Dunántúli Napló, 1984. december (41. évfolyam, 330-358. szám)
1984-12-31 / 358. szám
6 Dunántúli napló 1984. december 31., hétfő Ili telek teruen felül Baranyában A hatodik ötéives terv utolsó évérvek a küszöbéhez értünk. Ilyenkor mór számvetést lehet készíteni: várhatóan hogyan teljesül a terv egy-egy részterülete, mi van hátra az utolsó esztendőben? A lakásprogram ilyen szempontból azért is érdekes, mert a közelmúltban lépett életbe - a tanácsok rendeletmódosításai ikapcsán — a fiatalok első lakáshoz jutását segítő akció. A lakáshelyzet, a lakásgazdálkodás év végi áttekintésére kértük dr. Bog-, nár Zoltánt, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettesét. — Hogyan alakul — az idei adatok ismeretében - a megye középtávú lakásépítési programja? — A terv 13 700 lakás építésével számolt, ezzel szemben várhatóan 14 500 fog megépülni, ami átlagos családnagyságra vetítve azt jelenti, hogy 45 000 ember jutott vagy jut öt év alatt valamilyen formáiban új lakáshoz. Szerkezetében azonban eltér a lakásépítés a tervezettől. A csökkent pénzügyi lehetőségek miatt 1100-zal kevesebb állami lakás épül (20—22 százalékos az elmaradás a tervezetthez képest), ugyanakkor a magánerős építés összességében lényegesen — kb. 1900-zal meghaladja a tervezettet. Javultak ugyanis a magánerős építés feltételei, a tanácsok intézkedéseket tettek a telekellátás, a közművesítés érdekében. 1983 óta 2700 telket alakítottak ki terven felül a (hagyományos beépítési módokra. Ennek is köszönhető, hogy megyénkben az országos átlagot meghaladóan nőtt a magánerős lakásépítés üteme, annak ellenére is, hogy nem tartott lépést ezzel az anyagellátás és visszatartó hatása volt az építőanyagárok emelkedésének is. Hogyan befolyásolta az állami lakásépítés mérséklődése a lakásgazdálkodást? — Nem jelentette az eloszthatóság ugyanilyen mérséklődését, mivel a háromszoros használatbavételi díj visszatérítési lehetőségével élve közel 2000 lakást adtak vissza a megyében a lakásügyi hatóságoknak, s ez növelte az újra elosztható lakásalapot. Hasonló hatása volt a szanálások mérséklésre tett intézkedéseknek is, különösen Pécsett. A lépcsőzetes lakáshoz juttatás, a szervezett cserék, a nyugdíjasházi és a garzon- program is hozzájárultak az igények fokozatos kielégítéséhez. Mindezekkel együtt . megyénkben minden 6—7. család jutott új, vagy másik lakáshoz, illetve a korábbinál jobb lakáskörülmények közé. Ez akkor is jelentős eredmény, ha ezért egyes családoknak elég nagy anyagi terhet kellett vállo-l- niok. — A kép igy optimistának tűnik . . . — Valóban De azért tudjuk, hogy megyénkben sem alakult megfelelően az ala- csonyjövedelműek és a fiatalok lakáshoz jutása. Az anyagi terhek különösen a magánerős szférában 'nőttek, ami éppen ezeknek a ilakáshozjutását nehezíti. Ezzel a korábbi támogatási rendszer sem tartott lépést, beleértve természetesen a vállalati támogatást is. Ezért is született a kiemelt társadalmi rétegek — ala- csonyjövedelműek, fiatal Új lakásban minden hatodik család Kilencvenezer forint vissza nem térítendő állami támogatás — Négyszeres használatbavételi díj visszatérítés — Kamatmentes hitel mi 1 Átadásra váró OTP öröklakások Pécsett az llku Pál utcában házasok, többgyermekes családok — új támogatási rendszere.- Kiket érint ez?- Megyénkben 1984. január 1-én 7087 lakásigénylő volt, mintegy a fele annak, amennyi az igénylések megújítása előtt volt. Ebből az önálló lakással nem rendelkező fiatal házasok száma kb. 1900, a két és többgyermekes családoké pedig 1150. A feladat: valamilyen formában elősegíteni ezeknek a lakáshoz jutását. Az egyik forma az állami bérlakás. A fiatalok kapják az elosztható lakások 60 százalékát, tehát többet, mint amekkora az arányuk az igénylők számán belül. Az új az, hogy akik lemondanak az állami lakás iránti igényükről és vállalják, hogy saját erőből építkeznek, vagy OTP-lakást vásárolnak, s így oldják meg a a lakásproblémájukat, és megfelelnek a helyi tanács- rendeletben foglalt feltételeknek is, azok a tanácsoktól vissza nem térítendő pénzügyi támogatást kapnak, s ez az említett kiemelt társadalmi rétegekre vonatkozik.- Mekkora a támogatás összege?- 50—90 ezer forint. A tanácsok a lakásügyi társadalmi bizottságok bevonásával döntik el, hogy a saját szabályozásuk szerint kik kapják.- Mennyi ez a keret?- 1984-ben már 35 millió forint állt rendelkezésre. 1985-re 70 millió, amiből 20 millió helyi forrásból származik, 15 millió a megyei, 35 millió pedig az állami támogatás. Baranya megyében ez a támogatási rendszer minden településre kiterjed. A támogatás mellett — vagy ahelyett — egyes helyeken a telekárból adnak engedményt. Mindehhez 1985-ben még egy újabb lehetőség is' társul. A helyi tanácsok kamatmentes hitelt is nyújthatnak a kiemelt társadalmi réteghez tartozó családoknak, akik az egyszeri és vissza nem térítendő támogatást is kapják. Erre a célra megyei szinten 35 millió forint áll majd rendelkezésre, a kamatterheket a helyi tanácsok vállalják magukra. Meg kell mondanom, hogy itt elsősorban támogatásról van szó, nem pedig ingyenes la- káshozjuttatásról, ami azt jelenti, hogy az érintett családoknak is erőfeszítéseket kell tenniök, vállalva az anyagi terheket, de ezt a korábbinál kedvezőbb feltételek mellett. — A kiemelt társadalmi réteghez tartozó családok közül is kik számíthatnak a támogatásra? — A tanácsok általában az 1983. december 31-ig benyújtott lakásigényléseket veszik figyelembe, a támogatásra tehát elsősorban ezek számíthatnak. Később az anyagi lehetőségektől függően folyamatossá kellene tenni a támogatási rendszert, de ez már átvezet a hetedik ötéves tervidőszak tervezési kérdéseihez. — Milyenek a jövő évi kilátások? — 1985-ben a lakásépítés a korábbi éveket meghaladó mértékű lesz, megyénkben összesen 3100—3200 lakás épül, ennek a 20 százaléka lesz állami lakás. Megjegyzem, hogy az állami lakásépítés 1985-ben 1984-hez képest nem csökken. Ezt kiegészítik még az újra elosztásra visszaadandó lakások. E téren egyébként növekedésre számítunk, hiszen a tanácsoknak lehetőségük lesz arra, hogy az eddigi háromszoros helyett négyszeres, bizonyos esetekben pedig ötszörös használatbavételi díjat térítsenek a visszaadott lakásokért. Az OTP-vel történt megállapodás alapján a takarékpénztár által visszavásárolt lakáFotó: Läufer László sok egy része jövőre nem szabad értékesítési formában kerül eladásra, hanem ezekre is a tanácsok jelölhetnek majd ki vevőket, elsősorban szintén a kiemelt társadalmi rétegek lakás- hozjuttatásának a gyorsítása érdekében. 1985-től az új lakásügyi jogszabályok szerint további kedvezmények lépnek életbe. Igy többek között a három és többgyermekes csakádotyiál nő a szociálpolitikai kedvezmény összege, az ifjúsági takarékbetéttel rendelkezőknél pedig az adható külön kölcsön nagysága növekszik. Újabb Intézkedések történnek jövőre a telekkínálat növelésére is: a tanácsok — terven felül — mintegy 1400 telekkel számolnak, ahol erre megvan a lehetőség. — Korábban említést tett már a vállalati támogatások elégtelenségéről. Mit vár a vállalatoktól a lakásprogramban való részvételt illetően? — Meggyőződésem, hogy a tanácsi támogatási rendszer akkor lehet igazán hatékony, ha ehhez kapcsolódik a vállalati támogatás is. Erre a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatos új szabályozórendszer is megteremti a kedvezményes lehetőséget a vállalatoknál. Jó volna, ha a megyénkben lévő gazdasági szervek az eddiginél jobban élnóíiek a lehetőséggel, minthogy az állami, a tanácsi és a vállalati ilyen célú pénzeszközök együttes és koordinált felhasználása hozhat megfelelő eredményt atekintet- ben, hogy kiemelt társadalompolitikai feladatunknak, a lakásellátás javításának minél eredményesebben tehessünk eleget — fejezte be nyilatkozatát dr. Bognár Zoltán, a Baranya megyei tanács elnökhelyettese. Hársfai István Fényjátékok A broméliák fura, fűrészes, kajla levelei fölszeletelik a fényt. A finomhajlatú levélkardok találkozásánál aprócska növényi ciszternákban áll a víz. A filo- dendronok, szanzavériák és difién bachiák a broméliákkal együtt valóságos kis trópusi szigetet alkotva pompáznak a hatalmas ablak szikrázó fényözö- nében. — Kellett már ez a fény — mondja a barátom, aki nemrég költözött be gyönyörű lakásába. — Azelőtt északi fekvésű ablakaink voltak, a virágaink sorra tönkrementek, egyre nyomasztóbbnak éreztük a hosszú teleket. Amikor ezeket a nagy, déli fekvésű ablakokat megláttuk, azt mondtuk: ez azl Kerül, amibe kerül, ez a lakás kell nekünk. Nem tudod elképzelni, micsoda ára van mindennek, de ezt nem panaszként mondom. Végül is megéri. Nézz körül! Vitathatatlan, szinte fényben úszik minden itt. Kevés a bútor, sok a növény, a legtöbb azonban az ide-oda vándorló, izzó fény-foltokból van. Fénykévék, fény-nyalábok hevernek a parketten, a tágas helyiségek fehér falain. — Én azt mondom, ennél fontosabb nem sok van. Talán csak az egészség, a családi összetartás, a jó, a szép munka ... — folytatja a barátom. — Fény nélkül azonban mindez mit sem ér. Fény nélkül megkeseredik az ember, elveszti az életkedvét. Tizenöt évig éltem olyan lakásban, ahol minden barna volt, legföljebb sötétszürke. Tizenöt évia iriaveltem az utca túloldo- lán lakókat... a fény miatt, ök persze, nem tudom, hogy voltak ezzel, értékelték-e a különleges adományt? Én mindenesetre tudom: meg kell becsülni a déli ablakot, a téli nap bizsergető izzását. Ilyen lakásban nemcsak lakni, élni is lehet. Igen. A világosság önmagában is nagy dolog, tudták a tömlöcök hajdani feltalálói, mit tesznek az emberrel, ha rákat- tintják tömlöcére a lakatot. A fényteli világosság viszont a lehető legtöbb. A világosság „csuoán" szükséglet. Alapvető kelléke, feltétele életünknek. A fénv azonban ráadás, többlet. A fénv iátszani is tud. S micsoda iátékokat! Van-e. lehet-e szebb a fény Játékainál? Amikor a mór-már vakító sugarak bele- fúoók magukat n tárav-ikba. felületekbe és megvá'toztatják azokat. Amikor a fény könnyűvé, lebegővé old vaskos tömegeket, súlyos falakat. Amikor könnyeddé tesz nehéz embereket. És amikor a fény éppencsak fölvillan ... Aztán? Semmi. A minap teljesen elképedtem. Vakációzó gyerekeim nyomasztó és megválaszolhatatlan kérdésekkel szorongattak meg: - Mi lesz azután a robbanás után? Mi lesz a világgal? Mi lesz velünk? — Nem először — az történt, hogy a nekik való műsoridőben vaskos fejtegetések, érzékletesen illusztrált hipotézisek váltották egymást a tv-ben — egy jó órán keresztül — arról. mi lesz a világgal, Földünkkel az atomháború után. Nem tudtam válaszolni nekik. Nem tudok válaszolni magamnak sem. Az atomháborús veszély naponta sokkol bennünket. Miközben arra tanítgatjuk a gyermekeinket, hogyan kössék meg a cipőfűzőjüket, a rádió .... a tv . .. képzeletünkben mindenre pontot tesz. De vajon valóban pontot tesz-e? Akad-e épeszű ember, aki valóban elképzeli, mi lesz, mi lehet a másodpercekig tartó roppant fényözön után? Gondolom, valamennyiünket izgat a kérdés: mit tehetünk. tehetünk-e egyáltalán valamit ez ellen az elementáris veszély ellen? Ami ellen nem húzhatjuk le a rolót, a redőnyt, nem húzhatjuk be az elsötétítő füaqönyt. Ami fény, de nem életet adó. A fény sokszorosa, elviselhetetlen mennyiségben. Ami mindent elégetve, majd önmagát is kioltva a semmit hagyja maga után. A fényözönbe fúrva arcomat, képtelenségnek találom azt, hogy ilyen lehetőségekkel játszadozni lehessen. Képtelenségnek érzek minden olyan „meg fontolást", amelynek tétje c : emberi fejlődés, a civilizáció, az ember léte, vagy nemléte boly gónkon. Aminek tétje az igazi fény, az élet. Csöndben üldögélünk, figyeljük a fény játékait. A vakító sugarak belefúrják magukat a tárgyakba, gondolatainkba, köny- nyeddé tesznek bennünket. A broméliák fura, fűrészes levelei fölszeletelik a fényt. A barátom föláll és egy kis hosszúcsövű kannával vizet önt e különös növények ciszternáiba. Bebesi Károly Cigány-magyar kisszótár Romano — Ungriko Cino Alavari A közelmúltban jelent meg a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Országos Cigány Ismeretterjesztő Munkabizottságának gondozásában a „Cigány—magyar kZsszótár" című munka. A munkabizottság 1983-ban alakult meg czzal a céllal, hogy irányításával a megyékben általánossá és rendszeressé váljon a cigánylakosság körében kifejtett ismeretterjesztő tevékenység. E munkát a választmányok is segítik szaktudományi munkájukkal. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat korábban is segítséget nyújtott a cigányság érdekében dolgozó szakembereknek, de rendezvényeinek többsége cigányokról szólt nem cigányoknak. E tevékenység a cigánylakossággal szembeni előítéletek megszüntetésének lehet egyik igen fontos eszköze, de örvendetes, hogy a munkabizottság a cigányság körében kifejtett ismeretterjesztő munkát kívánja erősíteni. Ennek eqyik látványos eredményének könyvelhetjük el a Cigány—magyar kisszótárt, amely a Minisztertanács Tárcaközi Koordinációs Bizottságának, a Művelődési Minisztérium Köz- művelődési főosztályának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Ciqánvfórumának és a TIT Országos Cigány Ismeret- terjesztő Munkabizottságának összefogását dicséri. A szótárt Choli Daróczi József és Feyér Levente készítette Hámori Anikó és Pozsonyi Ágnes munkatársi közreműködésével. Szerkesztette Boros József. A kötet nem ölelhette fel a cigányság teljes szókincsét, nem is ez volt a célja, de élőtanulmánya lehet egy nagyobb, teljesebb cigányszótár elkészítésének, de a cigányságtudat erősítése mellett nyelvi ismeretekkel is hozzájárul a cigányok kulturális felemelkedéséhez, a társadalmi beilleszkedés feltételeinek gyarapításához. A szótárt a szerzők sem tekintik kimerítőnek, a ci-iányok szókincsével azonosnak. Nyelve az úavnevezett oláh -ciqöny lo- vári nyelvjárása, amely szinte ciqány köznyelvnek számít Magyarországon. A 114 oldalas szótár 3000 példányban jelent meg és lényegében öt részre taqolható. A’ ajánlást Lakatos Menyhért, o TIT Országos Ciqány Munka- bizottsánának elnöke írta. A bevezető a cigány nyelvre jellemző néhány általános vonást taglal, de hasznos információkat közöl a szótár használatához szükséqes tudnivalókról. A szótárt ajánljuk mindazoknak a szakembereknek és érdeklődőknek, akik tudnak és akarnak is tenni a cigánylakosság társadalmi beilleszkedéséért. Dr. Erdődi Gyula, a Baranya megyei Tanács V. B. társadalompolitikai titkára
