Dunántúli Napló, 1985. január (42. évfolyam, 1-29. szám)
1985-01-19 / 17. szám
A Minisztertanács közleménye Tajekoztato az egyes társadalombiztosítási intázkedésekrül a fogyasztói árak és a szolgáltatási díjak emeléséről, valamint a lakossági Jövedelmeket érintő intézkedésekről A kormány — az 1985. évi népgazdasági terv előirányzataival összhangban — döntést hozott több termék és szolgáltatás fogyasztói árának, illetve díjának január 21 -i hatállyal történő emeléséről, és ezzel egyidejűleg szociál- és népesedéspolitikai, valamint más, a lakossági jövedelmeket érintő intézkedéseket hozott. I. 1985-ben a népgazdasági terv szerint a fogyasztói árszínvonal 7 százalékkal emelkedhet, ezen belül mintegy 3 százalékot képviselnek a hatósági, központi áremelések. Az áremeléseket a költség- vetés egyensúlyának megőrzése, az ésszerű, takarékos energiafelhasználás elősegítése, a termelési költségek emelkedése és az ártámogatások mérséklése teszi szükségessé. A tej és tejtermékek átlagosan 28-29 százalékkal drágulnak. Ezen belül a tehéntej ára 27, a sajtoké átlagosan 40, a tejfölé 17, a tehéntúróé 34 százalékkal emelkedik. A tehéntej literenkénti ára 6 forintról 7,60 forintra, a 10 dekagrammos teavaj ára 6 forintról 7,70 forintra, a sajtok közül például a trappista sajt kilogrammonkénti ára 53 forintról 77 forintra emelkedik. A RÁMA margarin ára 13,80 forintról 17,50 forintra emelkedik. A cukor fogyasztói ára átlagosan 16 százalékkal lesz magasabb. így például a normál kristálycukor kilogrammonként 21,50 forint helyett 25 forintba kerül. A tartósított termékek közül a húskonzervek, a húsos étel- konzervek és halkonzervek 9— 10 százalékkal, a gyorsfagyasztott húsok és húsos ételek 16— 18 százalékkal, a gyümölcs- konzervek és gyorsfagyasztott gyümölcsök, a gyorsfagyasztott főzelékek és hústalan félkész ételek 11-12 százalékkal drágulnak. így például a 16,10 forintos húskonzerv óra 17,50 forintra, a gyorsfagyasztott 20 dekás bélszínroló ára 18,50 forintról 21,30 forintra, a félkilós gyorsfagyasztott zsenge zöldborsó ára 20 forintról 22,60 forintra emelkedik. Növekszik egyes zöldségalapú konzervek ára is. így például a 18,70 forintos (5/4-es üveg) csemege- uborka óra 20,20 forintra, az 5,70 forintos (1/10-es) paradicsomsűrítmény ára 6,10 forintra emelkedik. A bébiételek ára nem változik. Az édesipari termékek átlagosan 5,5 százalékkal, ezen belül a cukorkák átlag 10 százalékkal, a csokoládé 5—6 százalékkal, a hazai kakaóporok 15 százalékkal drágulnak. így például a 10 dekás töltött málnaízű cukorka ára 4,30 forintról 4,70 forintra, a 20 dekás Arany kakaópor ára 28,60 forintról 33,50 forintra, a 10 dekás táblás ét- és tejcsokoládé óra 20 forintról 21 forintra emelkedik. Számos édesipari termék, köztük a háztartási keksz, az egyéb bevonat nélküli kekszeik és a diabetikus csokoládé ára nem változik. Az élelmiszerek áremelése ■következtében emelkednek a vendéglátóipar és a munkahelyi étkeztetés árai is. A munkahelyi étkez‘etésben a vállalatok a költségemelkedést vagy annak egy részét, ha saját forrással rendelkeznek, átvállalhatják. A gyermek-, diák- és szociális intézmények étkeztetési térítési díjai nem változnak, a költségemelkedést az állam megtéríti. A szén, a brikett, a tűzifa, a vezetékes gáz és a távhőszolgáltatás ára, illetve díja átlagosan 25, a koksz, a ház- -tartási tüzelőolaj és a propánbután gáz ára átlagosan 30, a villamos energiáé átlag 18 százalékkal emelkedik. így például Budapesten 1 mázsa kevert szén 45,10 forintról 56.50 forintra, a dorogi brikett 75,20 forintról 94 forintra, a tűzifa mázsánként 78 forintról 97.50 forintra, a diókoksz mázsánként 196,40 forintról 253,30 forintra drágul. A háztartási tüzelőolaj literenkénti ára 4,80 forintról 6,20 forintra nő. A fűtési célú felhasználás korlátozása érdekében a propán-bután gáznál idényár kerül bevezetésre. így például a 11,50 kilogramm töltésű palackban a propán-bután gáz kilónkénti ára fűtési idényben (október 15. és április 15. között) 4,40 forintról 6,60 forintra, a fűtési idényen kívül 4,40 forintról 4,80 forintra nő. A távfűtés fűtési idényre vonatkozó légköbméterenkénti díja január 21-től 23,40 forintról 28,80 forintra, a táv-meleg- vízszolgóltatás vízköbméterenkénti díja pedig 10,20 forintról 13.50 forintra emelkedik. A villamos energia kilowattóránként országosan egységesen 25 fillérrel drágul. A külön 'mért éjszakai áram tarifája kilowattóránként 60 fillérről 70 fillérré nő. A villamos energiánál és vezetékes gáznál a felemelt díj a március 21-e után leolvasott fogyasztásra érvényes. A postai szolgáltatások díja átlagosan mintegy 85 százalékkal emelkedik. Ezen belül nagyobb mértékben nőnek a> levél és levelezőlap bérmentesítési díjai. Például a szabványméretű levélé 2 forintról 4 forintra, a levelezőlapé 1 forintról 2 forintra nő. Kisebb mértékben emelkednek a belföldi postautalványok, a csomaqok házhoz kézbesítése, a szocialista országokba szóló küldemények, valamint a postai külön szolgáltatások díjtételei. A városi közlekedési díjak február 1-től differenciáltan emelkednek, átlagosan 55—60 százalékkal. A vonaljegyek ára kétszeresére, az általános havi bérletek közül a villamosbérletek ára Budapesten 45 forintról 75 forintra, a kombinált bérleteké Budapesten 110 forintról 170 forintra, vidéken ezzel arányosan emelkedik, A tanuló, és nyugdíjasbérletek ára nem változik. A január 21. után megjelenő könyvek fogyasztói ára átlagosan 7 százalékkal emelkedik. A tankönyvek fogyasztói ára nem változik. A színházak és zenei intézmények, a cirkusz, a varieté, valamint a filmszínházak helyárai átlagosan 15 százalékkal emelkednek. Az áremelés differenciáltan és fokozatosan valósul meg. A már eladott bérletek ára nem változik. Április elsejével emelkednek a SZOT üdülési díjai is, a főszezonban napi 12 forinttal, a szezonon kívül napi 7 forinttal, átlagosan 10—15 százalékkal. A személygépkocsik fogyasztói árai az I. negyedév folyamán az import beszerzési árak növekedése miatt átlagosan 3 —4 százalékkal, típusonként eltérő mértékben fognak növekedni. II. A lakosság 1985. évi jövedelmeinek meghatározása az áremelkedések figyelembevételével történt. Ennek alapján 1985-ben a lakosság munkából származó jövedelme 8 százalékkal, pénzbeni társadalmi jövedelme 9 százalékkal emelkedik. Az átlagkeresetek — a bér- és keresetszabályozás rendszere, egyes bérintézkedések, valamint a bérpreferenciák felhasználásának együttes hatására — 7—7,5 százalékkal nőnek. Januártól — az év elején szokásos automatikus nyugdíj- emelésen felül — havi 80 forinttal kiegészülnek a 3000 forint alatti nyugdíjak, nyugdíj jellegű ellátások, a házastársi pótlék, a gyermekgondozási segély. Gyermekenként havi 40 forinttal egészül ki a családi pótlék, az egy gyermekeseknek fizetett jövedelempótlék, valamint az ösztöndíj. A három- és több gyermekesek családi pótléka gyermekenként havi 70— 120 forinttal nő, így a pótlék gyermekenkénti összege egységesen havi 840 forint lesz a nagycsaládosoknál. A megemelt nyugdíjakat januárban folyósítják. A megemelt családi pótlékot és ösztöndíjat az érintettek első alkalommal februárban kapják kézhez. Az aktív dolgozók személyre szóló árellentételezésben nem részesülnek. Ugyanakkor a munkáltatók — bérfejlesztési lehetőségeik terhére — minden alkalmazottjuknak havi 50 forint feltétel nélküli béremelést adhatnak. Családonként 40 ezer forinttal nő a hórom- és több gyermekesek lakásépítéséhez és vásárlásához nyújtott állami támogatás. Az egyetemi és főiskolai hallgatók januártól jogosultak a gyermekgondozási segélyre. Az általános iskolai diákétkeztetés nyersanyagnormája étkezésenként 1 forinttal nő, az emelkedést a költségvetés fedezi. A táppénz és a terhességigyermekágyi segély számításának alapjává a nyugdíjjárulék nélküli (nettó) kereset válik. A táppénz mértéke a pályakezdők számára is 75 százalék lesz. Ennél nagyobb, 80 százalék lesz a táppénz a betegállomány 31. napjától, és 85 százalék a 91. napjától. A kórházi ápolás idejére nem vonnak le a táppénzből, erre az időre is a teljes táppénz jár. Az új táppénzszámítás a januártól betegállományba kerülőkre érvényes. A táppénzrendszer módosítása összességében ugyan mérsékli a táppénzkifizetést, de kedvezőbb a hosszabb ideig tartó betegállományban lévők és a kórházi ápolásban részesülők számára. Februártól 50 százalékkal emelkedik a szakmunkástanulók ösztöndíja. Március 1-től életbe lép a gyermekgondozási díj rendszere. A díjra az egy éven aluli gyermeket nevelő és a március 1. után szülő anyák jogosultak. Mértéke általában a táppénznek felel meg, de nem lehet kisebb a saját jogú öregségi nyugdíj mindenkori minimumánál, s nem lehet nagyobb annak kétszeresénél. Ennek alapján 1985-ben a gyermekgondozási díj 2250— 4500 forint között állapítható meg. A gyermekgondozási díj az anya nettó keresetével azonos összegű akkor, ha az utóbbi nem éri el a havi 2250 forintot. Az intézkedés annak a folyamatnak első lépése, melynek nyomán a gyermekgondozási segély fokozatosan az anya keresetével arányos juttatássá alakul át. A gyermek- gondozási díj egy éves koron túli kiterjesztését a VII. ötéves terv időszakában tervezik. Szeptember 1-től 4 héttel emelkedik a terhességi-gyermekágyi segély (szülési szabadság), 2500 forintról 4000-re nő az egyszeri anyasági segély. A gyermekápolási táppénzt szeptembertől az eddigi 6 éves korral szemben a gyermek 10 éves koráig vehetik igénybe az arra jogosultak. Az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság a Minisztertanács közleményében ismertetett társadalombiztosítási intézkedésekről a következő tájékoztatást adja: Az év elején szokásos, automatikus nyugdíjemelésen felül havi 80 Ft kiegészítést kapnak azok a nyugdíjasok és rendszeres, nyugdíjszerű ellátásban részesülők, akiknek a nyugdíjuk (ellátásuk) 1984. december havi összege a 3000 Ft-ot nem haladta meg. A havi 3000 Ft-ot meg nem haladó nyugdíjak január 1-től, az évenkénti rendszeres nyugdíj- emelés összegére is tekintettel, tehát összesen havi 180 Ft-tal emelkednek. A kiegészítést — az ismertetett feltételekkel — azok is megkapják, akiknek ellátását a jövőben állapítják meg. Ugyancsak havi 80 Ft-tal kerülnek emelésre a minimumnyugdíjak, a házastársi pótlék és a pótlékra jogosító összeghatár, a meghatározott összegű szociális ellátások, továbbá a sorkatonák hozzátartozóinak járó családi segélyek. Kiegészítés (emelés) ugyanazon személy részére csak egy jogcímen jár. Ezt az érintettek külön kérelem nélkül, már 1985. január hónapra járó nyugdíjuk-' hoz megkapják. Ugyancsak külön kérelem benyújtása nélkül kapnak házastársi pótlékot január 1-ével kezdődően azok a nyugdíjasok is, akik eddig házastársuk után jövedelempótlékban részesültek, és az ösz- szeghatár emelése következtében válnak jogosultak házastársi pótlékra. Január 1-től minden családi pótlékot és gyermek után járó jövedelempótlékot fel kell emelni gyermekenként havi 40 Ft-tal. A népesedéspolitikai intézkedések keretében január 1-től ezen túlmenően felemelésre kerül a három- és több- gyermekesek, a súlyosan fogyatékos, az állami gondozásba vett gyermeket eltartó szülő (nevelőszülő), továbbá a kétgyermekes egyedülállók családi pótléka. Ez utóbbi intézkedés az említett körben a családi pótlékok összegeit eltérő mértékben érinti, ezért az áttekinthetőség érdekében a következőkben ismertetjük az 1985. január 1-től érvényes családi pótlék összegeket, gyermekenként összesen 410 Ft 410 Ft 710 Ft 710 Ft 710 Ft 710 Ft 710 Ft 1420 Ft 840 Ft 1680 Ft 840 Ft 2520 Ft 840 Ft 3360 Ft 840 Ft 4200 Ft 840 Ft 5040 Ft 840 Ft képtelenség 31. napjától 5 százalékkal, a 91. napjától újabb 5 százalékkal magasabb mértékű táppénz jár. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra, akiknek a táppénzét az elért keresettől függetlenül, meghatározott összegben, illetve meghatározott összeg alapulvételével állapítják meg, és azokra sem, akiknek a táppénz-alapjából nyugdíjjárulékot levonni nem kell. A pályakezdő fiatalok táppénzjogosultsága úgy módosul, hogy január 1-tól kezdődően az, aki 18. életévének a betöltése előtt válik keresőképtelenné, vagy iskolai tanulmányainak a befejezését követő 180 napon belül biztosítottá válik és keresőképtelenségéig megszakítás nélkül biztosított, akkor is 75 százalékos mértékű táppénzre jogosult, ha nincs két évi megszakítás nélküli biztosítása. A hosszabb megbetegedés esetére biztosított kedvezményre tekintettel a jövőben a jutalom után a táppénz az év végi részesedésre vonatkozó rendelkezések szerint jár, vagyis visz- szamenőlegesség nélkül, a folyamatos keresőképtelenség 31. napjától. 1985. január 1-től kibővül a gyermekgondozási segélyre jogosultak köre, ugyanis az egyetemek, főiskolák nappali tagozatos hallgatói is jogosultak lesznek gyermekgondozási segélyre. Rugalmasabbá válnak a gyermekgondozási segély általános jogosultsági szabályai, valamint a gyermekgondozási segély melletti munkavállalás szabályai. 1985. január 1-től módosul a gazdasági munkaközösségben, ipari szakcsoportban, főfoglalkozás mellett ún. kiegészítő tevékenységet folytató tagok társadalombiztosítási kötelezettsége. A havi 250 forint baleseti járulék helyett ugyanis elért jövedelmük 10 százalékát kell befizetniük társadalombiztosítási járulék címén, mégpedig a vállalathoz, amely a hozzá befizetett összeget a társadalombiztosítási szervhez továbbítja. 1985. március 1-től új társadalombiztosítási ellátás, a gyermekgondozási díj kerül bevezetésre. A díj bevezetésében a népesedéspolitikai célokkal egyezően a gyermeket vállaló családok fokozottabb támogatása jut kifejezésre. A gyermekgondozási díj a gyermekgondozási segélytől teljesen eltérő és annál jóval magasabb szintű ellátás, miután az egyéni keresethez, mértéke pedig a táppénz mértékéhez igazodik. A gyermek- gondozási díjat — a gyermek egyéves koráig — a jelenleg gyermekgondozási segélyben részesülők, illetőleg arra jogosultak vehetik igénybe. A gyermekgondozási díjat igényelheti minden anya (egyedülálló apa), akinek a gyermeke 1985. március 1-én első életévét még nem töltötte be, tehát az is, aki a szülési szabadság lejárta után visszament dolgozni és az is, aki gyermek- gondozási segélyt vett igénybe. A díj bevezetése mellett a gyermekgondozási segély rendszere továbbra is megmarad. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a díj lejárta utón a gyermek- gondozási segély a gyermek hároméves (súlyosan fogyatékos gyermek esetében hatéves) koráig — a jogosultság ismételt elbírálása nélkül — igénybe vehető. Előfordulhat az is, hogy a gyermekgondozási segély összege több gyermek, vagy alacsony kereset esetén kedvezőbb a gyermekgondozási díjnál. Ezért a gyermek- gondozási díj és a gyermek- gondozási segély között a jogosult választhat. A gyermekgondozási díj napi összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj legkisebb összegének (1985-ben a 2250 Ft-nak) a harmincad részénél és nem lehet több annak kétszeresénél. így 1985-ben a napi össszeg 75 Ft-nál kevesebb és 150 Ft-nál több nem lehet. 1985. szeptember 1-től felemelésre kerül az anyasági segély összege, 2500 Ft-ról 4000 Ft-ra. Ugyancsak ez időponttól négy héttel meghosszabbodik a szülési szabadság ideje, amely így 20 hét helyett 24 hét lesz. Ebből 4 hetet a szülés várható időpontja előtt kell kiadni, illetve igénybe venni. Ennek megfelelően a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának az ideje is meghosz- szabbodik. 1985. szeptember 1 -tői-a beteg gyermek ápolása címén igénybe vehető táppénzes idő lényegesen meghosszabbodik és a jogosultság kiterjed a gyermek 10 éves koráig. A változás lényege a következő: a) egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén az eddigi 60 nappal szemben a jogosultság évenként és gyermekenként 84 napra emelkedik (a gyermek egyéves koráig továbbra is korlátozás nélkül jár a gyermekápolási táppénz); b) a háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek után a gyermekápolási táppénz az eddigi harminc nappal szemben 42 napra, egyedülállók esetében pedig 84 naptári napra változik; c) a hatévesnél idősebb, de 10 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 14, egyedülállók esetében pedig 28 naptári napon át jár a táppénz. Új vonás a gyermekápolási tápppénz rendszerében, hogy az egy-egy évre járó, de fel nem használt napok a következő évre átvihetők. A gyermekápolási táppénznél év alatt továbbra is a gyermek egyik születésnapjától a következő születésnapjáig eltelt időtartamot kell érteni. További módosulást jelent, hogy a gyermekápolási táppénzt 1985. szeptember 1 -ét követően a gyermek betegsége esetén a gyermek egyéves kora után minden külön eljárás nélkül, bármelyik szülő igénybe veheti. Ha a választási joggal élve az apa veszi igénybe, a megkötés csupán annyi, hogy részére a gyermekápolási táppénzt továbbra is az anya munkahelyén számfejtik és fizetik ki. 1985. január 1-től egy, 6 éven felüli gyermek után családi pótlékra nem jogosult szülő havi 240 Ft jövedelempótlékot kap. A családi pótlék havi összege egy gyermek után, a gyermek hatéves koráig egy gyermek után egyedülállónak e9Y gyermek után, ha korábban e gyermek figyelembevételével két gyermek után járt a családi pótlék két gyermek után két gyermek után egyedülállónak három gyermek után négy gyermek után öt gyermek után hat gyermek után és minden további gyermek után A családi pótlék emelések megszüntetik az öt- és több- gyermekeseknél eddig alkalmazott degresszív családi pótlékot. A súlyosan fogyatékos, továbbá a nevelő szülőhöz kihelyezett, állami gondozásba vett gyermek után a családi pótlék összege január 1-től 1040 Ft-ra emelkedik. A felemelt családi pótlékot a szokásos időben, február első napjaiban folyósítják, a családi pótlékra jogosult nyugdíjasok pedig a felemelt összeget már a január havi nyugdíjukkal megkapják. Január 1-től a gyermekgondozási segélyhez járó havi 360 Ft kiegészítés havi 80 Ft-tal emelkedik, igy az első gyermek után 800+440, a második gyermek után 900+440, a harmadik és minden további gyermek után 1000+440 Ft gyermekgondozási segély jár. 1985. január 1-től változások történtek a táppénzrendszerben. Eszerint csak a nyugdíjjárulékkal csökkentett (nettó) kereseteket lehet figyelembe venni a táppénz kiszámításánál. A rendelkezés végrehajtása úgy történik, hogy a keresetekből a ténylegesen havonta levont nyugdíjjárulékot figyelmen kívül kell hagyni. A rendelkezés azokra vonatkozik, akik 1984. december 31 -e után válnak keresőképtelenné. A folyamatosan táppénzben részesülők jogosultságuk megszűnéséig a korábbi rendelkezések alapján kapják a táppénzt. A táppénzhez járó havi 310 Ft ún. általános bérpótlékot továbbra is folyósítani kell. Az elmondottakat kell alkalmazni a terhességi-gyermekágyi segély kiszámításánál is. Azokat a betegeket, akik 1984. december 31-e után kerülnek kórházba, a kórházi ápolás idejére — szemben az eddigivel — teljes táppénz illeti meg. összhangban a táppénzt érintő rendelkezéssel 1985. január 1-től a terhességi-gyermekágyi segélynek is teljes összege jár a kórházi ápolás tartamára. Előnyösen változik a táppénz mértéke azoknál a betegeknél is, akik hosszabb időn át vannak táppénzes állományban. Azok esetében, akiknek a keresőképtelensége 1984. december 31 -e után kezdődik, a kereső
