Dunántúli Napló, 1985. január (42. évfolyam, 1-29. szám)
1985-01-19 / 17. szám
Emlékezés Fülep Lajosra Születésének századik évfordulóján A második magyar reform- nemzedék tagja. E nemzedék legjobbjai mintha megérezték volna, hogy a tizenkilencedik századdal valami végérvényesen elmúlik, és a huszadikkal valami új kezdődik a magyar szellemi életben. Ady és u Nyugat írói a magyar irodalom forradalmár megújítói. Bartók és Kodály a népdalban gyökerező modern magyar zene megteremtői. Rippl-Rónai és Egry új festészeti nyelvet szólaltatnak meg. Lukács György a filozófiai, Szabó Ervin a társadalomtudományi gondolkodás számára tör új csapást... S e néhány évvel csupán a változás fő irányait jeleztük... Ebbe a „csillag rend szerbé" tartozik - születése után száz évvel ezt világosan látjuk — Fülep Lajos munkássága is, aki - annyi más érdeme mellett - mindenekelőtt a filozófiai megalapozottságú művészettörténet megteremtésével lépett a második magyar reformnemzedék legjelesebbjei so ráiba. 1885. január 23-án született Budapesten. Nagybecskere- ken tesz érettségi vizsgát. Előlbb vidéken, majd Budapesten újságíró. Amikor 1906-ban megjelenik az első „igazi” Ady-lkötet, az Új versek, „fölfedező” cikket ír, s ezzel végérvényesen elkötelezi magát a társadalmi és szellemi megújulás ügye mellett. Hosszú utazásokat tesz és alapos művészettörténeti tanulmányokat folytat külföldön, jár Franci a - országiban, Angliában, Németországban, a leghosszabb ideig Olaszországban tartózkodik. 1911-iben Firenzében A Szellem címmel - Lukács Györggyel — folyóiratot szerkeszt. Előbb a budapesti egyetem bölcsészeti karán szerez dók to rá tust, majd 1916-ba n beiratkozik a budapesti Református Teológiai Akadémiára. 1918-ban kápláni, 1920-ban .papi vizsgát tesz. 1916 döntő jelentőségű év pályáján. Az első világháború kirobbanása miatt Itáliából hazatérni kényszerülő fiatalember Budapesten él, föleleveníti kapcsolatát Lukács Györggyel, s tagja lesz a Vasárnapi Társaságnak, annak a baloldali értelmiségi körnek, amely nevét onnét kapta, hogy tagjai — Balázs Béla, Fogarasi Béla, Hauser Arnold, Fülep Lajos, Káldcr György, Lesznai Anna, Lukács György, Mannheim Károly, Tolnay Károly és mások — vasárnaponként találkoztak. Ebből a társaságból nő ki a Szellemi Tudományok Szabad Iskolája, melynek hatása — a különféle előadások révén — már a nagyobb nyilvánossághoz is eljut. A Szabad Iskola keretei között hangzik el 1917 tavaszán Fülep Lajos öt folytatásból álló előadássorozata A nemzeti jelleg problémája a magyar képzőművészetben címmel. Az előadások szövege 1918-ban és 1922-ben a Ny-u- gat-lban jelenik meg nyomtatásban először, majd 1923-iban Magyar művészet címmel könyvalakban is napvilágot lát. A tanulmány jelentőségének megítélése szempontjából azonban a megírás idejére, 1916 tavaszára kell visszautalni. Gondoljuk el: egy, a harmincadik életévét alig betöltött fiatalember arra vállalkozik, hogy az elmillt század magyar képzőművészetét mérlegre tegye, hogy a vizsgálódós számára szükséges művészetfilozófiai alapelveket tisztázza, és az „évadvégi mérleg” után a magyar képzőművészet jövőjére, fejlődési irányára is következtetéseket vonjon le. Fülep előtt a magyar művészettörténetírás jobbára 'beérte a történeti adatok felgomfoas- tűzésével vagy a puszta mű- tárgyleírással. Ö volt az első, oki a görög művészet és a görög filozófia ismeretében az esztétikai elemzés számára a legfontosabb alapelveket tisztázta, a művészet nemzeti és egyetemes, örök és időhöz kötött jellegének problémáját fölvetette és megoldotta. Világnézetének filozófiai alapja az objektív idealizmus, tudományos módszere a dialektika. A történeti tárgyú táblakép8. HÉTVÉGE festészet, a köztéri emlékműszobrászat és a bistorizáló, álreneszánsz palotaép ítészét korában különösképpen a művészet nemzeti és egyetemés jellegének hangsúlyozásával kavart vihart. Fülep a művészet nemzeti karakterének megítélésében ezt az alapelvet hangsúlyozta : „A lokális jelentőségen túlemelkedve van-e a magyarnak valami sajátos küldetése az európai művészet közösségében, a világművészetben?” A tanulmány fejezetei az elmúlt száz év magyar építészete, szobrászaid és festészete fölött tartanak szemlét, s Fülep művészettörténeti értékű fölfedezéseket tesz, amikor Ledhner Ödön, Izsó iMiklós és Szinyei Merse Pál művészetének értékeit állítja előtérbe. Számos megállapítása ma már felszívódott a művészettörténetírás mindennapi gyakorlatába, s értéküket és eredetiségüket akkor látjuk igazán, ha tudják, hogy e megállapításokat Fülep az első világháború derekán vetette papírra, írásait, tanulmányait ő -maga „alkalomra és kívánságra” született munkáknak nevezte, s nem sokat törődött újbóli kiad á sukk ai, öss zeg yű j t é s ü k k e I, sajtó alá rendezésűikkel. így eshetett meg, hogy életében egyetlen önálló, könyvalakban megjelent munkája a Magyar művészet maradt. (Tanulmányai — halála -után — A művészet forradalmától a nagy forradalomig, illetve Művészet és világnézet címmel 1974-ben, illetve 1976-ba-n jelentek meg.)Amikor Fülep 1918-ban kápláni vizsgát tesz, Szovátára nevezik ki segédlelkésznek. A világháború összeomlása miatt azonban állomáshelyét nem tudja elfoglalni. A polgári, Megkezdték a legutóbbi tápi ásatás eredményeinek tudományos feldolgozását a győri Xan- tus János Múzeum régészei. A szakemberek már több éve vallatják a VII—Vili. századfordulóból származó temetőt, amely kedvező elhelyezkedése, viszonylag kis kiterjedése folytán alkalmas az avar kori temetkezési szokások megismerésére. Mostanáig összesen 361 sírt tártak fel. A sírokból előkerült famaradványok, vasszögek, pántok arra utalnak, hogy az avarok koporsóban helyezték a föld alá halottaikat. A használati tárgyakat egykori tulajdonosaikkal együtt temették el. A késeket például mindig a nők mellé rakták, a férfiaknak viszont a derékövük- höz csatolták, jelezve, hogy míg az asszonyok munkaeszköznek használták, a férfiak viseletűk úgynevezett őszirózsás forradalom alatt diplomáciai szolgálatot vállal, majd 1919 januárjában - Babits Mihállyal és másokkal együtt - a budapesti tudományegyetemre kinevezik professzornak. A Tanácsköztársaság bukása után állás nélkül marad, s ekkor előveszi a lelkészi képesítést igazoló oklevelét. Előbb — 1920—21-ben — a -Tolna -megyei Medinán, m-ajd — 1921— 22-ben - Dombóvárain szolgál. 1922 őszén megválasztják bajai lelkésznek, öt év.ig szolgál itt, bekapcsolódik a város szellemi életébe. Ekkor születik Művészet és világnézet című tanulmánya, előszót ír a Nemzeti Szalon -bajai képzőművészeti kiállításának katalógusába, és -megalapítja - egymaga szerkeszti és írja - a Bajai Reformátusok Lopj áit. 1927-ben újabb fordulat következik életében: cserél a zengővárkonyi lelkésszel, és az apró baranyai faluba költözik. Fülep hú-sz -évig, 1947-ig él itt. Döntését kívülről so'kan a világtól való elfordulásnak, -a magányosságba való menekülésnek látták, a valóság ennek llenkezőjét mutatta. Fülep Vánko-nyban az emberi tevékenység számára termékeny talajt talált, s a kicsiny, mindössze hatszáz lelkes faluból is kaocsolatban -maradt a ,.világgal", az ország szellemi életével. A várkonyi két évtized Fülep pályájának fontos korszaka. 'Amikor a faluba 'került, neqyvenkét éves volt, amikor elköltözött, betöltötte a -hatvankettedik évét. Fölsorolni se könnyű mindazt, amit Fülep Várkanyért és Vár-kcnyban tett. Villanyvilágítást szerez a falunak, a pap- lakot vízvezetékkel látja el. a Baumgarten-díj összegéből könyvtárszobát építtet és tartozékaként becsülték. Ehhez hasonló jelenségeket a bolgártörök temetőkben figyeltek meg a szakemberek. Az avarkori temetkezési szokások másik jellegzetessége, hogy az ékszereket is a koporsóba helyezték. A női sírokban apró kásagyöngyökre, hajkarikákra, a gyermeksírokban karcolással díszített csont tubusra, csont tarsolyzárra és csatra bukkantak. Felszínre hoztak még egy rendkívül érdekes, agancsvégből készült bogozót, amelyet minden bizonnyal a szíjcsomók megoldására használtak egykori tulajdonosaik. A temető szélén feltártak egy női sírt, amelyből fekete színű, dinnyemag formájú üvegpaszta gyöngy került elő, amely tipikusan késő avar kori emlék, a Vili. század közepéről származik. Az ékszerek helyreállításán könyvtárat rendez be magának, a faluban Ifjúsági egyesületet szervez, kapcsolatba kerül a debreceni református kollégium fiataljaival, akik a telepítési akciót elindították, és Füjep kezdeményezésére három sokgyerekes család költözik Debreceniből Zengővár- konyba, a falunak megépítteti a gazdasági mápházat (mai szóval: művelődési házat), az új felekezeti tanítóval, Császár Jánossal együtt gondja van a falu közművelődési életére, dalárdát szerveznek, hanglemezeket és vetítőgépet vásárol, az iskolán kívüli művelődési életet irányítja, népművelési előadásokat tart, s közben végzi a rendszeres lelkészt munkát, keresztel és (többet) temet... És Fülep Várkonybói! rajta tartja szemét az országos gondokon 'is. 1929-ben nagy cikksorozatot ír a Pesti Naplódban az egyke-kérdésről, hozzászól a Nyugatiban zajló vitákhoz, Babits tanulmányához és Illyés Gyula Pusztulás-cikkéhez. Személyesen járnak nála Illyés és Móricz Zsigmond, Kodolányi és Bajcsy-Zsilinszky Endre. Kner Imrével levelez. Tanácsával támogatja Kiss Géza Ormányság című munkájának megjelenését, Berze Nagy János népköltészeti qyűjtését, Dambay János régészeti ásatásait. 1931- ben a pécsi Erzsébet Tudományegyetem magántanára les , s előbb a filozófiai, majd az ola^z tanszéken hirdeti meg művészettörténeti, művészetfilozófiai tárgyú, valamint az olasz nyelv és irodalom köréből választott előadásait. Mintegy tíz évig tanít a pécsi egyetemen. Előadásait a későbbi két jeles költő, Weöres Sándor és Takáts Gyula is hallgatja. 1947 őszén Fülep Lajos ismét költözik. Keresztury Dezső kultuszminiszter kinevezi egyetemi tanárnak a budaipesti egyetem olasz tanszékére, s a professzori kinevezés mellé megbízást kap az Eötvös-Col- legiumban betöltendő tanári állásra. Hatvankét éves ekkor, lemond zengőváttkonyi lelkészi állásáról, és előbb az Eötvös- Collegkimban lakik, majd egy Széher úti villába 'költözik. 1948-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választják, 19J51 -tői o pesti bölcsészkaron a művészet- történeti tanszék vezetője, 1957-ben Kossuth-díjjal tüntetik ki, 1961 -ben vonul nyugalomba. Életének utolsó negyedszázada is tevékeny munkával telik. 1951-ben az Akadémián tartott előadásának tárgya: A magyar művészettörténelem feladatai. Nagyszabású, ösz- szefoglaló munkákat szerkeszt, például a kétkötetes A magyarországi művészet történe- fé-t, iránymutató tanulmányokat ír Derkovitsról, Csontváry- ról, s régi, kedvelt témájához, Izsó Miklóshoz is többször visz - szatér. Egyik legutolsó Írásában Ady Endrével kapcsolatos emlékeit, az indulás, a hőskor éveit eleveníti föl. Pátriárkái életkorban, nyolcvanöt éves korában, 1970. október 7-én hal meg Budapesten. Tüskés Tibor most a múzeum restaurátorai dolgoznak. A különlegességek — elkészültük után — a múzeum kiállítási anyagát gazdagítják. A legutóbb feltárt sírok közül többre bolygatott állapotban találtak rá. Ezeket a temetkezések utáni 80—100 éves időszakban szinte teljesen kifosztották a sírrablók. Elsősorban a férfisírok nemesfém mellékleteit keresték. Minden bizonnyal tudták, hogy hol nyugszanak a férfiak és hol a nők, s közülük kik voltak tehetősebbek, kik szegényebbek. Ezzel összfüggésben a régészek feltételezik, hogy a sírokon fejfa- vagy kopjafaszerű sírjelek állhatták, amelyek eligazították a temető felhagyása utáni évtizedekben a sírrablókat arról, hogy hol rejthet értékes zsákmányt a föld mélye. Kutatják az avar kori temetkezési szokásokat Kiállítási napló A meditáció szigetei Négyszeresen metszett, elcsúsztatott -prizmag-úlákon leheletfinom precizitással tekered ő spirál ritmus szólít meditációra Bobus Zoltán egyik üveg-szobrán ia -Pécsi . Galériában. Címét mottóként kölcsönöztem, -mart az a pillanatkép jellemezhető vele, amely így január közepe- táján -a pécsi kiállítótermekben -tárul elérik, -ritka alkalmat -adva évtizedünk derekán -a imagya-r képzőművészet -ambivalens állapotáról való töprengésre. A \ hetvenes években, a gyári szimpoziondkkal szökött virágba az acél- és üvegszabrá-szatban is az a lelkes társadalmi -elhivatottságú újlko-nstruktivizmus, amelyet -Babus Zoltán és Lu- gossy Mária művel, a racionális rend szépségébe, a krámaoél, -üveg -és -plexi puritán alapmotívumainak, majd raffinált formakápráza- tolknak bűvöletében. Bo-hus kézműves módszerékkel készült üveg szobrai az -anyag szépségé; és dekorativitását fokozzák olyan mértékig, ahol a ritmus, arány és szimmetria elvont -művészi rendezőelvei ö-nértékké, tartalmas -mondanivalóvá válnak. Lugossy filozofikusabb -alkat. A Tér—Idő—Mozgás megragadása, a struktúra és tömeg kérdései foglalkoztatják. Ezeknek a -vizsgalatára hoz létre vizuális objéktu-mokat, amelyek egyszerre -szellemesek és áh hatosaik, éteriek és érzékiek, aprólékos pontossággal kidolgozottak és hihetetlenül -nagyvonalúak: technikájuk -is -magatartás- kép, tartalom. A tömör anyagban föl-tá- ruló fiktív terek, plasztikai -tényként, kezelt fényhatások- a művészházaspár 'közös forma-nyelvének elemei, a zaklatott sorsú magyar 'konstruktivizmus hagyományainak megszüntetetten megőrzött folytatásai, ^organikus továbbfejlesztői a -nyolcvainas években is. Ám a felszabadult expresszivitás levegője megérintette Lugossy legújabb m-unkóit. Amfiteátruma roncsolással keltett amorf alakzatokkal töri meg a hatalmas lenose homogén tömegét, műromra emlékeztetve. Őssejt című -munkája már-im-ár az -új -szenzibil-itóst idézi az organikus és szubjektív formák ütköztetésével. A konstruktív -absztrakció lírai vonulatával tart rokonságot a -fiatal Lantos-tanítvány, Dechandt Antal kiállítása a -Helyőrségi -Művelődési Otthonban. Természeti élményektől inspirált alkotói világában a konkrétum és az elvontság, a látvány és a szerkezet termékeny oda— Vissza mozgásban van. A természeti képződmények for- maviszonylatoit ritmusképletekké redukálja, a ceruzanyom szubjektivitását hangsúlyozó finoman satírozott színes faktúrái egymás mögötti térrétegeket sejtetnek sűrűsödőiritkuló mozgásukkal. -Különös, -ritka egyensúlyt alkot az élmény és a fegyelem, a -pontos kiszám-í- tottság é-s a spontán -kalligrafikus -firka. Érdekes és -lehetetlen formák és lények, -múlt és fantasztikum -vonzzák Orosz Istvánt, akinek a Kisgafériába-n láthatók munkái. Kaotikus századunk. i n,form áoi átóllengését -magán-mitológia építgetésével, a stílusváltások hajszáját régi korok stílusának felidézésével, a-meglepetés igényét vizuális pa- -rodoxonakfcal, középkori il- luzionizmussa-1 elégíti ki. Bogarászni való grafikai lapjai felérnék egy-egy -intellektuális kalanddal imfvességük, szipaikázó szellemességük -miatt, plakátjai -inkább -szemlélni valók, -mintsem hfthar- sooáinak. Orosz “ formanyelve 'kimunkált és összetéveszthetetlen: megengedheti -magáinak, hogy ne a -stílusát alakítsa a -témához, -hanem fordítva. Mazoszadista a címe Balogh István V-ilmos egyik festményének az IH Galériában, amelyen egy véresre sebzett felevő alak önmagát rángatja nyakára kötött kötéllel. Talán ars poeticája ez az .'ifjú trans-avantgarde festőnek, Oki az egyik legfrissebb irányzatot szemelte ki a külföldi Art-imagazinok- -ból, a -neo-fauvizmúisf, -amelyet -kétségkívül egyéni zamatokkal művel. Van itt vér- pacnis fehér gyalcskereszt, horror vámpírral, -fantom, szenny, erőszak, szenvedés és brutalitás: egy a lényeg, hogy -szörnyű legyen. Ezt a hatást formai -fogások is erősítik. Többnyire eredeti -méretűre nagyított, egészen halvány fotó az alap, amelyet színnel, fölénajzolássaí szüntet meg, de néhány kulcshelyen — -kéz, szem — a maga realitásában enged előderengeni. A rajzolás követi is a -fatámechanikus perspektívát, -meg nem is, síkban is ábrázol, meg térben is, -miáltal földöntúli realitása -primitívnek, vagy inkább ördöngősnek hat. A város galériáinak példás k-iá 11 ítá-s po lilik á-j-a ellenére is ritkán adódik -lehetőségünk arra, hogy -az egymás -mellett élő képzőművészeti -irányzatok harcába egyidő- -ben látható tárlatok révén betekintést -nyerjünk. Nagyobb szakadék aligha lehet végletek között, mint Ijlohu- sék ember nélküli, -mégis humánus, közösségi művészete és Balog-h -extrém cinizmusa között. Babus és Lugossy-m-é- diumanalízisei, a modellez- -hetőség kérdései, a rend, tisztaság, harmónia deklarálása -az egyik oldalon. A másikon ezoterikus érzések a magu-k zavarosságáiba-n, Balogh félelmet-und őrt szug- geráló képszerűsége, -stílus nélkül előtörő ön-feltárása, trans-avantgarde divat. Dechandt -mintha a -két véglet között keresné a -nem létező egyensúlyt. -Nem tagadja meg a neokonstrulktivistá'któl -tanult szerkezeti rendet, de nem mond le friss -impresz- szióina'k egyidejű közléséről ■sem. Orosz független a stí- lusdiiva-toktól, bibelődős rajzolgatása közben magán- mitológiájával teremt értéket. Személyes elmélyülése nem személyeskedő, szubjektív -látása nem -partikuláris. Magán-mítoszai -beépülnek a kulturális hasznosságiba az alkalmazott műfajokban. Húsz Mária
