Dunántúli Napló, 1985. január (42. évfolyam, 1-29. szám)

1985-01-16 / 14. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLII. évfolyam, 14. szám 1985. január 16., szerda Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: A libanoni csapda (2. oldal) Import helyett hazait (3. oldal) Gazdasági munkaközSsség a Mozgáskorlátozottak Ba­ranya megyei Egyesületé­ben. (Tudósítás a 3. olda­lon.) Tilos, mert veszélyes az átkelés a Duna jegén I — a rend őrei szép szávai, s ha másként nem, büntetéssel állítják meg az életüket kockára tevőket a mohácsi révnél. (Tudósításunk az 5. oldalon). KGST vb-ülés Moszkvában Villámasenergetika távlati fejlesztése H közlekedési együttműködés javítása Gépek és berendezések pétalkatrész-ellátása Belgium ismét elutasította az amerikai nukleáris eszközök telepítését Reagan elnöknek nem sike­rült álláspontja feladására bír­ni Wilfried Martens belga mi­niszterelnököt az amerikai kö­zepes hatótávolságú nukleáris eszközök belgiumi telepítése ügyében. A több mint kétórás tanácskozás után a belga kor­mányfő kijelentette: országa továbbra is hűséges marad a NATO kettős határozatához, amely annak idején kimondta az amerikai rakéták telepítését a leszerelési tárgyalások siker­telensége esetére, de nem volt hallandó kötelezettséget vál­lalni arra, hogy a telepítést az eredetileg kijelölt határidőre, ez év márciusában megkezdik. Martens kijelentését ugyan a Fehér Ház egy magas rangú képviselője sietett úgy értel­mezni, hogy a belga kormány „teljesíti kötelezettségét" — vagyis hozzájárul a telepítés megkezdéséhez, erre azonban maga Martens cáfolt rá: nem sokkal a tárgyalás után újság­íróknak arról beszélt, hogy márciusban legfeljebb arról döntenek, telepítenek-e egyál­talán amerikai nukleáris eszkö­zöket az országba, nem pedig a telepítés határideiéről. A bel­ga kormányfő az új leszerelési tárgyalások megkezdésére hi­vatkozva jelezte, hogy a dön­tést akár 1987-ig elhalaszthat­ták. Reagan azzal próbálta meg­győzni tárgyalópartnerét, hogy az amerikai közepes hatótávol­ságú eszközök elhelyezése Nyu- gat-Európában és a NATO fegyverzetének bővítése, korsze­rűsítése „fontos tényező volt az új leszerelési tárgyalások lét­rejöttében” s Belgium és Hol­landia esetleges további kü­lönállása „meggyengítené az Egyesült Államok tárgyalási po­zícióját”. A belga kormányfő hétfőn Weinberger hadügyminiszterrel és Shultz külügyminiszterrel is találkozott. Kedden Moszkvában folyta­tódott a KGST végrehajtó bi­zottságának 113. ütése. A tagországok állandó kép­viselői áttekintették a KGST egyesített energiarendszere ke­retében a villamosenergetika 2000-ig szóló távlati fejleszté­sének koncepcióját. Ez figye­lembe veszi az elmúlt években kialakult helyzetet, valamint tartalmazza a fogyasztás és a termelés várható tendenciáit. A tagországok szükségletének kielégítésében a jövőben is meghatározó a saját erőforrá­sok maximális kihasználása. A fejlődés sajátos vonása az atomerőművi villamosenergia termelésének jelentős fokozá­sa. Ezzel összefüggésben -külö­nösen fontos az atomenerge­tikai berendezések előírt idő­ben való biztosítása, beleértve a szállítási határidők feltétlen betartását is. A koncepcióban lényeges helyet szánnak az egyesített villamosenergia-rendszerek üzembiztonságának fokozását szolgáló intézkedések megha­tározásának és azok maradék­talan végrehajtásának. A Ma­gyar Népköztársaság állandó KGST-képviselője különös súly- lyal igényelte az egyesített energiarendszerben a szabá­lyok és előírások szigorú be­tartását, az egyes tagországok által az energiának kizárólag az egyeztetett mennyiségek ke­retein belüli igénybevételét, ezzel az üzembiztonság és a tervszerűség fokozását. Ez a jelenlegi szélsőséges időjárási viszonyok között kiemelt jelen­tőségű a rendszer egésze és az importtól nagymértékben függő tagországok, mindenekelőtt Magyarország számára. Az egyesített energiarendszer köz­ponti teherelosztójának taná­csa most tartott rendkívüli ülé­sén ezzel összhangban lévő határozatot hozott. Az ülés résztvevői megvizs­gálják, miként javítható a tag­országok kölcsönös kereskedel­mében szállított gépek és be­rendezések pótalkatrész-ellátá­sa. A szállításokat szabályozó általános elveket korábban Magyarország javaslata alap­ján dolgozták iki. A cél most az, hogy jogi eszközökkel is elősegítsék a tartalékalkatré­szek ellátásának javítását. En­nék megfelelően ösztönözni fogják az egyes vállalatokat arra, hogy az általuk gyártott késztermékek alkatrészellátásá­ra is kössenek szerződést. A tanácskozásra átfogó elemzés készült a tagországok közötti közlekedési együttmű­ködés helyzetéről, s a vele kapcsolatos feladatok megva­lósítását szolgáló javaslatokról. Lényeges célkitűzés, hogy a növekvő igényeket figyelembe- véve a tervezőmunkában job­ban összehangolják a tagor­szágok a korlátozottan rendel­kezésre álló erőforrások haté­kony felhasználását. Az ülésen megvizsgálják a gépipar egyes ágazataiban és termelési ágaiban bevezetésre kerülő számítógép-vezérlésű, a termelési feladatoknak meg­felelően rugalmasan átalakít­ható gyártórendszerek előállí­tására irányuló javaslatokat. Ezeknek a korszerű rendsze­reknek nagy előnye, hogy a gépek és gépsorok sok időt és költséget igénylő átállítása nélkül lehetővé teszik különbö­ző termékek kis sorozatú, gaz­daságos gyártását. Magyaror­szágnak adottságai miatt fon­tos, hogy szükségleteit figye- lembevéve aktív szerepet vál­laljon ezeknek a rendszereknek a kifejlesztésében és gyártásá­ban, meggyorsuljon termelés- beállításuk folyamata. Ehhez a tagországok közötti együttmű­ködés fejlesztése is szükséges. Súlyos fagykár a jégvert szőlőkben Dr. Diófási Lajos ismertette a szakemberekkel a szőlő metszését Fotó: Läufer László Metszési bemutató a Pannonvin Kutató Állomásán Kisebb a rügyek termékenysége Gondosabb metszés - több zöldmunka A zord időjárás ellenére 150 nagyüzemi szakember érkezett a környező megyékből tegnap Pécsre, a Pannonvin Borgaz­dasági Kutató Állomás hagyo­mányos téli szőlőmetszési be­mutatójára, amely 29 éve min­den alkalommal sok érdeklő­dői vonz. A bemutatóit ezúttal is dr. Diófási Lajos vezette. 'Elöljáróban átfogó értékelést adott Dél-Dunántúl szőlőter­melésének 1984. évii tapaszta­latairól, majd ismertette a legújaibib kutatási eredménye­ket, a korszerű tőkeművelési és metszési módoikat. Beszámolt a rügyek tenmékenységvizsgá- iatániak eredményeiről, illetve az 1985. év teendőiről: arról, mire kell ügyelni a jég vert és téli fagykárt szenvedett tőkék metszésénél. A múlt év hűvös-esős — sőt jég eső s időjárása inkább a káposzta termelésének kedve­zett. Amire 30 éve nem volt példa, júniusban virágzott a szőlő. Kevés volt a napfény és a hő, ami szeptemberig sok aggodalomra adott okot. Azonban a meleg ősz mindent jóra fordított. A helyenkénti súlyos jégkárok ellenére Dél- Dunántúlon, a Kutató Állomás 19 pontnergazdaságában, 2600 hektár területen 9,8 tonnás szőlőtermést szüreteltek, szem­ben az állami gazdaságok 6,4 tonnás országos átlagával. Tíz tonna feletti termés volt többek között a bólyii, a sikló­si, a decsi, a nagyrédei tsz- ékben, s a Pannonvin kombi­nát villányi és siklósi szőlésze­tében. A tájegység- termése nemcsak az előző évinél, de a vártnál is jobb lett. A minőség — különösen a savgazdagság- is felülmúlja a várakozást, ízletesek a tavalyi borok, csak színanyagban, mustfokban ma­radnak el valamelyest a leg­jobb évjáratoktól. A múlt év ismét sok tapasz­talattal szolgált kutatóknak, termelőknek egyaránt. Újból kidomborodott az optimális termőhely előnye. Szeptember­ben 2 mustfok előnyhöz ju­tottak az optimális termőhe­lyek. Az Alföldet és a mélyebb fekvésű területet rendszeresen sújtó téli-tavaszi fagykárok is sürgetik a domb oldó li szőlő­telepítéseket. A múlt év Ismét a korai fajták prioritását iga- olla. A nagyüzemék elemi ér­déke a kései fajták - olasz- rizling, hárslevelű, cabernet — csökkentése, hisz a novemberi szürethez diákmunkát már nem kaphatnak. Jól vizsgáz­tak az új fajtáik a Zefír, a Zengő, a Zenit vagy a kék sző­lők közül a Pinát Noire, a Ti­tán és az Agria. A rajnai riz- Jingnél viszont kocsánybénulás lépett fel, amire ez a fajta hajlamos. A négy korszerű tőkeformá­val — kettős függöny, egyes függöny, Moser és végálló - 15-18 tonnás termés énhefő el. Nem javasolják a kutatók az újabban „felkapott" vertiko (oszlopos) művelést és a met­szés nélküli tenmelést, ez utób­bival minőségi bort termelni nem lehet. Az idei kilátások szerényeb­bek. A mikroszkópos rügyvizs- gálatok még a nagy fagyok előtt megtörténtek. Az egy rügyre jutó füntkezdemények száma eleve 5-15 százalékkal kisebb a tavalyinál, a sok évi átlagnak felel meg. A fagy­károkról még nincs pontos ikép, meg kell várni az enyhü­lést. Tény, hogy a szőlő kriti­kus pontja a mínusz 19 fok és régi megfigyelés ha a Duna beáll, a szőlőt is fagykár éri. iKlímazsilipes módszerrel 20-30 százalékos téli fagykárt álla­pítottak meg a kutatók. A jég­kárt szenvedett szőlőkben igen súlyos téli fagykárral kell szá­molni. Nagyobb gondosságra lesz szükség. Egy téli előmet- szést és egy fokaid ás utáni végleges metszést javasolnak az idén a kutatók. A szőlő re­generációs képessége nagy, 30 százalék fagysérült szem nem jelent 30 százalékos ter­méskiesést. A rejtett rügyekből regenerálódni tud a növény. A zöldmunka, hajtó svá log atás i zerepe az idén nagyobb lesz, mint a korábbi évékben volt. — Rné —

Next

/
Thumbnails
Contents