Dunántúli Napló, 1985. január (42. évfolyam, 1-29. szám)

1985-01-18 / 16. szám

2 Dunántúlt napló 1985. január 18., péntek KGST-vb közlemény 1985. január 14-16-án Moszkvában megtartotta 113. ülését a KGST végrehajtó bi­zottsága. Az ülésen a tagálla­mok delegációit miniszterel­nök-helyettesek, állandó KGST- képviselők vezették, Magyaror­szágét Marjai József. Részt vett a végrehajtó bizottság ülésén Vjacseszlav Szicsov, a KGST titkára. A tanácskozáson Janusz Obodowski lengyel mi­niszterelnök-helyettes, a vb so­ros elnöke elnökölt. A végrehajtó bizottság át­tekintett több olyan kérdést, amely a KGST-országok felső szintű gazdasági értekezletén és a KGST XXXVIII. (soron kí­vüli) tanácsülésén hozott ha­tározatok végrehajtásához kapcsolódik. A KGST-országok energiára, fűtő- és nyersanyagokra vonat­kozó egyeztetett stratégiájának megvalósításaként a végrehaj­tó bizottság elfogadta azt a 2000-ig érvényes távlati kon­cepciót, amely a villamosener­getikának az egyesített ener­giarendszeren belüli fejleszté­sére vonatkozik. Ennek értel­mében tovább tökéletesítik a villamos- és hőenergiatermelés szerkezetét. Nagyobb hang­súlyt kap az atomenergetika fejlesztése és a tagországok saját erőforrásainak, ezen be­lül az alacsony kalóriaértékű fűtőanyagoknak, az új, hagyo­mányostól eltérő energiaforrá­soknak mind teljesebb kihasz­nálása, a folyékony fűtőanya­gok villamoserőművi felhaszná­lásának csökkentése. Intézkedéseket dolgoznak ki annak érdekében, hogy haté­konyabbá és megbízhatóbbá váljon a tagországok egyesített energiarendszerének párhuza­mos működtetése. A végrehajtó bizottság cél­szerűnek tartja a gépgyártás­ban alkalmazható rugalmas automatizált termelési rendsze­rek létrehozásában és széles körű népgazdasági bevezeté­sében folyó együttműködésről egy átfogó megállapodás ki­dolgozását. A testület megvizsgálta a KGST-tagországok közlekedési együttműködésének helyzetét, s megvitatta a vele kapcsolatos szervezési kérdéseket. A felső szintű gazdasági értekezlet döntéseinek értelmében a KGST szerveinek feladatává tette, hogy dolgozzák ki a nemzetközi vasútvonalak és Kommentár Ritka eset, hogy a távoli Óceánia egy szigete a nem­zetközi politika reflektorfé­nyébe kerüljön. Még ennél is ritkább azonban, hogy egy nyugat-európai nagy­hatalom államfője szüksé­gesnek vélje a helyszínre utazni. Márpedig Mitterrand francia elnök tegnap siet­ve — és igen váratlanul — elrepült Új-Kaledóniába, hogy személyes jelenlétével próbálja elcsitítani a kirtat zavargásokat. Az óceániai sziget, amely vagy kétezer kilométerre ke­letre fekszik Ausztrália part­jaitól, Franciaország külbir- toka, azaz egy ma is létező gyarmat. Természetesen, a modern kornak megfelelően már nem a nyíltan kirabolt, elnyomott tengerentúli terü­let, hanem önkormányzatot kapott, s jogilag a francia anyaországi területekkel egyenrangú „országrész". Csakhát a sziget őslakói nem elégedettek ezzel az állapot­tal, inkább teljes független­séget óhajtanak. Ök, a ko­nokok azonban már kisebb­közutak, tengeri kikötők fej­lesztésére és rekonstrukciójára, a folyam-tengerjáró hajókkal végzett teherszállítás növelésé­re vonatkozó intézkedéseket. Az érdekelt országok részvéte­lével a Balti-tengeren meg kell szervezni a rakodóbárkákkal folyó szállítást. El kell mélyíteni a polgári repülési együttműkö­dést. A végrehajtó bizottság meg­vitatta, hol tart a KGST-n be­lül szállított áruk értékelési és minősítési rendszerének kidol­gozása. Ez a rendszer elő fog­ja segíteni a KGST szabvá­nyainak megfelelő áruk kibo­csátását, ezen termékek mű­szaki színvonalának, minőségé­nek és világpiaci versenyké­pességének növelését, meg­könnyíti a szabványok egysé­gesítését. A végrehajtó bizottság intéz­kedéseket hozott a műszaki és tudományos információk KGST- országok közötti kölcsönös cse­réjének kiszélesítése és javítá­sa érdekében. Megállapította, hogy ennek érdekében széles körben ki kell használni a nemzetközi tudományos és műszaki információs központ, a nemzeti információs rendsze­rek nyújtotta lehetőségeket, folytatni kell az információ- feldolgozás automatizálását. Az ülésen megvitatták a KGST-n belüli kölcsönös ke­reskedelemben a következő öt évre érvényes árképzés kérdé­seit. Megállapították, hogy a szerződéses árképzés jelenlegi rendszere eleget tett a vele szemben támasztott követelmé­nyeknek, elősegítette a kölcsö­nös gazdasági kapcsolatok fejlődését. Döntést hoztak ar­ról, hogy ezt az árképzési rendszert a következő öt évben is fenn kell tartani. A végrehajtó bizottság ülé­sén véleménycserét folytattak a KGST-tagországok és Etiópia együttműködéséről, az Etiópiá­nak az országban pusztító szárazság miatt nyújtott segít­ségről. Döntést hoztak arról, hogy aktívabbá kell tenni a KGST-tagországok sokoldalú gazdasági együttműködését a szocialista Etiópiával. A végrehajtó bizottság át­tekintette a gazdasági és tu­dományos-műszaki együttmű­ködés más kérdéseit is. Az ülést a barátság és az elvtársi együttműködés légkö­rében tartották meg. ÓRA A NAGYVILÁGBAN Weinberger több dollárt kér A képviselőház republikánus párti vezetőinek támogatását kérte csütörtökön Caspar Weinberger amerikai hadügy­miniszter ahhoz, hogy meggá­tolja a Pentagon költségveté­sének csökkentését. Weinberger azzal érvelt, hogy a képviselők által terve­zett, mindössze 3—4 százalékos költségvetés-emelés „lehetet­lenné tenné a szükséges fegy­verek beszerzését", és nagy­jából 10 százalékos emelést kíván a jelenlegi költségveté­si év előirányzataihoz képest. A hadügyminiszter ráadásul egy olyan újabb követeléssel állt elő, ami - egyik elődje, James Schlesinger szerint — legalább ötvenmiliiárd dollár­ba kerülne. Weinberger ugyanis egy nyilatkozatában, amelyet a The New York Times ismertet csütörtökön, azt követelte, hoqy szervezzék újjá az Egyesült Államok kontinen­tális légvédelmét. Weinberger arra hivatkozik, hogy a légvédelem újjászerve­zése elengedhetetlen 'kiegé­szítőié lenne a Reagan elnök áTtal meghirdetett űrfeqyver- kezési programnak, védelmet adna a bombázók és a robot- repülőgépek ellen, miközben az űrfegyvere'k, a rakéták ellen nyújtanának védelmet. Szmogriadó a Ruhr-vidéken Csütörtökre virradóra szmog­riadót rendeltek el az NSZK-beli Ruhr-vidék egész területén. Az intézkedésre azért került sor, mert a délről áramló meleg levegő elzárta a földközeli, füsttel kevert, hideg levegő útját és így a Ruhr-vidék vá­rosaiban igen magasra szö­kött a levegő szennyezetts'égi foka. A rádióállomások 'folyamato­san, negyedóránként kérik a lakosságot, hogy munkába menet a tömegközlekedési eszközöket használja, s ne vegye igénybe személygépko­csiját. A lénzési, keringési és szívbeteg ség ben szenved őket felkérték, hogy ne tartózkod­janak a szabadban. Mivel a Ruhr-vidéken nagyszámban dolgoznak külföldi vendégmun­kások, a figyelmeztetéseket tö­rök és szerb-horvát nyelven is beolvassák a rádióban. Az észak-rajna-vesztfáliai egészségügyi minisztérium elő­rejelzése szerint várható, hogy a nap folyamán bevezetik a másodfokú szimogriadót. K Milka Planine jugoszláv kormányfő a francia fővárosban tár­gyalt. A képen: vendéglátójával, Laurent Fabius miniszterelnök­kel tanácskozik. (Telefoto — AP — MTI — KS —DN) Részvéttávirat Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban fejezte ki részvétét Mengisztu Hailé Mariamnak, az Etióp Dolgozók Pártja Központi Bizottsága fő­titkárának, az Ideiglenes Ka­tonai Kormányzótanács és a Mi­nisztertanács elnökének az Etiópiában január 13-án történt súlyos vasúti szerencsétlenség miatt. Magyar-román idegenforgalmi egyezmény Magyar-román 'idegenfor­galmi tárgyalásokat tartottak Budapesten, január 11. és 17. között. A delegációkat Andri- kó Miklós belkereskedelmi ál­lamtitkár, valamint Costache Zmeu idegenforgalmi minisz­terhelyettes vezette. A felek megállapodtak, hogy fejlesztik a két ország közötti turizmus minden formáját, így az egyéni és a szervezett utazásokat is. Az utazási irodák új progra­mokat dolgoznak ki, amelyek között románjai hegyi sítúrák, valamint tengerparti üdülések is szerepelnék. Javítják a tu­ristáik tájékoztatását. Aláírták az 1986—1990. éveikre vonatko­zó ’idegenforgalmi együttmű­ködési meqállaDodást, amely a kölcsönös idegenforgalom évi mintegy 10 százalékos nö­vekedését irányozza elő. A roimán delegáció csütörtö­kön elutazott hazánkból. Genscher —Andreotti tanácskozás Bonnban Giulio Andreotti olasz kül­ügyminiszter, a Közös Piac mi­niszteri tanácsának soros elnö­ke, csütörtökön a nyugat-euró­pai szervezet kibővítését vitat­ta meg Bonnban Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügy­miniszterrel. Genscher és Andreotti meg­erősítette, hogy az NSZK és Olaszország felfogása szerint még ebben a félévben jelentős haladást kell elérni Spanyolor­szág és Portugália felvételével kapcsolatban. Ezzel összefüg­gésben megvitatták azt a gö­rög álláspontot is, amely a földközi-tengeri országoknak nyújtandó, közös piaci segély folyósításától teszi függővé Spanyolország és Portugália be­lépésének támogatását. A nyugatnémet és az olasz külügyminiszter ezen kívül meg­állapodtak abban, hogy a két ország, mint az amerikai közép­hatótávolságú fegyverek foga­dói, folyamatosan kapcsolatot tartanak egymással a szovjet- amerikai leszerelési tárgyalások idején. Haladék argentin adósságok visszafizetésére Argentína haladékot kapott egy 2,1 milliárd dolláros adós­ságrész visszafizetésére a hite­lező nyugati kormányoktól — közölte Bernardo Grinspun ar­gentin gazdasági miniszter Párizsban, ahol részt vett az úgynevezett párizsi klubba tö­mörült 16 tőkés ország képvi­selőivel folyó tárgyalásokon. Az 1982 és 1985 között ese­dékes tartozásait Argentínának tíz év múlva kell törlesztenie s öt évi türelmi időt kapott. Új-Kaledónia - reflektorfényben ségben vannak saját szülő­földjükön, hiszen az idők so­rán sokezer francia és más származású telepes költözött Üj-Kaledóniába. A telepesek kezében van a sziget gazdaságának csak­nem valamennyi lényeges része: a termőföldek kéthar­mada, az ipar és a turista­létesítmények zöme. A tele­pesek persze félnek a füg­getlenségtől, a máig is fő­leg törzsi viszonyok között élő kanakok hatalomátvéte­létől. Franciaország számára is kellemetlen érdekcsorbu­lással kecsegtetne a teljes önállóság, gazdasági, kato­nai és politikai értelemben egyaránt. Ezért állt elő kompromisz- szumos ajánlattal nemrégi­ben a sziget legfőbb hivatal­noka, a francia főbiztos. Eszerint Új-Kaledónia úgy lenne független állam, hogy társult kapcsolatra lépne Franciaországgal, amely „biztosítaná védelmét és belső rendjét”. Tehát meg­maradna a francia katonai jelenlét, s persze az erős politikai befolyás, amely zá­loga lehetne a telepesek ér­dekvédelmének éppúgy, mint Párizsénak. A tervet még eb­ben a félévben népszavazá­son kívánják elfogadtatni, s ez sehogyan sem tetszik a kanakok vezetőinek, hiszen az elmúlt tíz évben igen fel­gyorsult bevándorlás nyomán többségbe került telepesek nyilván előre eldöntötté te­hetik a szavazást. Annál is inkább feszültté vált az ügy, mert a francia jobboldal he­vesen támadja a független­ségnek még ezt az „enyhe" változatát is. Nem csoda hát, hogy a függetlenségi terv bejelenté­se után pár nappal már új­ra elpattantak az indulatok feszült húrjai. Kanak szélső­ségesek megöltek egy fran­cia fiút, mire a telepesek bosszúért kiáltva gyújtogatni kezdtek. Alig valamivel ké­sőbb pedig a francia kato­nák tűzharcban megölték a kanakok egyik legtekintélye­sebb vezérét. Erre elszaba­dult a pokol: az őslakosság heves zavargásokkal vála­Mitterrand francia elnök csü­törtökön Új-Kafedóniába uta­zott. A képen televíziós nyilat­kozatot ad, utazásának céljá­ról beszélt szolt, s mérsékelt vezetőik azonnal bejelentették, hogy immár szó sem lehet a füg­getlenségi terv és a népsza­vazás elfogadásáról. Párizs első reakcióként katonákat küldött, hogy erőt mutasson, majd most Mitter­rand maga ment — békét teremteni. Nem lesz könnyű dolga. Avar Károly A PÉTI NITROGÉNMÜVEK pályázatot hirdet anyaggazdálkodási főosztályvezetői munkakör betöltésére. A PÁLYÁZATOKAT PÉTI NITROGÉNMÜVEK SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÁSI FŐOSZTÁLY Várpalota, Pf.: 50. 8105 címre kérjük. Felveszünk továbbá 9 közgazdászokat, üzemgazdászokat, • vegyészmérnököket, • gépészmérnököket különféle középvezetői munkakörökbe. Fizetés megegyezés szerint, lakást szükség esetén biztosítunk. JELENTKEZÉS SZEMÉLYESEN, VAGY LEVÉLBEN A SZEMÉLYZETI OSZTÁLYON. „21 arcú szörny” A Japánt izgalomban tartó „21 arcú szörny" betartotta szavát, s a január 15-ig meg­hirdetett újévi „tűzszünet” után ismét jelentkezett. Csütörtöki értesülések szerint a „21 arcú szörny” levélben értesítette az oszakai lapók szerkesztőségeit tevékenységének felújításáról. Egyben kifejtette, hogy addig nem lesz újabb „tűzszünet”, amig meg nem Ikapja azt, amit akar. Ezúttal 1,3 milliárd jent követelt a szigetország - ál­tala régóta zsarolt — legna­gyobb édességgyárától, a Mo- rinagától, s közölte: ha a gyár neim fizet, újból cián­nal mérgezett Morinaga- édességcsomagokat helyez el a különböző szupermarketek és élelmiszerüzletek pultján. A bűnbanda újbóli jelentke­zése nem érte váratlanul a társadalmat. A hatóságok és a lakosság egyaránt felkészült arra, hogy a „21 arcú szörny” önszántából aligha köszön el véglegesen. A „szörny” által zsarolni próbált gyárak - főként a Morinaga - mindeddig nem fizettek, az elmúlt esztendőt azonban tetemes, sőt csak­nem katasztrofális veszteség­gel zárták. A lakosság ugyan­is - a mérgezés lehetőségétől tartva — fokozatosan elfordult termékeiktől. Ha mindez így megy tovább, a Morinaga előbb-utóbb becsukhatja ka­puit.

Next

/
Thumbnails
Contents