiatalokkal kapcsolatos ideg-elmegyógyászati, pszichológiai és szociológiai vizsgálatokról; továbbá a középiskolások magatartását és teljesítményt befolyásoló lélektani tényezőkről. A konferencián beszámolnak a szakemberek a magyar ifjúság biológiai fejlődésével, a fiatalok fizikai teljesitőképességével, valamint testnevelésével és sportjával összefüggő — sok tekintetben figyelmeztető — tapasztalatokról is. Nagy hangsúllyal foglalkoznak maid a diákok egészséges életmódjának kialakításával kapcsolatos törekvésekkel, s a tudományos tanácskozás feladata lesz felvázolni az egészség- védelem javítását, a testkultúra fejlesztését szolgáló gyakorlati és kutatási feladatokat.
