Dunántúli Napló, 1984. december (41. évfolyam, 330-358. szám)

1984-12-05 / 334. szám

1984. december 5., szerda Dunántúlt napló 3 Lánc, lánc Domus­lánc Hamisan szól az arany- csengő Megjelent a lapokban, hir­deti a rádió, a televízió, hogy november elsejétől az összes Domus Áruházban ismét meg­szólal, ám Pécsett mégis néma* maradt az aranycsengő. A rek­lámszöveg szerint az országos akcióban személygépkocsit, két­személyes földközi-tengeri ha- jóutat és színes televíziót lehet nyerni. Valamennyi áruházban rendeznek sorsolást, kivéve a pécsit, s még a sorsjegyeket sem voltak hajlandók átvenni. Létezik egy országos háló­zat, a Domus-lánc, amely sok mindenben egységes, kivéve például az idei közös akciót. A baranyaiak külön utakon jár­nak, bár az áruház felerészt Domus érdekeltség. — Szerintem az a hirdetés jogtalan és a vásárlók becsa­pása — mondja Dobos Ferenc, a BARANYAKER igazgatója. — Eleve tudták, hogy a pécsi áru­ház nem kíván ebben részt ven­ni, mégis közzétették. Nekünk nincs erre pénzünk, mert a fia­tal házasok részére szerveztünk akciót. Némileg másként látja a helyzetet Schön József, a Do­mus Vállalat igazgató tanácsá­nak titkára: — Egy idő óta a pécsiek nem fogadják el az elképzelé­seinket. Szerintem feltétlenül szükség van országos kampá­nyokra, még akkor is, ha Do­bos elvtárs ellene szavazott. Tudni kell ugyanis, hogy az alapszabály értelmében a két­harmados többség döntése mindenki számára kötelező. — Az aranycsengőt is meg­szavazták? — Igen, és a tavalyi siker után indítottuk újra azzal a különbséggel, hogy ezúttal két­szer rendezünk sorsolást Elő­ször valamennyi áruházban, ahol a fogyasztó bútort vásá­rolt, másodszor pedig a buda­pesti Domusban. A pécsiek ily módon kettős nyerési lehető­ségtől estek el. — Ha így áll a dolog, nem lehetett volna valami megol­dást találni, hogy a reklám egyértelmű legyen és a vásár­lók se érezzék becsapva magu­kat? — Képtelen dolog, hogy egy országos akciót, amelyben 19 áruház vesz részt úgy hirdes­sünk meg: mindenütt, kivéve a pécsi Domust! Az igazgató tanács ülésén is szóba került a kialakult hely­zet. A tanácskozás után a Do­mus Vállalat igazgató tanácsá­nak soros elnökével, Kalmár Pállal beszélgetünk: — Sikerült-e kompromisszu­mot találni? — Sajnos, nem történt meg­állapodás. Annak ellenére, hogy ezt az alapszabály kötele­zővé teszi, a pécsi Domus to­vábbra sem vesz részt a közös akciókban. A BARANYAKER igazgatója arra kérte az igaz­gató tanácsot: gátoljuk meg, hogy hasonló eset előfordul­hasson. Inkább be kell írni — mondta —, hogy a pécsi áru­ház kivétel. Ferenci Demeter Tégla van, gerenda hiánycikk Új típusú téglák a Tüzép pécsi, Megyeri' úti telepén Proksza László felvétele Tél előtt a TÜZÉP-telepen Lelki beszélgetések Mikor leszek szerelmes? Slusszkulcsot pörgető atya­fiak gyűrűjén át tudok csak be­jutni a TÜZÉP Megyeri úti te­lepére. A parkoló furgonokkal, teherautókkal teli. Fuvart kínál­nak egyre-másra, nehezen hi­szik el, hogy nem kell. Közvet­lenül az épület bejárata előtt újabb csábítás: már építőanya­gostul ígérik a szállítást. — Bontott tégla? Homok? Kavics? — hallom a kérdést. Ingatom a fejem, köszönöm, nem élek vele, de a folyosóra is utánam siet, magas sarkú csizmája fürgén kopog a köve­zeten. Visszafordulok. — Poroton tégla, ha vol­na... — mondom csak úgy kapásból. — Az van a telepen, csak be kell fizetni a pénztárnál — igazít helyre mindent tudó jó­akaróm. Legyint egyet, rám, a kétbalkezes építtetőre, heves mozdulata közben virágos ing­mandzsettája alól kivillan az aranylánc. Ami a jólértesültséget illeti: poroton téglát nem lehet kap­ni, homok meg kavics viszont bőven van. Igaz, mindezt én is már Regős Ferenc telepvezető irodájában tudom meg. — Poroton helyett csehszlo­vák gázszilikát téglát tudunk adni. Hasonló minőségű, hőszi­getelő hatású, ezer darabjának 30 ezer 400 forint az ára, most a december 8-ig tartó árenged­ményes vásárunk alatt. Ezenkívül fal. és padlóburko­ló csempét, ajtókat, ablakokat, fehér fürdőkádat ajánlanak 40—50 százalékos árenged­ménnyel, amíg futja a telep készleteiből. Persze, hiánycikkek is vannak. Vasbetongerendát csak az idei évre előszerződöt­teknek tudnak adni és az elő­jegyzéssel rendelkezők egy ré­szének. Javulás csak jövőre vár. ható, több hazai gyártóval tár­gyalnak ennek érdekében. A tetőre jugoszláv, csehszlovák és osztrák cserepet kínálnak, pala helyett viszont még az előszer- ződéses vásárlóknak is mást kell adniok. Falazóanyagról már esett szó, de a csehszlovák ter­mék mellett jugoszláv kis mé­retű tömör tégla, valamint 6-os és 10-es .válaszfaltégla és kis méretű mészhomoktégla is kap­ható. Cement és mészhidrát van a raktárakban, a nyílászá­rók közül a SOFA, a DUNA- TERM és az ÉPFA hőszigetelt ter­mékei találhatók. Jövőre román és csehszlovák ajtók, ablakok is érkeznek — bővül a válasz­ték. A telepvezetői irodából kijö­vet megállók az ügyfélfogadó ajtaja előtt. Havonta egyszer 11-kor bezárnak, így többen hiába nyomják a kilincset, van aki a tavaszra gondol, de akad, akinek idei tervei vannak. — Betongerenda kellene, meg cserép. Szeretném befed- di a házat, mielőtt beáll a tél. Nem tudom, kapok-e hozzá anyagot? — mondja egyikőjük, fázósan toporogva. Elmondom, amit az előbb hallottam, nem teszem túl bol­doggá beszélgetőtársamat. Fel­teszi még az ezerszer elhangzó jogos kérdést, hogy ha a ma­gánerős építkezésre számít az állam, akkor miért nincs ele­gendő építőanyag. Választ persze nem az új­ságírótól vár, tudja: az ipar­nak kell erre felelnie. B. Cs. Áz ünnepekre Jó ellátás édesipari termékekből Felkészült az édesipar a de­cemberi ünnepekre: termékei­nek döntő többségéből a keres­kedelem igényeinek megfelelő mennyiséget gyártott, megköze­lítően 7000 tonnát, ami az éves termelés 6—7 százalékát teszi ki. A fogyasztók ízlése megválto­zott, igényeiknek megfelelően az üzemeknek az elmúlt hónapok­ban jelentősen át kellett alakí- taniok a termelés szerkezetét A piackutatásoknál ugyanis kidé. rült: csökkent a cukorkák és a kekszfélék iránti kereslet, ugyanakkor ugrásszerűen meg­emelkedett a csokoládés készít­mények iránt az érdeklődés. Csakhogy éppen az ebbe a ka­tegóriába tartozó édességek gyártásához szükséges nyers­anyag — elsősorban a kakaó­bab — világpiaci ára tovább nőtt, s az e célra rendelkezésre álló devizakeretnek — ez éven­te mintegy 3,5 milliárd forint — is határai vannak. Az ipar há­rom vállalata ezért körültekin. több nyersanyag-gazdálkodás, a kevesebb csokoládét tartalma­zó, ám mégis kiváló minőségű mártott, töltött készítmények részarányának emelése mellett döntött. Több olajosmagvat, marcipánt, diót, mandulát, mo­gyorót, mazsolát használtak fel a termékekhez. Mindez nemcsak a hazai fogyasztók ízlésével ta­lálkozott, ezek a cikkek külföl­dön is sikert aratnak; például a szerencsi gyár nagyobb tétel különleges mikulás-figurát szál­lított az NSZK-ba. Ki tudná megválaszolni ma­gának a kérdést: mikor leszek szerelmes? Valaki rögtön rá­vághatja például, hogy soha. Más mondhatja, hogy ugyan már, ebben a hűvös, késő őszi időben! Ismét más, korábbi vizsgálódásaira hivatkozva, vagy éppen ezek „negatív” eredményein okulva sorolhatja a feltételeket, hogy akkor, ha ... A társaslélektan szak­emberei, akiknek foglalkozása abban áll, hogy az élet pofon- egyszerű tényeit megmagyaráz­zák, ugyanígy feltették maguk­nak a kérdést: mikor leszünk szerelmesek? Úgy találták, hogy mindösz- sze két feltételnek kell telje­sülnie. Az első feltétel egy ál­talános, élettanilag kimutatha­tó izgalmi állapot, ami változa­tos módon jelentkezhet az iz­mok feszültségében, az izza- dásban, a pulzusszám emelke­désében, a gyomor megválto­zott viselkedésében és még számtalan, de műszerrel is mindig megállapítható formá­ban. A másik feltétel, hogy kü­lönböző környezeti ismérvek alapján ez az izgalmi állapot ne valami másnak, hanem ép­pen a „szerelem”-nek legyen tulajdonítható, vagyis az egész helyzet alkalmas legyen arra, hogy az illető ne gyomorrontás­nak, frontátvonulás hatásának, vagy csak múló flört kísérője­lenségének tekintse a* saját ma­gán észlelt tüneteket. Ha a két feltétel teljesül: szerelmesek vagyunk... Lássuk közelebbről! Az élet­tani (fiziológiai) izgalmi álla­potot kiválthatja valamilyen kellemetlen élmény is. Sőt a félelem vagy a kudarc élménye nagyon is gyakran jelentkezik ilyen kiváltó okként. Ha félek valakihez közeledni, vagy ku­darcot vallottam valaki előtt, máris nagyobb a valószínűsé­ge, hogy az izgalom jeleit érez- zem magamon. A visszautasí­tást megélhetem kihívásként is, és ekkor — éppúgy, mint vala­mi vizsgahelyzetben — szintén az izgalmi szint növelésével reagálok. (Kísérletekkel több­ször próbálták mór bizonyítani a „nehezen kapható" partne­rek előnyét a „könnyen kapha­tókkal” szemben, de nem ta­láltak egyértelmű különbséget. Kimutatták viszont, hogy a szó­ba jöhető partnerek közül azok a legnépszerűbbek, akik „válo­gatósak”, vagyis valamilyen fel­adat — de nem teljesen re­ménytelen feladat — elé állít­ják a másikat.) Az izgalmi ál­lapotot fokozó kellemetlen él­mények közé lehet még sorol­ni az ún. „Rómeó és Júlia ef­fektust”, magyarul, úgy talál­ták, hogy a szülői tiltás általá­ban fokozza a szenvedélyt. A kellemes érzelmi élmények hatása jóval ismertebb, vagy jóval elismertebb a szerelem­nek címkézendő izgalmi álla­pot kiváltásában. A legáltalá­nosabb ilyen hatás a szexuális izgalom, ami éppen olyan ha­tásos lehet, mint az imént em­lített kellemetlen élmények bár­melyike ... Bármi is idézze elő a felfo­kozott állapotot, maga az élet­tani izgalom még nem elég, hogy szerelmet éljünk át. Kö­vetkeznie kell még egy máso­dik lépésnek: meg kell „cím­kéznünk" az élményt. A külön­böző érzelmi állapotokra vo­natkozó „címkéket" kora gye­rekkorunktól kezdve fokozato­san tanuljuk meg alkalmazni. Lassú, észrevétlen tanulás so­rán szerzünk gyakorlatot ab­ban, hogy bizonyos érzelmi él-' ményeket a kiváltó körülmények figyelembevételével „szégyen”, „harag”, „szeretet" stb. elne­vezések alatt különböztessünk meg, és az átélt helyzetek so­rán meglehetősen pontos ké­pünk alakul ki arról, hogy mi­lyen ismérvek alapján végez­zük el az osztályozást. Ebből a szempontból a szerelem talán a legkevésbé körvonalazott ér­zelmi élmény. A gyermek nagyon kevés fel­világosítást kap arról, hogy pontosan mit is kellene szere­lemnek neveznie, hiszen a szü­lők és általában a felnőttek feltételezik, hogy ez az érze­lem a legkorábban is csak a kamaszkorban fog jelentkezni, így azután a legtöbb gyerek egyáltalán nincs tisztában az­zal, hogy milyen fajta érzelmi élményt takar az elnevezés, és a kamaszok számára is legin­kább csak táncdal-szövegek, vagy filmekből ismerős történe­tek szolgálnak eligazítással. Könnyen előfordulhat tehát, hogy a fiatal, vagy a már nem is olyan fiatal felnőtt sem tud eligazodni saját érzelmeiben, és lapos sémákhoz, elavult sab­lonokhoz, vagy a leginkább el­érhető közhelyekhez kénytelen fordulni, ha támpontokat keres. Tavasz, holdfény, séta kettes­ben, romantikus díszletek: ha ezekhez igazodom, nagyon ne­néz lesz megtudnom, mit érzek december elején ... Baráth Gerő Társadalmi vita Komlón a lakásgondokról Anyagi támogatás fiatal házasoknak, nagycsaládoknak Újabb négyemeletes lakóházak épülnek Komlón, a sikondai vá­rosrészben Fotó: Läufer László A fiatal házasok és a nagy- családosok gyorsabb lakáshoz jutásáról szóló tanácsi rendelet- tervezet társadalmi vitája kez­dődött a héten Komlón. Az el­képzelések szerint három év alatt 171 igénylő juthat önálló otthonhoz a helyi tanács támo­gatásával. A gyorsított prog­ram megvalósításához központi, megyei és helyi erőforrásokból az idén közel 3 millió forint áll rendelkezésre. A felhasználás mikéntjét ta­nácsrendelet szabályozza, majd amely végső formájában a tár­sadalmi vita után, december 21-én kerül a tanácsülés elé. A rendelet-tervezet szerint elsősor­ban azok a fiatal házasok és több gyermekes családok kap­hatnak támogatást, akik vállal­ják, hogy lakásproblémájukat építéssel vagy vásárlással ön­maguk oldják meg. A tanácsi támogatás mérté­ke a tervek szerint OTP-örökla- kás vásárlása esetén családon­ként 30—50 ezer forint, családi vagy társasház építése esetén 50—100 000 forint lesz. Az ösz­szeg gyermekenként további 10 000, illetve három vagy több gyermek esetén 20 000 forinttal növelhető. A rendelet-tervezet egyik pontja szerint támogatás­ban részesíthetők azok is, akik visszaadják a tanácsi értékesí- tésű, vagy OTP-öröklakásukat a lakásügyi hatóságnak. Aki ily módon segíti a programban szereplők lakáshoz jutását, álla­mi telekvásárláshoz 50—100 000 forintot kaphat. A bányászvárosban arra szá­mítanak, hogy a rendelet hatá­sára tovább javul a lakásmobi­litás. Baranyában az elmúlt két évben Komlón adták le a leg­több tanácsi bérlakást: 1983- ban 193-at, az idén pedig 123­at. A megüresedett lakások se­gítségével az elmúlt évben pél­dául 71 fiatal házas otthonte­remtéséhez nyújtottak lehetősé­get, míg 1984-ben a 285 kiutalt tanácsi lakásból 79 volt a 30 év alattiak részesedése, A korábbi évek intézkedései­nek eredményeként az idén va­lamennyi 1980 előtti lakásigény­lő új otthonhoz jutott. A jövő évi névjegyzékbe már kivétel nélkül olyanok kerülnek, akik 1980-nál később adták be igénylésüket. A tanács további erőfeszítéseket tesz, hogy javít­sa a lépcsőzetes lakáshoz jutás lehetőségeit. A már bevált gya­korlat szerint előtakarékossági szerződést kötnek a fiatalokkal és biztosítják számukra, hogy öt év múlva nagyobb lakásba költözhessenek. Az akció kere­tében 1983-ban 19, 1984-ben pedig 23 ilyen lakást utaltak ki. Az átmeneti lakások számát a jövőben tovább növelik. F. D.

Next

/
Thumbnails
Contents