Dunántúli Napló, 1984. december (41. évfolyam, 330-358. szám)

1984-12-06 / 335. szám

1984. december 6., csütörtök Dunántúlt napló 3 Színházi esték a Bleuelési Központ ban y A ........' N yitott Színpad Orkény- bemutatójáról Három örkény-dráma pécsi bemutatását vállalta fel Vincze János művészeti irányításával a Ságvári Művelődési Ház Nyi­tott Színpada. Az első (Pisti a vérzivatarban) országos si­kert aratott, s ma is - negye­dik éve — műsorukon szerepel. A második (Kulcskeresők) is el­ismerést hozott: a harmadik, a Forgatókönyv néhány hete került színpadra, technikai kötöttségek miatt ezúttal az Apáczai Nevelési Központban. Nem kétséges, hogy a For­gatókönyv az összes örkény- darab között a legbonyolul­tabb. Épp ezért a legnehezebb erőpróba lehetne bármelyik hivatásos színházunknak is. A hármas bemutató országos ne­vet, színházművészeti rangot teremtő nívója épp ezért tiszte­letet parancsol a pécsi amatőr együttes vállalkozása iránt. Örkény, az író nem prelegál téziseket, s nem magyarázza meg a történelmet. Örkény „kérdező" író. ,,A kijelentő mondat helyett a kérdő mondat az, amely az én írói struktúrám alapja . . . Minden írásomban igyekeztem úgy feltenni a kér­dést, hogy az olvasó próbáljon válaszolni rá ..(kiemelés tő­lem — W. E.) —, vallotta. S ezt tette élete utolsó, összegező művében, a Forgatókönyvben is, amelynek fő motívumai a negy­venes-ötvenes évek politikai életének több ismert, ma már a nemzet és a munkásmozgalom mártírjaiként tisztelt alakjára emlékeztetnek. * Örkény Forgatókonyve nem­csak egy életmű drámai szinté­zise. írói és szellemi-politikai végrendelete is egy szocialista elkötelezettségű, népben-nem- zetben gondolkodó magyar al­kotónak az a közelítésmód, amellyel ábrázolni képes az ér­tékek relativizálódását a közép- kelet-európai országok egy bi­zonyos történelmi helyzetében: s amellyel az ellentmondások föltárása közben eljut egy na­gyon fontos igazság kimondá­sához. Ahhoz, hogy — sajátos kortünetként —, azonos világné­zeti talajon álló barátok, har­costársak megítélése, szerepe egyik pillanatról a másikra föl­cserélődhet: a vádlókból vád­lottak lesznek s megfordítva. Látszólag az író filmre írta művét. Valójában ez csupán forma, keret. A Forgatókönyv színpadi mű, színhelye a darab szerint a Fővárosi Nagycirkusz porondja. A Forgatókönyvet te­hát köralakú nézőtér közepén kell játszani. A Pécsi Nyitott Színpad elő­adásában Vincze János rende­zése közel áll egy cirkuszporon­don játszódó pódiumjátékhoz: kevés mozgással — és a cirkuszi elemek minimálisra csökkenté­sével. A dráma itt elsősorban a szó erejével bontakozik ki, ami nem lenne baj. Az már in­kább — s az előadás alapvető hibájának érzem —, hogy a da­rab által megkövetelt stílus, a reális-irreális állandó váltako­zása és a Nyitott Színpad elő­adásának stílusa igen távol Jelenet a „Forgatókönyv" című darabból Läufer László felvétele A baranyai németség dalai Heimatklänge (Hazai hangok) címmel megjelent és rövidesen az üzletekben is kapható lesz a magyar- országi németség népdalait bemutató, tízkötetesre ter­vezett sorozat első kötete. Ez Rotes Röslein (Piros ró­zsa) címen 150 olyan dal szövegét és kottáját tartal­mazza, amelyet a baranyai németek énekeltek és jói részt énekelnek ma is. A Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége gondozásában megjelent sorozatnyitó kötetet és ma­gát a sorozatot dr. Vargha Károly nyugalmazott főis­kolai tanár szerkesztette. A kötetben található dalok dr. Vargha Károly félévszá­zados gyűjtőmunkájának eredményeként kerülnek most az érdeklődők kezébe. esik egymástól. Vincze János rendezésében, ritka kivételek­kel, realista stílusban játsszák Örkény Forgatókönyvét. Ami viszont — a magam értelmezése szerint — nem ugyanaz, mint amire az író gondolt. Kétségtelenül vannak az elő­adásnak értékei. A rendező, koncepciója ügyében, nemegy­szer szabadon kezeli a drámai anyagot. Nem riad vissza a dramaturgiai változtatásoktól sem, ezek egy része jól, más ré­sze nem szolgálja a mű alkotói üzenetét. Bizonyos jelenetek „átemelése”, összevonása (pl. párizsi követségünk fogadásán), illetve némely részletek elha­gyása fokozza az előadás rit­musát. Az abszurd vádakat ha­landzsanyelven kifejező ügyész­ség triciklin való körbekarikáz- tatása az előadás kimagasló ötlete. Beillesztése — nyilván a jelenet egy korábbi változatá­ból — jól készíti elő a továbbia­kat. Sztella szerepének kihúzá­sa, illetve alakjának, szövegré­szeinek összevonása Misi bohó­céval már kevésbé. Elmaradt a megrendítő Maud csodapók- jelenet, ahogyan fájdalmas hiányérzetem támadt a főhős nagy záró monológjából hiány­zó igen jelentős részek miatt is. A cirkusz-atmoszféra, sajná­latosan, csaknem teljesen hi­ányzik. Csupán külső jelzések (zene, porond, bohócruha) utal­nak rá. Jóllehet épp ennek a légkörnek az állandó jelenlé­te, főképp a II. részben, kivéte­les fontosságú dramaturgiai funkciót teljesít. Azon túl, hogy ez a mű előadásának, jellegze­tes Örkényi stílusának is fontos eszköze lehetne. így azután ebből az előadásból főképp maga az „örkénység" hiány­zik .. . Vannak ugyanakkor nagyon szép pillanatai és percei is. Fő­képp ott, ahol a stílus, a kife­jezés, a szituációteremtés rea­lista eszközeit kívánja. Barabás Ádámnak, a tragédia főhősé­nek alakja több ízben magával ragad bennünket, önmagával viaskodó monológjaiban, s az általam csúcspontnak érzett szembesítési dialógusban Litt- kével; vagy Novotni fővadász megszemélyesítőjének kitűnő szerepfelfogása, monológja; Littkéné — Barabás fénnyel is szaggatott nagy hatású dialó­gusa; s az író üzenetének, vég­rendeletének is értelmezhető nagyon szép záró jelenet egyik fontos szövegrészének esküsze­rű megkomponálása. A rendezői koncepciót, ame­lyet vitatok ugyan, el kell ismer­ni, tiszteletre érdemes követke­zetességgel valósítja meg ez a nagyon tehetséges együttes: Mikuli János (Barabás), Pi- linczes József (A Mester), Muschberger Ágnes (Misi bo­hóc), Inhóf László (Novotni), Csorba Erika (Littkéné), Fe- kecs Beáta (Nánási Piri), Dé- kány Ágnes (özv. idősb Bara- básné) és Kocsi László (Maro­si). A játékteret Werner József tervezte. Wallinger Endre Pécsi tanárok nemzetközi konferencia^ Nyelv helyett festés, tánc, színjátszás Gyönyörű rajzokat produkálnak a gyerekek Londonban járt az ősszel dr. Várnagy Elemér, a Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karának tanára és Pongrácz Éva rajztanár. Részt vettek „Az írott hagyományok­kal nem rendelkező nyelvek és a nevelés kapcsolata” című konferencián.- A világ 5000 nyelve közül 4500 nem rendelkezik írott ha­gyományokkal. Egyeseknek nincs is szükségük erre, má­sok elérhetnék az írásbelisé­get, de gazdasági vagy poli­tikai okokból nem tehetik. Például Marokkóban a berber törzsek és Törökországbjn a kurdok szeretnék érvényesíteni az írásbeliségüket, de ezt nem engedélyezik. A cigány nyelv is az írott hagyományok nél­küli nyelvek közé tartozik. Ná­lunk, ahol sok cigány él, (Ba­ranyában körülbelül 25 000) szükség van olyan fogódzóra, amelynek segítségével meg­gyorsíthatjuk beilleszkedésü­ket. Ezt a célt szolgálja az a kísérlet, amelyet évek óta vég­zünk a Pécsszabolcsi Általá­nos Iskolában. - mondja Vár­nagy Elemér. — A nyelv helyett a képzőművészet, a tánc és a színjátszás segíti a gyerekek kifejező képességét. Kísérleteik igazolják, hogy eredményeket érünk el. A gyerekek nemcsak ezekben a tantárgyakban sze­reznek jobb jegyeket, hanem matematikából, fizikából és énekből is. Tehát a siker átte­vődik más tantárgyakra is. — Ha a gyerek a környezet nyelvét nem ismeri vagy gát­lásokkal beszéli, kell találnunk egy formát, amelyben ki tudja fejezni az érzéseit, gondolatait. Ezt a célt szolgálja a rajz, a festés, a szövés — érvel Pong­rácz Éva. — A gyermekeknek igen élénk a fantáziájuk, szín­látásuk, felfokozott az érzelem- világuk. Nem hiszek abban, hogy a cigánygyerekek inger- szegény környezetben nőnek fel. Sőt: talán túlságosan so­kat látnak, tapasztalnak, szin­te nem is tudják ezeket az él­ményeket feldolgozni, s ekkor jönnek elő a viselkedési prob­lémák. Abban az esetben, ha a gyermek az otthoni élmé­nyeit ki tudja fejezni akár fes­téssel, szövéssel vagy zenével, könnyebben megtalálja a he­lyét. A kimondás, ha nem is nyelvi formában történik, „gyógyszer”. Gyönyörű rajzo­kat produkálnak a gyerekek — pedig ennek a népcsoportnak képzőművészeti hagyománya nincs. Artisztikus világuk az öl­tözködésükben nyilvánul meg elsősorban. A konferencián le­vetítettem a gyerekek rajzairól készült diákat, folyamatban mutatta be, miként fejleszthető ez a világ. Úgy érzem, ezen a szakkörön megtanítottuk őket dolgozni, egymáshoz alkalmaz­kodni, és ez feltétlenül a be­illeszkedésüket segíti. — A konferencián milyen si­kert könyvelhettek el? — Elismeréssel szóltak a munkánkról. Úgy látjuk, egy kultúrát akkor is lehet fejlesz­teni, ha az illető nép elvesz­tette eredeti nyelvét, önérté­kelésük, saját hagyományaik­hoz való ragaszkodásuk, annak ápolása megvalósítható, ha ke­ressük a pontokat, amelyek ré­vén kifejezhetik érzéseiket. — A kutatás folytatódik-e? — Folytatni szeretnénk, még­pedig az eddiginél nagyobb területen. A Magyar Úttörők Szövetsége Országos Bizottsá­gának Nevelési Tanácsa elfo­gadta a mi programunkat, és nemcsak Pécsett, de Dél-Du- nántúl iskoláiban is foglalkoz­hatunk a cigánygyerekekkel, figyelemmel kísérhetjük életü­ket, PécsszabolCson pedig játékos formában a gyerekek­nek és a pedagógusoknak egyaránt bevezetjük az úgyne­vezett beás cigány nyelv taní­tását. Ezzel a szorosabb érzel­mi kapcsolatteremtést szeret­nénk megkönnyíteni. Továbbra is folytatjuk az iskolakészültsé­gi vizsgálatokat, és az eddigi adatok birtokában, most már azt vizsgáljuk, hogyan lehet az adottságokat, a képességeket magasabb szintre emelni és ezzel ezeknek a gyerekeknek a beilleszkedésüket segíteni, gyorsítani. E. K. Befejeződött a kulturális fórumot előkészítő szakértői értekezlet Szerdán eredményesen be­fejezte munkáját a kulturális fó­rumot előkészítő szakértői érte­kezlet, amely két héten át Bu­dapesten ülésezett. A helsinki záróokmányt alá­író 35 állam képviselői tavaly Madridban állapodtak meg ar­ról, hogy 1985 őszén kulturális fórumot rendeznek Budapes­ten. A helsinki folyamat kereté­ben első alkalommal szentelnek külön tanácskozást a kultúra és az európai államok közötti kul­turális együttműködés kérdései­nek. Az előkészítő értekezlet szé­les körű eszmecserék és inten­zív konzultációk eredményeként kidolgozta a kulturális fórum napirendjét és szervezeti kere­teit. A kedd esti üléseken vala­mennyi lényeges kérdésben si­került egyetértést kialakítani. Az európai semleges és el nem kötelezeti országok által be­nyújtott tervezet alapján az ér­tekezlet szerda délelőtt elfo­gadta a megállapodásokat tar­talmazó jelentést. A hat hétig tartó, jövő ősz­szel megrendezendő tanácsko­záson 33 európai állam, továb­bá az Amerikai Egyesült Álla­mok és Kanada kiemelkedő kulturális személyiségei vesznek részt. A fórum, amely plenáris üléseken és négy munkacso­portban végzi majd munkáját, az alkotó tevékenységet, a kul­turális értékek terjesztését és az együttműködést érintő, egy­mással is összefüggő kérdése­ket vitatja meg a kultúra külön­böző területeit vizsgálva, a ta­nácskozás figyelmet szentel majd annak is: miként ismertet­hetik meg szélesebb körben az európai kis országok irodalmát a fórumon részt vevő államok­ban. Bényi József nagykövet, az ér­tekezleten részt vett magyar küldöttség vezetője az előkészí­tő tanácskozás befejeztével az MTI tudósítójának kérdésére összefoglalta a kéthetes munka tapasztalatait:- A szakértői értekezlet fel­adata volt, hogy megállapadjon az 1985 októberében Budapes­ten sorrakerülő kulturális fó­rum napirendjéről és szervezeti kereteiről. A konstruktív légkör­ben folytatott tárgyalások ered­ményre vezettek.- A jövő évi fórumon kiemel­kedő kulturális személyiségek, köztük neves írók, művészek és a kulturális élet felelős vezetői vesznek részt a küldöttségek tagjaiként. Megállapodásunk szerint négy munkacsoportban foglalkoznak majd a különböző1 kulturális területekkel. Tevékenységük egyaránt fel­öleli a képző- és iparművészet­tel, a filmmel, a színházzal, és más előadóművészetekkel, a rá­diós és televíziós kulturális programokkal, az irodalommal, a művészeti kutatás és oktatás témakörével, a könyvtárakkal, múzeumokkal, kiállításokkal, va­lamint az egymás kulturális ér­tékeinek megismerésével kap­csolatos kérdéseket. — Elmondhatom, hogy vala­mennyi küldöttség kölcsönösen elfogadható megoldásokra tö­rekedett. Az értekezlet eredmé­nyes befejezése jó alapot ad a jövő évi fórum munkájához, amely hozzájárulhat majd az európai biztonsági és együttmű­ködési folvamat továbbviteléhez — hangsúlyozta Bényi József.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents