Dunántúli Napló, 1985. január (42. évfolyam, 1-29. szám)

1985-01-04 / 2. szám

1985. január 4., péntek

Dunántúlt napló

3

Segíteni a magukra maradt gyerekeket

Patronáló szocialista brigádok

Pótolni a hiányzó családi otthon melegét

Segíti a beilleszkedést a mindennapi életbe

Vannak gyerekek, akik már a születésük pillanatában, s vannak, akik később bizonyulnak feleslegesnek. Nem kellenek a szülőknek, nevelésük az államra marad.

Ezek a gyerekek eszmélésük pillanatától csoportban találják magukat. Tízen—tizenketten osztozkodnak a csecsemőotthonban a gondozónőn, később intézetbe kerülve még többen a nevelő tanáron. Nem ismerik azt az érzést: hogy ez a felnőtt csak hozzám tartozik, velem törődik, én vagyok számára a legfontosabb.

A nevelőszülői hálózat, □ patronáló mozgalom ennek az „éntudatnak" a fejlődését támogatja, és megpróbálja pótolni a családi otthon melegét, az emberi szeretetet, törődést. Meg kell tanítani ezeket a gyerekeket beilleszkedni a mindennapi életbe. Egy átlagos csa- ládmodellt mutatni, hogy felnőve legyen mihez kapcsolniuk, alakítaniuk a saját életüket.

Az intézetekben mindent „készen" kapnak. Az állam gondoskodik a ruházatukról, a játékaikról, kirándulni viszik őket, az étel mindenkor készen várja valamennyit az ebédlőben, a nevelő oltja-kapcsolja a villanyt. Nem tudják azt, hogy a boltban mit, mennyiért adnak, hogyan készül a legegyszerűbb ennivaló . . .

Hátrányban a fogyatékosok

Még problémásabb a fogyatékos gyermekek helyzete. Tizenhatéves korukban rendelkeznek egy általános iskola hatodik osztályosának megfelelő tudnivalóval. És ehhez kell minden ismeretanyagot igazítani. Ezeket a gyermekeket általában nem „várják vissza" -felnőttkorban a szülők, és nem viszik ki őket nevelésbe sem. A mindennapi tudnivalókkal a kisegítő iskola és a patronáló szocialista brigádok ismertetik meg őket.

— Tizenkilenc patronáló szocialista brigádunk van —mondja a kisegítő iskola igazgatónője, Für Kovács Istvánná. Nekik köszönhetjük, hogy a gyerekeink kirándulnak, ismeretségeket kötnek. Oldják a zártságérzetüket, visszahelyezik őket a társadalomba.

A sok szerződés között lapozgatva tán legtöbbet vállalt a Zsolnay gyár Zrínyi Ilona nőbrigádja, és a BÉV Szavatosság KISZ-alapszervezete, valamint Komplex brigádja.

A Zrínyi Ilona szocialista brigád — nőbrigád — kilenc tagból áll, vezetőjük Hammerli An- talné.

— Mi valamennyien édesanyák, nagymamák vagyunk. Iqy azt hiszem, jobban átérez- zük ezeknek a gyermekeknek a fájdalmát. Ezért igyekszünk úgy foglalkozni velük, hogy pótoljuk valamelyest az otthon melegét. Közös mozilátogatásokat és kirándulásokat szervezünk. A május elsejei felvonulásra a rni gyerekeinkkel együtt őket is elvisszük. Ugyanúgy részesei a gyári majálisnak is. Hétvégeken hol egyik, hol másik kerül ki valamelyik családhoz. Itt vagyunk, ha valamilyen rendezvény, vagy névnap van. Megismertetjük a nagyobbakat a munkákkal. Gyárlátogatásokon bemutatjuk a porcelánkészítést. Sokan így kerültek iskolavégzés után hozzánk segédmunkára. Támogatjuk a művészi ambícióikat is — segítjük a kerámiaszakkört, anyaggal, tanáccsal.

A BÉV kilenctagú Szavatosság KISZ-alapszervezet titkára Somfalvi József, a 32 tagú Komplex brigád vezetője Bank József.

Az alapszervezet és a brigád közösen szervezett egy egésznapos kirándulást a kisegítő iskola hetedik és nyolcadik osztályosainak. üzemlátogatásra invitálták őket, bemutatták a vállalat tevékenységét. Elmondták, hogy milyen munkalehetőséget tudnak biztosítani a fiúknak, és milyen juttatásban — szállás, étkezés — részesülhetnek. Ezen kívül nem feledkeznek meg a névnapokról, a rendezvényekről, és a ballagó diákokat is mindig megajándékozzák.

Munkához

juttatják

A többi szocialista brigád is hasonló kapcsolatot alakított ki a kisegítő iskola egy-egy osztályával. Hogy mégis erről a három brigádról tettünk említést, annak az az oka, hogy ezek a brigádok, illetve munkahelyeik biztosítják az innen kikerülő gyermekek munkába állítását, elhelyezkedését. Az ottani beilleszkedésüket, gondjaik megoldását pedig továbbra is a brigádtagok kísérik figyelemmel. Ezzel pedig nagyrészt megszűnt a fogyatékos fiatalok munkahelyről munkahelyre vándorlása.

Adóm Erika

Nemesített

Pannónia

A gyógynövények közé sorolják a hazánkban régóta termesztett, hangzatos nevű sáfrányos széki icét. A köhögéscsillapító teakeverékeik egyik összetevője, s az élelmiszeriparban ,is fö'l'hasznáIjáik. Külföldön is keresik, ám az exportigényeket egyelőre azért nem tudják kielégíteni, mert az eddig termesztett növény nehezen betakarítható. Levelei tüskések, ezért szedéséhez speciális védőöltözetre van szükség. A Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató Intézetben nemesítették ki Pannónia néven a növény tüske nélküli változatát.

Egy ifjúgárdista lány

Istókovics Zsuzsanna, a Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola tanulója ezen az őszön az Ifjú Gárdáiban kifejtett tevékenységéért megkapta a KISZ KB Dicsérő Oklevelét.- Még az 1981/82-es tanévben lettem az Ifjú Gárda tagja. Akkor társadalmi munkán voltunk Vaskúton, s ott hallgattunk egy tájékoztatót arról, hogy írni is ez az egész. Többen kaptunk kedvet hozzá, s ha nagyon őszinte akarok lenni, eleinte leginkább a gyakorlóruha csábított: nagyon hasonlít a repülősökéhez. Később többször meg is áhítottak bennünket az utcán és megkérdezték: „Repülősök vagytok?" Ivjső'bb, közelebbről megismerkedve az IG-ben folyó képzéssel, már nem csupán ez a külsőség vonzott.

— Az Ifjú Gárdában többféle szakalegység van, te melyikbe tartozol?- Négyfélébe lehetett jelentkezni: a rendőribe, a honvédelmibe, a polgári védelmibe és a tűzoltóba. Én a rendőribe tartozom, ahová egyébként maga a szakközépiskola is. Iskolánkban ugyanis mór régi hagyomány az Ifjú Gárdával való kapcsolat. Szerintem nagyon érdekesek azok a foglalkozások, amelyeken részt veszünk. Nyári táborokat szerveznek, építőtáborokat, különböző versenyeket, a rendőrségen folyó képzéseket, s ezek között sok rendkívül érdekes. Például az önvédelem, karate, lövészet, úszás, tehát ez egyben sportolást is jelent, aztán a közlekedésbiztonság, s ami engem a legjobban érdekel, az ifjúságvédelem. Mindez meg is változtatta a jövőre vonatkozó terveimet.- Mennyiben?- Először jogot szerettem volna tanulni, de amióta ezt

Betű bolt Pécsett

Könyvek, prospektusok, térképek, folyóiratok olcsóbban

Szeptemberben újságosbolt nyílt a pécsi Jókai utcában. öt nagyvárosunk után — Szegeden, Sopronban, Győrben, Budapesten és Kőszegen működik már ilyen üzlet — Pécs is bekapcsolódott a Lapkiadó Vállalat országos betűibolt-hálózatába. Az első két hónap tapasztalatai bizonyítják: sikerrel. A kényelmes, kulturált vásárlási lehetőséget hamar megkedvelték a pécsiek.

Újabban a Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal és - Pécs Város Tanácsa kiadványait népszerűsítik. Turistáknak, természetjáróknak térképeiket, ismeretterjesztő prospektusokat ajánlanak. Népművelők, irodalmárok munkájához a Múzsák szakkönyveivel, propagandaanyagaival nyújtanak segítséget. A profilbővítést szolgálja az Állami Könyvterjesztő Vállalattal kötött kapcsolat. így már különböző könyveket is árusítanak a boltban. Kisiskolás színjátszócsoportok darabválasztó- sának megkönnyítésére műsorjavaslatot tartalmazó füzetek kaphatók. A színes kifestőket szívesen vásárolják a gyermekek. Legkeresettebb az iskolásoknak javasolt füzet, amelyből elkészíthető az Operaház makettje.

Sokszor okoz gondot egy- egy újság régebbi példányának beszerzése. Itt -minden (hónap 22-(ig megtartják és árusítják a megmaradt lapokat. Ha a boltban nincs a keresett kiadvány, a vevő kérésére megrendelik.

Pécsett egyedül itt a Jókai út 25-ben szerezhető be néhány újság, folyóirat olcsóbban. Árengedményük negyven, illetve ötven százalékos. így például a Lakáskultúra szeptemberi számát féláron adják, és megvételre kínálnak -más érdekes lapokat.

csinálom, megváltozott az elképzelésem: a rendőrtiszti főiskolára szeretnék jelentkezni. Ott is magyarból és történelemből kell felvételizni. Leginkább az ifjúságvédelem érdekel, azzal akarok foglalkozni. Nagyon fontosnak tartom a fiatalkori bűnözés megelőzését. Azt hiszem, a mellékvágányra siklott fiatalok is jobban megnyílnak egy rendőrnő, mint egy férfi előtt. Ahhoz, hogy valaki rendőrtiszti főiskolára jelentkezhessen, érettségi után egy évig polgári alkalmazottként kell dolgoznia. Én is ezt fogom csinálni.

— Mennyi idődet veszi -igénybe az Ifjú Gárda?

— Havonta négyszer van képzés, ez alkalmanként 1,5— 2 óra, ezenkívül havonta kétszer tartunk városparancsnoki megbeszélést.

D. Cs.

Pártszervezés - pártélet

Üzenet a kongresszusnak

Pártunk Központi Bizottsága már decemberben az ország népe elé tárta azt a dokumentumot, amelynek neve: kongresszusi irányelvek. Párttagok és pártonkívüliek milliói ismerkedhetnek meg e dokumentummal, amely neve szerint is az irányt szándékszik megfogalmazni. Következő öt esztendőnk haladási irányát.

sorra kerülő Iliből taggyűléseken — azon kívül, hogy megválasztják az alapszervezetek vezetőségét és titkárát, illetve küldötteiket a felettes pártszerv értekezletére — elsősorban az irányelveknek megvitatása áll majd az érdeklődés homlokterében, a róla szóló vitának feladata és felelőssége ad igazán ranqot és súlyt a kommunisták tanácskozásainak.

Fel szokott vetődni a kérdés, hogy ugyan miként és mennyire lehet valóban befolyást gyakorolni az egész ország ügyeinek kimenetelére olyan kicsiny és az országos irányító szervektől távoleső közösségekben, mint egy-eay vidéki pártalap- szervezet? E kérdésre nemcsak a pártnak az a sokszor és naqy hangsúllyal kinyilvánított kívánsága ad választ, amely szerint az egész társadalom véleményére, segítséaére, javaslataira igényt tart, hanem felel az irányelvek szelleme is. Mert a konaresszusi irányelvekben is fellelhető az a faita nyitottsáa, amely a párt eqész Dolitikájá- ra, munkastílusára jellemző.

Nyitottsáq tehát minden qondolat előtt, leqyen az kritikai, legyen az módosító célzatú, vagy tartalmazzon akár olyan úi elemet, amely nem, vagy esetlea nem a hozzászóló által kívánt nyomatékkel van jelen az irányelvekben. Az irányelvek ugyanis méq nem határozat, hanem a határozatot megelőző, kieaészítésre, véqleaes megformálásra váró dokumentum. A párt az irányelvekben csak annyiban előlegezi meq a későbbi határozatot. hogy felvázolia az elveknek és a tennivalóknak azt a keretét, amelyen belül célszerűnek tartja a most folyamatban lévő orszáaos eszmecserét, csakúay, mint majd a kongresszus döntéseit: azok nyomán pedia a következő öt év cselekedeteit.

De a kicsiny pártalapszerve- zetekben nemcsak azért lehet orszáaos méretű felelősséaqel megvitatni az irányelveket, mert a leatávolibb országrész vitáinak, javaslatainak is szerepük lehet a véaső meqfoqal- mazások, célkitűzések eldöntésében, hanem mert e közösségek élete és iövőie szempontiából az is leaalább olyan fontos és menhntárrv'á érvényű, ami az irányelvekből rájuk vonatkozik.

E tekintetben, természetesen, színes és széles a spektrum: más és más részlet, más meo- fogalmazás, más téma foglalkoztathatja az embereket eoy kis faluban, vaqy egy nagyüzemben, eqy értelmiségi aloo- szervezetben vaav a közlekedési dolgozók körében. És általános tapasztalat szerint a világ, az orszáq valamennyi megértett. átélt, s felelősséaael tárgyéit aondia baig mellett az embereket elsősorban azok a qondok foalalkoztatiók. amelyekkel életük szűkebb keretei közt kell megbirkózniuk: a

munkahelyeken és más, kisebb közösségeikben.

f-nnpn ezért az irónve,‘

tjJjJdl ve|< megvitatása bizonyos mértékben a saját helyzetünk, a saját sorsunk megvitatása is. Gondolati, elemző iqényű áttekintése mindazoknak a helyi tapasztalatoknak és saiátossáqoknak, mindazoknak a helyi gondoknak és teendőknek, amelyek bennünket a legközvetlenebbül érintenek. Az irányelvek mindehhez nemcsak keretet és alapot ad, hanem ösztönzést is. És a párt kongressszusára az emberek — különöskéop a párttagok — nem csupán azzal készülhetnek, ha kinyilvánítják kívánságukat, hanem azzal is, ha állást foglalnak a- tekintetben, hogy közvetlen környezetükben mi történjék a következő öt esztendőben.

Erre az utóbbi igényre különösen fel kell hívnunk a figyelmet. Az emberek ugyanis — párttagok, s pártonkívüliek is — olykor úgy érezhetik, hogy a hangjuk ahhoz gyenge, a helyzetük arra nem alkalmas, hogy valódi beleszólást tegyen számukra lehetővé az egész ország, vagy különösen a nagyvilág dolgaiban. De — és ezt kívánatos tudatosítanunk az irányelvek országos méretű vitájának egész folyamatában — atekintetben minden embernek jól érzékelhető ereje és lehetősége van, hogy közvetlen sorsának, vagyis közösségeinek életébe beleszóljon. És a lehetőség egyszersmind felelősség is.

A munkahely, a lakóhely, a különféle szervezetek olyan közösségek, amelyekhez tartozunk, s amelyeknek színvonalától, erejétől, belső viszonyainak demokratizmusától, szervezettségétől is függ életünk minősége. Ettől függ a közérzet is, amellyel élünk és dolgozunk, az a célfelismerés és céltudat, amellyel feladatainkat megfogalmazzuk és csoportosítjuk, az a biztonságérzés és közösségi szellem, amely mindig produkálni képes olyan erőmennyiséget, amely az úiabb és újabb gondok legyűréséhez, feladataink tisztességes elvégzéséhez, helyi és országos méretekben elegendő.

Itt a pillanat, és a lehetőség, sőt kommunisták számára kötelesség; üzenni a kongresszusnak. De nem mindegy, hogy mi az üzenet tartalma. És az irányelvek éppen azáltal rónak nagy felelősséget az üzenőkre, hogy semmiféle üzenetet nem tesznek kizárttá. A kommunisták, a párta la pszervezetek lelkiismeretére, politika» bölcsességére, tapasztalatainak gazdagságára és felelősségére is bízatik: mit fogalmaznak meg önmaguk számára teendőként, s mit javaslatként az országos döntések előkészítésében.

Megszoktuk k£sé

nagy szavakat, kifejezéseket, így azt is, hogy mindez: sok tekintetben megszabja a következő öt esztendő történéseit. De, ha figyelmünk el is siklik néha e sokat emlegetett félmondat felett, mégis csak ez az igazság. Tehát ennek tudatában, nemcsak az ország, hanem a saját sorsunk iránti felelősséggel kell olvasnunk, átgondolnunk és — ha van mivel kiegészítenünk — megvitatnunk az irányelveket.

Társadalmunk vezető ereje, a párt csak valamennyiünk tapasztalata, véleménye birtokában, csak az egész nép bölcsessége által támogatva képes jól megfelelni történelmünket formáló feladatának.

üzenet a kongresszusnak — ez azt is jelenti, hogy taggyűléseken és más társadalmi, politikai fórumokon megfogalmazzuk a kongresszusnak szánt véleményünket, javaslatunkat vagy akár bírálatunkat, de jelenti azt is, hogy a politikai munkában, tehát vitában is megfogalmazzuk és tudatosítjuk a magunk feladatát. És hogy ezt becsülettel elvégeztük, s hogy ennek alapján a következő öt esztendőben is tudjuk, s tesszük majd a dolgunkat a magunk helyén, ez is része lehet, legyen is az üzenetnek, amelyet- az orszáq küldeni tud és akar a párt XIII. kongresszusának.

Cserhalmi Imre