Dunántúli Napló, 1984. december (41. évfolyam, 330-358. szám)
1984-12-10 / 339. szám
Primadonna lett a komlói kislányból Trade — mindössze ez az egy szó a neve a legújabb angol rockénekes sztárnak. Tévébemondónő volt, de felfedezték sajátos énekhangját. Távol a sérült emberektől című dalával a múlt heti sikerlista élére került. (képünkön: Tracie). • Salzburgi nyitás. Július 26- án, a Carmennel kezdődnek az 1985. évi salzburgi ünnepi játékok. A premiert Karajan vezényli és Baltsa Ágnes, valamint Jósé Carreras énekli a két főszerepet. Az operaprogramban a Machbet, Varázsfuvola, Cosi fan tutte, a prózai előadások sorában a Jederman, Bölcs Nathan, továbbá Claudel: Selyemcipő című alkotása szerepel. A dómtéren pedig a Hamburgi Balett ismét előadja a Mátépassió eddig legnagyszerűbb előadását, John Neimeier, koreog ráfiáját. • Holocaust — Ghetto. A Hamburgi Schauspielhaus- ban bemutatták az 1939-ben Tel-Avivban született izraeli szerző, Joshua Sobol Holocaust — Ghetto című színművét, a legmodernebb fénytechnikával vetített, sajátos térhatású díszletek között. A hitleristák zsidóüldözéséről szóló darab előadását az Othello filmváltoztának rendezésével világhírűvé vált Peter Zadek rendezte, részben német, részben izraeli szereplőkkel. Komlón, december 27-én sokan gondolnak majd a pesti Nagymező utcára. Azon az estén az ország egyik leglátványosabb, régi színházában komlói kislány lesz „az első hölgy". Vagyis: a primadonna. A Fővárosi Operettszínházban Seregi László rendezésében Huszka Jenő: Mária főhadnagyát mutatják be, s a címszereplő az egykori komlói kislány: Karádi Judit. Fotóznak éppen a pesti próbán, s Mária főhadnagy még civilben, ám gyilkos- nagy karddal áll elő, hiszen így születik az úgynevezett nadrágszerep, amikor férfit iátszik egy színésznő. Bár a komlói és pécsi közönség önálló esteken már látta Karádi Juditot, s fiatal kora következtében méq nem hosz- szú a szereplistáia, mégis figyelemre méltó az összefoglaló eddiqi pályájáról: — Statiszta voltam Pécsett — mondja — Méq kislánykoromban szerződtem oda kóristának. Sok jó rendező Karádi Judit A Mária főhadnagy címszerepében munkáját leshettem meg akkor, a Pécsi Nemzeti Szíh- házban, és megtanultam a színészmesterség, az éneklés alapelemeit. A főiskola operett-musical szakára 1974- ben vettek fel. Miután elvégeztem, az akkori legjobb — zenés kultúrával is rendelkező — vidéki színházba szerződtem — Szegedre. Prózát, operát, operettet, musicalt egyaránt játszottam. Majd 1982-ben jöttem el a Bartók Gyermekszínházba, s most ősztől a Fővárosi Operettszínház tagja vagyok. De tavasszal vendégként már itt játszottam Juliette-et a Luxemburg grófjá-ban. Korábban sajátos feladatom volt: Natalja Sacnak az egyik moszkvai gyermekszínház igazgatónőjének rendezésében a Varázslatos muzsika című darab kétnyelvű — orosz és magyar — szerepét játszottam, született orosz színészek között, harmincszor. Most Zsadon Andreával kettős szereposztásban alakítjuk Mária főhadnagyot, s a tavasszal Pécsről elszerződött Harmath Albert a partnerem. — Milyen lesz Karádi Judit Mária főhadnagya? — Emberi keménységből és lírából szeretnék megformálni egy női jellemet ebben a nadrágszerepben. Inkább színészi úton közelítem, az ének Kulcsos téglák a Kálváriadombról A kulccsal díszített tégla ritkaság. Megszokott, hogy betűk jelzik az előállító iparos vagy cég nevét. Pécsett, a Kálvária-domb aljában öreg épület bontásakor az alapból három olyan tégla került elő, amelyen keresztbe tett kulcs figyelhető meg. A formák mívesek, lágyak. Az ovális díszítményben alul a kulcskarikák, felül a tollak. Tőlük jobbra és balra két golyó vagy gyűrű, esetleq elmosódott betű. A nyomóminta aljának kidombo- rodásai.— A felületbe besüllyedő mező nem lakatoscéh jelvényét őrizte meg — mondja dr. Vi- segrády Lajos, Baranya megye egyetlen címertani kutatója. — Szent Péter attribútumát, jellemző tárgyát, a kulcsot mintázták a téqla egyik oldalába, középre. Ezt az igazolja, hogy alul a karikák, míg fenn a tollak találhatók. Valószínű, hogy az egykori pécsi egyházi intézmények valamelyike téglagyárat üzemeltetett. A gyártó mester pedig a péteri kulccsal jelölte meg a terméket. A péteri kulcsmotívum része a pápai címereknek, de szó sincs arról, hogy valamelyik pápa készíttette volna ezeket a téqlákat. Anyaguk, megmunkálásuk, súlyuk arra utal, hogy a 17. vagy 18. században lettek kiégetve. Biztos, hogy a hajdani téglagyár sajátos formájú emblémája maradt fenn az utókorra. Ha nem is régészeti szenzáció, mindenesetre becses hely- és ipartörténeti érték. Helytörténetkutatók dolga fényt deríteni arra, hogy az egyházi fennhatóságú téglaüzem Pécsett, vagy Baranya más helységében működött-e. Csuti J. Készülő filmek Több filmen dolgoznak ezekben a hetekben a MAFILM Dialóg Stúdiójában. Palásthy György „Kálmán Imre" című, magyar—szovjet koprodukciós filmjének forgatása már befejeződött. A Herczenik Miklós kamerájával rögzített produkció a magyar zeneszerző élet- útjáról szól, a felvételek hazai, szovjetunióbeli és ausztriai helyszíneken készültek Huszti Péterrel, Piros Ildikóval és Esze- nyi Enikővel a főszerepben. Az operettjelenetekben Sass Sylvia, Melis György, Tokody Ilona, B. Nagy János, llosfalvy Róbert és Hűvösvölgyi Ildikó vállalt szerepet. Földessy D. a szerepformálásnak csak egyik eszköze lesz. Semmiképpen sem akarok operettszósszal leöntött figurát. Hiszen ebben a műfajban sok jó stílus is kialakult már, például Sik Ferenc egykori pécsi karikírozó operettrendezése. De én reális embert szeretnék megformálni, a darabbeli irreális helyzetében is. Földessy Dénes „Zenéül” is szólni... Bemutatjuk Kopeczky Lajos szerkesztő riportert Az emberek sporttémákban állítják meg az utcán, jóllehet munkája négyötödét más területeken végzi. Megszokta, hisz besegít a sportrovatnak; a Tv- hiradá végén időnként újra és újra föltűnik markáns szemüveges arca a képernyőn. Magam egy vele készült műsorra emlékszem a legszívesebben. Ebben Kopeczky Lajos tv- riporter, szerkesztő-műsorvezető és sportkommentátor éppen Kodály Galántai táncok című világhírű alkotását vezényelte a postás szimfonikusok élén. Magávalragadóan, valami eavéni ihlettel szólt ez a csodálatos muzsika. Úgy szólt, hoqy arra az igazi zenekedvelő mindenütt fölkapja a fejét, mint hnszárló a trombitajelre: „Ez ki!?"... Azonfelül megtudtam róla, hogy énítészmérnök. A napokban pediq végre sikerült találkoznunk és szót váltanunk minderről. Gazdaságpolitikus újságíró, tv-személyiség, építész, muzsikus és aktív sportember: teniszezik és futballozik; a magyar úisáqíró válogatott csapatkapitánya. Hogyan is kezdődött ez a sokrétű, qazdag életpálya? Édesapja neves orgonaművész és énektanár (Kopeczky Alajos), gyermekévei így a muzsika levegőjében teltek. Ö maga zongorázott, orgonáit, oboázott, s a középiskola mellett — oboa főtanszakon — elvégezte a zenekonzervatóriumot is. Érettségi után összeült a család: most merre?... A Zeneakadémia teljes embert kíván, de az építészet is, amihez ugyancsak kedve volt. Az utóbbi mellett döntöttek. Elvégezte a Műegyetemet. Major Máté volt kedves tanára és Pogány Frigyes, nála is diplomázott a budai várnegyed eav foghíj-beépítési tervével, az ismert koncepció jegyében: középkori maradványok között — mai funkcióval. Elláqyultan emlékszik vissza ma is erre a munkáiéra. Azután építész évek és feladatok ... A leakedve- sebb időszak az a tíz év volt, amit az V. kerületi IKV osztályvezető-helyetteseként töltött el a belváros, a történelmi városmag rekonstrukciójával: a Váci utca, a Kíqvó utca sétálóutcává alakításával is, egyebek közt. A tévézés számára pályakezdése időszakában kezdődött. Eav gombfoci-klubban összebarátkoztak Vitrai Tamással, miközben tréfásan egymás mécseséit „közvetítették". Ebből azután egyszer igazi tv-oróbaköz- vetítés lett. Bevált, külsősként qvakran foqlalkoztatták. Hívták is a sportrovathoz, azonban az állandó státus itt is egész embert kívánt volna. Némi szünet után egyszer gazdaságpolitikai riporter kellett, s őt kérték fel. Itt építészeti témákkal is foglalkozhatott, vállalta, s azóta immár 15 éve dolgozik a legkülönbözőbb területeken. Ipar- politikai, építészeti műsorok (pl. Unokáink is látni lógják) fűződnek munkásságához; de vezette évekig a Művészeti Ma- aazint is. Legújabb műsora, a Szaldó, havonta jelentkező gazdaságpolitikai újság. — S hogyan lett karmester (is)?*.. — A makacsságom révén ... Néha orgonálok, zongorázom, magamnak. De ez nem elégített ki. A feszültség nőtt bennem, s éreztem, ha nem sikerül „zenéül” kifejezni magamat — összeroppanok... Akkor jött a gondolat: megpróbálkozom a vezényléssel. Karvezetést, partitúraolvasást tanultam, s egyszer megkértem Vasady-Balogh Lajost, adjon nekem egv lehetőséget. Becsületére szól: vállalta a kockázatot... Azután már minden évben volt néhány koncertem, ed- diq a Szombathelyi Filharmonikus, a MÁV Szimfonikus, a Miskolci Szimfonikus Zenekarral. A klasszikusokat, romantikusokat szeretem a leginkább . .. Az időnk lejárt, mennie kell. Egy-két óra múlva adásba kerül, a Szaldó 2. számában. Búcsúzóul még arra válaszol, mi volt az idei év legnagyobb eseménye a számára? — A foci ... — mosolyodik el —. Júliusban a magyar újságírók válogatott csapata La Ro- chelle-ben, a franciák ellen megnyerte az újságírók futball Európa-bajnokságát... Wallinger Endre l Új város díszítő elem Faun fejű „Petrezselyem- kút” A képen látható robusztus, erőt sugárzó faunfej a napokban készült el Balogh Imre öntőmester kivitelezésében — úgynevezett viaszveszejtéses technikával. A folyamatosság, a termékenység és az idő végtelenségét sugalló sajátos kompozíció tulajdonképpen egy diszkót vízköpője, amit a közeljövőben a pécsi Aradi Vértanúk útján, az egykori Petrezselyem utcában állítanak fel. A „Petrezselyem-kút" faunfejét Dévényi Sándor építész útmutatásai alapján korabeli munkák, rajzok, kútmotí- vumok jellegzetességeit felhasználva Gellér B. István képzőművész mintázta meg. E különleges hangulatú, a hajdani Petrezselyem utcai kertek világát idéző diszkót további fontos részét képezi egy Egyelőre még fatönkön áll, de már igy is hangulatot teremt, impozáns az új diszkót gránit és bronz kombinációjával kialakítandó medence, amit Bencsik István szobrászművész készít el. A „Petrezselyem-kút" a hajdani Petrezselyem utcában korábban elbontott régi nyomós- kút helyére kerül és csupán egyik elemét alkotja annak a műalkotás-együttesnek, amelyet a következő időszakban — városszerető, Pécsett élő — művészek alakítanak ki megfelelő tervek alapján. Ennek az önzetlen, áldozatos munkának a keretében felújítják a Hunyadi út és az Aradi vértanúk útja sarkán álló régi kutat is, amelyhez Bencsik István készít majd egy bronz vízköpőt. Ebbe az alapos megfontolást igénylő, nagyszabású munkába illeszkedik Erdős János — Pécsett élő — képzőművésznek egy fából készítendő kompozíciója is, amely funkcióját tekintve a — virágszerető emberek körében közkedvelt — pergola szerepét tölti be az utca egyik hangulatos pontján. Az Aradi vértanúk útjának legfontosabb műalkotás-együttesét az Aradon kivégzett honvédtábornokok mellszobrai képeznék, amelyek művészeti szempontból egyedülállóan ar- tisztikussá tehetnék ezt az utcakompozíciót. A tervezett szoboregyüttes első darabját Bencsik István mintázza meg. A kivitelezést ugyancsak önzetlenül, a város iránti szeretettől vezéreltetve Balogh Imre öntőmester vállalta. B. K. Wagner és a svédek. Birgit Nilsson svéd származású operaénekesnőnek a Stockholmi Operaházban Wagner-szere- peket kellett volna énekelni — svédül. De megtagadta, mondván: „Ez fél évszázados visszalépést jelentene az operakultúrában!” Lars Af Malmborg operaigazgató — mellesleg műfordító — válasza : „Az eredeti nyelvű előadáshoz mindenáron ragaszkodni igazi sznobizmus és Birgit Nilsson énekeljen Wagnert németül ahol akar, de ne n Stockholmi Operaházban !" hétfői
