Dunántúli Napló, 1985. január (42. évfolyam, 1-29. szám)
1985-01-19 / 17. szám
Együtt o Bárdosék: Tibor, az apa és László A m űszerész Bárdosék Kedvező évet zárt Baranya mezőgazdasága Túl az egymillió tonna gabonán! Megvalósult a százezer tonnás húsprogram Egymilliárd fölött a termelőí- szövetkezetek nyeresége Kukoricából első, búzából második Baranya Kisiparosok kongresszusi versenye A KIOSZ Baranya megyei választmánya és vezetősége csatlakozott a KIOSZ Országos Központ felhívásához a közelgő fel- szabadulási jubileum és a XIII. pártkongresszus tiszteletére, mozgósította az alapszervezeteket. A vállalások megszülettek, ebből emelünk ki néhányat: Szentlőrincen az iparosok autóparkolót építenek társadalmi munkában a KlOSZ-székház mellett, a kőfaragók tataroznák a szovjet hősi emlékművet. Felszabadulási Kupa sportmozgalom indul Sás- don a KIOSZ szervezésében. Felajánlották segítségüket az öregek napközi otthona és a 7 műhelyes kisipari szolgáltatóház építéséhez összesen 100 000 Ft értékben. Pécsett részt vállaltak a szakosztályok a belváros rekonstrukciójában, címerek, cégérek felújításában. Felajánlották 2 napi munkájukat a pécsi KIOSZ szolgáltató egység felépítésében. Siklóson 5000 óra társadalmi munka elvégzése a cél. Sellyén és Vajszlón a felszabadulási emlékmű rendbetételét tervezték. Patronálási feladatot szabtak maguknak a komlóiak, a Gyógypedagógiai Intézetnél és társdalmi munkát végeznek a most vásárolt székháznál és az öregek szociális otthonánál. Dunaszekcsőn a kultúr- háznál akarnak az iparosok dolgozni. Pályázatot hirdetnek a körzet 40 éves kisiparos múltjának felkutatására és írásos rögzítésére. Szép Lehel és felesége pécsi kisiparosok a Bányászati Aknamélyítő Vállalat ' új irodaháza tanácstermi és éttermi dekorációjának kivitelezését vállalták. A tanácsterem falára 5 négyzetméter karámia domborművet készítenek, amely a bánvásrok, aknamélyítők munkáját ábrázolja. Az étterem falán egy 5 négyzet- ; méteres kerámia dombor- ' mű szimbolizálni foqja szó- í cialista hazánk építését, ' fejlődését, vívmányainkat. A tanácsterembe hamutartókat. vázákat, mázas virágcserepeket, az étterembe virágtartókat készítenek. A felsorolt munkák zsüriztetés utáni értéke 500 000 forint. A Bányászati Aknamélyítő Vállalat részéről semmiféle költséatérítést nem kérnek, az egész munkát társadalmi munkában végzik. A vállalatok és a főnökök neve gyakran változott, de „a” Bárdos stabil emberként megmaradt - mondja némi iróniával Bárdos József rádió- és tv- műszerész, mielőtt elsorolja, hogy egyetlen munkahelye az utóbbi harminckét év alatt hányszor változott. — A Rafilm-nél rádióműszerészként kezdtem a szakmát 1953Jban. A cég beolvadt a postai Ravelébe, annak lett a Gelka a jogutóda, s két éve abból vált 'ki a jelenlegi HIRGÉP. De a szakmában töltött több mint három évtized alatt annyi 'minden 'megváltozott magában a szakmájában is. — Rádiókkal kezdtem. Aztán jöttek az erősítők, a mozigépek, a televíziózás pécsi hőskorától már csak tv-készülékeket javítok, mégpedig a fekete-fehér után több mint tíz éve a színesekre szakosodtam. S mennyit fejlődött a gyártás is! A csöves készüléket a nyomtatott áramkörösök, azokat a tranzisztorosok követték. Ma már az integrált áraimkörös, modul rendszerű készülék a modern. S ki 'tudja, mit hoz még a jövő?! De az már a két fiaimra és a fiatalokra vár. A m ű sze rés zd i reá szt ia - a lop í- tó Bárdos József merő véletlen- ségből lett a rádió szerelmese. — Bolyban éltünk, az ottani gazdaságban növénytermesztő gyalogmunkás, majd traktoros voltam. A hadseregben meg azt mondtam: ha már legalább két évig úgyis ezt kell csinálnom, akkor jobb, ha megtanulom. Megtanultam, m egkedve Item, m egsze re Item, — A leszerelés után mór az új szakmájában helyezkedett el? — Igen, mert nagyon érdekelt. Akkor még ebben a szakmában' nem_ volt iparitanulóképzés. Akit felvettek dolgozni - úgyis hirdették, hogy tehetséges amatőrök jelentkezését várjuk annak munka mellett kellett letennie a különféle szintvizsgákat. Belejöttem a tanulásba, esti tagozaton erősáramú elektrotechnikus végzettséget szereztem a pécsi gépipariban. Asztalos János utcai lakásukon beszélgetünk. Az újságíró kedvéért a szüleiknél találkozott a két fia is, okik most velem együtt hallgatják a kezdő éveket: — ötvennyolctól már csak érettségizett fiatalokat vettünk fel. Másfél évtizeden át magam is tagja vagy tisztségviselője voltam a szakmunkás- tanulók vizsgabizottságának. Sokan nekem köszönhetik a szakmai kezdést. Bizonyára van olyan is, oki meg pont amiatt szid. — Miért? Nem olyan vonzó a rádió- és tv-műszerészet, mint azt legtöbben képzelik? — Bejutni hozzánk ma 'is legalább olyan nehéz, mint a mi időnkben volt. Csők a mostaniak nemigen maradnak meg. Komoly teljesítménynek kell lenni amögött, ha az ember keresni akar. Én nem teljesítménybérben, hanem kiemelt szakmunkásként dolgozom, nem panaszként mondom, de a fiaim lassan utolérnek. — A fiai mégis a nyomdokaiba léptek, azért csak-csa'k rábeszélte őket. .. — Mindig azt mondtam, hogy az enyémnél is jobban elismert szakmát válasszanak. Mindkét Bárdos fiú a gépipariban érettségizett, László rádió- és tv-iműszerész lett, Tibor Budapesten volt elektronikai műiszerésztanuló. Azóta elvégezték a technikus minősítőt. Követték az apjukat? — Miért? — Mindig is izgatott mindaz, amit apám mellett, tőle, a szakmájából elleshettem. Aztán mi is mindig bütyköltünk valamit — mondja László, az idősebbik. Tibor: . - Mi apu mellett már gyerekkorunkban elektronokkal oltódtunk be. László mór második éve otthagyta a HIRGÉP-et és átment az X-hez, az Iparcikk Kölcsönzőhöz, ott videojátékokat és flippereket javít. — Jobb, szebb munka, mint a tv-ja vitás? — Inkább azt mondanám, hogy a digitális technika egészen más. Másfajta és több tudást Is igényel, számomra érdekesebb. Valahogy mindig úgy voltam vele, hogy vagy tanulok, vagy pénzt keresek, mert a kettő együtt nekem nem megy. Eddig tanultaim. Most meg pénz, sok pénz kell, mert a nyár óta családi segítséggel építkezem. Az if jobbik Tibor ugyanazon a munkahelyen már második nevű cég alkalmazottja: az Irodagéptechnikai Vállalat helyett az Információtechnikai Vállalatnál dolgozik. — Szerencsémre engem is elküldött eddig mindenféle szekmai tanfolyamra, továbbképzésre a vállalatom, miint ahogy apu is folyton tanult. Többször voltaim így kint az NDK-ban. Mechanikus és elektronikus irodagépek, számlázó- és könyvelőgépek, s a legújabb memóriás írógépek foglalkoztatnak. Az apa jó másfél évtizeden át bejáró volt Bolyból, imíg végre 1968 decemberében beköltözhettek a pécsi OTP-tór- sasház lakásba, az Asztalos János utcába. Őt és két fiát az elektronok kötötték le, az anyát a család, a három gyerek ellátása. A legkisebb gyermekük Ilona, Komlón óvónő. A‘nappali szobában, míg beszélgetünk, hol magyar, hol jugoszláv adásokat hoz be d távirányításos színes tv. A gyermekek vették ajándékba a szülőknek. Amikor meghozták, apjuk már épp tíz éve javította munkahelyén mások színes tv—• készülékeit. .. Murányi László A múlt év gazdálkodási eredményeiről február 28-ig zárszámadási közgyűléseken adnak számot a baranyai közös gazdaságok. A Megyei Tanács mezőgazda- sági osztályán elkészült gyorsmérleg szerint a 'korábbiaknál ‘kedvezőbb évet zár 'Baranya mezőgazdasága. A halmozott termelési érték 4-5 százalékkal emelkedett és a termelőszövetkezeték várhatóan egymilliárd forint feletti nyereséggel zárják az évet. A pillanatnyi helyzet szerint veszteség és alaphiány két szövetkezetben várható. Szanálásra várhatóan ezúttal sem kerül sor. Az állami gazdaságok többsége is nyereséges. Két gazdaság - Bikái és Szent- lőrinc - jelez tetemesebb veszteséget, s ez mindkét esetben legfőképp a termékértékesítési zavarokra vezethető vissza. 1984-ben különösen a megye növénytermesztése mu- tafbtt fel kiváló eredményt. Búzából az átlagtermés meghaladta a hektáronkénti 6 tonnát, s Fejér megye után országos második Baranya. Kukoricatermesztésben az országos első helyet szerezte meg a megye azzal, hogy hektáronként több mint 8 tonnás termést takarítottak be a gazdaságok. A napraforgó kivételével minden növény kiemelkedő hozammal fizetett. Napraforgóból 2,3, repcéből 2,2, burgonyából 28, cukorrépából 48 tonna a megyei átlag. A növény- termesztés a tervhez képest 600—700 millió forint többlet- nyereséget hozott. A megye eleget tett vállalásainak: 60 000 tonnával túlteljesítette az előirányzott 1 millió tonna gabonát! A megye állattenyésztése 1984-ben az országos tendenciáknak megfelelően alkuit. A szarvasmarha-létszámon belül különösen a tehénlétszám csökkent. Ezúttal azonban nemcsak a há-tóji, de néhány közös gazdaság is felszámolta gazdaságtalan tehenészetét. Különösen a termelőszövetkezeti kis tehenészetek jutnak erre a 'sorsra. Az állománycsökkenés azonban termeléskiesést nem okozott. A tejtermelés az előző év szintjén alakult, az egy tehénre jutó tejhozam 4700 liter. A vágómarhahús termelése 2 százalékkal haladta meg a korábbit. A sertéslétszám nagy- és kisüzemben egyaránt nőtt. A kocalétszámban .most is 2200 darabos „felfutást” jeleznek a statisztikák, ami az 1985-ös évre újabb 50-55 000 malac, illetve vágósertés többletet eredményez majd. Tavaly az Állatforgalmi és .Húsipari Vállalat több mint félmillió hízott sertést vágott le, ami megyei rekord. A 'juhlétszám 4 százalékkal nőtt. Baromfiból 22 000 tonnát vágott és dolgozott fel a Baranya megyei Baromfifeldolgozó és Forgalmazó Közös Vállalat. A második félévben a piaci gondok is enyhültek, a baromfitermékek exportját végül is sikerült teljesíteni. Továbbra is gond a megyében előállított növényevő halak értékesítése, immár hároméves készlet „szorult benn" a tárolókban. A megye élelmiszergazdasága 1984-ben tehát teljesítette, sőt 'túlteljesítette az egymillió tonnás gabona- és 100 000 tonnás húsprogramját, s ez 1985-ben is egyik legfontosabb feladata. E tetemes árualapok előállításáról a gazdaságok megfelelően gondoskodtak. Az ősz folyamán 59 000 hektár búzát, 12 000 hektár ősziárpát, 1600 hektár takarmánykeveréket vetettek el. A búzára kedvező a ITótakaró, a legutóbbi állapotbecslés szerint a vetések 60 százaléka jó, és csak '15 százaléka gyengébb. A tavaszi vetések őszszel felszántott földbe kerülhetnek, mivel a mélyszántást a múlt év végéig gyakorlatilag mindenütt elvégezték. — Rné — Márka lett a Cserkúti Mezőgép Januártól önállóan Százmillió nyereség az idei cél Január elsejével önálló a Crerkúti Mezőgép Vállalat, megszűnt a Mezőgép Tröszt. A cég régebben is nagyfokú önállóságot élvezett, sikeresen alakította ki saját termelési profilját: a hetvenes évektől elsősorban az élelmiszeripari és részben a mezőgazdasági gépgyártásra rendezkedett be. A hazai és külföldi együttműködéssel 'készülő tartályok, acélszerkezetek, gépalkatrészeik, az élelmiszer-, hús-, ko'nzerv- és vegyipari gépsorok egységei megállják helyüket a kül- és belpiacon egyaránt. Márka lett a Cserkúti Mezőgép. Nem véletlen tehát, hogy az önállóság elnyerésével régi nevének megtartása mellett döntött a csaknem 1500 fős 'kollektíva. A gazdálkodás e re d m é n yesség é t bi zon y ítj a, hogy most, a teljes önállósulás után mindössze 11 millió forint kölcsönt fizetnek vissza három év a lő tt.-* A hagyományos termék- szerkezetet továbbra is megtartjuk - mondja Vig Milkjós általános igazgatóhelyettes —, de ezen belül erősítjük a saját fejlesztésű termékgyártást, 'kiemelten a gépgyártást. Ez bizonyságot nyújt a termelésben és a piactervezésben, öt éven belül ez a prófil a mostani 700 milliós árbevétel egyharmadát teszi ki. Bízom a sikerben. Az önálló gépgyártásban 6—8 éves tapasztalattal rendelke-• zünk. A borsóosztá'lyozók, a láda- és kocsimosók, vagy a konzervgyári szállítószalagok jól vizsgárta.k. Idei újdonságaink a tartályfutómű, a moduldaru, a kis vágóhídi töltő, keverő, a rekeszmosó, valamint az új rendszerű húsipari hűtőberendezés. Piacuk van, több mint fél évre előre lekötötték a kapacitásukat. — Megszokott profilunktól idegen- területre is „elkalandozunk” — egészíti 'ki az elmondottakat Gerner’Károly gazdasági igazgatóhelyettes* - Egyedi igényeket elégítünk ki, főként acélszerkezeti gyártásra, nagy hangsúlyt fektetünk a hiánycikkpó’tlásra. E témáiban két szép példát említek. A Magyar Hajó- és Darugyárral kooperációban részt veszünk egy 'indiai 'hőerőmű beruházás ‘kazán-acélszerkezetének kivitelezésében. Egy másik újdonságunk az Ódén, az alumíniumradiátor. Gyorsan kell lépnünk, mert sok io_ versenytárs. Ez a fajta termékelőállításunk idővel a 'termelési érték minimum 30 százalékát teszi ki. Az a cél, hogy másfél év helyett égy év alatt készüljön el egy prototípus. Ezért műszaki főosztályt szerveznek - a szakemberek egy részét átcsoportosítják, s a tevékenységet új műszaki igazgatóhelyettes irányítja, Vass Árpád személyében —, szélesítik az együttműködést tervező, fejlesztő 'intézetékikel - öt 'intézettel tartanak kapcsolatot -, módosítjuk a prémiumrendszert. A legtöbb pénzt az 'kapja, akinek az újdonsága gyorsan a piacra jut és eladása sok haszonnal jár. 1985-ben csaknem 100 milliós nyereséget 'kívánnak elérni. Egyik legfontosabb feladatnak azt tekintik, hogy magasabb feldo'lgozottság'i fokú termékek 'kerüljenek a piacra. Ezért még idén 10 millió forintért gépeket, szerszámgépeket vásárolnak. A még rendelők 'között osztrák, egyiptomi és nyugatnémet cégek szerepelnek. A legkomolyabb a nyugatnémet üzlet. Nemrég a Spitzer cég és a Cserkúti Mezőgép húsz évre szóló együttműködési szerződést írt alá. Eszerint Cserkúton a silójármű'höz most mór nemcsak tartályt, de futóművet is készítenek. A Mezőgép részt kíván venni komp'lett vegyipari és élelmiszeripari gépsorok részegységeinek kivitelezésében is. A szovjet piacra ily módon akar bejutni. Tavaly tőkés piacra 23 millió forint értékű terméket exportált o vállalat. Az idei terv 30 millió forint. Csuti J. HÉTVÉGE 3.
