Dunántúli Napló, 1985. január (42. évfolyam, 1-29. szám)

1985-01-22 / 20. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLIL évfolyam, 20. szám 1985. január 22., kedd Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Beiktatták Reagan elnököt (2. oldal) m m m li Egy nap a kazán­Jr&V Wfl felügyelővel (3. oldal) fi J Nemzetközi magazin (6. oldal) Téli nagyjavítás a Görcsönyi Téglagyárban. (Tudósítás az 5. oldalon) 9500 szőttest gyárt ebben az évben lengyel exportra a Baranya megyei Népművészeti Szövetkezet szövőüzeme. A 2,5 mil­lió forint értékű exportmunka az üzem termelésének 70 százalékát biztositja. Fotó: Proksza László Arak es jövedelmek A ligha van az országban olyan bérből és fizetés­ből élő ember, aki örömmel fogadta a januári központi áremelések hírét. Ta­lán még az árszakértők sem ki­vételek e szabály alól, akik — a kormányzat útmutatásainak eleget téve — részletesen ki­dolgozták, s a vezető fórumok elé tárták az árrendezések ter­vét. Más kérdés, hogy ők — közgazdászok lévén — sokak­nál jobban tudják, hogy nem az óhajok függvénye az ár- szint-kérdés. Még több száz­milliós lakosságú országok sem függetleníthetik magukat a nemzetközi árviszonyoktól, hát még azok, amelyeknek a nem­zeti jövedelem minden máso­dik forintját külföldön kell rea- lizálniok. Az élet már megtanított ben­nünket arra, hogy az árügyek­ben sem lehet struccpolitikát folytatni, hiszen az az ország, amely megkíséreli, hogy az ára­kat tartósan eltérítse a valódi értékektől, hovatovább lehetet­len helyzetbe kerül. Mivel az árak nem a tényleges ráfordí­tásokat tükrözik, egyre körül­ményesebbé válik, mind job­ban elszakad a valóság tala­jától a népgazdasági, illetve vállalati tervezés, a kalkuláció: és társadalmi méretű pazarlás üti fel a fejét. Hogy a legké­zenfekvőbb példát említsük, gondoljunk csak arra, hogyan bántak nálunk néhány éve még a kenyérrel! Tanulságos külföldi példák igazolják, hogy az élet, a gaz­dasági élet törvényszerűségei előbb-utóbb kikényszerítik a valóságos árviszonyokat. Ezért jobb, ha az évenkénti kisebb — bár még mindig nem jelenték­telen — áremelésekkel halad­ni a valóságos értékviszonyok, az értékarányos árrendszer ki­alakítása felé. Ennek vagyunk tanúi most is. Felületesen szemlélve, az idei központi áremelés is olyan, mint amelyeket az elmúlt esz­tendőkben átéltünk: az év ele­jére rögzítették. Ám, aki egy kicsit jobban elmélyed az or­szág gazdasági helyzetét elem­ző dokumentumokban, minde­nekelőtt a cárt Központi Bizott­sága december 4-i üléséről szóló közleményben, az meg­győződhet arról, hogy az 1985- ös év esélyei, lehetőségei több vonatkozásban eltérnek a meg­szokottól. Hogy a legfontosab­bal kezdjük: a legnehezebb időszakon már túl vagyunk. Bár az ország külgazdasági egyen­súlya még törékeny, színvona­lasabb gazdálkodást és jobb munkát feltételezve azért már arra is futja az erőnkből, hogy a gazdasági növekedés üteme — ha aránylag szerény mérték­ben is — é'énküljön. Ez az esély, lehetőség szo­rosan összefügg a másik úi vo­nással is: ugyancsak a jobb munkát és színvonalasabb gaz­dálkodást feltételezve — ezt mindig hangsúlyozni kell, még ha ismétlésnek látszik is — eb­ben az évben már elérhető, hogy ne csökkenjen tovább a beruházások mértéke és — ami a jelen áremelés idején külö­nösen fontos — a dolgozók reálbére. Erről is egyértelműen szól a KB már említett közle­ménye, amikor leszögezi: a fo­gyasztói árszínvonal legfeljebb 7 százalékkal növekedhet, eb­ből 3 százalékkal az alapvető fogyasztási cikkek, szolgáltatá­sok ára. „A teljesítmény terve­zett javulása esetén — a bér- és keresetszabályozás, a bér­politikái intézkedések és a bér­preferenciák együttes hatásá­ra — a keresetek átlagosan 7—7,5 százalékkal emelkedhet­nek.” Amint tudjuk, a legtöbb üzemben már megkezdődtek a bérfejlesztési kalkulációk, a Taurus például 8 százalékra gondol, a MÁV úgyszintén. Itt kell megjegyezni, hogy lesznek olyan — a versenyszférába tar­tozó — cégek is, amelyek nem tudnak majd 7—7,5 százalékot fizetni, de azért az elhibázott gazdálkodásukat okolhatják el­sősorban. Csak saját maguknak tehetnek szemrehányást, ha ér­tékes embereik elpártolnak tő­lük, vagy — ahogy a közgaz­dasági szakzsargon mondja — a munkaerővesztesek lesznek. (Ez is intő jel lesz e vállalatok számára: változtatni kell!). Új vonás az is, hogy az idei központi áremelések meglehe­tősen kiterjedt jövedelempoliti­kai intézkedésekkel párosulnak. (Ezért nem igazságos csak az áremelésekre figyelni, hiszen az ár- és jövedelempolitika szorosan összetartozó fogal­mak.) Az idei jövedelempoli­tikai intézkedések — az 5—10 évvel ezelőtti gyakorlattól elté­rően — nem standardizálnak. Tehát nem azt mondják, hogy mindenki kap tegyük fel 200 forint „fájdalomdíjat” a fizeté­se mellé, hanem rétegenként differenciálnak. Aki elolvassa a nyugdíjak, a családi pótlékok, a gyes, az anyasági segélyek összegének növekedéséről, ki- terjesztéséről szóló közlemé­nyeket, az meggyőződhet arról: enyhíteni akarnak a nehezebb helyzetben lévők sorsán. Igaz, honv nem tudnak annyit köny- nyíteni, mint szeretnének, de azért érezhető, érzékelhető se­gítség ez. Sok kérdés jut ilyenkor az emberek eszébe, az is például, hogy meddig kell számítani még ilyen mértékű, vagyis 7% kö­rüli áremelésre? A múlt eszten­dő végén kérdeztük meg erről Szikszay Béla államtitkárt, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökét, aki elmondotta, hogy még ebben az évtizedben, na­gyobb részt az elkövetkező 2— 3 évben be kell fejezni az ér­tékarányos árrendszer kialakí­tását. De már most arra törek­szik a kormányzat, hogy az évi árszintemelkedés 3—4 százalék felé közelediék. Ehhez már job­ban hozzá lehetne kötni az anyagi ösztönzést, a 6—8 szá­zalékos jövedelemnövekedést, az életszínvonal érzékelhető emelkedését. E gy újabb kérdés az is, van-e biztosíték arra, hogy nem haladjuk meg a tervezett 7 százalékot, hiszen az inflációs nyomás igen erős. Ez valóban így van. De — amint minden újságojvasó megtudhatta — még a múlt év végén fogadta el az ország- gyűlés a tisztességtelen gazdál­kodásról szóló törvényt. Erősö­dött, színvonalasabb lett az ár­ellenőrzés, korszerűbbé vált a piacfelügyelet, mint azelőtt. Amint a zöldség- és gyümölcs­árak vámszedői elleni határo­zottabb fellépések bizonyítják, kordában tartható a spekulá­ció. A legfőbb garancia persze a jobb munka, a színvonala­sabb gazdálkodás, mert csak az hoz létre új és elosztható értéket. Magyar László Tudományos ülésszak Száz évvel ezelőtt született Fülep Lajos Fülep Lajos a magyar szel­lemi élet kiválóságai közé tar­tozik. Munkásságának jelentő­ségé; ma már egyre jobban fel tudjuk mérni, művészettör­ténet-írása, művészettudomá­nyos vizsgálatai elismert érté­keinket gazdagítják. 1957-ben Kossuth-díjat kopott. Eninelk ellenére, 'ahogy Németh Lajos művészettörténész megálla­pítja: „Fülep nem foglalja el azt a helyet a magyar tudomá­nyos szellemi közéletben, amit szellemi teljesítményével és aktív tevékenységével megér­demelne." A jobb megértéshez, az ak­tív, tisztelgő emlékezéshez je­lentős mértékben járul hozzá az a tegnap kezdődött három­napos tudományos ülésszak, amelyet Pécsett rendeztek meg Fülep Lajos születésének századik évfordulója alkalmá­ból. A konferencia előadásait az MTA Pécsi Akadémiai Bi­zottságának székházában tart­ják. Az ülésszakot Herazeg Géza, a JPTE jogi karának dékánja nyitotta meg, majd Aradi Nó­ra, az MTA iMűvészettöirténeti Kutató Csoportjának igazga­tója, a konferencia tegnapi programjának elnöke szólt rö­viden Fülep Lajos sokrétű te­vékenységéről. iNémeth Lajos művészettörténész, tanszékve­zető egyetemi tanár tartott ez­után értékelő előadást, őt kö­vetően Takács József adjunk­tus beszélt Fülep Lajos Croce kritikájáról. Sturcz János az if­jú Fülep Lajos művészetfilozó­fiáját ismertette és fölolvasták Sallay Géza tanulmányát, amely Fülep Dante-értelmezé- s-ével foglalkozott. Kedden délelőtt ismét tudo­mányos előadások hangzanak el, 16 órakor, megkoszorúzzák Zengővárkanyban Fülep Lajos emléktábláját, majd az ottani művelődési házban Tüskés Ti­bor emlékezik a tudós Zengő- vánkonybain töltött éveiről. Az Ülésszak szerdán délelőtt, elő­adásokkal zárul. Felkészülés tél újabb rohamára Minden főút tiszta volt tegnap Baranyában A tél nem ritkán nehéz ter­heket rak azok vállára, akik­nek ilyen időszakban — hóban és fagyban — is — vagy éppen ilyenkor leginkább - azért kell dolgozniuk, hogy a közlekedés ne akadjon el az időjárás oly­kor kíméletlen tréfái miatt. A meteorológiai előrejelzés teg­napra ismét havat jósolt Nyu­gat- és Dél-Dunántúlra. Sze­rencsére lapzártáig Baranyá­ban ebből az előrejelzésből csak a helyenként szemerkélő kásás hó igazolódott, a tőlünk nyugatabbra eső megyékben azonban volt havazás. A po- gányi meteorológiai állomás­tól kapott tájékoztató szerint a levegő Pécs környékén mínusz 3,6 fokra melegedett fel, olva­dás tehát nem volt, s a szél délutánra megélénkült. A le­vegő relatív nedvességtartal­ma igen magas, 86 száza­lékos maradt szinte az egész nap folyamán. A látási viszo­nyok mindvégig súrolták a köd határát. A Pécsi Közúti Igazgatóság ügyeletétől kapott tájékoz­tatás szerint a baranyai fő­utak burkolata szinte minde­nütt fekete volt, néhol azon­ban a szemerkélő hódara tet­te csúszóssá az úttestet. Az al­sóbb rendű utakon, főként a bekötő utakon helyenként jég­bordák nehezítették a 'közle­kedést. A veszélyes emelkedő­kön, ívekben ezeket c szaka­szokat salakkal, zúzalékkal, homokkal szórják. A meteoro­lógiai előrejelzésben megjó­solt havazás fogadására, az utak járhatóságának biztosí­tására a Közúti Igazgatóság üzemkörében 23 szórógépko­csi áll készenlétben. Havazás esetén a főutakat sóval szór­ják, az alsóbb rendű utakat zúzalékkal, salakkal, homok­kal. Pécsett a Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat embe­rei tegnap is folytatták a köz­területeken a hó eltakarítását: mindenekelőtt Meszesen, a Tolbuhin út mentén, egészen Hősök teréig. Pécsett a fő- közlekedési utak mind tiszták voltak hótól, a mellékutak többsége is javarészt, bár ezek síkosságmentesítésére — kivé­ve néhány hegyoldali utcát — nem futja a vállalat költség- keretéből. A takarításon kívül készültek az esetleges újabb havazásra is: a szóróanyag, a só keverésével foglalatoskod­tak. Az ügyeleti szolgálatban öt hóekés szórókocsi állt ké­szenlétben, de indokolt eset­ben ennek a mennyiségnek a dupláját tudják bevetni a hó­akadályok ellen a szükséges kezelőszemélyzettel együtt D. I. Bevetésre várnak a hóekés szérókocsik Hóeltakarítás Pécsett a József Attila utcában Fotó: Läufer László

Next

/
Thumbnails
Contents