Dunántúli Napló, 1984. december (41. évfolyam, 330-358. szám)
1984-12-01 / 330. szám
Dunántúlt napló 1984. december 1., szombat Az MSZMP Központi Bizottságának irányelvei a párt XIII. kongresszusára (Folytatás a 3. oldalról.) álló nézetek, a reális lehetőségeinket figyelmen kívül ha- qyó elképzelések, javaslatok. Fékezi az alkotó gondolkodást az elméleti munkában is megmutatkozó kényelmesség, igénytelenség. E jelenségekkel szemben nem kielégítő a vitaszellem, a téves nézetek gyakran nem kapnak színvonalas, érvelő marxista kritikát, visszautasítást. Az ideológiai munka fejlesztése gazdasági és társadalom- politikai feladataink megoldásának nélkülözhetetlen feltétele. A közgondolkodásban gazdagítani és reálisabbá kell tenni a szocializmusról kialakult felfogást. Az ideológiai munka állítsa középpontba az értelmes és tartalmas emberi élet megvalósításának összefüggését a munka megbecsülésével, a társadalmi igazságosság érvényesítésével, a dolgozók közösségének társadalmat és egyént formáló szerepével, szocialista és humanista értékeinkkel. Ideológiai, szellemi életünk segítse elő a szocialista fejlődés és a világban végbemenő változások során felmerülő új kérdések marxista megválaszolását, az előrehaladást szolgáló új aondolatok befogadását. Késedelem nélkül reagáljon az elveinket és politikánkat bármely oldalról eltorzító nézetekre. leplezze le a szocializmustól idegen eszméket és törekvéseket, utasítsa el a valóságtól elrugaszkodó, voluntarista megnyilvánulásokat. Határozottan. elvi alaookon, az ideoló- qiai és a tömeqpolitikai munka eszközeivel is folytatni kell a harcot az imperialisták anti- kommunista propagandáin, a burzsoá eszmék, a maradi nézetek ellen. A korábbinál többet kell tenni a politikai tudat formálásáért. A marxizmus—leninizmus oktatása eszméink, világnézetünk terjesztésével segítse a szocialista épités feladatainak megoldását. Az agitáció adjon választ a dolgozókat foglalkoztató kérdésekre, és járuljon hozzá mozgósításukhoz. Nagy és felelősségteljes feladat hárul a televízióra, a rádióra és a sajtóra a párt politikájának megismertetésében, a hiteles, pontos és gyors tájékoztatásban, a közvélemény formálásában, a cselekvő társadalmi magatartás kialakításában. A tudományos kutatás színvonala összességében megfelel országunk adottságainak, eredményesen segíti az építőmunkát. A tudomány művelői jobban járuljanak hozzá a termelőmunka színvonalának és hatékonyságának emeléséhez; vállaljanak részt a döntési lehetőségek változatainak kidolgozásában; segítsék a kultúrált, egészséges emberi élet jobb formálását. A társadalom- tudományok művelőinek elsőrendű feladata korunk legfontosabb kérdéseinek kellő színvonalú elméleti-ideológiai feldolgozása. A párt és az állam a döntések megalapozásában mindinkább igényli a tudományok közreműködését. Az oktatási rendszer lényegében ellátja a reá háruló feladatokat. Ebben nagy szerepe van az oktatási intézményekben áldozatos munkát végző pedagógusoknak. A következő években folytatni kell az oktatás elhatározott korszerűsítését. A közoktatás javításának feladatait és feltételeit társadalmi- gazdasági program keretében kell meghatározni. A pedagó- gusoálya társadalmi megbecsülésének növelésével is elő kell segíteni a pedagógushiány megszüntetését. A párt művészetpolitikájának fő célja, hogy megteremtse a művészet alapvető társadalmi feladatainak teljesítéséhez szükséges feltételeket. Változatlan alapelvünk az alkotás szabadságának biztosítása, a művészeti kezdeményezések, kísérletezések támogatása, az alkotóműhelyek önálló, felelős működésének segítése — állapítják meg az irányelvek, majd a művészeti ágak az irodalom, a kritika helyzetével foglalkoznak. A művelődés térhódítása, az általános és a szakmai műveltség gyarapítása társadalmi, gazdasági előrehaladásunknak fontos feltétele. Népünk kultúrája qazdagodott, de a kulturális igényeket még nem tudjuk eléggé színvonalasan kielégíteni. Helyezzük szélesebb alapokra az öntevékeny művészi, művelődési csoportok munkáját. Tegyük színvonalasabbá a milliókat érintő szórakoztatást. A művészeti és a kulturális életben erősíteni kell a párt elvi irányító és kezdeményező szereoét. Az ideológiai munkát politikai, gazdasági és kulturális feladatok megoldásával szoros egységben kell fejleszteni. Minden kommunista kötelessége, hogy határozott kiállással. meggyőző érveléssel lépjen fel eszméink és a párt politikája mellett, a szocializmustól idegen nézetekkel szemben. VI. A párt és a tömegszervezetek A Magyar Szocialista Munkáspárt. a munkásosztály forradalmi élcsapata, a dolgozó nép pártja eredményesen irányítja, szervezi a szocialista építőmunkát, betölti vezető szerepét. Politikájával kifejezi, tevékenységével bizonyítja, hogy teljesíti a nép szolgálatában vállalt kötelezettségeit. A párt és a tömegek kapcsolata jó, a nép bízik a pártban, támogatja politikáját, dolgozik megvalósításáért. A pártban érvényesülnek a lenini normák. A szocialista építőmunka sikeres folytatásának fő követelménye, hogy erősödjön és tovább szélesedjen a párt eszmei, politikai befolyása. A vezető szerep gyakorlásának alapja a népünk, nemzetünk érdekeit kifejező és szolgáló, a társadalom valóságos helyzetét figyelembe vevő marxista-leninista politika. Ennek képviselete és megvalósítása nagymértékben függ a határozatok végrehajtásának megszervezésétől és ellenőrzésétől. A vezető szerep érvényesítése, a politika sikeres megvalósítása megköveteli a párt eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egységét. A párt hatékony működése feltételezi a pártélet szabályainak, a -lenini elveknek a következetes megtartását. Az eddiginél több lehetőséget kell teremteni, hogy a párttagság a nagyobb horderejű társadalmi kérdések eldöntése előtt a párt fórumain véleményt nyilváníthasson, javaslatokat tehessen, jobban részt vehessen a döntések előkészítésében. A párt politikájának kidolgozásában, végrehajtásában és ellenőrzésében fontos szerepe van az alapszervezetek és a taggyűlések önálló, kezdeményező munkájának. A pártnak 862 000 tagja van, ötvenezerrel több, mint a XII. kongresszus idején. A tagságnak eredeti foglalkozása szerint csaknem háromnegyede, jelenlegi foglalkozása szerint pedig több mint a fele munkás és szövetkezeti paraszt. A pártépítés gyenge a fiatalok között és az értelmiségiek egyes rétegeiben. A tagfelvételek során nagy figyelmet kell szentelni annak, hogy a társadalom minden rétegéből azok kerüljenek a pártba, akik aktívak a közéletben, szocialista módon élnek, munkájuk, magatartásuk, társadalmi tevékenységük alapján megbecsülést élveznek. A párt politikájának megvalósításában, az ország előtt álló feladatok megoldásában kiemelkedő szerepük van j választott testületek tagjainak, a párt- és az állami apparátus vezető munkatársainak. A vezetők zöme munkája és magatartása alapján rászolgál a bizalomra, alkalmas teendőinek ellátására. A pártnak továbbra is felelősseget kell vállalnia, hogy a vezető beosztásokban rátermett, hozzáértő emberek dolgozzanak. Ismét megerősíti azt az elvet és gyakorlatot, hogy — a párttisztségek kivételével — minden beosztást betölthet arra alkalmas pártonkívüli is. A pártszervek és -szervezetek támogassák a kezdeményező, az újat felkaroló, a rendet és a fegyelmet megkövetelő vezetőket. A vezetői tevékenységet is a teljesítmény és a magatartás alapján kell megítélni. A leghatározottabban fel kell lépni a hatalommal való visszaélés mindenfajta megnyilvánulása ellen. Beosztásra való tekintet nélkül mindenkitől meg kell követelni a szocialista normák megtartását. A párt és a nép előtt álló nagy és nehéz feladatok megoldásában kiemelkedő szerepe és felelőssége van minden pártszervezetnek, minden kommunistának. Pártunk harcokban edzett, gazdag tapasztalatai vannak, bírja népünk bizalmát, birtokában van minden lényeges feltételnek, hogy vezetésével eredményesen folytatódjék a szocializmus építése Magyarországon. A tömegszervezetek és -mozgalmak társadalmi életünk fontos tényezői, nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a szocializmus építésében. A párt a politika kimunkálásában és végrehajtásában igényli a tömegszervezetek és -mozgalmak alkotó részvételét, számít kezdeményezéseikre, épít tapasztalataikra, figyelembe veszi véleményüket. Az irányelvek a továbbiakban kitérnek a szakszervezetek, a KISZ és a Hazafias Népfront szerepére, feladataira. A párt nemzetközi tevékenysége Az irányelvek rámutatnak, hogy a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom a társadalmi haladás legfontosabb és legkövetkezetesebb ereje. A pártok önállóan, a nemzeti adottságokkal, hagyományokkal és követelményekkel összhangban alakítják politikájukat, és fejtik ki tevékenységüket. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom politikai befolyása világméretekben szélesedik, szervezeti ereje növekszik, új pártok jönnek létre. Mozgalmunkat a megújulás érdekében folyó törekvések jellemzik. A testvérpártok a legfőbb közös célok elérése érdekében erősítik internacionalista szolidaritásukat. A kommunista és munkáspártok összefogását nem gyengíthetik azok a viták, amelyek szükségszerűen zajlanak a szocializmushoz vezető utakról, a már létező, illetve o még csak célként megjelölt szocialista társadalomról, a pártok 'közötti viszony követelményeiről. Az MSZMP tevékeny részt vállal a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom összefogásának erősítésében. Fontosnak tartja az alkotó szellemű, nyílt elvtársi véleménycserét, ennek két- és több oldalú formáit. Osztozik a világbáke megőrzését, a társadalmi haladást szolgáló közös erőfeszítésekben. Pártunk szoroson együttműködik az SZKP-val, fejleszti együttműködését a szocialista országokban tevékenykedő testvérpártokkal. Fejleszti kapcsolatait a tőkés országodban működő kommunista és munkáspártokkal, bővíti együttműködését a fejlődő országok kommunista és munkáspártjaival. Szolidáris a fejlődő országok nemzeti felszabadító mozgalmaival, nemzeti demokratikus pártjaival. Tovább építi kapcsolatait a szocialista, szociáldemokrata pártokkal. Hasznosnak tartja a véleménycserét minden olyan párttal, mozgalommal, amely felelősséget érez a béke ügyéért. * Pártunk, forradalmi küldetésének megfelelően, történelmi felelősséget vállalt a szocializmus magyarországi felépítéséért, politikája kifejezi, hűen képviseli népünk alapvető érdekeit. Ugyanakkor a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom szerves része is, szolidáris a szocializmusért folyó világméretű küzdelemmel. A szocializmus építésének magyarországi eredményei egyaránt szolgálják népünk felemelkedését és a társadalmi haladás, a szocializmus, a béke egyetemes ügyét. Kapcsolataink jövője biztató Lahti és Pécs Beszélgetés finn testvérvárosunk két vezetőjével Képünkön balról; Antti Kopra és Tenho likkanen Pécs felszabadulásának a 40. évfordulója alkalmából a finn testvérváros, Lahti küldöttsége egyhetes látogatásra érkezett a városba. Ebből az alkalomból beszélgettünk Tenho likkanen- nel, Lahti város elöljáróságának az elnökével, a delegáció vezetőjével és Antti Koprával, a város polgármester-helyettesével. Első kérdésünkkel a küldöttség vezetőjéhez fordultunk; —Huszonkét esztendővel ezelőtt járt ön utoljára Pécsett. Milyennek látja ennyi év után a városunkat, milyen benyomásokat szerzett a mostani látogatáson? Tenho likkanen: — Lényegesen nagyobb lett a város, sokat fejlődött; szép új városrészek épültek azóta, csak a városközpont őrizte meg a patináját, illetve ahogy látom, kezd megújulni. A város képét a nagyarányú fejlődés mellett is az állandóság jellemzi, a város vezetése azonban alaposan megfiatalodott, hiszen a régi ismerősök közül csak dr. Galabár Tibor vb-titkár van változatlanul hivatalban. — Ugyanezen idő alatt hogyan változott Lahti? Tenho likkanen: — Városunk lakossága kb. 50 százalékkal nőtt, ma 95 ezren élnek Lahti- ban. De a város fejlődése ennél is dinamikusabb volt. Jelentősen fejlődött az iparunk, megépült a világ egyik legkorszerűbb téli sportközpontja, 120 millió márka költséggel gyönyörű színházat építettünk, a város központjában pedig új kereskedelmi létesítmények változtatták meg azt a képet, amit régebben nálunk járt pécsi barátaink megismerhettek. — Jelenleg mi foglalkoztatja Lahti vezetőit, milyen megoldásra váró gondjai vannak a városnak? Tenho likkanen: — Nagyon reménykedünk abban, hogy tovább építhetjük a városunkat, aminek a legfőbb feltétele, hogy a felmerült gazdasági nehézségeken úrrá legyünk. Mi is készítünk középtávú terveket, amint önök is, de a miénk inkább csak keret, amit évente töltünk meg tartalommal. Olyan elképzeléseink vannak, hogy új közművelődési központot, új könyvtárt kellene létesítenünk, az idősebb korosztály számára rehabilitációs intézményt akarunk létrehozni, a déli városrészünkben hatalmas sportkombinátot akarunk építeni. Természetesen még sok egyéb fejlesztési terv foglalkoztat bennünket, de ezek megvalósításához a jelenlegi gazdasági viszonyaink között legalább másfél évtizedre van szükség. Antti Kopra: ~ Ami a gondjainkat illeti: az igények, a szükségletek a lehetőségek előtt járnak, ezért egyes területek túlzottnak nem is mondható igényeit nem tudjuk úgy kielégíteni, mint szeretnénk. Korábban például sokat tudtunk tenni a lakásépítésben, s bár a lakosságszám ma már nem növekedik úgy, mint azelőtt, változatlanul sok lakásra lenne szükséq, mert sokat kell lebontani. Olyan elöregedett faházak állnak ma a városfejlesztés útjában, amiktől meq kell szabadulnunk, a bennük lakókat pedig el kell helyeznünk. A legnagyobb gondunk azonban a munkanélküliség. Lahtiban jelenleg a munkaképes lakosságnak 4,7 százaléka munkanélküli, bár ez valamivel jobb az országos aránynál, amint Finnország helyzete is jobb e tekintetben, mint a többi nyugati országoké. Városunk előnyös helyzetben van a modern és sokszínű ipara révén, ami a biztos hazai piacokon túl külföldön is jól értékesitheti a termékeit. A finn bútoripar termelésének az 50 százaléka nálunk keletkezik, más faipari termékeket — pl. faházakat — is ayártunk, erős a konfekcióiparunk és sok egyéb könnyűipari termék készül a gyárainkban. A munkanélküliség leginkább a 20 év körüli fiatal korosztályt érinti: ezernél többen vannak állás nélkül. Munkanélküli segéllyel tudunk garantálni a számukra bizonyos életszínvonalat, de próbálunk rajtuk átképző tanfolyamokkal is segíteni és gondunk van arra, hogy a szabadidejüket értelmesen tölthessék el. A város, mint munkaadó igyekszik annyi embert foglalkoztatni, amennyit tud, az államtól is kapunk keretet arra, hogy új munkaalkalmakat teremtsünk, s nyomást gyakorolunk ilyen irányban a magáncégekre is. — Milyenek a kapcsolataik a lakossággal, a lahtiak hogyan vesznek részt a közéletben? Antti Kopra: — Törvényadta joga minden állampolgárnak, hogy kezdeményezéseivel, javaslataival a városi közigazgatáshoz forduljon, a mi kötelességünk viszont, hogy ezeket- a javaslatokat a tanácsüléseken megismertessük a tanácstagokkal. Persze, nemcsak az egyes állampolgár élhet ezzel a jog- aal, hanem szervezetek, egyesületek is — nálunk nagyon sok egyesület működik, s alig van finn ember, aki valamelyiknek a tagja ne lenne —, amelyek gyakran küldöttséggel jelennek meg nálunk és így nyújtják be javaslataikat, kívánságaikat. Van a városnak egy ún. információs titkára, akinek a feladata a kölcsönös tájékoztatás. Kötelező számunkra, hogy a tanács és bizottságainak a tárgyalási napirendjeit valameny- nyi lahti lapban megjelentessük, hogy ezáltal is biztosítsuk a lakosság beleszólási lehetőségét. Vannak tervezési fórumaink: amikor lényeges változtatásokra készülünk, a tervezőknek ki kell állniok a lakosság elé és érvelni az álláspontjuk mellett. Van a városnak olyan saját, időszakos sajtóterméke is, amit minden háztartás ingyen kap meg. Persze, az állampolgár számára az a leggyakorlatibb mód a közigazgatás befolyásolására, hogy a panaszát, észrevételét a saját tanácstagja révén juttatja el. — A mostani látogatás hatására hogyan fejlődhet a két város kapcsolata? Antti Kopra: — Nagyon tartalmas és alapos megbeszéléseink voltak a kapcsolataink jövőjéről, s meggyőződésem, hogy mindkét oldalról megvan a törekvés a kapcsolatok széles körű fejlesztésére. A hagyományos kapcsolati formák ápolásán túl gondolunk várostervező szakemberek rendszeres cseréjére, továbbá fiatal szakemberek hosszabb ideig tartó fogadására a másik félnél. Mi például jövőre egy fiatal pécsi belső építészt várunk. Azzal a meggyőződéssel megyünk haza, hogy a kapcsolataink jövő- ie biztató, méa ha a qazdasági helyzet mindkét országban határt is szab ennek. Hársfai István
