Dunántúli Napló, 1985. január (42. évfolyam, 1-29. szám)

1985-01-25 / 23. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XVII. évfolyam, 23. szám 1985. január 25., péntek Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Diplomáciai mozgások Madridban (2. oldal) Vita a kongresszusi irányelvekről (3. oldal) Cukrászati termékek bemutatója Pécsett, a Nevelési Központban. {Tudósításunk az 5. oldalon) Ingázó anyák Az ingázók életmódja külön tanulmányokat igényelt, s igé­nyel még most is, amikor a szociológusok már eléggé fel­térképezték ezt a réteget. A felszínen előbukkanó jelensé­gek pedig még a társadalom­nak efféle tanulmányokat nem ismerő tagjainak is szemébe ötlenek. Fekete vonatok, hét­köznapra férfiak nélkül maradó falvak. Az ingázás ugyanis alapvetően a férfiak életformá­ja, a család többi tagjának csak következményeiben az. De vannak családok, ahol a férj és a feleség is ingázik. Az anyák ingázásának össze­tettebb okai vannak, mint az apákénak. Olykor az a tény, hogy nem tudnak munkát ad­ni az asszonyoknak a lakóhe­lyen. Máskor az, hogy a nő dol­gozó még korábban megszok­ta ezt az életformát, s nagyobb keresetről, jobb munkakörülmé­nyekről nem tud, nem akar le­mondani azért, mert anyává lett. Az is lehet, hogy munka éppen volna neki otthon is, akár jó körülmények között is, de az iparosodással nem tartott lé­pést a gyermekintézmények fej­lődése. Magyarán: a község­ben működő gyáregység nem tudja elhelyezni minden mun­kásának gyermekét, a megye- székhelyen lévő vállalat pedig megteszi ezt. Eme tény már eiég lehet az ingázáshoz, an­nak (tovább) vállalásához. De ugyanígy a nagyobb fizetés is. A férfiak elsőbbségét hallga­tólagosan tudomásul vevő tár­sadalmakban kell-e mondani, hogy az ingázók között is ne­hezebb dolguk van az asszo­nyoknak, akiknek házimunká­val amúgy is jobban igénybe vett idejéből újabb órákat von el az utazgatás. Nagy terhet vállal magára ezzel az asz- szony, különösen, ha már anya, s megértő házastárs szükséges ahhoz, hogy valamit levegyen felesége válláról. Szerencsére az iparban dolgozó, a falusi hagyományokkal terhes érték­rendtől már elszakadt férfiak között akad ilyen, különben nem beszélhetnénk ingázó anyákról. A segítségadás lehetősége nemcsak családon belül van meg. Sokat tehet az ingázó asszonyokért, anyákért az a vállalat is, amely alkalmazza őket. Természetesen az ingázó anyáknak (is) az lenne a leg­jobb, ha nem szorulnának az állandó utazásra. Bármilyen kedvező is volna azonban ez a megoldás, aligha kerül rá egyhamar sor. Köztudott, hogy gazdasági rendszerünk szerke­zete átalakulás előtt áll. Az is. hogy a szabályozó rendszervál­tozásai a vállalatok differen­ciálódása felé hatnak. Kinyil­vánított politikai cél a teljes foglalkoztatottság, a munká­hoz való jog érvényesítése. De azt sem titkoljuk, hogy ez a joq nem jelenti a munkahely­hez való jogot is, azaz nem mindig választhatja meg az égvén, hol dolgozik. Ezért jó, ha nemcsak az in­gázók, hanem azok a vállalatok is, amelyeknek remélhetőleg kellő jövedelmet teremtő mű­ködéséhez ezek a dolgozók is hozzájárulnak, tartósan számí­tanak az ingázás mint folya­mat meqlétére, megmaradásá­ra. S mindent megtesznek azért, hoav e többlet-nehézségeket is vállaló embereknek érdemes legyen lakóhelyüktől távol dol­gozni. Az ingázó anváknak is, akiknek még több lemondást és fáradalmat jelent mai élet­formájuk. Gőz József Tegnap délelőtt Pécsett megnyitották a bőr- és cipőipari szakvásárt. Képünk a megnyitó után készült, amikor is a részt vevő szakemberek zsűrizték a kiállított mintadarabokat. Fotó: Erb János Jegyzőkönyv aláírásával Befejeződtek a magyar-kubai gazdasági tárgyalások Csütörtökön a Parlamentben jegyzőkönyv aláírásával befe­jeződtek a magyar-kubai gaz­dasági tárgyalások. Marjai József, a Miniszter­tanács elnökhelyettese és Jósé Rámán Fernández miniszterel­nök-helyettes, a magyar—kubai gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési bizottság társelnökei a bizottság Buda­pesten tartott 13. ülésszakán áttekintették az elmúlt idő­szakban végzett munkát, és ha­tározatokat hoztak a gazda­sági kapcsolatok továbbfej­lesztésére. Megállapították, hogy az eddigi együttműködés a külkereskedelemben és a mű­szaki-tudományos területen egyaránt megfelelően alakult. A gazdasági együttműködés keretében hazánk segítségével ebiben az ötéves tervidőszak­ban közel háromezer Ikarus autóbuszt szeréinek össze Ku­bában, ami elősegíti o sziget- ország közlekedési gondjainak enyhítését. Elhatározták, hogy növelik az autóbuszokhoz szük­séges, Kubáiban gyártandó anyagok és alkatrészek körét. A KGST sokoldalú programjá­hoz kapcsolódóan részt ve­(Folytatás a 2. oldalon.) A görög miniszterelnök februárban Moszkvába utazik Moszkvában csütörtökön be­jelentették, hogy Andreasz Papandreu görög miniszterel­nök a szovjet kormány meghí­vására február első felében hi­vatalos látogatást tesz a Szov­jetunióban. Kevesebb létszámmá/ jobb eredmények Gazdaságpolitikai találkozót rendeztek tegnap a megyei pártszékházban, ahol a megye iparvállalatainak és szövetke­zeteinek képviselői dr. Lakatos Mihállyal, az Ipari Minisztérium főosztályvezető-helyettesével folytathattak eszmecserét az idén érvénybe lépett közgazda- sági szabályozókról. A bara­nyai szakemberek beszámoltak a gazdálkodás szinte minden területét érintő szabályozások vállalati fogadtatásáról, az ed­digi tapasztalatokról, jelezve a hátrányos hatásokat is. A dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára vezetésével lezajlottösz- szejövetel második napirendje­ként bejelentették, megalakul Baranyában a területi ipari bi­zottság, melyet az Ipari Mi­nisztérium hívott életre annak érdekében, hogy segítse az MSZMP Központi Bizottságának az'iparral kapcsolatosan 1983- ban hozott határozatának vég­rehajtását. A gazdasági és tu­dományos szakemberekből álló bizottság — mint a minisztéri­um tanácsadó szerve — folya­matosan figyelemmel kíséri, elemzi a megyei ipar helyze­tét, segíti felkutatni és mozgó­sítani a helyi tartalékokat,’ fel­karolja a helyi kezdeményezé­seket, javaslatokat tesz a me­gye iparának fejlesztésére, vé­leményezi a minisztériumtól ka­pott különböző iparfejlesztési elképzeléseket. A tegnap megalíakult bizott­ság elnöke Horváth József, a Szigetvári Cipőgyár igazgatója, titkára dr. Heim György, a Ba­ranya megyei Tanács ipari osz­tályának vezetője. A Mélyfúró Vállalat egyik jelentős profilja az alkatrészgyártás. Képeinken balról: König József, aki gömbcsap hajtómű zárakat készít és Orsós József, aki az üzem egyik legmodernebb prog­ramvezérlésű forgácsológépén mélyfúró szerkezetek alkatrészeit gyártja. Läufer László felvételei Egyedi gyártmányok — számító gépes termelésirányítás Termelékenység, hatékony­ság, minőség — olyan kulcs­szavak, amit határozottan ko­molyan vesznek Komlón az Országos Földtani Kutató-Fú­ró Vállalat mecseki üzeménél. Az évek óta folyó gyakorlat szerint szinte semmilyen mun­kát nem utasítanak vissza. Vállalkozókészségük az elmúlt évben is sikert hozott, keve­sebb létszámmal jobb ered­ményt értek el. A komlói üzem már decem­ber közepére teljesítette éves tervét, sőt az év végéig 5,7 százalékkal magasabb terme­lési értéket állítottak elő a tervezettnél. Az eredmények elérésében jelentős szerepe volt a hazánk felszabadulásá­nak 40. évfordulójára és a pártkongresszus tiszteletére ki­bontakozó munkaverseny-moz- galomnak. A földtani labora­tóriumban a forgácsoló és a lakatos üzemrészben tevékeny­kedő szocialista brigádok mi­nőségi munkát végeztek. A vállalati megrendeléseken túl egyre nagyobb szerepet játszik az üzem tevékenységé­ben a piaci igények kielégí­tése. A gyakran kisszériában készülő egyedi gyártmányokat nagy pontossággal, alapos szakmai tudással lehet csak elkészíteni, de nagyon fontos a szállítási határidők betartá­sa is. Az üzemben többnyire olyan fúrási eszközöket, tartozéko­kat gyártanak, amelyeket a megrendelők — köztük például az olajipar - korábban im­portból szerzett be. A komlói termékek egy része azonban nemcsak a behozatalt helyet­tesíti, hanem jelentős száza­lékuk kijut külföldre is. Az idei évben a valamivel több mint 200 dolgozót fog­lalkoztató üzemben 82 milliós termelési értéket állítanak elő. Készítményeik zömét továbbra is a fúrásokhoz használatos eszközök adják. Gyártanak E-2-es béléscsőakasztót és an­nak szerelvényeit, fokozómű­veket, súlyosbító stabilizátort és könnyen oldót. Ez utóbbi­ból 1985-ben 100 darabot állí­tanak ©lő, de a termékek lis­táján szerepelnek az iparban nélkülözhetetlen béléscsőke­zelő szerszámok is. Egyedül a földtani labora­tórium kapacitása nincs telje­sen lekötve, de belső átszer­vezéssel valószínűleg áthidal­ják ezt a nehézséget is. Az idei évben — alapos előkészí­tés után áttérnek a számító- gépes gyártásprogramozásra. A termelésirányítás korszerűsí­tésétől azt várják, hogy ter­mékeikkel továbbra is helyt tudnak állni a piacon, és gyorsabban, hatékonyabban tudnak reagálni a jelentkező igényekre. F. D. A megyei pártbizottság ülése Tegnap ülést tartott az MSZMP Baranya megyei Bizottsága. Lukács János, a megyei pártbizottság első titkára előter­jesztése alapján megvitatták a megyei pártértekezlet előké­szítésének aktuális feladatait. A napirend vitájában felszólalt dr. Nagy József nyugdíjas pártmunkás, Kovács Dezső, a KISZ megyei Bizottságának első titkára, dr. Szabó József nyugdíjas, Pesti József, a ká- tolyi tsz dolgozója, Török József, a Volán 12-es Vállalat dol­gozója, dr. Jegessy Andrea egyetemi docens, Tóth Sándor, a PNSZ balettigazgatója, Nagy Sándor nyugdíjas, Földes Andrásné, nyugdíjas pártmunkás. A pártbizottság tagjai oz előterjesztést a vitában elhang­zott javaslatok figyelembevételével jóváhagyták. XMI 40 Importhelyettesítő termékek Komlóról A helyi lehetőségek fokozottabb feltárására Területi ipari bizottság alakult Baranyában

Next

/
Thumbnails
Contents