Dunántúli Napló, 1985. január (42. évfolyam, 1-29. szám)

1985-01-19 / 17. szám

1985. január 19., szombat Dunántúli napló 11 10 éves az SOS-Élet telefonszolgálat Névtelenség és diszkréció Sajátos, semmivel össze nem hasonlító tevékenységet vállalók jöttek össze ünnepel­ni és mérleget vonni az el­múlt évek eredményeiről teg­nap délután a Mozgalmi Házban. Emiatt az erről szó­ló tudósítás rendhagyó. A ju­bileumi ünnepségen szép számmal adtak ót jutalmakat és elismerő okleveleket, de az elismerésben részesültek ne­ve nem kerülhet nyilvános­ságra. A pécsi SOS-Élet sürgősségi telefonszolgálat 10 éves év­fordulóját ünnepelték. Az el­múlt 10 év alatti eredmény — sikereket azzal érték el, hogy az ügyeletet ellátók megtartották névtelenségüket és szigorú diszkréciót ígértek minden hozzájuk fordult baj­bajutottnak. A tegnapi jubileumi ülést dr. Kézdi Balázs, a szigetvári kórház osztályvezető főorvosa a telefonszolgálat vezetője nyitotta meg, ami után dr. Reményi Jenő főorvos, a Ba­ranya megyei egészségügyi vezetés nevében köszöntötte a résztvevőket. Mint mondot­ta, a pécsi SOS-telefonszol­gálat létrehozói idejében fi­gyeltek fel azokra a jelen­ségekre, amelyeket napjaink­ban a társadalmi beilleszke­dés zavarainak neveznek. A 10 év alatt elért eredmények igazolják a lelkes alapítókat és a szolgálatban tevékeny­kedőket. Végezetül dr. Remé­nyi Jenő felolvasta Horváth Lajosnak, a Baranya megyei Tanács elnökének a jubileum alkalmából írt köszöntő le­velét. Dr. Szilasi Anna, Pécs vá­rosi Tanács egészségügyi osz­tályának vezetője felszólalá­sában azt méltatta, hogy mi­lyen kimerítő feladatra vállal­koznak azok, akik a napi munka mellett az éjszakai ügyeleteket ellátják és milyen erővel kell rendelkezniük, hogy a rájuk zúdított lelki konfliktusok tömegét meghall­gatva segítőkészek tudnak maradni. A pécsi SOS-szolgálat kü­lönbözik az ország többi ha­sonló szolgáltatásától. Ha az esetet olyan súlyosnak vélik, hogy a telefonbeszélgetésnél közvetlenebb beavatkozás szükséges, személyes beszél­getést, ha kell orvosi keze­lést ajánlanak fel. A sziget­vári krízis-intervenciós osztály biztosítja ennek a kórházi hátterét. Tizenkét órás ügyeletet ön­kéntes vállalkozókból szerve­zik — pszichiáterekből, pszi­chológusokból, egészségügyi szakdolgozókból. Az elmúlt tíz év során összesen 90 szak­embert képeztek ki, erre a speciális feladatrd. A munka jellege, a sajátos szellemi, érzelmi megterhelés miatt azonban nagy a fluktuáció, jelenleg 30 fős stáb dolgozik felváltva. Az eltelt tíz év alatt összesen 16 609-en hívták a segélyszolgálatot. Évente 40 emberről tudják biztosan: ők segítettek a végső kétségbe­esett lépés megakadályozá­sában. S. Zs. A Magyarországi Dél­szlávok Demokratikus Szövetségének tervei A Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége egyik fontos feladatának tekinti az országunkban élő horvátok, szerbek és szlovének nemzeti­ségi tudatának további erősí­tését, anyanyelvének, kultúrá­jának ápolását — hangsúlyoz­ták a szervezet országos vá­lasztmányának pénteken tartott ülésén. A Hazafias Népfront budapesti bizottságának szék­házában a testület megvitatta a szövetség tavalyi tevékenysé­gét és ez évi munkatervét. Mi­ként a beszámolóból és a fel­szólalásokból kitűnt, a szövet­ség a továbbiakban is elősegí­ti fiataljaik kétnyelvű oktatását. Ez mindenekelőtt azokon a te­lepüléseken lehetséges — vé­lekedtek —, ahol adottak a szükséges feltételek, például Tótszerdahelyen, Tökölön, Fel- sőszölr.ökön. Az itteni iskolák­ban ugyanis egy-egy tantárgyat már két nyelven tanítanak. Igé­nyelték, hogy az Országos Pe­dagógiai Intézet irányításával mielőbb készítsék el a kétnyel­vű oktatás módszertanát, a szükséges segédanyagokat. Kezdeményezték azt is, hogy a főváros VI. kerületében nyissa­nak szerb-horvát óvodát és ta­nulmányozzák: bevezethetnék-e a horvát-szerb, szerb-horvát és szlovén nyelv oktatását a ju­goszláv határ menti magyar kö­zépiskolákban. Az ülésen szó volt arról is, hogy a szövetség az idén is részt vesz művelődési életük, művészeti mozgalmuk további kibontakoztatásában. A többi között megszervezik a folklór­együtteseik és színjátszó cso­portjaik hagyományos kőrútja­it, szorgalmazzák újabb klubok létrehozását a szlovének, a Dráva menti és gradistyei horvá­tok lakta vidékeken is. ösztön­zik olvasókörök szervezését, főleg azokon a településeken, ahol a könyvtáros horvát, szerb vagy szlovén nemzetiségű. A szövetség tervei között szerepel az is, hogy néprajzi, honisme­reti tábort rendeznek és segítik nemzetiségeik néprajzi gyűjté­sét. Szeretnék, ha fiataljaik megismernék hagyományaikat. A Magyar Népköztársaság, valamint a Jugoszláv Szocialis­ta Szövetségi Köztársaság tu­dományos, oktatási, kulturális együttműködési munkaterve alapján együttműködési meg­állapodást írnak aló a Horvát SZK, a Szerb SZK és a Szlovén SZK kulturális szövetségeinek bizottságaival. Tovább ápolják kapcsolataikat a Domowirtával, az NDK-ban élő szorb — szláv nyelvű népcsoport — szerveze­tével. Negyven év a nép szolgálatában Negyven év a nép szolgála­tában címmel kiállítást rende­zett az Országos Rendőr­főkapitányság a magyar de­mokratikus rendőrség tevékeny­ségének 40. évfordulója alkal­mából. A Bűnügyi Technikai Intézet­ben pénteken megnyílt bemu­tatón Kertész Imre rendőr ez­redes, az intézmény vezetője méltatta a testület négy évtize­des munkáját. Kiemelte: az Ideiglenes Nemzeti Kormány már 1945. január 4-én rende­letet adott ki a közbiztonság megszilárdításáról. A létre­jött polgárőrség, majd a rend­őrség és a belügyi munka megszervezésében mindenütt élenjártak a kommunisták, a volt 1919-es vöröskatonák, partizánok, illegális pártmun­kások. A rendőrség az elmúlt négy évtizedben sikerrel védte államunk biztonságát és a közrendet. Az eredmények mellett sok áldozata is volt ennek a harc­nak” A kiállítás emléket kíván állítani azoknak, akik életüket áldozták a nép ellenségeivel és a bűnözőkkel folytatott küzde­lemben — mondotta befejezé­sül Kertész Imre. A rendőri te­vékenység négy évtizedes fej­lődését bemutató tárlaton — amelyhez hasonlót áprilisban, a Munkásmozgalmi Múzeum­ban tekinthet meg a nagykö­zönség — láthatók az egykori egyenruhák, eszközök, külön­féle felszerelési tárgyak, vala­mint a híresebb bűnügyek do­kumentumai. A bemutatót más magas rangú belügyi vezetők társasá­gában megtekintette Horváth István belügyminiszter is. Olvasóinkhoz Előfizethető a Vasárnapi Dunántúli Napló Több olvasónk kérésére lehe­tővé teszi a Posta 1985. február 1-től a Vasárnapi Dunántúli Napló előfizetését. Előfizetési díj egy hónapra 11 forint. A lapot a Posta hétfőn reggel kézbesíti ki. Aki elő kívánja fi­zetni a Vasárnapi Dunántúli Naplót, az töltse ki, vágja ki az itt közölt lapot és azt bé­lyeg nélkül a legközelebbi postahivatalba, vagy postai kézbesítőnél adja le. Szepes Béla kiállítása Pécsett A sportmozgás szépségei Szepes Béla kiállítása nyílt meg pénteken a Mozgalmi Ház Kisgalériájában. Első al­kalommal Pécs ad otthont a művész sportkarikatúráit, pla- kátművészetét, rajzait, kis­plasztikáit bemutató tárlatnak. Szepes Béla nemcsak a szel­lemi élet és művészet neves alkotója, hanem a sportban is kiváló eredményeket ért el. Magyar síugró bajnok, hétsze­res hazai gerelyvető bajnok, az amszterdami olimpia má­sodik helyezettje, a MAC atlé­tájaként háromszoros angol bajnok volt a húszos években. A neves karikaturistának, a magyar élsport és sportújság­írás kiemelkedő alakjának gyűjteményes kiállítása február 18-ig tart nyitva. Szepes Béla azon kevés al­kotók közé tartozik, akik átélik a sportmozgást, szinte ujjúk­ban van a sportoló testének vonala egy-egy sportág meg­jelenítésénél. Rajzai röplabdá- zónak, gerelyvetőnek, tóvgya- loglónak jellegzetes mozdula­tait örökítik meg. Kisplasztikáin az alakok szinte a levegőben úsznak, könnyedek, élethűek, Hatvanéves korában készíti első kisméretű szobrát, úgy ér­zi, hogy meg kell mutatnia, hogyan kell a mozgást igaz'án ábrázolni. Speciális techniká­val dolgozik, először drótból a mozgás erővonalát alakítja ki, majd erre gipszet önt, amit figurává farag. A pécsi kiállí­tás . is bizonyíték arra, hogy rajzai, karikatúrái ma is derűt, örömet sugároznak. Sz. K. Különbözeti és magánvizsgák ­A pécsi Dolgozók Gimnáziumában (István tér 10.. tel.: 15-673, 15-718) 1985. május hó folyamán különbözeti és magánvizsgák tehetők. KÜLÖNBÖZETI vizsgát tehetnek, akik szakmunkás- vagy szakközépis­kolai bizonyítvánnyal rendelkeznek (vagy ez évben szerzik meg), s ta­nulmányaikat gimnáziumban kíván­ják folytatni. Az emelt szintű — B- tagozatos — szakmunkásbizonyitvány- nyal rendelkezőknek I. és II. osztá­lyos földrajz és biológia anyagból kell vizsgázniuk. Sikeres vizsga ese­tén tanulmányaikat a III. osztály­ban folytathatják. Az egységes szakmunkásképzőt, egészségügyi szakiskolát, gép- és gyorsíró iskolát végzettek az I. osz­tályos földrajz és biológia anyagá­ból tesznek vizsgát és II. osztályban folytathatják tanulmányaikat. Szakköz9p'iskolai bizonyítvánnyal rendelkezők tantárgyi vizsgáit az igazgató vagy helyettese állapítja meg. MAGAN- (OSZTÁLYOZÓ), vizsgát a fenti időpontban a gimnázium bármelyik évfolyamának teljes anya­gából lehet tenni. JELENTKEZÉS: január 21-ftöl feb­ruár 15-ig — szombat kivételével — de. 9—12 és du. 13—19 óra között. A jelentkezéshez szükséges mind­két vizsgánál az iskolai bizonyítvány, szeméfyi igazolvány, osztályonként egy 1 Ft-os illetékbélyeg. ÉRETTSÉGI VIZSGA (június): Je­lentkezés a fenti időpontban. A je­lentkezéshez szükséges: a teljes érettségi vizsgához a gimnáziumi bizonyítvány, egy 50 és egy 10 Ft-os illetékbélyeg. Javító érettségi ese­tén tantárgyanként 50 Ft (teljes ja- vitó érettségi esetén összesen 160 Ft) és egy 10 Ft-os illetékbélyeg, a gimnáziumi bizonyítvány, az anya­könyvi kivonat és a személyi iga­zolvány. A DOLGOZOK GIMNÁZIUMÁNAK IGAZGATÓSÁGA 1985. február 1-től, 11 forintért megrendelem a Vasárnapi Du­nántúli Naplót, hétfői kézbesítés­sel. Az előfizetői dijat a postás­nak, lapkézbesitőnek befizetem. Ez a küldemény bérmentesítés nélkül adható fel.­Postahivatal Név: .................................... Lakcím: ........................................ H ELYBEN FILMJEGYZET Mélypont Lejjebb már aligha küzdheti magát akárki is: ha viccelőd­ni lenne kedvem, írhatnám, szerencsére: ezután már csak ennél jobb magyar filmet mu­tathatnak be. De nincs kedvem viccelőd­ni. Nem egyszerűen arról van csak szó ugyanis, hogy láthat­tunk egy rossz, zavaros magyar filmet. Ehhez hovatovább hoz­zászokunk. Tarr Béla Őszi al­manach cimű filmje ugyanis nem rossz film, sőt a maga nemében kiválónak is minősit- hetnénk. Ha minősíthető lenne az a szemlélet, melynek jegyé­ben készült. A magyar film­rendezők egyik legfiatalabbja, forgatási lehetőséggel és kri­tikai elismeréssel dédelgetett kedvence olyan filmhez ka­pott anyagi-erkölcsi támoga­tást, amihez nemhogy egy li­berális humanista nem adott volna egy árva petákot, ha­nem még a legocsmányabb pornó- vagy erőszakfilmek producere sem, merthogy ő abban érdekelt, hogy pénzt ke­ressen zsúfolt nézőtereken. Amiről ebben az esetben szó sincs. Szerencsére. Az ember lealacsonyodásá- ról, lelki-testi elnyomorodásá- ról, megalázottságáról már ed­dig is sokan készítettek filmet — nem az a bajom az Őszi almanachhal, hogy ugyancsak innen meríti témáját. Még csak az sem, hogy itt és ma egy huszonkilenc éves fiatalember vajon milyen hatások eredője­ként szól az ember leépülésé­ről: minden kor, minden társa­dalom terhes annyi ellentmon­dással, hogy e kérdéskör is végiggondolható legyen, bár­hol, bármikor, S a művészek­nek feladata is, hogy vizsgál­ják korukat; mi abban az, ami az ember ellen való. Hajlandó lennék gondolkod­ni Tarr Béla új filmjén, mint ahogy hajlandó voltam mond­juk a Családi tűzfészek-jén, ha a legkisebb nyomát talál­hatnám két dolognak. Az egyik a lényegtelenebb: ha felfedez­hető lenne benne az itt és most viszonylata. Meglehető­sen berzenkedem ugyanis a „kozmikus” kérdések ellen, márpedig azzal, hogy egy la­kásba zsúfolódtak a film sze­replői, mely lehet Budapesten éppen úgy, mint a Holdon, s a jelen időben éppen úgy, mint 50 évvel ezelőtt, vagy öt­ven év múltán. De üsse kő, elemzést kívánna az „általá­nos", az „örök", a „megvál­toztathatatlan” stb. emberi elnyomorodás is, ha nem len­ne a filmnek egy olyan világ­nézete, amely nemcsak attól a lehetőségétől fosztja meg, hogy mint művészeti alkotást elemezzük, hanem attól is, hogy legalább megérteni pró­báljuk a rendezőt, ha már egyet nem érthetünk vele. A művészek ugyanis, amikor az ember elembertelenedésé- ről szólnak, többé-kevésbé konkrétak: Pasolini, Bergman, Tarkovszkij filmjeiből pontosan kiviláglik, hogy mely kor mely viszonyai nyomorítják a film szereplőit. A művészek bemu­tatják, hogy milyen okok mi­lyen pusztítást végeznek az emberben — és azt mondják: ez méltatlan, ez tűrhetetlen, ez felháborító, mert az ember több. Legalábbis többnek a lehetősége. Ha mást nem, hát sajnálják hőseikben az elve­szett embert. Requiemet mon­danak érte. Tarr Béla viszont „abszolút” „tárgyilagos” elemző: azt mondja, hogy az ember egy rút organizmus, aljas, hazug fehérjecsomó. S ennek meg­felelően ábrázolja is, Nincs vitatkoznivalóm Tarr Bélával, sem filmjének segítői­vel. Ez a szemlélet nem lehet közös vitaalap. Bodó László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents