Dunántúli Napló, 1984. december (41. évfolyam, 330-358. szám)

1984-12-05 / 334. szám

1984. december 5., szerda Dunántúli napló 5 Véleményt mond a Pécsi Város­szépítő és Városvédő Egyesület Program a város fejlődésének az Irányaira Vita Pécs általános rendezési tervéről Pécs új általános rendezési terve — amely a város további több évtizedes fejlődésének az irányait határozza meg — több évi, minden részletre kiterjedő előkészítés után a jóváhagyás szakaszába jutott. Ezt megelő­zően különböző társadalmi fó­rumokon mondtak róla véle­ményt, többek között a város lakóterületi egységeit magába foglaló tanácskozási központok­ban is. Pénteken a tanács vég­rehajtó bizottsága elé kerül a tervjavaslat, amelyet végleges formájában a jövő évi első ta­nácsülés elé terjesztenek majd jóváhagyásra. A mostani vb-vi- tát megelőzően tegnap a Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület véleményét kérte a tanács vezetése. Ez volt az első eset az egyesület megalakulása óta, hogy fontos várospolitikai kérdésben kértek és mondha­tott véleményt Cömöiy János városi főépí­tész elmondta: az ÁRT azon kí­vül, hogy meghatározza a jövő század első évtizedeiig a város fejlődésének az irányait, vá­laszt keres arra, hogy ennek érdekében mit lehet, illetve kell feláldozni, mennyire kell követ­kezetesnek lenni a célok meg­valósításában, hogyan alakít­ható a legkedvezőbben a táj- és a városkép. Pap József, a DTV tervezője, a program ösz- szeállítója pedig arra mutatott rá: a programot olyan szellem hatja át, hogy az eddig érvé­nyesült mennyiségi szemléletet hogyan lehet — ha mérsékelten is — a minőségi fejlődés felé fordítani. A vitában többen fejtették ki nem titkolt aggodalommal a véleményüket a Mecsek-oldal intenzív beépítésével kapcsolat­ban, s javasolták: az ÁRT-ben rögzítsék a beépítés felső ha­tárvonalát. Ez azért is fontos lenne, mert a jelenlegi beépí­tés egyre inkább veszélyezteti a város átszellőzését biztosító légfolyosókat. Elhangzott, hogy kétségbevonhatatlan adatok bi­zonyítják: nyári reggeleken több fokkal melegebb a Széchenyi tér, mint mielőtt ilyen intenzívvé vált a hegyoldali beépítés. Szó volt a városrészeket összefűző látványok megőrzésének a fon­tosságáról, minthogy páratlanul értékes panorámák csorbulnak a városban egyes nem eléggé megfontoltan telepített építmé­nyek miatt. Régi városrészek — mint pl. a Tettye-környék — lassú átépüléséről is szó esett azzal, hogy akár szervezetten, akár spontánul megy ez végbe, azt tudomásul kell venni, hogy az új már más lesz a réginél, arra viszont vigyázni kell, hogy minél több őrződjék meg a ré­giből. A „városkapuk" — Szi­geti vám. Budai vám, — egy- egy ABC odatelepítésével nem formálódtak tovább, holott — hangzott el — ezek lehetné­nek a város hangsúlyossá te­hető pontjai. Szerepel — ke­vés meggyőződéssel — a me­cseki kötélpálya1 is az ÁRT-ben, amivel kapcsolatban ez volt a tömör vélemény: kell-e ez ne­künk? Elismerés illette, hogy az ÁRT kimondja: kevés a lakóte­rületi és a városi szintű köz­park Pécsett, de a hiányokat be kell pótolni, s ezt is rögzí­teni kell a- tervben. Felvetődött a Pécsett tervezett krematórium ügye is: nem kellene még a megvalósítás előtt ismételten megfontolni, hogy a lakóterület közelében van-e ennek a he­lye? A válaszban elhangzott, hogy a telepítésre alternatív ja­vaslatok voltak, a temetői tele­pítés mellett az szól, hogy ott van a legközelebb a gáz. A vitában még több észre­vétel is elhangzott, a megbe­szélésen részt vevő dr. Molnár Zoltán tanácselnök-helyettes közölte, hogy a végrehajtó bi­zottságot tájékoztatják a Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület részéről elhangzott észrevételekről. H. I. Kortársak a nagy sorsfordulókról Várostörténeti klub alakul az IH-ban (Z Hosszú idő után ismét város­történeti klub alakul Pécsett a Baranya megyei Levéltár és az Ifjúsági Ház közös szervezésé­ben. Az első foglalkozást de­cember 5-én tartják a megye és város felszabadulásának negy­venedik évfordulója alkalmá­ból. Az alakuló klubesten Ve­ress D. Csaba, a Dunántúli hadműveletek című könyv szer­zője a felszabadító harcokat is­merteti. A pécsi és Baranya me­gyei hadmozdulatokról a levél­tár munkatársai tartanak elő­adást. A pécsi gettóról, a de­portálásokról és az Auschwitz- ben átélt borzalmakról Wicther Andorné beszél, valamint a sásdi események szemtanúja­ként emlékezik vissza Gregor Sándor. A beszélgetés vezetői Zeleni Ferenc, dr. Füzes Miklós, Vargha Dezső levéltárosok lesz­nek. Az esti programban, amit az Ifjúsági Ház emeleti klubter­mében tartanak, az elhangzot­tak illusztrálására archív hang-, film- és diafelvételeket is meg­tekinthetnek az érdeklődők. A város és megye felszaba­dulásának negyvenedik évfor­dulója tiszteletére született meg a várostörténeti klub létrehozá­sának gondolata. A Baranya megyei Levéltár és az Ifjúsági Ház munkatársai az őskort ki­véve napjainkig szeretnék meg­ismertetni Pécs középiskolásait, egyetemistáit, főiskolásait és a város lakóit szülőföldjük, sző­kébb hazájuk történelmével. A következő témakörökben jelení­tenék meg a város változásait: ipar, pénzügyi élet, építészet, művészetek, oktatás, mozitörté­net, színház, politikai küzdel­mek. A klubfoglalkozások vita­indítóit levéltárosok, neves köz­életi személyiségek, művészek, történészek, muzeológusok, egyetemi és főiskolai tanárok tartják, valamint kortársak, akik cselekvő részesei voltak a nagy sorsfordulóknak. Januártól kezd­ve havonta egyszer találkoznak egymással a város és megye történetével mélyebben megis­merkedni akaró fiatalok és idő­sebbek. Később az előadások mellett kirándulásokat, sétákat szerveznek, valamint pályázato­kat írnak ki a klub tagjai ré­szére. Kezdeményezésükkel a klub szervezői csatlakozni sze­retnének még a pécsi Városszé­pítő és Városvédő Egyesület munkájához is. Úgynevezett adatbankot hoznak létre, ahol kölcsönösen kicserélik a leg­újabb kutatásaik eredményeit. Sz. K. Vöröskeresztes kezdeményezés Pécsett, a Xavér utcai szociális otthonban különleges gondozást és odaadást kíván a 150 ottlakó ápolása. A 28 nővér éjjel-nap­pal mellettük van. Erb János felvétele Családban élő idős emberek ellátása Komlón Várják a szolgáltatást igénylő családok jelentkezését Házi gondozás, betegápolás elnevezéssel a Vöröskereszt Komló városi vezetősége öthe­tes tanfolyamot szervezett. A kezdeményezés célja az, hogy segítsenek az olyan családokon, ahol a felnőttek dolgoznak, a gyerekek iskolába járnak, s nincs, aki napközben gondját viselje az idős, beteg hozzátar­tozónak. A városban eddig csak hivatásos gondozók voltak a súlyos betegek ellátására. Tizenkilénc nő jelentkezett a tanfolyamra, az átlagos életkor negyven év, de van nyugdíjas és gyesen levő a hallgatók kö­zött. A főfoglalkozások szerint igencsak színes az összetétel: gyors- és gépíró, konyhai dol­gozó, orvosírnok, kesztyűvarró, bedolgozó, nyugdíjas, rokkant- nyugdíjas. Nagyrészt családo­sok. Az öt hét alatt elméleti és gya­korlati képzésen vesznek részt. A foglalkozásokon elsajátítják a fekvő beteg mosdatását, haj­mosását, etetését, fogápolását, forgatását. Az idős emberek élettani sajátosságairól, a házi gondozás fogalmáról, a szociá­lis gondozás céljáról előadáso­kat hallgatnak. Az előadásokat és foglalkozásokat gyakorlati szakemberek, a Komlói Városi Kórház belgyógyászatának dol­gozói tartják. A Vöröskereszt Komló városi vezetősége várja azoknak a családoknak a jelentkezését, akik igénylik e szolgáltatást. A házi gondozók, betegápolók egyeztetés alapján délelőtt vagy délután, reggel vagy este látják el az idős hozzátartozó­kat. A tanfolyam egyik hallga­tója, a már nyugdíjas egyedül­álló asszony azt is vállalja, hogy magához vesz gondozásra szorulót. A tanfolyam december 19-én vizsgával zárul. L. Cs. K. Egyezség a DÉDÁSZ-szal A Fenyves sor és környékének vízellátása Rendszerbővítési terv készült Az elmúlt hónapokban pa­naszos levélben és telefonon keresztül tették szóvá a pécsi Fenyves soron és környékén élők, hogy nem jutnak rend­szeresen ivóvízhez. Az esti órákban egyszerűen leáll a vízszolgáltatás, emiatt éjszaka tudnak csak mosni, mosdani és a másnapi főzéshez is ek­kor kell a vizet félretenni az edénvekbe. ' — Vajon mi okozta ezt a problémát? — tettük fel a kér­dést Simon Rudolfnak, a Pécsi Víz- és Csatornamű Vállalat főművezetőjének. — Pécs város és környéké­nek vízellátása vállalatunk feladata. Naponta ipari és la­kossági fogyasztásra 75 000 köbméter vizet biztosítunk. A fogyasztás hétvégeken csökken — öt—tízezer köbméterrel keve­sebb vízre van ilyenkor szük­ség. Azért előfordulhatnak a rendszerben meqhibásodások is — hogy azonnal pótolni tud­juk a veszteséget — negyven­ezer köbméternyi víztározó ka­pacitással rendelkezünk. A területi viszonyok miatt a várost és a környező részeket öt fő- és négy mellékzóna rendszerre osztották fel. Első a belváros, második a Tettyéig húzódó terület, a harmadik a Mecsek-kapunál ér véget, a negyedik a tv-toronyig tart. A legproblémásabb a negyedik zóna ellátása még jelenleg is. Ennek az az oka, hogy az ál­latkertnél lévő víztározó kapa­citása kevés, és az alapvezeté­kek átmérője kicsi: nem cso­da, hisz két évtizede üzemel már. Az automatika által ve­zérelt tározó építésekor még csak néhány száz lakás és kö­zeli intézmény — SZOT-üdülő, tüdőszanatórium, állatkert, vi­dámpark — igényeit elégítette ki a tettyei gépházból érkezett ivóvízzel. Az évek során azon­ban egyre többen építkeztek a Mecsek-oldalba. A korábban épült lakásokat pedig korsze­rűsítették - bevezették a vizet. Fúrt kút egyáltalán nincs is a környéken. Ez aztán a rendszer teljesítőképességének maximá­lis kihasználását vonta maga után. Nem lehet több ivóvizet biztosítani a jelenleg üzemelő rendszerrel. így alakult ki az a helyzet, hogy csúcsidőben - 17-21 óra között — a maga­sabb területeken lecsökken, vagy megszűnik a nyomás, a fogyasztókhoz nem jut el a víz. — Hogy próbálnak javítani ezen? — Az elmúlt hetekben sike­rült egyezséget kötnünk a DÉ­DÁSZ-szal. A lakosság érdeké­ben vállalatunk villamos ener­gia keretmódosítást kért és kapott. Ennek eredményeként villamos csúcsidőben — mely a lakossági vízfogyasztási csúcs­idővel azonos —, is tudjuk mű­ködtetni a szivattyúkat. Vagyis megoldqttuk a vízellátást. Igaz, ez a vállalatnak rengeteg pénzébe került, de az itt élők ebből semmit nem éreznek meg. Maradt a vízdíj annyi, mint volt. — Azért számítunk arra, hogy a jövőben ezen. a területen a népesség tovább fog növeked­ni és ellátásuk ismét problémát okoz. Hogy ezt elkerüljük, a Pécs városi Tanács a Dél-du­nántúli Tervező Vállalattal egy tanulmánytervet készíttetett a IV. zónarendszer bővítéséről. Ennek megvalósítása egy fon­tos feladat lenne. Ádám Erika Követendő példa „A képmagnót ünnepélyesen gimnáziumunknak adjuk, hogy életünket és az utánunk követ­kező társainkét teljesebbé, ér­telmesebbé tegye és igazérté­kű eredményeinket megörökit- se” — olvasható azon az ado­mánylevélen, amelyet a Pécsi Leőwey Klára Gimnázium tanu­lóinak képviselői írtak alá no­vember 29-én Pécs felszabadu­lásának 40. évfordulóján. Mit is jelent mindez? A diá­kok a legutóbbi egy év alatt végzett társadalmi munkájukért kapott pénzből fölajánlották, hogy vásárolnak a gimnázium­nak egy képmagnót, kazetták­kal együtt több mint negyven­négy ezer forintért. Az ötlet föl­vetése Stockinger Zoltán tanár nevéhez fűződik. A tanulók min­Képmagnót vásároltak a diákok den osztályban egyet értettek vele, s fejenként körülbelül száz—száz forintot adtak át er­re a célra. A legtöbbet, majd­nem tízezer forintot a második A-ba járók ajánlottak föl. A képmagnó érkezését ebben a hónapban várják. Használatával kapcsolatban már számos terv, elképzelés született. Az igazgatóhelyettes, dr. Szolcsányi Jánosné nagy örömmel sorolja ezeket. Okta­tófilmek kölcsönzése és fölvé­tele a veszprémi Országos Ok­tatástechnikai Központtól, pél­dául technikából, biológiából, fizikából vagy a tízrészes nyelv­vizsgára előkészítő filmekből, így oroszból, angolból, franciá­ból, németből. Igényelhetők a tanárok továbbképzéséhez szük­séges anyagok is. A gimnázium­nak kapcsolata van a Pécsi Or­vostudományi Egyetemmel, tő­lük is kérnek filmösszeállítá- sokat a biológia, a fizika ok­tatásának változatosabbá téte­léhez. A Delta vagy más televí­zióműsorok szemléltető adásait fölvehetik. Videofilmre teszik át majd a tanulók készítette számítógépes oktatóprogramo­kat. Szeretnék az iskola neve­zetes eseményeit megörökíteni, ballagásokat, a Leőwey-napo­Szűrös Mátyásnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának vezetésével kedden pártküldött­ség utazott Prágába, hogy részt vegyen a kommunista és munkáspártok közös elméleti fo­lyóirata, A béke és szocializ­mus által rendezett tanácsko­záson. Búcsúztatására a Feri­hegyi repülőtéren megjelent Ondrej Durej, Csehszlovákia budapesti nagykövete. * Kedden délben véget ért a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának kétnapos ülése. A tanácskozás befejeztével Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Ál­lamtanácsának elnöke fogadta hivatalában a szocialista orszá­gok külügyminisztereit, köztük Várkonyi Péter magyar külügy­minisztert. * Várkonyi Péter kedden haza­érkezett Berlinből, ahol a Var­sói Szerződés tagállamai kül­ügyminiszteri bizottságának ta­nácskozásán vett részt. A fo­gadására a Ferihegyi repülőté­ren megjelent Karl-Heinz Lu- genheim, a Német Demokra­tikus Köztársaság budapesti nagykövete. * Várkonyi Péter külügyminisz­ter meghívására december 5-én, szerdán hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Ali Akbar Velajati, az Iráni Iszlám Köz­társaság külügyminisztere. Államjogi tudományos konferencia Balatonkenesén A szocialista államszervezet fejlődési tendenciái címmel nemzetközi konferencia kezdő­dött Balatonkenesén, a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének rendezésében. A kétnapos esz­mecserén a hazai szakemberek mellett részt vesznek Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Len­gyelország, Magyarország és az NDK ezzel a témával foglalko­zó kutatóintézeteinek képviselői. A konferencián képviselteti ma­gát a Nemzetközi Közigazga­tástudományi Intézet is. A megnyitó ülésen Raft Mik­lós, a Minisztertanács titkársá­gának vezetője köszöntötte a résztvevőket, majd Kovács Ist­ván akadémikus tartotta meg Az alkotmány és a társadalmi gyakorlat a nemzetközi össze­hasonlítás tükrében című elő­adását, amelyben áttekintette az 1949 óta ezen a területen végbement változásokat. Ezt követően több írásban benyújtott és a konferencián szóbelileg kiegészített referátu­mot vitattak meg. Lőrincz Lajos, az Államigazgatási Főiskola fő­igazgató-helyettese az állam- szervezetnek az elmúlt másfél évtizedben végbement változá­sairól, Rácz Attila, az MTA Ál­lam- és Jogtudományi Intézeté­nek főmunkatársa az alkotmá­nyosság és a törvényesség szervezeti és eljárási garanciái­ról, Verebélyi Imre, az Állam- igazgatási Szervezési Intézet igazgatója a helyi és területi közigazgatás fejlődéséről tar­tott vitaindítót. kát. Az iskola névadójának éle­téről Mátyás Gézáné írt egy darabot, amelyet a gimnazis­ták adnak elő. így például ez is levetíthető lesz az elsősök­nek. Megalakul a gimnázium Videó-klubja, hetente egyszer jönnek össze a gyerekek. A képmagnó kezelését ők és ter­mészetesen a tanárok is elsa­játítják. A Képmagnósok, figyelem! című televízióműsorban, decem­ber 16-án látható az ünnepé­lyes átadás. A pécsi diákok kapják meg 'elsőként az isko­lák részére készült Videoton- Akai képmagnót.

Next

/
Thumbnails
Contents