Dunántúli Napló, 1984. december (41. évfolyam, 330-358. szám)
1984-12-30 / 357. szám
1984. december 30., vasárnap Dunantuli Tlcmio 3 Emberség A kocsiajtó csaipódó- sára megliibben a függöny a második emeleti ablakon. Őszes-barna hajú 'asszony néz ki egy pillanatra. — Biztos voltam abban, hogy önök jönnek — mondja nem sokkal később Papp Istvánná. — A házbéliek napi programját már ismerem, ilyenkor senki sem szokott érkezni. Több mint öt éve, hogy szinte csak a lakásban él. A műtétje óta. Akkor kapott műgégét. A nyakából kivezető piros színű kanül nyílását befogva beszél, s ha elvéti a mozdulatot, vagy hosszabban szól és elfárad, sípoló hangot ad a beszívott levegő. Ezért nem szeret ismeretlenek között mozogni, főként sok ember társaságában lenni. MMs véletlenül találkoztunk vele. A közelmúltban rendezett — a távfűtésről szóló — fórumunkhoz telefonált. Akkor már vagy egy órája, szünet nélkül jöttek a hívások, többnyire panasz jellegűek. S ebben az áradatban egyszeresük azért telefonált valaki, hogy így kezdje a mondandóját: köszönetét akarok mondani a PÉTÁV- nak . . . — Miért a fórumhoz telefonált? — Véletlen volt. Olvastam, hogy ott lesznek a PÉTÁV vezetői. Régóta tartozom én ezzel a köszönettel a PÉTÁV-nak. Akkor, amikor ők segítettek nekem, még annyira elesett voltam, hogy csak azzal törődtem, hogy a létezésemhez nélkülözhetetlen feltételeket megteremtsem. A műtét után megmondták neki, hogy a teljesen egészséges emberekétől sokban különböző életvitelre kell berendezkednie ahhoz, hogy ne legyenek problémái. A szigorú diéta, a rendszeres gyógyszerszedés mellett alapvetően fontos, hogy egyenletes melegben és páradús levegőben töltse a mindennapjait. (A meleg például any- nyira fontos, hogy tíz Celsius fok alatti hőmérsékletű levegőn egyáltalán nem tartózkodhat.) Mindezt egy levélben írta meg annak idején a PÉTÁV igazgatójának, Fenyvesi Józsefnek, kérve, hogy méltányolják a helyzetét. — Egy-két nap múlva jöttek a szerelők és több taggal bővítették a radiátoromat. Akkor is azt éreztem, amit most mondok: nekem az volt a legnagyobb segítségj hogy az első szóra megjelentek. Én akkor szinte minden remény nélkül éltem, nagyon el voltam keseredve, nem bíztam abban, hogy a családomon kívül más is törődik velem. Utána egy- szer-kétszer kerestem az igazgatót, szerettem volna megköszönni a gyorsaságot, de nem értem utol. Aztán elmaradt, s most úgy gondoltam, itt az alkalom, köszönetét mondani valamiért sohasem késő. A közgazdász végzett- ** ségű, ma már 60 éven felüli Papp Istvánná ismét magára talált. Talán azért is, mert a PÉTÁV után a PIK is segített neki. Szőnyegpadlót kapott a port lebegtető műanyag- padló helyett. A jó szomszédokról, barátokról és az orvosokról nem is beszélve. Ök kezdetben mindennap bekopogtak hozzá, de ma sem ritka vendégek. A televízió, a könyvek, a német szótár és a hímzés mellett Pappné egyre többször lépi át a lakás küszöbét, sétálni megy a férjével. Most már Budapestre is gyakrabban utazik. A fiához és a lányához, no meg a két unokájához megy, akiknek a fényképe itt áll az asztalon. T. É. A FEB szerepe a közoktatásban Felkészítés a főiskolai, egyetemi felvételikre Nyílt napok a felsőfokú oktatási intézményekben Amerre a csapadék csordogál Vízfolyás a Magyarürögi úton Fotó: Cseri László 100 kilométeres víziút Pécsett A Mecsektől a tengerig A bedobált hulladék több helyütt eltorlaszolja a medret Folyó ugyan nem szeli keresztül Pécset, de a térképek rajzolata száz kilométernyi ví- ziutat jelez a város belterületének testén. A szaknyelv nyílt vízfolyásoknak nevezi őket. Afféle erecskék, melyek ha nem is az óceánig, de ha jól meggondoljuk, a Pécsi vizen, a Dráván és a Dunán át a tengerig vezetik terhüket. Lukáts Endre, a Pécs városi Tanács éoítési és közlekedési osztályának vízügyekkel foglalkozó főmunkatársa egy kis elméleti eligazításban részesít, aztán elindulunk megszemlélni a valóságot. A Nagyszkókói út alatt átbújó vízfolyás a szkókói völgy, Misina és Tubes csapadékmeny- nyiséqét vezeti el. Nemrég rendezték, betonlapokkal szépen szegett, hordalék is csak az e célra kiépített „csapadéknál" található. — Ebben az évben kétmillió forint jutott a nyílt vízfolyások és a zárt csapadékelvezető csatornák rendbentartására. Kevés ez a pénz, dehát ennyi jut, ezzel kell gazdálkodnunk. Ebből is 1,2 milliót a vasasi munkálatok visznek el, — mondja Lukáts Endre. A medertisztítást, burkolást, a bukók kiépítését a Szigetvári Meliorációs Társulat végzi. A Magyarürögi útnál állunk meg. Itt is betonágya van a víznek, de növényzet nőtte be a rézsűt, s megpihent a hordalék is. Az északi részt majd lehet gépekkel tisztítani, de lejjebb, ahol családi házak közé vezet a patakocska, csak a klasszikus módszerek az üdvözítők: ásó, lapát, vödör és gumicsizma. A „partmenti lakók" egyré- sze persze úgy viselkedik, mint valamiféle újmódi Onedin-csa- lád: minden mozgathatót vízEz a délelőtt ugyanolyan a déli határ egyik őrsénél, mint a többi: néhány határőr az ebédlőben tízóraizik, az ügyeletes rádióadást vesz, a hálókörletben azok a 'határőrök pihennek, akik nemrég tértek vissza a szolgálatból. Sípos István határőr hadnagy a főiskola elvégzése után tavaly került ehhez az őrshöz. — A csapatgyakorlatot is itt töltöttem, én kértem, -hogy ide vezényeljenek. Az elképzelésem és elöljáróim véleménye találkozott, így most már több mint egy éve, mint az őrsparancsnok politikai helyettese dolgozom. Az őrs a községben házak közé ékelődött, az épület ugyan nem új, de a lehetőségekhez képest rendezett. Jó néhány éve beszerelték a központi fűtést, így minden helyiségben radiátorok adják a meleget. re raknak — használt fürdőkád, rossz W. C.-kagyló, elkopott autógumi, ócska tűzhely és egyebek. Ezek aztán lesodródnak néhány métert, majd komótosan keresztbefordulva el- torlaszoljók a medret. Felettük felduzzad a vízszint, s ha jön az eső, kiönt a patak. Pedig az elmúlt száz év mért vízmennyiségei alapján méretezik a vízfolyások mélységét. Dehát az emberi hanyagság nem lehet szorzószám a tervezőasztalon. Szennyvíz nem kerülhetne ezekbe a vízfolyásokba, szemétteleppé azért ■— sajnos — néha átalakulhatnak. Mint például a Páfrány utcát szegélyező kiserdei vízfolyás. Gaz, hulladék, bűz — őserdei állapotok. Nem túl vidáman támasztjuk a korlátot Lukáts Endrével. Ez az a terület, ahol halaszthatatlan a rendbetétel. Talán már visszafelé csordogál a víz, ha egyáltalán csordogál. Nem lesz könnyű dolga jövőre a vállalkozásnak. — A déli városrészben a legnehezebb a helyzet. Itt már nincs természetes esése a víznek, megül a mederben. Egyébkén': is sok füaa a terepodott- sáqoktól. Ha érintetlen a természet a qyűitőterületen, akkor jól nyeli a csapadékot, a me- zőgazdasáqi kultúrák csökkentik ezt a képességet, ha pedig beépítették a részt, akkor szinte csak a vízfolyásra hárul a feladat, magyarázza a szakember. Uránvárosból visszkanyarodva megállunk a műjégpálya mellett. A Közúti Építő Vállalat brigádja, daru segítségével betonszelvényeket emel a vízfolyás kitisztított medrébe. Mire ezek a sorok megjelennek, talán már ez a szakasz is rendezett lesz. B. Cs.-Jelent-e valamilyen előnyt, hogy az őrs a faluban van? — Határőrizeti szempontból fontos a lakossággal való kapcsolattartás. S hogy itt vagyunk a közelükben, ez kétségtelen előnyt jelent. Az önkéntes határőrcsoportok tagjai aktívan részt vesznek munkánkban, -segítenek a határsértők felderítésében, elfogásában. De akik nem tagjai a csoportoknak, azok is informálnak bennünket. Ez nagy segítséget jelent. Az őrsön szolgálatot teljesítő határőrök minden lehetőFűtésrekonstrukció Pécs város levegőjének egyik szennyezője a MÁV igazgatóság pécsi telephelyén működő öt kazán. A környezetvédelmi tanulmányok során kiderült, hogy egy-egy kazán üzemeléseikor óránként 0,1 kiló szilárd anyag, 3,2 kiló kéndioxid, 2,0 kiló kén- monoxid és 0,1 kiló nit- rogéndioxid kerül a levegőbe. Mindez 'kivédhető, ha szén- és gőzfűtésről áttérnek a távfűtésre.. Ezenkívül az előnyön .kívül a MÁV pécsi igazgatóságát az energiatakarékosság is ösztönözte. A meglévő clajkályhák helyett gazdaságosabb fűtésmegoldás: kerestek, és az üzemelő öt kis kazán helyett egy nagyobbat akartak. Törekedtek arra is, hogy a gőzfűtés helyett egy szobályozhatóbbat állítanak munkába, és az emberek munkáját is könnyebbé tegyék. Végül is a MÁV igazgatóság műszaki osztályának tudomására jutott az a pályázati lehetőség, melyet a környezetvédelmi célú beruházások pénzügyi támogatására írtak ki a Baranya megyei Tanácsnál. Ezt olvasva kidolgozták a MÁV pécsi telephelyeinek fűtésrekcnstrükciós tervét: e szerint 23,5 millió forintot igényelne az egyedi fűtő- berendezések és széntüzelésű kazántelepek helyett a távfűtésre való átállás. A csatlakozóakna már a létesítmények közelében van — nem szükséges külön kiépíteni. A Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottsága december 27-i ülésen elfogadták a MÁV igazgatóság tervét. Ezzel egyidejűleg jóváhagyták a beruházáshoz szükséges 5,3 millió forintos tanácsi környezetvédelmi alap felhasználást. A beruházás jövő év áprilisában kezdődne és üzembe helyezése októberben lenne. Az építésnek még nincs kivitelezője. séget megkapnak arra, hogy a több órás, egész embert kívánó határőrizeti feladatok ellátása után rendezett körülmények között tölthessék pihenőjüket. A pihenés természetesen nem csupán abból áll, hogy alszanak, hisz meghatározott program szerint biztosítják számukra az aktív kikapcsolódást. Hogy mik ezek ?- Rendszeresen, de főleg a hétvégeken vetélkedőiket szervezünk, sportversenyeket rendezünk, ezenkívül a határőrök rendszeres politikai oktatásA fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek egyetemifőiskolai felvételi vizsgáinak elősegítésére 1975-ben Magyarország valamennyi felső- oktatási intézményében megalakultak a Felvételi Előkészítő Bizottságok (FEB), illetve ezek szervező bizottságai. Tevékenységüket azóta folyamatosan és eredményesen végzik, de a továbbfejlődés egyik akadálya, hogy nem alakult ki rendszeres együttműködés és összhang a FEB-ek és a középiskolák között. A főiskolai felvételre előkészítő munkának a gyakorlatban két alapvető formája alakult ki. Az egyik az egyéni levelezés az adott felsőfokú intézményben továbbtanulni szándékozó középiskolásokkal, a másik pedig az előkészítő táborok szervezése. Ez utóbbiak bentlakásosak és a foglalkozásokat egyetemi-főiskolai oktatók, valamint diáktanárok tartják. így már a felvételi vizsga előtt is személyesen találkoznak a leendő diákokkal. Ugyanezen céllal szervezték meg az úgynevezett „nyílt napokat", ahol a meghívottaknak bemutatják az intézményt. Ez a közvetlen kapcsolatfelvétel nemcsak a fizikai dolgozók gyermekeinek, hanem a többi érdeklődő középiskolásnak is lehetővé teszi, hogy megismerkedjenek a választott szakterületre felkészítő felsőfokú intézményekkel. Ma már 9 ágazati FEB működik az országban: műszaki, agrár, egészségügyi, közgazda- sági, jogi, bölcsész természet- tudományi, tanári, tanító-óvónőképzés, - 82 szervező bizottsággal. Feladatuk a közép- és felsőfokú intézmények közötti együttműködés biztosítása, a munka koordinálása. Miért van szükség a FEB- ekre? Közoktatáspolitikánkban az 1962-es év hozott minőségi változást, azzal, hogy megszüntette az egyetemi és főiskolai felvételeknél a származás szerinti megkülönböztetést. Addig a munkások és parasztok gyermekeinek az aránya a felvettek között meghaladta az 50 százalékot, de ez az arány 1972-re 37—38 százalékra csökkent. Hazánk lakosságának mintegy háromnegyede a fizikai dolgozók kategóriájába sorolható, ugyanakkor egyes egyetemeken és főiskolákon ez az arány még az egyharmadot sem érte el. Elgondolkoztató, hogy a középfokú képzésben nemhogy mérséklődne a fizikai dolgozók gyermekeinek tudás- és ismeretkülönbsége, ban is részt vesznek, hogy tájékozottak legyenek a világ dolgaiban. Szép kis könyvtárunk van, újságokat, képeslapokat járatunk, s szorgalmazzuk, hogy mindenki, minél többet olvasson — mondja And- róczi László határőr tizedes, az őrs KISZ-titkára. Maros Zoltán határőr, mint klubtitkár, kezdeményezője és részese a programok szervezésének. — Az állomány igényli is a programokat, s hogy ezek jók és színvonalasak legyenek, nem kis fejtörést okoz, de parancsnokaink ebben is segítenek. hanem még növekszik. Bár nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt sem, hogy az értelmiségi pálya sokat veszített társadalmi értékéből, hiszen adott a sokkal jobb kereseti lehetőségeket biztosító szakmák előnye. A Pollack Mihály Műszaki Főiskola Pedagógiai Intézete állami kutatásban vállalta a Műszaki FEB tevékenységének négyéves vizsgálatát. A kutatómunka célja, hogy rendszerbe foglalja a FEB kialakulásának történetét, valamint szociológiai és pszichológiai vizsgálatok eredményén keresztül értékelje eddigi tevékenységét és meghatározza jövőbeni feladatait. A lassan már egy évtizedes FEB-munka szép eredményeket hozott. A statisztikai adatok szerint a FEB-táborokban felkészített fiataloknak mintegy 65 százalékát felvették a felsőoktatási intézményekbe. A FEB-en évente 22—23 000 középiskolást készítenek elő levelezés, hatezret konzultáció formájában és ezek közül évente 150 táborban 10-11 ezret tanítanak. Ezt a munkát mintegy 600 egyetemi, főiskolai oktató és ötezer egyetemi hallgató-diáktanár végzi. Sajnos, a FEB által kínált lehetőségekkel évente a közel 50 000 középiskolás tanulónak csak a 45 százaléka él. Ennek egyik fő oka abban kereshető, hogy a fizikai dolgozók minimális információt kapnak erről a lehetőségről. Természetesen a FEB nem kíván átvenni középiskolai funkciókat, csupán az oktatást kiegészíti, valamint informál és felkészít a felsőoktatási intézmények felvételi követelményeiről. Emellett megismerteti a tanulót a választott szakterülettel, mintegy kontrollálva pályaválasztási szándékának realitását. Segíti a fizikai dolgozók gyermekeit a hiányosságok kiküszöbölésében. Tehát nem előnyöket biztosít, hanem az esélyegyenlőségeket teremti meg. Elmondhatjuk, hogy a FEB összehangolását 1981 óta felső szinten már megoldották. Az MM mellett működő, államtitkár által vezetett Koordinációs Bizottsággal. A középiskolákkal is lassan kialakulóban van a tervszerű együttműködés. Megyei szinten azonban még megoldásra vár a művelődési osztályok szerepének tisztázása. Marton Gyöngyi Az őrs ifjúsági klubja nem sokban különbözik, mondjuk egy vállalat hasonló jellegű klubjától, a televízión, rex- asztalon kívül kis büfé gondoskodik a kikapcsolódásról, de alkalomadtán magnózásra, filmvetítésre is adott a lehetőség. — Klubunk felújításra szorul. Reméljük, a közeljövőben lesz rá lehetőségünk. A székekre új huzatot kaptunk, ez már változás, de szeretném, ha a büfépultot is átalakítanánk, hogy minél otthonosabb legyen ez a helyiség — mondja Sípos István hadnagy. Egyilk melléképületben olyan kondicionálótermet alakítottak ki, amit sportegyesületek is megirigyelhetnének. A különféle izomerősítő felszereléseket rendszeresen használják a fiatalok. Roszprim Nándor Élet a határőrsön Jut idő a kikapcsolódásra is
