Dunántúli Napló, 1984. december (41. évfolyam, 330-358. szám)

1984-12-31 / 358. szám

1984. december 31., hétfő Dunántúli napló 3 Parlforumon Jelentés az ez évi munkáról, munkaterv 1985-re A megyei pártbizottság határozatai A megyei pártbizottság leg­utóbbi ülésén határozatot fo­gadott el az ez évi munkával foglalkozó jelentés kapcsán, majd jóváhagyta az 1985. évi munkatervet. Fokozott figyelem A megyei pártbizottság ha­tározatában többek között megállapította, hogy a megyé­ben működő párt-, állami és társadalmi szervek ez évben is megkülönböztetett figyelmet fordítottak a XII. kongresszus és az 1980-as megyei pártérte­kezlet határozatai végrehajtá­sára. Munkájuk elsősorban a termelés mennyiségi, minőségi és hatékonysági mutatóinak javítására, a város- és község­politikai feladatok teljesítésére, az életviszonyok szintentartásó- ra, illetve javítására, az esz­mei, politikai nevelőmunka színvonalának emelésére, a pártélet normáinak betartásá­ra, a politikai rendszer műkö­désének korszerűsítésére irá­nyult. A pártbizottság állásfog­lalása szerint a feladatok vég­rehajtásáért kifejtett eőrfeszí- tések jelentősek voltak. A poli­tikai célokat a párttagság, a megye lakosságának nagy többsége cselekvőén támogat­ta. Bíznak a párt politikájában, a szocializmus eszméiben, tu­datában vannak annak, hogy a célok elérése növekvő aktivi­tást. jobb, szervezettebb, fe­gyelmezettebb és hatékonyabb munkát kíván. Erről tanúskod­nak a közelmúltban megtartott beszámoló taggyűlések, minde­nekelőtt az ipari és mezőgaz­dasági -üzemekben. Számba véve az 1984. év várható gazdasági eredménye­it, mindenekelőtt elismeréssel szóltak mindazok szorgos mun- . kájáról, mely lehetővé tette, hogy. a megye mezőgazdasága történetében először olyan ki­váló eredményeket sikerült el­érni, mely országosan is ki­emelkedő. figyelemre méltó. Megállapították azt is, hogy a gazdasági feladatok teljesíté­séhez jelentősen hozzájárult a szocialista briqádmozgalom, valamint a pórt XIII. kongresz- szusa. hazánk felszabadulása 40. évfordulója tiszteletére ki­bontakozott versenymozgalom. Jelentősek az alapellátást szolgáló fejlesztések tervszerű megvalósulásai. Többek között elkészül ez évben közel 2800 lakás, befejeződött a nyugdí­jasház építése, mintegy 600 ál­lami lakást felújítottak. Közel hatvannal bővült az általános iskolai osztálytermek száma. Az óvodai férőhelyek száma 125- tel, a bölcsődei 50-nel, a szo­ciális otthoni 80-nal növekedett. Megoldódott 12 község egész­séges vízellátása, 120-nál pe- diq sikerült ideiglenes megol­dást találni. A kiskereskedelmi eladótér 3632 négyzetméterrel, a vendéalótói pediq 1150 négyzetméterrel bővült. Nagy jelentőségű volt, hogy 1984-ben a Kormány beszámol­tatta a megyei tanácsot mun­kájáról, különös tekintettel a települések fejlesztése érdeké­ben kifejtett tevékenységére, megjelölte további feladatait, felhívta a minisztériumok és főhatóságok figyelmét arra, hogy a VII. ötéves terv előké­szítése során nyújtsanak segít­séget a megye sajátos helyze­téből adódó feladatok teljesí­téséhez. így többek között a Liász-program végrehajtásával, a földgázzal való ellátás javí­tásával, a közlekedési- és táv­közlési hálózat bővítésével, a városrekonstrukciós és fenntar­tási jellegű építési munkákkal, a falvak ellátásának javításá­val, az ipar- és termékszerke­zet korszerűsítésével, a közmű­velődés fejlesztése feltételei biztosításával összefüggő prob­lémák megoldásához. A pártbizottság megjelölte az 1985. év legfontosabb fel­adatait. A politikai munka fő területe továbbra is o gazda­ság. A megoldásokat minden­hol politikai eszközökkel kell segíteni, összehangolva a gaz­dasági, az állami, a társadalmi szervek tevékenységét. A poli­tikai munka tudatosítása, hogy a népgazdaság fejlődésének olyan szakaszában vagyunk, amikor eddigi vívmányaink megszilárdítása, a további elő­rehaladás feltételeinek bizton­gyobb figyelmet a mennyiségi igények kielégítése, a -korszerű fuvarozási módszerek bővítése, a személyszállítás színvonalá­nak emelése. A kereskedelem biztosítsa az alapellátás szín­vonalának megőrzését, a kis­települések és a városi perem- kerületek helyzetének javítá­sát, az iparcikkellátás feszült­ségeinek enyhítését. Az életkörülmények javítását szolgáló tanácsi források teljes felhasználása a kiemelt társa­dalmi programok mellett a VII. ötéves tervi átmenetet és a kö­zépfokú oktatási intézmények feltételeinek javítását segítse. A lakásépítési terv a növekvő számú szociális bérlakás épí­tése mellett teljesüljön. Folyta­tódjék a fiatal házasok és a többgyermekes családok lakás­politikai kérdésekre irányuljon. Járuljon hozzá a gazdaságpo­litikai célök és a helyi felada­tok megismeréséhez, elfogad­tatásához, erősödjön mozgósí­tó szerepe. Sokoldalúbban ma­gyarázza az életszínvonal­politikát, képviselje következe­tesebben a munka szerinti el­osztás elvét. Az állami szerveknek az ösz- szehangoltabb város- és köz­ségpolitika kialakítása, a VII. ötéves terv kimunkálása, az ál­lampolgári fegyelem növelése, a törvényesség betartása je­lentse a fő feladatokat. Követ­kezetesebb fellépésre van szükség a közélet tisztasága érdékében, a hatalommal való visszaélés, a személyi összefo­nódások, a protekció és a kor­rupció ellen. A tanácsi szervek munkájá­ban a szocialista demokrácia szélesítése, a testületi és ta­nácstagi munka színvonalának javítása kerüljön előtérbe. Ké­szüljenek fel a gazdaságirá­nyítás változásaiból fakadó decentralizálódási folyamat­ra. Növekedjék önállóságuk, hatáskörük és felelősségük a Az enyhülés pártián állunk írta: Esztergályos Ferenc külügyminiszter-helyettes A korszerű sombereki. iskola ságos megalapozása érdeké­ben a népgazdasági terv és költségvetés előirányzatainak' teljesítése a legfontosabb fel­adat. Anyagilag és erkölcsileg kapjanak.tómogatást azok a kö­zösségek, rpelyek lehetőségeik, tartalékaik jobb kihasználásá­val aktívan, kézdeményezően vállalkoznak a feladatok meg­oldására. Kapjanak több se­gítséget, megbecsülést azok a gazdasági vezetők, akik fele­lősséggel vállalkoznak, . fogé­konyak az új iránt, képesek a munka színvonalas irányításá­ra, megszervezésére. A politikai tömegmunka segítse elő, hogy a dolgozók megértsék és tá­mogassák a gazdaságpolitikai célok elérését. Széles körben el kell fogadtatni, hogy a jobb munkaszervezés, a fegyelmezet­tebb munka, ennek alapján a gazdálkodás hatékonyságának javítása, az export bővítése, a termelés mennyiségének növe­lése, további előrehaladásunk alapja. A pártszervek a politi­kai eszközökkel segítsék az új vállalatvezetési formákra való áttérést, A jövő évi munkaterv meg­jelöli az egyes ágazatok leg­fontosabb feladatait. Az ipar­ban a termelés növelésének megalapozása, a termékszer­kezet korszerűsítése a cél. A bányászatban, a villamosener- gia-iparban, a könnyűiparban a szinten tartás, a gépiparban, az élelmiszeriparban, az épí- tccnyag-iparban a piaci igé­nyekhez iqazodó termelés- bővülést kell elérni. Az élelmi­szeripar, a qépipar és a köny- nyűipar bővítse gazdaságos expcrtját. Az építőipar terme­lékenysége javuljon erőtelje­sen, bővüljön a fenntartási ka­pacitás. A mezőqazdasóq őriz­ze meg magas termelési szín­vonalát, a qazdasáaos terme­lés stabilizálása a fő feladat. A közlekedésben kapjon na­helyzetének javítását szolgáló program, az építési telkek ki­alakítása. Valósuljanak meg az általános iskolai hálózat fejlesztését, a vízellátás bőví­tését szolgáló programok. Kez- dődjöti meg a vasas—komlói regionális vízvezetékrendsze- építése. Készüljön vel a pécsi úttörőház, a Nemzeti Színház rekonstrukciójának első üteme, a megyei könyvtár bővítése. Az egészségügyi és szociális ellá­tás javítását 80 kórházi ágy, 120 bölcsődei férőhely, 1'60 egészségügyi és gyermekottho­ni és 200 szociális otthoni hely átadása biztosítsa. Azonosulást a társadalmi célokkal A murfkaterv a párt propa­gandamunkájában fontosnak tartja, hogy segítse elő a tár­sadalmi célokkal való azono- nulást. Erősítse az eszmei tö­megbefolyást, fokozza a cse­lekvőkészséget, mozgósítson a végrehajtásra, szélesítse a gondolkodás és az életmód szocialista vonásait. A felsza­badulás 40. évfordulója során vállaljon nagyobb szerepet ü reális nervet- és marxista tör­téneti tudat erősítésében, a szocialista hazofiság és a pro­letár internacionalizmus elmé­lyítésében, a szocializmus irán­ti bizalom erősítésében. Hite­lessen mutassa be a négy évti­zedes fejlődés sajátos nemzeti és közös szocialista vonásait. Ösztönözzön a marxista isme­retek alkotó alkalmazására. Erősödiön tovább a propagan­damunka elméleti megalapo­zottsága, az elmélet és a gya­korlat összhanqja. A pórtszervek aqitációs te­vékenysége továbbra is a bel­Fotó: Läufer László terület- és településfejlesztés­ben, a lakosság szükségletei­nek kielégítésében. Javuljon az ügyintézés és az intézmény- irányító munka, az elöljárósá­gok kialakításával a községi­tanácsok és a társközségek kapcsolata. A párt­vezető szerepe erősítéséért A párt szervei, szervezetei, tagjai a beszámoló taggyűlé­sek, pártértekezletek és a kongresszus határozataira építve munkálkodjanak a párt vezető szerepének erősítésén. A testületek és az alapszerve- zetek a valós érdekek feltárá­sával, a változó körülmények­nek megfelelő helyi feladatok megjelölésével növeljék a párt eszmei-politikai befolyását. Belső életüket a rend, a fe­gyelem, a párttagok személyes példamutatásának fejlődése jellemezze. Kapjon nagyobb szerepet a határozatok végre­hajtásának szervezése és el­lenőrzése. A pártegység meg­teremtésében növekedjen az alkotó vita szerepe, hatása az egységesebb kiállásban és a helytállásban érvényesüljön. Erősödjön az alapszervezetek szerepe a politika kidolgozá­sában és ellenőrzésében, fej­lődjön munkájuk mozgalmi jel­lege. Leqyen hatékonyabb az egyetértést biztosító politizá­lás. érvelés. A tömegszervezetek és moz­galmak munkájának fejleszté­se, taasáauk érdekeinek kö­vetkezetesebb képviselete iá- rulicn hozzá a szocialista de­mokrácia feilesztéséhez. a nárt politikáidnak, tömegbefolyá­sának és a nemzeti egység erősítéséhez. A z év végéhez közeledve a nemzetközi életben is elérkezett a számve­tés ideje: mit hozott 1984? Mozgalmas, aktív esztendő volt ez, azzá tette mindenek­előtt a szocialista közösség országainak megannyi kezde­ményezése annak érdekében, hogy véget érjen a nemzetkö­zi viszonyok romlása, és meg­kezdődhessék a visszatérés az enyhülés útjára. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak kongresszusi irányelvei hangot adnak pártunk és né­pünk aggodalmának a nem­zetközi politikai és katonai fe­szültség fennmaradását, sok tekintetben további növekedé­sét jelző irányzatok miatt. Ugyanokkor az irányelvek kife­jezésre juttatják azt a meg­győződésünket is, hogy a fe­szültebb nemzetközi viszonyok közepette megkülönböztetett jelentősége van az eltérő tár­sadalmi rendszerű országok párbeszéde folytatásának, a kölcsönösen előnyös kapcsola­tok megőrzésének és tovább­fejlesztésének. A Szovjetunióval és a többi testvéri szocialista országgal együtt valljuk, ahogy az a Varsói Szerződés tagállamai­nak már az 1983 januárjában elfogadott politikai nyilatko­zatában is megfogalmazódott: „...Bármilyen nehéz is a helyzet a világban, megvan a lehetősége annak, hogy túl­jussunk a nemzetközi kapcso­latokban uralkodó nehéz idő­szakon. Az események jelen­legi menetét meg lehet és meg is kell állítani, az ese­mények fejlődését pedig a né­pek óhajának megfelelő irány­ba lehet és kell is terelni." A nemzetközi helyzet enyhü­lése a hidegháború hosszú és veszélyekkel terhes korszaka után tartósnak, és kivétel nél­kül minden nép és ország szá­mára hasznosnak bizonyult. A legkézzelfoghatóbb eredmé­nyek itt Európában jelentkez­tek, azon a kontinensen^ amely magának az enyhülésnek is ki­indulópontja. Az enyhülés tar­talmában nem más,, mint nor­mális, a kölcsönös előnyökre alapozott, korrekt kapcsolat és együttműködés a különbö­ző társadalmi rendszerű orszá­gok között. Az enyhülési politika ered­ményei ma is hatnak. Meg­torpanásának egyértelműen az az oka, hogy annak legéle­sebb ellenzői, a szélsőséqes politikát folytató imperialista . körök olyan következtetést vontak le az enyhülés idősza­kából, hogy az keresztezi el­képzeléseiket, politikai céljai­kat, gyengíti pozícióikat. Ez a következtetés alapvetően torz, a kapitalizmus problémái nem az enyhülésből erednek. Úgy jellemezhetnénk a ne­gatív folyamatokat, hogy azok 1984-ben döntően a fegyver­kezés ellenőrzése, és a lesze­relés ellen működő tenden­ciákban nyilvánultak meg. Az Egyesült Államokban napi­rendre tűzték egy hosszabb távú űrfegyverkezési program megvalósítását, amely viszony­lag rövid időn belül kísérleti szakaszába léphet. A NATO vezető körei, akárcsak a ko­rábbi években, most is a fegy­verkezési verseny felgyorsítá­sát kényszerítették a világra. A negatív jelenségek közé tar­tozik, hogy évek óta ugyan­ezek a körök lehetetlenné tet­ték a két legnagyobb hatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok érdemi tárgyalásait. Az 1983-ban megkezdett nyu­gat-európai rakétatelepítési programmal megtorpedózták a genfi szovjet—amerikai tárgya­lásokat, amelyek egyrészről kontinensünk nukleáris fegy­verkezésének korlátozását, másrészről a stratégiai nukleá­ris fegyverzet csökkentését szolgálták. Ez a politika érte­lemszerűen együtt járt a Szov­jetunió és a szocialista orszá­gokkal szembeni vádaskodá­sokkal. s — ahogy az'elmúlt év javarészében a nyugati sajtó is jellemezte — „goromba re­torika” kísérte azoknak az amerikai köröknek a lépéseit amelyek nyíltan az enyhülés ellenfeleinek vallották magu­kat. A negatívumok ellenére a mai helyzet bizonyos remé­nyekre feljogosító, és az ér­demi tárgyalások újrakezdésé­re utaló új eleme a két nagy­hatalom közötti érintkezés új- rafelvétele. Andrej Gromiko amerikai útja az ENSZ köz­gyűlése megnyitása alkalmá­ból, az Egyesült Államok ve­zetőivel folytatott tárgyalásai egy ilyen folyamat kezdetét jelzik. Mint ismeretes, Andrej Gromiko és George Shultz amerikai külügyminiszter 1985. január 7—8-án találkozik Genf- ben, az erről kiadott közös közlemény szerint annak érde­kében, hogy meghatározzák a szovjet—amerikai tárgyalások újrakezdésének céljait és tar­talmát. Új, a nukleáris fegy­verzetek kérdésének egész komplexumát átfogó tárgyalá­sokról van szó. A Magyar Népköztársaság üdvözli eze­ket a fejleményeket, támo­gatja o Szovjetunió kezdemé­nyezéseit. Tudjuk, hogy a tár­gyalások nehezek lesznek, hi­szen a NATO politikáját vál­tozatlanul azok az erők hatá­rozzák meg, amelyek az űr­fegyverkezési program fenn­tartása, az általános fegyver­kezési verseny folytatása mel­lett vannak. Ennek ellenére bí­zunk abban, hogy újrakezdőd­nek és eredményesek lesznek a szovjet—amerikai fegyverzet­korlátozási és leszerelési tár­gyalások. Folytatjuk erőfeszítéseinket a helsinki záróokmányban fog­laltak érvényesítéséért. Ezek sorában a kapcsolatok fenn­tartására és fejlesztésére tö­rekszünk az eltérő társadalmi berendezkedésű országokkal. Tesjzük mindezt elvi alapo­kon, a saját szövetségi rend­szerünkön belül egyeztetett 'irányvonallal összhanqban. Feladatnak és egyben népünk •szolgálatának tekintjük, hogy a magunk eszközeivel is hoz­zájáruljunk olyan feltételek megteremtéséhez, amelyek a konfrontáció visszaszorítását segítik, és előmozdítják a pár­beszédet, qz enyhüléshez való visszatérést, ami nem csupán kormányközi viszony, hanem a néptömegek életét is befolyá­soló, vagy éppen- meghatáro­zó tényező. Az enyhülés az emberi kapcsolatok fejlődését, a turizmus, a nemzetközi áru­forgalom, a kulturális értékek cseréjének felvirágzását is ma­gával hozza. Itt tehát nem­csak államérdekekről, hanem a leaóltalánosabb emberi ér­dekekről is szó van. Ennek tu­datában tevékenykedik kül­döttségünk a stockholmi kon­ferencián, s készülünk az euró­pai kulturális fórum megren­dezésére 1985 őszén Buda­pesten. K észek vagyunk a kap­csolatok fejlesztésére minden országgal, amelv tiszteletben tartja tár­sadalmi rendszerünket, szövet­ségi elkötelezettségünket. Ugyanakkor fellépünk az im­perialista körök agresszív tö­rekvéseivel, az erőegyensúly megbontására irányuló kísér­letekkel szemben. Célunk a biztonság és a béke megőr­zése, hogy szocialista építő- munkánkhoz a lehető legked­vezőbb külső feltételeket biz­tosíthassuk. Ezek az elvek jel­lemzik 1985-ben is azt a fele­lősségteljes szolgálatot, amit a Magyar Népköztársaság külpolitikai feladatainak meg­valósítása jelent.

Next

/
Thumbnails
Contents